Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
1937. december 1. vasárnap. KISALFÖLD Gondolatok az elvtársiasságról ELVTARS. Mindössze egy széo. És mégis mennyi mindent tartalmaz, milyen sokat is jelent, igaz, hogy nálunk az utóbbi években nyamoneikusi használatéval eléggé megkoptatták. A pártban eluralkodott rideg, hivatalos légkör, az elvtársakkal szembeni gyakori türelmetlenség és kimelelenseg 22 elvtárs szót — ezt az elnyomást sötét eveiben is oly araya, szívet-lelket melengetőt — igazi jelentésétől szinte megfosztotta, semmitmondó, csaknem mindenkinek kijáró megszólítássá lefokozta. AZ MSZMP UJJÁALAKULÁSÁVAL azonban a partban melegebb, emberségesebb légkör honosodott meg. nem felejtem el a Lenszovó gyári kommunisták boldog örömét, amikor taggyűlésükön a megyei pártbizottságnak hozzájuk intézett elismerő levelét felolvasták. Nem elismerésért, köszönetért harcoltak ők ez év elején oly hősiesen és önfeláldozóan a termelés beindításáért és a párt újjászervezéséért. Kommunista kötelességüket teljesítették. És mégis látni kellett örömüket, s levonni belőle a tanulságot: a kommunista bírálat nemcsak a hibák ostorozása, hanem a becsületes helytállás, a jól végzett munka elismerése is legyen! Az elvtársiasságnak ez is egyik fontos tartozéka. AZ IGAZI ELVTÁRSIASSÁG nem huny szemet a hibák felett sem. Nem, mert szereti és félti elvtársát. Ezért meg akarja őt óvni a hibákból eredő következményektől. Ilyen elvtársi kötelességét teljesítette a minap az egyik falu kommunista kollektívája, amikor a tanácselnököt egyenesebb, őszintébb magatartásra intette. — Ne ígérgessen senkinek. A hozzáfordulók kéréseit gondostul mérlegelje és annak teljesítését igérje, amelynek lehetőségében biztos. Az emberek tudják, hogy minden keresnek úgysem lehet eleget tenni, de azt elvárják, hogy a nekik tett ígéretet beváltsák, ha ennek ellenkezőjét tapasztalják, hitük a tanácsban és a pártban megrendül, bizalmukat a vezetők iránt is elvesztik. Az emberek megbecsülését, a párt és a tanács tekintélyét kockáztatja felelőtlen, be nem váltott ígéreteivel — hangzott a figyelmeztetés. Számos pártszervezetben a párttaggyűlés foglalkozott egy-egy elvtárs iszákosságával, erkölcsi botlásával. Nem egy esetben sikerült is kommunistákat a zülléstől megmenteni, vagy családi békéjüket helyreállítani. Ez azonban még nem általános. Sok pártszervezetben tudott dolog egy-egy párttag iszákossága, zavaros, tisztázatlan családi élete, a kommunista kollektíva mégsem siet segítségére . MUNKÁJÁT JÓL ELLÁTJA, odaadó pártmunkás. A magánéletébe nem szolhatunk bele — nyilottam a múltkor egy győri üzemben. Egy pártvezetőségi tagról esett szó, akiről mindenki tudja, hogy rendes felesége, szép családja mellett szeretőt tart. Úgy vélem, a kommunisták családi élete nem teljesen magánügy és ezért nem is lehet közömbös a párt előtt. Azért sem, mivel a párt tekintélyére nem vet jó fényt egyes tagjainak laza, kispolgári erkölcsi felfogása és élete. A párt erejét, elvi szilárdságát is veszélyeztetik ezek a dolgok. Régi munkásmozgalmi elvtársaink tanúsíthatják, hogy a volt uralkodó osztály a sztrájktörőket, besúgókat, provokátorokat leginkább az iszákosok és tisztázatlan erkölcsi életűek között keresett és talált. Ma is nehéz szilárd, következetes és egyértelmű politikai állásfoglalást és ennek megfelelő cselekvést elvárni olyan kommunistától, aki saját ügyeiben nem képes tiszta helyzetet teremteni, a kommunisták is emoerek. Lenetnek esetukoen uenez, sulyos prouiemak, uegoensooo ugyemoe durva kézzel belenyúlni termeszetesen nincs joga senmnek. A kommunista Kollektívának azonban meg ken talalnia a moajat, nogy szeretettel es megertessel az nyen