Kisalföld, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? H ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Győr, 1957. június 2. vasárnap. Köszöntjük a pedagógusokat! Ísöszöntjük pedagógusainkat! Ez a nap az övék. Őket köszöntik ma a virágok, a hálás tanítványok, a szülők. Kommunisták köszöntik a szocialista ifjúság nevelőit, a szocializmust építő magyar társadalom köszönti a szocializmust tudással és szívvel szolgáló magyar pedagógusokat. A hála virágai és a szavak csokra mellett tettekkel is köszöntjük őket. Húszmilliárd forintot vitt el az ellenforradalom az ország gazdasági életéből, mégis a mi kormányunk módot talált arra, hogy az igazságtalanul elmaradott nevelői fizetést átlag havi 200 forinttal április elsejétől visszamenően emelje, és ezzel mai nehézségeink mellett is nagyon komoly lépést tegyen előre a nevelői munka anyagi megbecsülése terén is. Ezt az anyagi megbecsülést szolgálja a féláru utazási kedvezményük, továbbá, hogy például csak Győr városában a mai napon hetvenezer forintnál több pénzjutalmat kapnak a pedagógusok közül a legjobbak, és a közeli hetekben 18 általános iskolai nevelő részesül rendkívüli előléptetésben. A szocializmus felé haladó ország kezdeti lépései ezek. Kezdeti lépések, amelyek önmagukban is sürgetik a jövedelmezőbb szocialista ipari termelés, a gazdaságosabb nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a tisztultabb szocialista kultúra, az olcsóbb, bürokráciamentesebb szocialista államigazgatás megvalósítását, a cél, a szocialista Magyarország elérését. A társadalomtól függetlenül, sdyaktllóan nincs nevelés, de nem lehet pedagógus sem. A mi társadalmunk visszaadta az iskolát a népnek, a nép a pedagógust joggal követeli magáénak. Ezren és ezren álltak a kizsákmányolás idején is közülük a nép mellett. Különböző gazdasági és kulturális álmok megvalósításába élték idejüket, de a nép sorsa nem változott, és a pedagógusok sorsa is a nemzet napszámosainak sorsa maradt. 1934-ben Győr városnak 114 elemi iskolai tanítója és 49 munkanélküli pedagógusa volt. Húsz év múlva, 1954-ben, 386 általános iskolai tanítót számláltunk és egyetlen munkanélküli pedagógus sincs avárosban. Akikor átlagosam 54 gyerek jutott egy tanítóm, ma átlagosan 31. Igaz, és ezt is őszintén be kell vallanunk, akadtak pedagógusok, akiknek a múltban jobb dolguk volt, mint ma. A Horthyrendszer a leghívebb embereit sokkal jobban megbecsülte a pedagógusok között, mint ahogyan mi eddig megbecsültük a szocializmus építésének leghívebb nevelőit. Egy-két »méltóságos úr« középiskolai igazgató, két-három »fővitéz« elemi iskolai igazgató semmi okot nem találhatott akkor a panaszra. Mi viszont azt akarjuk, hogy a szocializmus építésének egyetlen híve se panaszkodhassék jogosan a jövőben a helyzete miatt. Nincs okunk szégyenkezni az elmúlt 12 év miatt a pedagógusok előtt sem. Nem követtünk el velük szemben bűnöket, de hibáink vannak. Egyik legnagyobb talán az, hogy sok és sokszor súlyos lakásproblémáikon nem eléggé igyekeztünk segíteni. A Megyei Tanács ülésén éppen pártunk megyei vezetői javaslatára született meg nemrég a határozat, hogy a pedagógusok jogos lakásigényeit soron kívül, a lehetőségekhez mérten, előnyben kell részesíteni. Jogos a kívánságuk, hogy ahol lakótelepet építünk, ott iskola is épüljön és ahol iskola épül, ott pedagógus-lakásokat is építsenek. ■ Jogos kívánságuk az is, hogy a nevelés nagy mun- 1 *9 karában ne hagyjuk őket magukra. Pedagógus, akinek a tekintélyét rombolja a gyerek előtt a szülő lebecsülő megjegyzése, nehéz helyzetbe kerül. Nevelő, aki csak öt órát van együtt a gyerekkel, magára marad, ha a felnövekvő nemzedék iskolán kívül zabolátlan hatások