Kisalföld, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

s Amerikai lapok a moszkvai VIT-ről New­ York, CTASZSZ.) Az Egye­sült Államok lakossága, különö­sen a fiatalság, komoly érdeklő­déssel figyeli a moszkvai VIT ese­ményeit. Ez a körülmény megaka­dályozta a burzsoá sajtót és a rádiót abban, hogy hallgatással térjen napirendre a találkozó fö­lött. A lapok közlik a moszkvai tu­dósítók jelentéseit a fesztivál programjáról. A Columbia rádió­társaság kedden televíziós adásban számolt be a VIT megnyitásáról. Más rádió- és televíziós társasá­gok szintén figyelmet szentelnek a VIT-nek. A Christian Science Monitor rá­mutat a fesztivál programjának sokrétűségére és gazdagságára. Foglalkozik a nagy szervezőmun­kával, amelyet — mint írja — a hagyományos oro­sz­­ vendégszere­tet jellemez. A küldöttek szaba­don, kísérők nélkül járhatnak kel­hetnek és érintkezhetnek a lakos­sággal. A tudósító hangsúlyozza, hogy az amerikai küldöttség tagjainak aránylag kis számát az amerikai külügyminisztérium politikája magyarázza. A külügyminiszté­rium mindenképpen akadályokat gördített az amerikai ifjak és leá­nyok moszkvai utazása elé azzal az »indokolással«, hogy a VIT propaganda-rendezvény. A New­ York Times tudósítója rámutat arra, hogy milyen nagy lelkesedéssel fogadja a szovjet főváros lakossága a világ ifjúsá­gának küldötteit és hangsúlyozza a moszkvai lakosok érzelmeinek őszinteségét. Zászlók ezreit len­geti a szél, a világ minden orszá­gának zászlóit, köztük sok-sok amerikai zászlót is — állapítja meg a tudósító. A lap ezután arról ír, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagy­­követsége nyomást igyekszik gya­korolni az amerikai ifjúsági kül­döttségre. Ugyanerre hívja fel a figyelmet a New York Herald Tribune moszkvai tudósítója is. Az utóbbi azonban maga is rossz­indulatú támadásokat intéz a VIT ellen. Az amerikai burzsoá sajtó kom­mentárjainak közös vonása a VIT máris látható sikerének elismeré­se és az aggodalom, hogy a talál­kozó a résztvevő fiatalokra nagy hatást gyakorol. A fesztivál sikeréről ír a többi között a a New York Times tu­dósítója. — A világ minden részéből ide­sereglett fiatalokat — írja — vi­haros üdvözlés fogadta a világif­­júsági találkozó megnyitásakor. Lehetetlen, hogy ne tett volna rá­juk nagy benyomást az a meleg fogadtatás, amelyben a moszkvai­ak töbsége részesítette őket. A tudósító megállapítja, hogy a stadionban rendez­ett parádé gyö­nyörű és lenyűgöző volt, utána a moszkvaiak elözönlötték az uta­kat, tereket és mindenütt ünnepi hangulat uralkodott. A kínai népi felszabadító hadsereg megalapításának 30. évfordulója Peking. (TASZSZ.) A Csiefang­­csünpao című katonai újság július 30-i számában vezércikkben emlé­kezett­ meg a kínai népi felszaba­dító hadsereg fennállásának 30. évfordulójáról. A lap hangsúlyoz­za: A kínai fegyveres erők győzel­meinek döntő feltételét a kommu­nista párt vezetése jelentette. A forradalom győzelme után a párt irányította a hadsereget a honvédelmi feladatok megoldásá­ban, a szocialista építés védelmé­ben, az imperialista agresszió el­len vívott harcában, Tajvan fel­szabadításának tevékeny előkészí­tésében. A kínai néphadsereg a párt Központi Bizottságának, va­lamint Mao Ce-tung elnök útmu­tatásai szerint, a Szovjetunió ka­tonai tapasztalatainak felhaszná­lásával korszerű, állandó hadse­reggé vált. Néhány esztendő alatt szemlátomást emelkedett a kato­nák és a tisztek harci és politikai kiképzésének színvonala, növeke­dett és elmélyült kultúrájuk, meg­szilárdult az alakulatok