Kisalföld, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

s £!SACPÖLD 135? jtUlus 2, kedd. WASHINGTON. Washingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Államok és Jordánia között egyez­ményt Írtak alá, amelynek alapján Jordánia amerikai katonai „segély­ben” részesül. Mint az amerikai lügymlnisztárium errevonatkozó intése közli, az Egyesült ÁUa­­• tízmillió dollár értékben száll •dániának fegyvereket és ka­­'szerelést. * Hados Jevnnotdce szó­­nagykövet felkeress­­t, a bolgár mi­ét- és a két pr­és együttmű­­•alt vele. A olt Karlo -iniszler fejezte azt az óhaját, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében fejlődjenek és erősöd­jenek a baráti kapcsolatok Burma és a Szovjetunió között.­­* MOSZKVA. A július 1-én kez­dődő nemzetközi geofizikai évről irt a P.ravda.. vasárnapi számában Bargain, a szavj.et tudományos akadémia aléfíiöke. A Szovjetunió a nemzetközi 'geofizikai év folya­mán mesterséges bolygót akar el­indítani a világűrbe. A bolygót a Szovjetunió területéről lövik fel, s kilökésének iránya kis szögben tér el a délkörtől.' Amikor a mes-. terséges bolygó megkezdi kerin­gését, a föld bármely pontjáról megfigyelhető tesz, kivéve az Északi és a Deli Sark középső te­rületeit, A nemzetközi geofizikai év folyamán a Szovjetunióban 123 rakétái is fellőnek. # LONDON. Vasárnap éjfélkor tízezer tudós indult rohamra a vi­lág minden táján, hogy megfejtse földünk és a kozmikus erők tit­kait. Ekkor kezdődött meg a ti­zennyolc hónapos nemzetközi geofizikai év, amelynek kutató­munkáiban hatvannégy ország tudósai vesznek részt, A nemzetközi geofizikai év első kutató napja csütörtökön -lesz. Minden hónapban. három ilyen kutatónapot tartanak, ^időnkint pedig többnapos „nemzetközi me­teorológiai intervallumokat“. Egészségvédelmi szabályok a fanul© ifjúság csoportos nyaraltatása idején művelődésügyi miniszter in­­ideit, hogy « nyári csoportos ütéseknél, táborozásoknál, or­vosoknál milyen egészség­­-.abályokat alkalmazzanak, útás felhívja a figyelmet, rendkívüli időjárás, a ■>g elősegíti a ragályos terjedését és ez a kö­­tanulóifjóság üdülte­­zottabb óvatosságot es helyeken Mlé­­egségek miatt a leknél, ország­ál fokozottabb egészségügyi ‘mázni. 'sre, tábo­rozásra, országjárásra csak akkor vihetik el a tanulót, ha három napnál nem későbbi orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy család­jában, -környezetében ragályos be­­tegedés nem történt és a diák az üdülésen részt vehet. A tanulókkal csak akkor szabad elutazni, ha a felelős vezető az il­letékes községi, vagy városi ta­nácstól előzőleg írásbeli értesítést kap arról, hogy az utazásra kije­lölt helyen ragályos megbetegedé­sek nincsenek. Ezt az írást a ta­nácsok az illetékes' községi, vagy városi hatósági, illetve körzeti or­vos véleménye alapján adják ki. Fogy e iyúktelíi - szaporodik a burgonyabogár Sok reklaanácíó érkezik a fal­vakból, hogy we állam miért nem ad több HOT rovarirtót ingyene­sen. Egyesek olyan követelőén lépnek fel, mintha az illetékes ál­lami szerveknek kötelességük volna korlátlan mennyiségben osztani az ingyenes irtószert. Pe­dig nem adhatnak ingyért any­­nyit, amennyit a gazdák kérnek. Ezt félreérthetetlenül meg keil mondanunk. Volt egy bizonyos ál­lami keret, amelyet a gazdák, il­letve falvak megkaptak. Ezt a keretet a megye burgonyavetésé­nek nagyságához méretezték. Ka­­taszträlE holdankint mintegy 15 kg. rovarirtószert juttattak a fal­vaknak. Körülbelül 2 millió forin­tot tesz ki az az állami • segítség, amelyet a megye gazdái a burgo­nyabogár elleni védekezéshez kap­tak. Sok pénz ez. Szakértők vélemé­nye szerint ebből az összegböt, a kiadott porozószerek kel egész év­ben hathatósan lehetne védekez­ni a burgonya veszedelmes kárte­vői ellen. Csakhogy a kiadott po­rozószer jelentős részét nem a rendeltetésnek megfelelően hasz­nálták fel. Sokan egészen bősége­sen beporozták vele baromfiudva­rukat, baromfió .