játékszere, anyai és apai ellenőrzés nélkül öregedő vadvirág. Hiába szövetel az iskola ha a szülőt nem érdekli a gyermeke iskolai sorsa, csak kizárólag a bizonyítvány. Hiába óv a káros filmektől, a korai látványosságtól a pedagógus, ha a moziüzenvet nem érdeklik az iskola szabályai, ha »miközömhozzádosdit« játszainak egymással. A társadalomnak szüksége van a pedagógusra, a pedagógusnak szüksége van az egész társadalom segítségére. A mi társadalmunk az eddiginél jobban kell, hogy segítse a pedagógus munkáját, de az eddiginél jobbéva igényeljük azt is, hogy pedagógusaink segítsék a szocialista társadalom építését. Mit várunk pedagógusainktól? Azt, hogy az igaz hazafiság szellemében, a magyar nép érdekeit és a proletár-internacionalizmus szellemét soha szem elől nem tévesztve neveljék gyermekeinket. Azt várjuk, hogy a haza sorsának kérdéseiben nyíltan és határozottan állást foglaljanak. Azt várjuk, hogy ne feledkezzenek meg soha arról: a nép állama alkalmazza, a nép törvényei kötelezi, a nép valódi érdekei és jövője irányítja őket. A pedagógus nevelő elsősorban, csak aztán tanító, vagy tanár. Ne felejtse ezért soha, hogy az élő anyagból, a legdrágábból formál jellemet, alakít jövendőt. Egyszerű dolgok ezek, de ezeken az egyszerű dolgokon nagyon sok múlik. Egyszerű, hétköznapi emberek a pedagógusok is, de ezekre a hétköznapi, egyszerű emberekre legféltettebb kincseink csiszolása vár. Ezért köszöntjük meleg szeretettel a nevelőket a pedagógusnapon, ezért gondolunk hálával rájuk. Legnagyobb elismerésiként csak egy szót mondhatunk ma: köszönjük! ►► r► ! Befejeződött a bizonyítási eljárás a mosonmagyaróvári bűnperben ► Ví * t Vasárnapi sportműsorr ► ü l A rábacsanaki ménes *l*nAAAAAAAAAAAAlAáAAAAAAiAAiiAAAAAAAAAAAAAAAAÍAAllAAAAAAA4ffAAAAff^AáAAAAAaaiA^, | Az MSZMP ^Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának üdvözlete a pedagógusokhoz Az ellenforradalom leverése utáni első pedagógusnapon köszöntjük a magyar pedagógusokat egy jobb, boldogabb, lélekben és szellemben egészségesebb ifjúság nevelőit. A pedagógus kezében olyan fegyver van, amellyel ma hazánkban a legtöbbet lehet ártani, vagy használni. Világosan láttuk októberben a rossz és bűnös nevelők hatását, akik az igazság és a tudományok szeretete helyett mérget csöppentettek a serdületlen és kiforratlan gyermeklelkekbe, fegyvert adtak a gyenge kezekbe, szembeállították őket szüleikkel. De bátran elmondhatjuk azt is, hogy van erős, egészséges, jellemes szocialista ifjúságunk és ez a lelkiismeretes, becsületes, rendszerünkhöz hű pedagógusok munkáját dicséri. Ezek a pedagógusok nem felejtették el a kort, amikor papok cselédei voltak, amikor megkötötték kezüket, ha a szociális igazságokról akartak szólni, amikor lopva és rejtve csempészhették csak a gyermekek lelkébe az emberséget. A pedagógus, a magyar nevelő csak akkor állhat hivatása magaslatán, ha igazságos és ha igazságérzete nemcsak a tanulók kisebb-nagyobb problémáival, hanem az ország dolgaival szemben is érvényesül. S ha így nézi tiszta aggyal, jövőt fürkésző szemmel a múltat és a jelent, akkor igazságérzete felülemelkedik az elmúlt hónapok keltette eszmei zűrzavaron, magáévá teszi — mert ezt parancsolja az értelem — a marxizmus-leninizmus világnézetét és együttérez, együtt lélegzik az ország öntudatos munkásosztályával. De, hogy az iskolákban tisztuljon a légkör, valóban helyreálljon a rend, ahhoz az szükséges, hogy a becsületes, hazáját és hivatását szerető pedagógus fokozottabban harcoljon, mint bármikor a múltban és elsősorban különítse el magát azoktól, akik nem a szocialista tankönyvek szellemében, hanem nyíltan, vagy burkoltan a soviniszta, nacionalista méreg