Kisalföld, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
De Gaulle programja: A szabadság meggyilkolása Az Humanité főcímében emeli ki Maurice Thoreznek és Jacques Duclosnak a köztársasági elnökhöz intézett levelében tett kijelentését: nem akarjuk a törvényesség látszatával fedezni az algíri és ajaccioi államcsíny előtti kapitulációt. Étienne Fajon a kommunista párt vezetőinek levelét kommentálva rámutat, hogy Thoreznek és Duclosnak az Elysée-palotában történt látogatása igen nagy szolgálatot tett volna azoknak, akik a diktatúra felé hajlanak. Pierre Courtade az Humintében rámutat, hogy a teljhatalmat a parlament szabadságra küldése kíséri. Ez felmentené de Gaulle-t attól, hogy a parlament előtt kelljen beszámolnia tetteiről. Ugyanekkor de Gaulle közli azt a szándékát, hogy két évvel meghoszszabbítaná a képviselők mandátumát, s így a parlamentnek néhány évigfizetett szabadságot« biztosít." A cikkíró, aki Napóleonnal hasonlítja össze de Gaulle-t, megállapítja: Napóleon módjára teszi ezt is, aki nagyon jól tudta, hogyan kell az egykori jakobinusokból a császárság grófjait kialakítani. Mindezek betetőzésére népszavazást tervez. A megkötözött népnek joga lesz megmondani, hogy meg van elégedve vele. A legégetőbb kérdés az algériai háború problémája. De Gaulle itt bűvös formulát ígér: »az északi fizikai egészhez társult francia és muzulmán, Franciaország integráns részévé vált Algériát, amely maga is társul Franciaországgal.« Ha ezt a bűvös formulát valóban meg akarja valósítani, akkor ahhoz az szükséges, hogy az algériai felszabadítása iránt csatlakozzék Massu tábornok integrációs politikájához, s mindezt jóváhagyja Marokkó királya és Burgida elnök is. De Gaulle pedig tökéletesen tudja azt, hogy Algéria függetlenségének elismerése az algériai felszabadítási front számára a béke helyreállításának feltétele. Tudja azt is, hogy Tuninisz és Marokkó függetlenségének tiszteletben tartása akadályozhat-ja meg csupán a háború kiterjesztését. A de Gaulle-program csak egy pontban világos: a szabadság meggyilkolásában, a többié pedig tudatos zűrzavar, becsapás és ostobaság — írja Courtade. A CGT kiáltványban hívja fel a francia munkásságot harcra de Gaulle kormányalakítása ellen Párizs (AFP) A CGT pénteken este kiáltványt adott ki, amelyben felhívja a francia munkásságot, fokozza harcát de Gaulle kormányalakítása ellen. »Folytatni és szélesíteni kell a harcot, mindenütt meg kell sokszorozni az egységes akciókat, sztrájkokat, munkabeszüntetéseket, tüntetéseket, választ kell adni a fasisztáknak. Minden eddiginél hatalmasabb erővel kell megnyilatkoznia a munkásság és a köztársaságpárti erők tiltakozásának. Nem akarunk diktatúrát, nem akarjuk de Gaullet a kormányra.« Helyreigazítás Pénteki számunkban a »Csaknem háromszáz holdon végeztek anyarozs fertőzést a megyében« című cikkünkbe hiba került. Az anyarozs follóját nem 850, hanem 115 forintért váltja be a földművesszövetkezet. non oooooooooooooooooooo-í sok az Sok! Sí-EHA C-UlutRISS gyógyvíz Tüntetés és verekedés a Champs-Elysées-n A szombatra virradó éjszakai órákban verekedésre került sor a párizsi Champs-Elysées-n. Az esti órákban néhány száz »úri tüntető« háborítatlanul felvonult a francia főváros legszebb sugárútján. A tüntetők de Gaulle-t éltették, hogy a kiáltásokba azután ilyen is belevegyüljön: »Le a zsidókkal!« A lot haringta! kereszttel a gomblyukakban felvonuló és zavartalanul tüntető graulteisták ellen az éjszakai órákban baloldali fiatalok nagyobb, tömege vonult fel. A két tábor összecsapott. A verekedésben többen súlyosan megsebesültek. A rohamrendőrség is beavatkozott, de a verekedés sebesültjei közé rendőrök is keierültek. Egy motorosrendőr jármű- ívét elégették. Több gépkocsit összetörtek, illetőleg felfordítottak. A késő hajnali órákban ért véget a verekedés. A francia parlamenti csoportok döntése Párizs .