problemák megoldását is segítse. MAo, Lmor.nl PROBLÉMÁK is adódnak, betegseg, szuretes, házasság, naiai, ne ezeken kivul is nokieie, négyén ez is a nagy csataa, a kommunista párt ugye. A felszabadulás előtt uyenkor mindig ott volt a Vörös Segély. Most, persze mások a viszonyok. Nincs rekerensta, munkanélkülség, nincsenek keresőtől megfosztott kommunista családok. A szakszervezet esetenként rendkívüli segélyekkel segít a bajbajutottakon, mégis egy látogatás, kis csomag, érdeklődés sokat jelent. EGYRE TÖBB AZ ILYEN. A győrszentiváni Új Utakon TSZ párttitkára a szoros őszi aologiaépen is időt szakított arra, hogy egy, a győri kórházban betegen fekvő idős elvtársai meglátogasson. Egy kis málnaszörpöt vitt neki. Milyen kevés és mégis milyen sok! A győr belvárosi pártszervezet egy szerencsétlenül járt, hosszas fekvésre kényszerült elvtárs családjának pénzt gyűjtött Percek alatt nagy összeg gyűlt össze, az elvtársak boldog örömmel adtak. Másutt pedig a fiatalok kiházasítását segíti a KISZ SZÉP, MEGHATÓ megnyilvánulásai ezek a szeretetnek, az egymás iránti törődésnek. Csak még nem elég általánosak. Tudatosabban kell a pártban az elvtársiasságot fejlesztenünk, erősítenünk, hogy melege kisugározzák és a párt köré vonja a becsületes, jószándékú embereket. J. L. A közoktatás alacsony szintje miatt az Egyesült Államok végzetesen elmaradt a szakemberképzésben Mass. Eleanor Lowmant nyilván „hálából lelkiismeretes munkájáért“ elbocsátották állásából. Gazdái bizonyára úgy vélték: ha „kilövik“ az oktatásügyi minisztériumból Lowman asszonyt, már félig lelőtték a szputnyikokat. Struccként gondolkodtak: ha fejüket a homokba dugják, akkor nem látják a szovjet oktatásügy sikereit — akkor ezek a sikerek nem is léteznek. Mrs. Eleanor Lowmant, a szerény tisztviselőnőt könnyű volt kidobni — de ő mégsem hallgatott el Sajtókonferencián ismertette mindazokat az adatokat, amelyeket könyvéből kihúztak — és ezek a számok, tények így sokkalta több ember előtt váltak ismeretessé, mintha csak a néhányezer példányban megjelent jelentésben láttak volna napvilágot. És a probléma feszegetői között vannak olyanok is, akiket nem ilyen könnyű kidobni, elbocsátani. Arnold Beckman, ismert kapitalista a Los Angeles-i kereskedelmi kamara elnöke évek óta gyűjti a Szovjetunió és az Egyesült Államok oktatásügyi versenyére vonatkozó statisztikai adatokat Mr Beckman statisztikájából kiderül, hogy míg 1950-ben még 52 732 mérnöki diplomát osztottak ki Amerikában , ez a szám már 1954-re 22 236-ra zuhant, s 1955 ben sem haladta túl a 23 000-et A Szovjetunióban ezzel szemben így alakultak a számok 1950-ben 23 000 1954-ben 53 000 1955-ben 63 000 mérnöki diplomát állítottak ki. A vitában résztvevő amerikai szakemberek véleménye abban megegyezik, hogy a tragédia góca az amerikai középiskolai rendszer közepes volta. Arthur Bestem, IL az Illinois egyetem professzora kijelentette: az amerikai középiskolák 50 százalékában nem tanítanak fizikát, 25 százalékában sem fizikát, sem kémiát nem oktatnak. A szakértők véleménye szerint az amerikai középiskolai rendszerben a fegyelem teljes mellőzése, a diákoknak biztosított szabadság a tantárgyak megválasztására, a természettudományok szerepének állandó csökkentése, azt eredményezi, hogy az amerikai diákok 4 éven át elvesztegetik legfogékonyabb éveiket A hivatalos adatok alapján vélhető, hogy az iskolások száma a jelenlegi 41 millióról 1957-re 65 millióra emelkedik. Ehhez 600 000 új pedagógusra és 700 000 új tanteremre volna szükség „Semmiféle kilátás nincs ezeknek a követelményeknek a kielégítésére" — állapította meg Claude Julien szakíró a párizsi Le Morde-ban. Ami pedig a felsőoktatás, a tudományos kutatás