légkörében nevelnek. Ne engedjék, hogy felelőtlen elemek megzavarják gyermekeink fogékony lelkét! Erre kéri őket a pedagógusnapon a magyar munkásság, parasztság, haladó értelmiség. És erre kérik nevelőiket a tanulók is. Hisszük, hogy odaadó munkájuk meghozza nagyszerű eredményét: egy soha nem látott, erős, öntudatos, művelt, szocialista ifjúságot, melyre büszkén tekint szülő, nevelő és az egész ország. Szeretettel üdvözöljük a pedagógusokat, jövőnk alapozóit. Sikerekben gazdag, eredményes munkát kívánunk mindannyiuknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottsága. Pedagógusünnepség Győrött Szombaton délelőtt tíz órakor a Győr-Sopron Megyei Tanács végrehajtó bizottsága fogadást adott a megye kiváló pedagógusai részére A kedves ünnepséget Fánk József, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A hatodik pedagógusnap alkalmával további sikert és jó munkát kívánt a nevelőknek. Ezután huszonhárom pedagógusnak „Kiváló tanító’“ oklevelet és jelvényt, tizenhat tanítónak pedig pénzjutalmat adott át. Az Oktatásügyi Minisztérium nevében Hollós Károly szólt a tanítókhoz. Megköszönte az egész évi fáradságos munkát és átadta az „Iskolák társadalmi megsegítésében“ címmel indult országos verseny harmadik díját, egy szép piros vándorzászlót. Ezután több tanítónak, igazgatónak és óvónőnek átadta a minisztérium elismerő oklevelét. A következő felszólaló Vladimir Sekan, a bratislavai pedagógusküldöttség vezetője volt. Miután a csehszlovák tanítók üdvözletét lagadta, így szólt: — Az önök munkája és a mi munkánk közös. Valamennyien tanítók vagyunk, célunk csak egy lehet: gyermekeinket szabad hazában, békeszerető, művelt emberré nevelni. Vladimir Sekan beszéde után megérkezett az úttörő küldöttség, amelynek tagjai egy-egy virágcsokorral köszöntötték a szeretett és megbecsült nevelőket. Utána Hetyési Sándor, a Pedagógus Szakszervezet elnöke tájékoztatta a nevelőket, kik azok a tanítók, akik jó munkájukkal kiérdemelték, hogy az idén nyáron két hetet valamelyik szomszédos országban ingyen tölthessenek el. A délelőtti ünnepség Bittman Ernő, a városi pártbizottság intéző bizottsága elnökének beszédével ért véget. Bittman elvtárs köszönetet mondott a nevelőknek, s egyben felhívta a figyelmüket, hogy a következő években fordítsanak nagyobb gondot az úttörőcsapatok és KISZ szervezetek irányítására . Érezzék az ifjúsági mozgalmat szívügyüknek, segítsék a didokokat a további fejlődésben és minden olyan kezdeményezést támogassanak, amely a diákok helyes irányban való nevelését elősegíti. Az ünneplő pedagógusok ezután egyszerre ürítették poharaikat, s átvonultak a Tanítanőképzőbe, ahol elfogyasztották a tiszteletükre készített ünnepi ebédet. Délután fél háromkor megtekintették a városi KISZ bizottság irányításával megnyitott megyei iskolák szakköreinek értékes kiállítását. *■ A megye pedagógusai közül a következők kaptak „Kiváló tanító“ oklevelet: Bécsi Attila, dr. Garai József, Horváth Endre, Földi Lőrinc, Bándy Miklósné, Horváth Frigyes, Janák Emil, Pödör Pál, Kovács Béla, Tar Gyuláné, Nagy Kornél, Iván Dénes, Kiszelka Ferenc, dr. Göcsei Imre, Györgyi Sándor, Kőrös János, Pincsek János, Pető Kálmán, Barsi Ernő, Torsok Béla, Nagy János, Nagy Miklós, Kőhalmi János, Németh Gusztáv, Nemzetközi amatőr fotókiállítás A Távközlési Kutató Intézet Puskás Tivadar fotóköre rendezésében szombaton az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában (Budapest, VI. Dózsa György út 84.) nemzetközi amatőr fotókiállítás nyílt. A megnyitó ünnepségen megjelent a budapesti diplomáciai testület több tagja. Ünnepi beszédet mondott Ács Ernő kétszeres Kossuth-díjas, a műszaki tudományok doktora. X&T.Assasy.