(MTI) Az AFP gyorshíre szerint a szocialista párt igazgató bizottsága és parlamenti csoportja 77 szavazattal 74 ellenében úgy döntött, hogy hozzájárul de Gaulle tábornok beiktatásához. Mielőtt a beiktatásokról döntöttek volna, úgy határoztak, hogy a szocialista képviselők vasárnap szavazási szabadságot nyernek. Egyidejűleg a de Gaulle kormányban való részvétel szabadságát határozták el. De Gaulle beiktatása mellett döntött: a poujadeista parlamenti csoport, az afrikai tömörülés pártjának csoportja és a hagyományos radikálszocialista csoport. A radikálszocialisták körülbelül kétharmados arányban döntöttek de Gaulle beiktatása mellett. A függetlenek és a parasztpártiak parlamenti csoportja Isorni kivételével szintén megszavazta de Gaulle beiktatását. A köztársasági szocialisták a baloldali köztársasági tömörülés ■ (RGR) és a demokratikus baloldal (a Queutile-Morice irányzat radi-kálisai) parlamenti csoportjai ugyancsak de Gaulle tábornok be-iktatása mellett szavaz. A népi köztársasági mozgalom (MRP) végrehajtó bizottsága és parlamenti csoportja 79 szavazat- 1 tal 7 ellenében és 11 tartózkodás-sal határozta el, hogy megszavazsa de Gaulle beiktatását. * Párizs (Reuter) A Reuter jelentése szerint vasárnap délután magyar idő szerint 3 órára hívták össze a francia nemzetgyűlést. De Gaulle tábornok személyesen megjelenik, hogy beiktatását kérje a nemzetgyűléstől. « Bizottság a francia demokrácia megsegítésére Londonban London (Reuter) Londonban pénteken este 750 értelmiségi, író, újságíró és tanár gyűlt össze, hogy azonnali segítséget és támogatást követeljen a de Gaule ellen küzdő erőknek. Az ülést afrancia demokrácia megsegítésére alakult bizottság hívta össze, amely nemrég alakult. Felolvasták Jean-Paul Statre és Claude Bourden nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy szolidaritásra van szükség a diktatúra felé való sodródás ellen. Gyűjtést indítottak, amelynek célja biztosítani a Franciaországgal való öszszeköttetés fenntartását és menedéket nyújtani minden franciának, aki a jelenlegi válság következtében Üldözésnek lesz kitéve. . LAPZÁRTAKOR érkezett Párizs (MTI) A párizsi rádió jelenti, hogy a szombati nap folyamán a CGT felszólította tagszervezeteit, hogy teljes számban csatlakozzanak az antifasiszta ellenállási bizottsághoz. A Force Ouvriere részéről megcáfolták azt a hírt, amely szerint e szakszervezet főtitkára hajlandó lenne tárcát vállalni de Gaulle kormányában. A CFTC irodája határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint vezetőségének egyik tagját felszólították volna a de Gaulle kormányban való részvételre. El sum t'p Bonn kapcsolatot keres a keleteurópai országokkal Berlin. (MTI) A bonni kormány egyes keleteurópai országokkal fel akarja venni a hivatalos kapcsolatot. A CDU-CSU parlamenti csoportja legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy helyeselné a Lengyel Népköztársasággal való kapcsolatok fokozatos felvételét Bonni kormánykörökből származó értesülések szerint a külügyi bizottság ülésén szóba kerül majd Nyugat-Németország és Jugoszlávia viszonyának kérdése is Bonnban az a benyomás uralkodik,, hogy mindkét ország kormánya érdekelve van a kapcsolatok normalizálásában. Díszünnepség a pedagógusnap alkalmából A VII. pedagógusnap alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága, a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága és Budapest főváros tanácsának végrehajtó bizottsága szombaton este díszünnnepséget rendezett a Néphadsereg Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benite Valéria művelődésügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, valamint a politikai, társadalmi és kulturális élet számos vezető személyisége. Az ünnepséget Bencédi József, a Bolyai gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. 