Kisalföld, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

WtLlA raOLDTÁBJAI EGYESÜLJETEK t w evtroLraM, szám. ^ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 1 rwSr 1MB ^ , .7.^ I BS A MEGYEI TANÁCS LAPJA g y ' ' ' ^ ARA ; SO­FTULEB Ünnepi tanácsülés tesz Győrött pénteken délelőtt Fépteken délelőtt 10 órakor a valósi tanácsház nagytermé­­ben ünnepi tanácsülés lesz. Az ünnepi tanácsülésen a végrehajtó bizottság elnöke beszámol Győr város felszabadulás utáni fejlő­déséről. Az ünnepi ülésre a tanács végrehajtó bizottsága meghívja a nagyobb győri üzemek vezetőit. A kukorica és burgonya kivételével m­indeni tavaszi növényt a földbe tettek a Nagyszenti Orlosi Állami Gazdaságban A növény termesztéséről orszá­gosan híres 10 300 holdas Nagy­szerű Jánosi Állami Gazdaságban a szakemberek a korai vetésben látják a magas terméshozam egyik alapfeltételét. Évről-évre ők mu­tattal­ példát Győr megye többi állami gazdaságainak és termelő­szövetkezeteinek. Az idén azon­ban még előbb vetnek a szokott­nál. A kedvező időjárást kihasz­nálva, 2379 holdon került földbe már a tavasziak vetőmagja. Ebből 764 hold a cukorrépa. Ezen kívül 1300 holdon végeztek pillangós felülvetést. A magnépát is eldug­­ványozták, s 3000 hold őszi vetést fel­trágyáztak. A 10—15 centimé­ter magas, jól bokrosodott őszi ve­téseket most fogasolják, henge­­rezik. A tavaszi árpa és a zab is szépen sorol már. . A 650 hold hibridkukorica és 500 hold silókukorica alá szántott talajt már nem először járja a rögtörő a simító, hogy porhanyón zárt talajba kerüljön majd a mag Tájékoztató, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mezőgazdasági állandó bizottságának V. üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mezőgazdasági állandó bizottsága 1959. március 24. és 30. között Szófiában tartotta V. ülé­sét, amelyen részt vettek az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköz­­társaság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köz­társaság képviselői. Megfigyelő­ként jelen volt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság megbízottja. A mezőgazdasági állandó bizott­ság ülése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő or­szágok baráti együttműködésének és kö­­cso­nös segítségnyújtásának szellemében zajlott le. Az egy­hangúlag elfogadott javaslatok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 9 és 10. ülésszakán hozott határozatok megvalósítását céloz­zák és lehetővé teszik a KGST- ben részvevő államok együttmű­ködésének fokozását a mezőgazda­ságban is. Nagy eredmények a magyar atomkutatásban • A nemzetközi atomenergia ügynökség közreműködik atomfizikai műszereink külföldi alkalmazásában*­­ Sterling Cole főigazgató sajtófogadása Sterling Cole, a nemzetközi atomenergia ügynökség főigazga­tója és két munkatársa néhány napos látogatást tett hazánkban, megbeszélést folytatott a magyar atomenergia bizottság elnökével és tagjaival. Cole főigazgató ked­den délben az Újságíró Szövetség­ben sajtófogadást tartott, amelyen válaszolt a hazai és a külföldi tu­dósítók kérdéseire. — Magyarországi látogatásom célja az volt — hangoztatta —, hogy a kormány képviselőit tájé­koztassam az ügynökség munkájá­ról, arról, milyen segítséget nyújt­hat tagjainak, így Magyarország­nak is. Másrészt közvetlen tapasz­talatokat kívántam szerezni arról, hogy Magyarország miként támo­gathatja szervezetünk tevékeny­ségét. Az ügynökség számos for­mában segíti elő az atomenergia békés felhasználását. E program egyik fontos pontja például a tu­dások képzése. Magyarország ré­szére nyolc tanulmányi ösztöndí­jat biztosítottunk, az ösztöndíja­sok közül négyen már meg is kezdték munkájukat külföldön. Nagy gondot fordítunk a tudomá­nyos tájékoztatásra, a kiadványok cseréjére. Sterling Cole nagy elismer­éssel nyilatkozott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia központi fizikai kutató intézetében szerzett benyo­másairól. — Nagyon meglep­ett — mon­dotta —, hogy az intézetben mi­lyen kiterjedt, magas színvonalú munka, folyik. Mint megtudtam, Magyarország érdekelt az atomku­tatás területeit szolgáló speciális berendezések és műszerek gyártá­sában. Azon leszek, hogy az ügy­nökség segítsen a magyar beren­dezések és műszerek külföldi el­helyezésében, ugyanakkor kész­­séggel nyújtunk segítséget a mű­szerek beszerzéséhez, amennyiben erre szükség, van. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az Északatlaszi Szövetség Tanácsának üésszakáról A Szovjet Szocialsta Köztár­saságok Szövetségének kormánya március 29-én nyilatkozatot tett abból az alkalomból, hogy az Északatlanti Szövetség Tanácsá­nak rendes ülésszakát április 2- ára összehívták­­Washingtonba. A Magyar Népköztársaság kormá­nya tanulmányozta a Szovjetunió kormánya által a szóbanforgó nyi­latkozatban tett javaslatokat, s álláspontját a következőkben ösz­­szegezi: A Magyar Népköztársaság kor­mánya melegen üdvözli a szovjet kormány március 29-i nyilatkoza­tát, s úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok teljes egészük­ben alkalmasak a világ népei, köztük a magyar nép érdekeinél­ megfelelően a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, az államok közti bizalom légkörének megteremté­sére és megerősítésére. A szovjet kormány őszinte békeakaratát bi­zonyítja az Északatlantti Szövetség agál­lama­inak kormányaihoz in­tézett, az elmúlt években már több ízben megtett javaslatának megismétlése a varsói szerződés tagállamai és a NATO országok közt kötendő megnemtámadási szerződés megkötéséről, valamint, hogy a két szerződés szövegébe iktassanak pontot: az agresszortól meg kell vonni minden nemzet­közti támogatást. A magyar nép, amely egy em­beröltő alatt két ízben vérzett ide­gen érdekekért, átélte a horthysta ellenforradalmi rendszer minden nyomorúságát, alig másfél évtize­de vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárította el a létérdekeive­t törő ellenforradalmi kísérletet, békében és biztonság­ban kíván élni. Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi ottho­nává lett hazájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy független államát megvédi. A szo­cializmust építő társadalomban — a nép tudatos ellenségeinek szá­nalmas csoportjától eltekintve — nincs egyetlen ember sem, aki ér­dekelt volna egy új világháború kirobbantásában. A Magyar Népi­­köztársaság kormánya a nép ér­dekeitől és akaratától vezéreltet­­­ve éppen ezért teljes súlyával tá­mogatja a Szovjetunió kormányá­nak a nemzetközi biztonság meg­növelésére, a tartós béke megte­remtésére tett fenti kezdeménye­zését és a varsói szerződés tagál­lamaként kész a N­ATO-országok­­kal kötendő megnemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Népköztársaság kormánya egyet­ért azzal is, hogy e szerződések szövegébe iktattassék megfelelő rendelkezés: az agresszoroktól meg kell tagadni minden nemzet­közti támogatást. A Magyar Népköztársaság kor­mányának véleménye szerint a varsói szerződés és az Északat­lanti Szerződés államai közti meg­nemtámadási szerződés megkötése egyúttal kedvező talajt, teremtene a világbéke szempontjából legfon­tosabb, megoldásra megérett nem­zetközi kérdések rendezésére, bé­kés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei minde­nekelőtt azt követelik, hogy a né­met kérdés rendeződjék a konti­nens biztonságának, a történelm tapasztalatoknak messzemenő fi­gyelembevételével, az Európa né­peinek békéjét olyannyiszor fel­dúló német mi­li­tarizmus végleges megfékezésével. A Magyar Nép­­köztársaság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére össze­hívandó konferencián; a kormány tagjai és képviselői már ismétel­ten síkraszálltak a­ Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kötendő békeszerződés mellett. Tizennégy év telt el a hitlerista Németország szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború maradvá­nyainak végső felszámolására. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormányá­nak a német kérdés rendezé­sére előterjesztett javaslatai reá­lis ala­pot nyújtanak mind a béke­­szerződés megkötésére, mind Nyu­­gat-Berlin státuszának rendezésé­­­re E javaslatok elfogadása nem ellentétes egyetlen nép, egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak Európa, a­ világ né­peinek érdekeit, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szov­jet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesztett javaslatok elfoga­dása, az atom- és hidrogénfegy­verek törvénytelenné nyilvánítá­sa és az államok fegyverzetéből való kiiktatása, az e fegyverekkel végzett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-európai atom-, hidrogén- és rakétafegyve­rektől mentes övezet megteremté­sére tett lengyel kormányjavaslat elfogadása, a hagyományos fegy­verzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csök­kentése, az európai államok te­rületén állomásozó­­külföldi csa­patok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szer­ződés többi tagállamai nemcsak javaslatokat tettek e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel is alátá­masztották békés szándékukat. A Szovjetunió több ízben csökken­tette fegyveres erőinek létszámai és a varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartóz­kodó csapatainak jelentékeny ré­szét kivonta. A varsói szerződés­­többi tagállamai — köztük Ma­gyarország — ugyancsak több íz­ben csökkentették saját fegyveres­­ erőik létszámát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleteket és csak az­után kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hat­al­mak tovább folytatták kísér­ői­­­sorozatukat A sor most a NATO-országok kormányain vám A szovjet kor­mány békeszerető javaslatainak elfogadásával, vagy hasonló "célok elérését szolgáló javaslatok téte­lével bebizonyíthatják, hogy" a maguk részéről valóban készek a hidegháború felszámolására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársasá­g kor­mánya üdvözli a Szovjetunió kor­mányának állhatatos kiállását a nemzetközi kérdések rendezését valóban előmozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségér­zetről tanúságot tevő hajlékony­ságát, hogy hajlandó résztvenni a NATO-katalinak által május 11-re javasolt külügyminiszteri értekez­leten, a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet megtár­gyalása céljából. A magyar nép békeakaratát is­merve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének kormánya által tett javaslatok, il­letve a NATO-hatalmak által eset­leg teendő hasonló eredménnyel kecsegtető előterjesztések elfoga-­ dása, a születendő megegyezés kedvező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi helyzetre és megteremtenék Európában az ál­­talános béke és a biztonság kor­szakának előfeltételeit. Az Egészségügyi Minisztérium tájék­oztatója az influenza megbetegedésekről Az Egészségügyi Minisztérium februárban közölte, hogy Magyar­­országon szaporodnak az influenza megbetegedések, s ezeket az 1957 1958. évi influenza-járványhoz hasonlóan, az AA 2 típushoz tar­tozó vírus okozza. A megbetegedések általában enyhe lefolyásnak és sokkal ke­vesebb személyre terjednek ki, mint az előző járványban. Míg a legutóbbi úgynevezett ázsiai inf­luenza járvány a lakosságnak több mint a felét érintette, addig a mostani járványban a lakosság­nak alig több mint tíz százaléka betegedett meg. Sokkal kevesebb a szövődményes megbetegedés is. A fővárosban, valamint a Du­nántúl megyéinek többségében csökken a megbetegedések száma, s a járvány a jelek szerint túlju­tott csúcspontján. A Tiszántúlon, valamint a Duna-Tisza közén még nem mutatkozik lényeges csökke­nés. Legkésőbb jelentkeztek az influenzás megbetegedések Bor­sod megyében. Itt még mérsékelt emelkedés észlelhető. A betegellátás biztosítására tett intézkedések eredményeképpen nincsenek zavarok a gyógykeze­lésben, a gyógyszerellátásban, s a szövődményes betegek kórházi el­helye­zése is kifogástalanul meg­történi­k

Next