Íjukat, s meg kell hagyni, van is eredménye, sok tyúktetlit elpusztítottak. Ám most egyáltalán nem a tyúktetü, ha­nem a kolorádóbogár a fő vesze­delem, s a porozószert kimondot­tan ez ellen kapják a gazdák. Vannak, akik úgy szórják a po­rozószert a burgonyatáblára, mint­ha fejtrágyáznának. Pedig így ren­geteg anyag elpocsékolódik. . Nem az tehát a helyzet, hogy az állam nem segít eleget a burgonyabogár elleni védekezésben, hanem az, hogy sokan kihasználják az állami támogatást, a porozószert elkótya­vetyélik, nem rendeltetésének megfelelően hasznosítják, s ez na­gyon kedvez a kolorádóbogár el­szaporodásának. Az állam nem adhat ingyenes po­rozószert ahelyett, amelyet egye­sek elkótyavetyélnek. Juttat 'po­rozószert — elegendőt — a föld­művesszövetkezeti boltokba, s aki­nek szüksége van rá, megveheti. Egyebet nem lehet tenni. Az állam s minden becsületes dolgozó — természetesen — elvárja, hogy akiknek még porozószerre van szükségük, azok meg Is vegyék, s burgonyájukat megvédelmezzék. Nem hivatkozhat senki arra, ha burgonyatermése a kártevés miatt csökken, vagy kiesik, hogy nem tudta megvédelmezni azt, mert mindenkinek megvan rá a módja, Élni kell a lehetőségekkel, akkor nem lesz terméskiesés. Különösen most kel! hathatósan védekezni a kolorádóbogár ellen. Most jön a második nemzedék, s ez számszerűleg mindig több az elsőnél. Helyes lenne, ha tanácsok, mezőgazdasági felügyelők jobban ellenőriznék a védekezést, s a ha­nyag gazdákat valamiképpen fele­lősségre is vonnák. Ezt határozot­tan kívánják azok a parasztok is, akik igyekeznek megmenteni bur­gonyatermésüket, de nem tudnuk elég hathatósan védekezni a kár­tevő ellen, mert szomszédjuk nem poroz, nem védekezik, s burgonyá­ja megfertőzi az egész környeze­tet. Csak megfelelő felvilágosító munkával, a jogtalan követelések visszautasításával, a védekezés rendszeres ellenőrzésével érhető el, hogy a burgonyabogár tarolását megakadályozzuk. IZ IGAZSÁG ? ar kereskedelmi kapcsolatokrólr zéseket. Á hosszú, listán az ben szállított cikkek között el 450 000 torma búza és tonna takarmánygabona is. a Szovjetunióval kötött iy egyik oldala. És vajon - a másik? Amíg a Szov­­iri nyersanyagot és az nélkülözhetetlen ke­­bjztosítja, mi helyet­­s kész termékeket i Szovjetunió te­jre folytatjuk a -ghajtású ten­­személyhajÓK ít, Az egyez- 5 tonnás és sdarut, 42 ■táldarut -észére. ?-at, iz­lalkozík majd, hogy a Szovjetunió kedvező feltételek mellett segíti befejezni azokat a nagy ipari lé­tesítményeket, melyekre saját erőnkből jelenleg nagyobb^ össze­geket fordítani nem tudunk, — A tények egymagukban is be­szélnek — mondották a Szovjet­unióban dolgozó magyar gazdasági szakemberek. A tények világosan megmutat­ják, hogy amíg a Szovjetunió számunkra nélkülözhetetlen nyersanyagokat és a hazánkban nem gyártandó berendezéseket küldi, mi helyette munkaigé­nyes kész termékeket adunk. Szükséges azonban az eddig el­mondottakhoz még két megjegyzést is hozzáfűzni. A magyar ipar leg­jelentősebb termékeire, mint a vasúti kocsikra, a hajókra, a por­táldarukra, az univerzális szer­számgépekre, az egyedi, Illetve ke­­ssbé automatizált alacsony széria-Greiner elvtárs utalt arra az egyezményre is, melyet a két kor­mány ez év elején írt alá. Az egyezmény értelmében a Szovjet­unió 875 millió rubel értékű nyers­­anyaghitelt és 240 millió rúbei sza­bad devizahitelt nyújt Magyaror­szág részére úgy, hogy 1961-ig nem kell egyáltalán törleszteni. Ezek az adatok a sajtó útján mér Ismertté váltak. De kevesen gondolnak ar­ra, hogyha valamely magyar ál­lampolgár legalább három hónapra — megszakítás nélkül -- takarék­ba teszi pénzét, úgy népköztársa­ságunktól évi 5 százalékos kama­tot kap. A Szovjetunió pedig 1981- ig kamatmentesen adta a hiteit és 1961 után is évente mindössze két százalékos kamatot kér és ezt a kamatot a törlesztéssel együtt — 10 éven át — ugyancsak munka­igényes kész termékekkel fizetjük. A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatról természetesen még nagyon sokat lehetne írni. De ta­lán ennyi is elég ahhoz, hogy gon­dolkodásra késztessen. Vajon akad-e kapitalista ország, amely egy kis népnek ennyi kedvezményt adna? Úgy érzem, határozottan azt kell válaszolni, hogy nem. Csak a szocialista internacionalizmus szel­lemében dolgozó szovjet nép ké­­__ -

Next

/
Thumbnails
Contents