1958. ferrdus 1, vasárilap. AZ ELSŐ SZÁMÚ „ATOMKÉM" AVAGY A BEBÖRTÖNZÖTT ATOMTUDÓS A brit titkosszolgálat főéit ügynöke nemrég hosszas látogatást tett a wakefieldi börtön egyik cellájában. A cella lakója, egy nemes profilú, erősen rövidlátó, szemüveges férfi, mindennap fél hétkor kel, bemosakszik hideg vízzel, kutyafuttában megreggelizik és máris leül hevenyészett íróasztalához. Ő az a dr. Klaus Fux, akit a nyugati 1. számú atomkémnek nevez. 1950-ben a még ma is fiatal atomtudóst 14 évi börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy kiadta az amerikai atom- és hidrogénbomba titkát. Később 9 évre csökkentették büntetését, úgyhogy 1959 júliusában szabadlábra kerül. A biztonsági hatóságok általában többé már nem törődnek azzal, aki letöltötte büntetését és szabadlábra helyezik. Az igaz, hogy a különösen veszélyes bűnözőkre továbbra is felügyelnek, de ez nem okoz különösebb problémát. A brit hatóságoknak viszont már most fejfájást okoz, hogy dr. Klaus Fux 14 hónap múlva szabad lesz. A britek és óceánontúli ifjabb, de gazdagabb rokonaik leplezetlen aggodalommal teszik fel a kérdést: hova fog menni dr. Klaus Fux a kiszabadulás után? Hisz ez az ember, akit már a második világháború alatt a világ egyik legtehetségesebb atomtudósának tartottak, a börtönben sem vesztette el tudományos érdeklődését. Egyik barátja, a Wakefieldből nemrég szabadult Donald Hume szerint dr. Fox már 1953 óta mesterséges holdak szerkesztésén dolgozik. Közgazdasági problémákkal is foglalkozik. Jelenleg matematikai szemszögből vizsgálja a gazdasági jelenségeket. Cellájában álóságos laboratóriumot és könyvtárat létesített. Egyesek azt állítják, hogy a neves brit atomtudósok is meg szokták látogatni és tanácsokat kérnek volt kollégájuktól. A brit hatóságok hozzájárultak dr. Fux tudományos könyvtárának gyarapításához. De feltételezték, hogy Nagy-Britaniában fog maradni, s a brit tudomány szolgálatában áll. Dr. Fux azonban kijelentette Humenak, hogy mihelyt szabadul, Kelet-Németországba utazik, Lipcsébe, ahol 83 éves apja él. Egyesek szerint súlyos csapás lenne a Nyugatra nézve, ha keletre engednék. „Az ő agya tíz hidrogénbombával ér fel" — jelentette ki egy angol vezető. Nagy-Britanniában még nem adták fel a teljes reményt, hogy ott tudják marasztalni dr. Klaus Fuxot. Mint egyes nyugati lapok írják, éppen ezért kereste fel nemrég a titkosszolgálat két ügynöke és ajánlatot tett neki, hogy dolgozzék továbbra Nagy- Britanniának. A FRANCIA VÁLSÁG A francia reakciós katonai megmozdulás által uralt területek 1958. május 29-én. ^ ...... ,, , ____ Jelmagyarázat: ’ t—- i — L Észak-Algéria, melynek 10 millió lakosából közel egymillió a francia telepes, a többi arab és berber. A helyi lakosság, 120 000 főnyi szabadságharcos csapatai ellen a francia kormányzat a francia hadsereg nagyobb részét, 600 000 katonát vetett be. Ez a hadsereg a reakciós puccsisták támasza. 2. Dél-Algéria (szaharai területek) és Korzika szigete. 3. A fekete négyzetek a francia anyaország és Algéria, lakosainak arányát érzékeltetik. Míg a 2 224 000 négyzetkilométer nagyságú Algériainak, mint fentebb említettük, 10 millió lakosa van, az 551 000 négyzetkilométer, tehát Algériánál, négyszer kisebb területű anyaország lakosainak száma 45 millió fő, azaz négy és félszer több mint Algériáé. A francia hadseregből megmaradó 400 000 katona közül 45 000 fő Nyugat-Németországban, 40 000 fő Marokkóban,, 15 000 fő Tuniszban, a többi az anyaország területén állomásozik. , . . 4. A varsói szerződés tagállamai. ■ . 5. A francia földközi-tengeri flotta mozdulatai .