további vonásait illeti arról Mendelsohn angol professzor híres fizikus, az oxfordi egyetem tanára aki néhány hónappal ezelőtt a Szovjetunióban lárd, így írt az Observer című konzervatív lapban ,Ha összeadjuk a létszámot a fizetéseket, a felszereléseket, úgy megállapíthatjuk hogy Oroszország valószínűleg többet költ a tudományra, mint a világ többi része együttesen.. S tallózásunk végén kanyarodjunk vissza ismét ahhoz a laphoz, amelynek soraival cikkünket kezdtük, a Weltwoche-hez dr Erich Weiser írásához. Dr. Weiser megállapítja: „A számok világosan beszélnek. Az oroszok ma már évente körülbelül kétszer annyi sarkembert „termelnek“, mint az USA, s az orosz tudósok és mérnökök száma 1960-ra becslés szerint már 125—155 000-rel túlszárnyalja amerikai kollégáik számát .. Dr. Weiser felveti a kérdést: „Hogyan sikerült az oroszoknak ezt a roppant feladatot megoldani ugyanakkor, amikor Amerika és Nyugat-Európa ma jelentős hiányt szenved mérnökökben, atomfizikusokban, matematikusokban és különböző fajtájú segéderőkben?" Íme, a svájci cikkíró válasza: „A Szovjetunióban a középiskolák magasabb osztályainak tanterve jóformán felerészt matematikából és természettudományokból tevődik össze, s az e tárgyakat tanító tanerők száma a szovjet iskolákban a kisebb tanuló létszám ellenére majdnem háromszor akkora, mint az Egyesült Államokban! S a tanárok nagy része tapasztalt „tehetségkutató“, aki semmiféle képességet nem hagy figyelmen kívül, azonkívül a szovjet iskolákban nem rostálják meg korai vizsgákkal a gyerekeket, hanem megvárják szellemi kifejlődésüket ...“ És a svájci szakíró megdöbbentőn kiált fel: „Az eredmény: a műszaki főiskolák közül egyetlen egy a Kalinyin főiskola évente majdnem annyi kohómérnököt bocsát ki falai közül mint amennyit az Egyesült Államok valamennyi műszaki főiskolája együttvéve!“ Íme így látják a nyugati lapok a „szellem versenyét“ , mely a szocializmus és kapitalizmus versengésének fontos területe. És már kezdik felismerni: a szocializmus már végrehajtotta a döntő frontáttörést, a szellem hatalmas forradalmát. Most csodálkoznak, ámulnak és kapkodnak. Gimes György. Köszönet az Eszperantó sarok megjelentetéséért rontó nyelv alapelemeit letárgyaltuk. A nyelv iránt érdeklődőknek most már folyóiratokat kell beszerezniük, összejöveteleket kell látogatniok, levelezést kell folytatniuk, s ily módon kell magukat tovább képezniük. Az eszperantó sarok megjelenéséért köszönetemet fejezem ki a Kisalföld szerkesztőségének, nyomdászainak és Kulcsár László gimnáziumi tanulónak, aki összeállította a nyelvtani anyagot. Nagy örömömre szolgál, hogy az eszperantó nyelv jelentőségének felismerését a Kisalföldben közölt anyagok is alátámasztják A francia, holland, belga, olasz kiadású eszperantó újságok egyaránt említést tesznek a Kisalföldben megjelent cikksorozatra és lelkesedve írnak a győri Réva Gimnáziumban folyó eszperanói munkáról. Mindazok, akik hozzájárultak az eszperantó sarok megjelenéséhez, fogadják mind a győri eszperantisták, mind az Országos Eszperantó Tanács hálás köszönetét. Gander Antal tanár. A Kisalföld olvasói tavasz óta láthatták a lapban azEszperantó sarok című rovatot. A rovatban 17 közlemény keretében közölt eszperantó nyelvtant. A rovat most megszűnt, mert az eszpe- Bukarestben aláírták a román-magyar kulturális egyezmény 1958. évi végrehajtási tervét Bukarestben pénteken aláírták a román-magyar kulturális egyezmény 1956. évi végrehajtásának tervét. A terv szerint a két ország művészegyüttesei, előadóművészei vendégszerepléseken vesznek részt megszervezik a pedagógusok és az írók cserelátogatásait Irodalmi műveket fordítanak le és adnak ki, kiállításokat rendeznek