Kisalföld, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ÉVFOLYAM, 282. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ________ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 10 PILLE® Győr, 1959, december 1, kedd. Kádár János: Bizton hisszük, hogy a szocializmus teljesen győz hazánkban is, felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb álma Megkezdődött az MSZMP VII. kongresszusa - Hruscsov elvtárs az SZKP küldöttségének vezetője Hétfőn délelőtt 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc művelődési otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A kongresszus termét a „Világ proletárjai egyesüljetek!" felirat, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek és Leninnek domborművű képe, vörös és nemzeti színű zászlók díszítik. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hangos tapsa közben léptek a terembe az MSZMP Po Linkai Bizottságának tagjai és póttagjai, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP küldöttségének vezetője és a többi testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségeinek vezetői. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresszus elnökségének és bizottságainak megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kongresszusi küldötte tett javaslatot. Az elnökség tagjává választották Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt, Marosán Györgyöt, dr. Münnich Ferencet, Rónai Sándort, Somogyi Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Komócsin Zoltánt és Nemes Dezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait. Az elnökség tagja Barta Elekné, a Kender , Jutagyár pártbizottságának titkára, Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, Blaha Béla, a Bányász Szakszervezet főtitkára, Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Földes Andrásné, a Baranya megyei pártbizottság tagja, Gáspár Sándor, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula akadémikus, Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja, Paizer György, aszékesfehérvári városi pártbizottság titkára, Papp Sándor, a Csengőd megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Prieszol József, a Központi Bizottság tagja Révész Géza, a Központi Bizottságagja, dr. Sik Endre külügymniszter, Szakosíts Árpád, Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Tálas László, a pécsi járási pártbizottság titkára, Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizottság titkára, Zala József, a Csepel Vasmű dolgozója. Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségeinek vezetőit. Az elnökség tagjai a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben foglalták el helyüket az elnöki emelvényen. A kongresszuson a meghívottak soraiban részt vesznek a magyar politikai élet pártonkívüli képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dr. Münnich Fernc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Üdvözölte a kongresszusi küldötteket és vendégeket. Üdvözölte a párt Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság tagjait és külön Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. Ezután javasolta, hogy emlékezzenek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben veszített el a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom. (A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóznak az elhunytak emlékének!) Münnich Ferenc elvtárs ezután melegen üdvözölte a kommunista és munkáspártok megjelent küldöttségeinek vezetőit és tagjait, köztük Hruscsov elvtársat. A kormány elnöke befejezésül jó munkát kívánt a kongresszus küldötteinek és a kongresszust megnyitotta. Ezután a budapesti kongresszusi küldöttek csoportjának képviselője, Kiss Dezső javaslatára megválasztották a kongresszus titkárságát, a szerkesztő bizottságot, a jelölő bizottságot, a fellebbviteli bizottságokat, a mandátumvizsgáló bizottságot és a szavazatszedő bizottságot. A kongresszus ezután elfogadta a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kongresszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához, és a második ötéves népgazdasági terv előkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő. 3. A párt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Marosán György. 4. A központi revíziós bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sándor. 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a revíziós bizottság megválasztása. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette. Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amelykételkedne e cél realitásában. Mi magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga, a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit. — Büszkeségünk, a magyarszovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek széles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a Vörös Hadseregbe és a Vörös Partizán alakulatok kötelékeibe, becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején. — A Szovjetunió kiverte Magyarország területéről a nácifasiszta hadakat és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája alól. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről. (Folytatás a 2. oldalon.) ti. Sz. Hruscsov és Kádár János a kongresszuson Kádár elvtárs beszéde Kádár János elvtárs bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szervezetében megtartották a kongresszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, meg-, tartották a pártértekezleteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pártunkban erős, megbonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a tömegek kapcsolatai. A párt és a nép a szocializmus zászlaja alatt tömörült egységes, hatalmas erő. A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményeket, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetet mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követtek és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetet mondunk pártonkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamenynyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetet mondunk munkásosztályunknak, dolgozó népünknek azért a hónapról hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat. Kádár János elvtárs ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt. Külpolitikánk legfőbb feladata: a magyar-szovjet barátság szüntelen erősítése . A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: magyar-szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista-ellenesség, békés egymásmellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat.