Kisalföld, 1960. április (5/16. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
- világ proletárjai egyesüljetek I V. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Győr, 1960. április 1. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 60 FILLÉR Hruscsov befejezte franciaországi körútját Párizs (MTI) A szovjet kormányfő és kísérete csütörtökön délben ragyogó tavaszi időben fejezte be vidéki körútját. Reggel 3 óra 45 perckor, amikor Hruscsov Rouenban gépkocsiba ült, még köd ült a környéken, de az égbolt hamarosan kiderült, s 10 óra 10 perckor, amikor a gépkocsisor a flinsi Renault művekbe írt, a hatalmas épületek ablakai már szikrázva verték vissza a lapfényt. A Renault művek kapujában Dreyfus elnök-igazgató fogadta a szovjet kormányfőt. Beszélgetés három munkással A program zsúfoltsága miatt a Renault-gyári Látogatást is rendkívül rövidre kellett fogni. Ezért a szovjet kormányfő gépkocsival hajtatott végig a szerelőcsarnokon. Kifejezte azt a kívánságát, hogy az idő rövidsége ellenére szeretne munkásokkal beszélgetni s mint mondotta — inkább kevesebb technikai felvilágosítást kér. Beszélgetésbe is elegyedett három munkással.Megkérdezte tőlük mennyit keresnek, mennyit fizet- nek egy ebédért, milyen hosszú a munkaidejük, és milyen a betegbiztosítás náluk. E látogatás során a Renault-gyár igazgatósága ajándékokat adott át a szovjet kormányfőnek és családtagjainak. Hruscsov egy kék színű Floride gépkocsit kapott, amelynek belsejét vörös bőrrel tapétázták ki, Nyina Hruscsovat pedig egy huszonnégy személyes abroszt a hozzávaló szalvétákkal. A legkedvesebb ajándékot azonban a Renault-gyár munkásai adták Hruscsovnak. Több mint 3000 aláírás gyűlt össze arra a levélre, amely többek között így hangzik: „Teljes szívünkből köszöntjük önt, Elnök úr! A Legőszintébben kívánjuk, hogy utazása során ne csak a francia udvariasságot és rokonszenvet találja meg, hanem a mi két országunk hagyományos baráti forró érzelmeinek kifejezését is”. A levél kifejezi azt a reményt, hogy a Szovjetunió miniszterelnökének Látogatása megerősíti a Szovjetunió népeiben azt a jó véleményt, amelyet Franciaország munkásairól, tudósairól, művészeiről, dolgozóiról táplálnak. „Az Ön találkozása De Gaulle tábornokkal, a francia köztársaság elnökével — fejeződik be a levél — meggyőződésünk szerint a legjobb hatással lesz békés, és barátságos együttműködésünkre, gzadasági és technikai kapcsolataink fejlődésére”. Szívből köszönjük önnek Hruscsov és kísérete a rövid látogatás után 11 óra 40 perckor hagyta el a Renault műveket és útnak indult Párizs felé. A szovjet kormányfő a francia fővárosba néhány perccel dél után érkezett, s azonnal szállására, a Quai d’Orsayra hajtatott. A francia külügyminisztérium épülete előtt hatalmas tömeg lelkesen köszöntötte a szovjet vendégeket. Alig néhány perces pihenő után, fél egykor Hruscsov fogadta a párizsi munkakamara küldöttségét, amelyhez csatlakoztak a CGT vezetői és több vállalat szakszervezeti bizottságának képviselői is. Benoit Fraction, a CGT főtitkára, majd Henaff, a CGT Szajna megyei titkára üdvözölte Hruscsovot. — A francia munkásosztály — mondotta Henaff — támogatja önt és tudjuk, hogy ön is támogat bennünket. A francia munkások körében — folytatta — különösen a Szovjetuniónál két vívmánya népszerű: a hat- és hétórás munkaidő, valamint a lakásépítkezések nagy üteme. Szívből köszönjük önnek, hogy lehetőséget adott erre a találkozásra. Hruscsov megköszönte Henaff szavait , bejelentette, hogy tizenhárom oldalas beszédet készített erre az alkalomra. De jobbnak látja ezt félretenni, hogy helyette inkább szabadon beszélgethessenek. Hozzáfűzte: ha óhajtják, előre megírt beszédét írásban eljuttatja a küldöttség tagjaihoz. A világ legrövidebb munkaideje Hruscsov előtör a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről szólt. Ezután bejelentette, hogy a Szovjetunióban jelenleg húszévestervet készítenek: a tervnek az a célja, hogy a tervidőszak végére a Szovjetunió minden területen kétszeresen túlszárnyalja az Egyesült Államok termelését. Ezután elmondotta, hogy most folyik a munkaidő leszállítása hét óráról hat órára