valamint a művészeti szövetségek tájékoztató anyagait és az állami könyvtárak könyvanyagát is kölcsönösen cserélik. A soproni ünnepi hét kiállításán találkoztam először az Autóalkatrészgyár készítményeivel. A SOTEX kultúrház nagytermének sok látnivalója között már-már tovább akartam sietni, egy kis csoport vitája mégis megállított. Kíváncsiságuk engem is kiváncsivá tett: vajon csak alkatrészeket gyártanak-e továbbra is ebben az üzemben, vagy igaz lesz a soproni szél hátán olyan könnyen terjedő mendemonda, s talán a jövő évben kész kocsik is kigördülnek majd a GYSEV vasút sorompója mellett lévő gyári kapun? A gyár igazgatója, Peterdi elvtárs mosolyog a kérdésen. — A soproni szél - mondja — csak félfüllel hallott valamit a gyár készülő terveiből és azt nem sok szakértelemmel dudorászta szerteszét, így hát talán nem lesz hiábavaló, ha ezekről a tervekről egy sds tájékoztatást kap aközönség. A most GYSEV-műhely épületében lévő Soproni Autóalkatrészgyár tulajdonképpen a cimkotai hasonló nevű anyavállalat részlege. Ketten együtt igen fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, mivel több hasonló rendeltetésű gyár nincs is az országban. Az üzem feladata: az ország területén futó személygépkocsik pótalkatrészeinek gyártása. A személygépkocsik általában külföldi gyártmányúak és eddig alkatrészeik pótlásánál is importra szorultank. Minthogy erre súlyos valutaöszegeket kellett fordítani, országunk iparvezetése az 1958. évi terv keretében fokozni akarja az alkatrészek hazai gyártását. A hazai alkatrészgyártás fejlesztése rendkívül nagy jelentőségű, azonban józan számítás szerint, egyelőre még elég korlátozott a lehetősége. Jellemző példa erre éppen a soproni üzem esete A gyár olyan szakmai törzsgárdával rendelkezik, hogy eredményeinek hírét már országszerte ismerik. A munkaerő pótlásával sincs baj, mert az MTH keretében saját iparitanuló-mírhelyük van, 17 elsőéves és 23 másodéves tanulóval. Hogy a fejlődés üteme mégsem igazodhatni teljesen a kitűzött célhoz, annak oka nem más, mint a helyszűke. Nagyobb és korszerűbb üzem kellene, mint a mostani! Jelenleg Cinkota és Sopron együttes kapacitása jóval alacsonyabb, mint ahogy az igények kielégítése szükségessé tenné. A népi demokratikus államokkal most folyó tárgyalások alapján a lehetőségek további növekedésével is számolni kell. Egyelőre Csehszlovákiával és Lengyelországgal, a későbbiekben pedig Bulgária és Románia vezető ipari szerveivel folynak tárgyalások az egyes autótípusok pótalkatrészei gyártásának közös, terv szerinti profitírozásáról. Ezzel biztosíthatjuk, hogy nálunk, vagy a többi népi demokratikus államban nem lesz sem felesleg sem komoly hiány a pótalkatrészekből. Nagy vonalakban mindez összefüggésben van és kihatással lesz a Soproni Autóalkatrész gyár jövő évi és távolabbi terveire Jelenleg azonban törekvései főképp arra irányulnak, hogy az ellenforradalom előtti termelés szintet elérjék, sőt, még túl is szárnyalják. A harmadik negyedévben a termelékenység bizony még 2 százalékkal elmaradt a tavalyi azonos időszak eredménye mögött. Meg kell azonban tárgyilagosan állapítani, hogy az akkoreredmény nem átlagos, hanem kimagasló volt. Mégis, Peterdi elvtárs, a gyár igazgatója és Oláh Jenő elvtárs, az üzem párttitkára bíznak abban, hogy ez év negyedik negyede olyan eredményeket fog hozni, amilyenek ebben az üzemben még eddig sohasem voltak. í Kovács Klára. A Soproni Autóalkatrész-gyár terveiről Szekfű magyar-tarka kosztromai keresztezés, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézet állattenyésztésének kiváló tehene. Négyéves, Bilimmel Lajos feje jelenleg 21 és fél liter, 44 zsírfokú tejet fej tőle. Rigó János felvétele