szerve­zettsége és fegyelme. Ma a Kínai Népköztársaságnak nemcsak erős, szárazföldi hadse­rege, hanem nagy légiereje és ha­ditengerészete is van. Belgrádból jelentik Belgrád. (Tanjug.) A magyar külkereskedelmi megbízottak és a j­ugoszláv szövetségi közlekedési kamara vezetői között Belgrád­­ban megbeszélések folytak egyes közlekedési felszerelések szállítá­sáról. A magyar külkereskedelmi megbízottak ajánlatot tettek, hogy 1­358-tól 1960-ig különböző felsze­relési tárgyakat szállítanak Jugo­szláviának. A tárgyalásokon jugo­szláv részről nagy érdeklődés nyilvánult meg kikötői daruk, vasúti jelzőberendezések, 600 ló­erős Diesel-mozdonyok, motorvo­natok, különböző daruk és külön­leges vasúti váltók beszerzése iránt. Felhívás! A Győri Hajtóműgyár azon­nali belépésre felvesz: ESZTERGÁLYOS, KÖSZÖRŰS, MARÓS, SORJÁZÓ LAKATOS, NYERSKÖSZÖRÖS, SZÁL­LÍTÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vagongyári IV. sz. portán. K­I­S­A­L­F­Ö­L­D I dial­kozol­, ünnepségek, pompás cirkusz kavalkád a 1­­­1 negyedik napján (Folytatás az első oldalról.) Pezsgő klubélet Szinte elválaszthatatlan a fesz­tivál képétől a városszerte pezsgő klubélet. Moszkva sok kényelmes kitűnően felszerelt klubjában is találkozhatnak, szórakozhatnak a VIT vendégei. A Lomonoszov­­egyetem diá­kklubjában délelőtt chilei, nigériai és spanyol együt­tesek társaságában a magyar kül­döttek ad­tak­ műsort. A magyar küldöttség programja magyar-kínai baráti találkozó A magyar ifjúsági küldöttek szerdán négy találkozón vettek részt. A mezőgazdasági kiállítás egyik helyiségében a kínai kül­döttség egy népes csoportját lát­ták vendégül. A kínai fiatalokat Komócsin­­ Zoltán, a KISZ orszá­gos szervező bizottságának veze­tője köszöntötte. Beszédében a többi között arról szólt, milyen nagyarányú segítséget adott a kí­nai nép hazánkban az ellenforra­dalmat követő időszakban. Hang­súlyozta, hogy barátaink közül a Szovjetunió után a Kínai Népköz­társaság tett legtöbbet azért, hogy a magyar nép élete minél előbb visszatérjen rendes medrébe, s országunk még határozottabban haladjon a szocialista építés út­ján. Vu­ Jao-pan, a Kínai Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára vála­szában rámutatott: A kínai és a magyar ifjúság barátsága erős és megbonthatatlan. A két ország fiataljai megaján­dékozták egymást a találkozón. Műsor után a magyar és a kínai ifjak, leányok még hosszú ideig maradtak együtt, hogy megismer­kedjenek egymással. A magyar VIT küldöttség tag­jaihoz több ország ifjúságától ér­kezik meghívás baráti találkozóra. Fiataljaink szerdán eleget tettek a koreai, a dán és a svájci ifjú­ság meghívásának. A találkozó­kon nagy érdeklődéssel kísérték a magyar küldöttek beszámolóit az októberi ellenforradalom ese­ményeiről. A dán és a svájci fia­­t élők közül többen elmondották: az ilyen találkozás nagymérték­ben hozzájárul a félreértések, tévhitek eloszlatásához, a kölcsö­nös megértés kialakításához. Izgalmas napjuk volt a VIT-en résztvevő fiatal magyar művé­szeknek. Sokan szerepeltek közü­lük a művészeti versenyek bemu­tatóin. A zongoristák közül külö­nösen Szendrey Imre, a hegedű­sök közül Simor András aratott nagy sikert, de a versenyek kö­zönsége igen melegen fogadta többi művészünk felléptét is. Művészeti együtteseink ezen a napon több műsort is adtak. Dél­előtt a moszkvai golyóscsapágy­­gyár klubjában léptek fel önálló műsorral, este pedig a Gorkij­­park egyik legnagyobb szabadtéri színpadán adtak egész estét be­töltő műsort. Befejezték a vizsgálatot egy nagyobb ellenforradalmi papi csoport ügyében ták. Tabódi István negyedéves teológiai hallgató, volt horthysta tiszt. Varjú Imre római katolikus lelkész, Kukta Antal és még több pap decemberben és januárban “Kedves barátom« címmel brosú­rát szerkesztett, amit többszáz példányban sokszorosítottak és az ország különböző területein ter­jesztettek. A brosúra dicsőíti az ellenforradalmat, a terroristák vadállati tevékenységét, gyalázza a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, újabb ellenállásra ösz­tönzi a nép ellenségeit. Tartal­mazza ezenkívül Mindszenty Jó­zsef november 3-i beszédét, vala­mint XII. Pius pápának a ma­gyarországi eseményekkel foglal­kozó uszító és gyalázó körleveleit. Az ellenforradalmi papi cso­port egyik vezetője Turcsányi Egon Albert nyugalmazott plébá­nos volt, aki fasiszta beállítottsá­gáról közismert. Turcsányi a Ta­nácsköztársaság vérbefojtása után tagja volt az ébredő magyarok fa­siszta egyesületének. 1956 októ­berében Mindszenty József titká­ra lett. Mindszenty megbízása alapján egy fegyveres csoport élén részt vett az Állami Egyház­ügyi Hivatal kirablásában. On­nan titkos iratokat szállítottak el Mindszentyhez. Turcsányi hamis igazolvánnyal ellátva, nyugatra akart szökni, de a nyomozószer­vek letartóztatták. A szervezkedés másik vezetője Liszovszky Pál, volt horthysta alezredes, aki 1943-ban a Szovjet­unió elleni rablóháborúban tanú­sított magatartásáért nemzetvé­delmi keresztet kapott. Liszovszky Turcsányival együtt vezette az Állami Egyházügyi Hivatal kirab­lását. A széleskörű szervezkedésről, ellenforradalmi tevékenységről egyes egyházi vezetők is tudomás­sal bírtak. A nyomozó szerveik a vizsgálat folyamán nagymennyiségű ellen­forradalmi propaganda anyagot, brosúráikat, röplapokat, sokszoro­sító gépet, írógépet foglaltak le. Ezeket a bizonyítékokat sok ta­­núvallomási jegyzőkönyv egészíti ki, amelyek beszédesen igazolják a letartóztatottak ellenforradalmi tevékenységét. Az ellenforradalmi csoport ügyét rövidesen tárgyalni fogja a fővá­rosi bíróság. Az ellenforradalmi csoport köz­pontja a budapesti központi papi szeminárium volt, ahol már októ­ber előtt nagyarányú népi demok­rácia ellenes szervezkedés indult, amely az ellenforradalom kirob­banása után igen széleskörűvé vált. Nagymennyiségű röpcédulát és egyéb propaganda anyagot szerkesztettek, illetve sokszorosí­tottak, amit kapcsolataik révén — különösen az ellenforradalom fegyveres gócaiban — terjesztet­tek. Szoros kapcsolatban álltak kü­lönböző fegyveres csoportokkal, személyes agitációt folytattak kö­zöttük, élelemmel látták el a har­coló ellenforradalmárokat, majd a fegyveres harc után több ellen­­forradalmi terroristát rejtegettek és bujtattak a hatósági szervek elöl. Tevékenységüket a fegyveres harc megszűnése után is folytat. Az októberi forradalomtól­­ a hatalmas szocialista táborig Az októberi forradalom győ­zelmének évfordulójára a világ haladó emberisége, mint nagy nemzetiközi ünnepre emlékezik. Ez természetes is, hiszen a szocialis­ta forradalom jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A forradalom széttörte az impe­rializmus láncait, s lehetővé tette, hogy a kommunizmus eszméi el­induljanak világot hódító útjukra. Nem kevésbé jelentős e világtörté­nelmi esemény másik oldala sem Hiszen az orosz forradalom nem csak biztos támaszt nyújtott a nemzet­közi munkásmozgalomn­ak a kapitalisták elleni harcában, ha­nem összegyűjtötte a szocialista építés tapasztalatait a fenti utat követő országok számára. Az októberi forradalom tzét r­észre osztotta a világot. A hatal­mas kapitalista rendszer mellett, amely erejét a „gyarmati hátor­szágból“ merítette, lassan, s nagy nehézségek árán, de fejlődni kez­dett a szocialista rendszer is. Csaknem 30 év folyamán a szo­cializmus rendszere kizárólag a Szovjetunióban élt és fejlődött. A szovjet nép az ellenséges kapi­talista országok környezetében kezdett hozzá az új élet építésé­hez. Most, 40 év távlatából különö­sen világosan láthatjuk, mit tett az orosz forradalmi munkásosz­tály és parasztság az egész embe­riség érdekében 1917. októberé­ben. Az októberi forradalom után még két esemény rázta meg a ka­pitalista világot. Az első 1944—45. években történt, amikor nyolc európai országban a nép vette ke­zébe a hatalmat. A második alap­vető megrázkódtatást 1949-ben szenvedték el a tőkések, amikor a Kínai Kommunista Párt győze­lemre vezette népét. Kína hét és fél év alatt megkétszerezte ipari termelését, lerakta az ország iparosításának alapkövét, s eltün­tette az éhség és a koldusnyomor veszélyét, amely addig oly vésze­sen lebegett a kínai nép feje fö­lött. Kína mellett harcol a szocializ­mus építéséért a Mongol Népköz­társaság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe is. Európában és Ázsiában egy esz­me járja győzedelmesen útját: a m­ar­x i­an­us-r eni.n­­­an­us. T­i­z éráké­t országban győzött a szocialista forradalom, s így a szocializmus kilépett a Szovjetunió határain kívülre és egységes, világrendszer­ré vált. A Csendes-óceántól Kö­­zép-Európáig terjedő hatalmas területen diadalra jutottak a szo­cialista eszmék. 1917-ben az új, szocialista rend­szer csupán egy kis szigetet alko­tott az ellenséges erők tengerében és a föld lakosságának mindössze 7, területének pedig 15,9 százalé­kát foglalta magába. Mily sokat változott a világ! Ma már szo­cializmust épít az emberiségnek több mint egyharmada, amely a föld területének 26,6 százalékát lakja. A világ ipari termelésében 1939-ben csupán 7 százalékot tett ki a szocialista rendszer termelő­­munkája, 1956-ra pedig ez a szám harmincra emelkedett. A szo­cialista országokban az ipari ter­melés mintegy háromszor olyan gyorsan emelkedik, mint a kapi­talista országokban. Az európai népi demokráciák jelenleg elektro­mos energiából háromszor, öntött­vasból 2,8-szor, acélból 2,2-szer, szénből és olajból kétszer annyit állítanak elő, mint a háború előtt. E gyors gazdasági fejlődésben fontos szerepet játszik az orszá­gok közötti együttműködés is­. 1917. októberében tehát az el­lenséges erőktől körülvett, Orosz­országban győzedelmeskedett egy eszme. Marx és Engels szavai be­járták a világot és nyomukban új élet serkent. Új élet, amely a szo­cializmus jövőjét hirdette, s a szo­cialista rendszer ma óriási erőt jelent. Az egész haladó emberiség szeretettel és megbecsüléssel te­kint a szocialista országok tábo­rára. 1857. augusztus 1. csütörtök Több film készül a moszkvai VIT-ről Nem kevesebb mint­­négy, egész estét betöltő színesfilmet, köztük egy szélesvászonra készülő alko­tást készítenek a szovjet film­stúdiók munkatársai a VIT-ről. A szovjet filmhíradó négy kü­lönkiadást számol be a moszkvai VIT eseményeiről. Üdvözlet az Elbruszból Érdekes rádiógramm érkezett a VIT rendezőbizottságához. A rá­diógramm feladója a sztavropoli kerület alpinistáinak csoportja volt, amely a fesztivál tiszteletére expedíciót szervezett az Elbrusz csúcsára. A hegymászók a nagy nehézségek ellenére is, feljutottak az 5633 méter magas csúcsra, amely Európa legmagasabb pont­ja. Innen küldtek rádión, üdvözle­tet a VIT résztvevőinek.

Next