a bányászatban és más nehéz munkaterületeken. A hétéves terv végére azonban a legnehezebb munkahelyeken hat, illetve öt órára akarják lerövidíteni a munkaidőt. — Ez lesz a világ legrövidebb munkaideje — jegyezte meg Hruscsov. — Technikai haladásunk üteme és az automatizálás lehetővé teszi majd azt is, hogy később még ezt a nagyon rövid munkaidőt is megrövidítsük. A szovjet kormányfő ezután arról szólott, hogy a Szovjetunió minden dolgozója büszke az ingyenes orvosi ellátásra, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban az adminisztratív szervek demokratizálása tovább tart. Nagyon sok hatáskört átadnak a szakszervezeteknek A sztrájk nem szórakozás —.A tőkések azt mondják, hogy a mi szakszervezeteink nem szabadok, mert nálunk nincs sztrájk — folytatta Hruscsov. — De ki ellen sztrájkolnának a szovjet munkások? Csak saját maguk ellen. A sztrájk — én láttam — nem szórakozás, ahhoz a munkások csak nagyon nagy szükségben folyamodnak. Mikor sztrájkoltunk, először feléltük élelmiszertartalékainkat, utána éheztünk, sokan csaknem éhenhaltak. Amikor jó az életszínvonal, nincs szükség sztrájkra. Nálunk pedig jó az életszínvonal. — Ami az oktatást illeti — mondotta a továbbiakban Hruscsok — a Szovjetunióban minden gyermek ingyen tanul, sőt a jó tanulóknak ösztöndíjat adunk. Most akarjuk továbbfejleszteni az internátusi rendszert. Azelőtt a kapitalizmusban, csak a gazdagok küldhették gyermekeiket internátusba, mi azonban büszkék vagyunk rá, hogy a munkásgyermekeket olyan nevelésben részesíthetjük, mint azelőtt az arisztokraták, a földbirtokosok és a gyárosok saját gyermekeiket. Mindehhez tekintetbe kell venni, hogy forradalmunk csak negyvenkét esztendős, s közben háború is volt. A tőkés ideológusok korábban vállukat vonogatták, amikor eredményeinkről hallottak, de teljesen felébredtek, amikor a Szputnyikokat kezdtük felbocsátani. A Szputnyik nekik is megmutatta a Szovjetunió lehetőségeit. Ami minket illet, a továbbiakban sem alszunk, s az Egyesült Államok nem bír majd utolérni bennünket a Szputnnyikok és a rakéták területén. — Bizalommal nézünk a jövőbe — folytatta Hruscsov. — A forradalom után sokan ránk támadtak, de megsemmisítettük támadóinkat. Hitler is megtámadta a Szovjetuniót, tudjuk, mi lett a vége. Határaink most nyitva állnak mindenki előtt, de azokat csupán fegyver nélkül lehet átlépni. Bármikor szívesen látjuk a francia munkásokat A szovjet kormányfő óriási tetszéssel fogadott beszéde után, a küldöttség tagjainak kérdéseire válaszolt. A legelső kérdés a Szovjetunióban rendszeresített fizzetésekre vonatkozott. Hruscsov sok adatot sorolt fel, majd elmondotta: " Az a tendencia, hogy fékezik a magas fizetések emelését és igyekeznek az alacsonyabb fizetéseket emelni, mert minél előbb meg szeretnénk valósítani azt az eszmét, amelyet a kommunizmus tűz célul eléjük, hogy mindenki szükségletei szerint részesüljön a javakból. Az egyik küldött megkérdezte, vajon francia munkások szabadságukat eltölthetnék-e a Szovjetunióban? — Bármikor szívesen látjuk a francia munkásokat — válaszolta Hruscsov. Az a kérdés is elhangzott, vajon a szovjet munkások szabadidejükben bárhol táborozhatnak-e, illetve felkereshetik-e szabadon a Szovjetunió bármely részét. A kérdésre válaszolva, Hruscsov rámutatott, mennyi badarságot írhatnak össze egy újságban a Szovjetunióról, hogy ilyen kérdéseket egyáltalában feltettek neki. Természetes, hogy a szovjet munkások szabadidejükben az országnak azt a vidékét kereshetik fel, amelyiket akarják. A további kérdések zöme a szakszervezetek szervezésére és az oktatás részleteire vonatkozott. Ezekre Hruscsov részletesen válaszolt, majd befejezésül ezeket mondotta: — Higgyék el, nem akarok propagandát csinálni, csak rossz árucikknek kell propaganda. A kommunizmus pedig nem rossz árucikk. Az a célom, hogy a franciaszovjet barátságot erősítsem. Nem akarok kommunistát csinálni azokból a franciákból, akik nem kommunisták. Az az óhajunk, hogy a barátság és a béke jegyében még szorosabbra fűzzük a két ország kapcsolatait. Hruscsov egy lillei textilgyárban ruhabemutatón vett részt. A képen üdvözli az egyik kis majméként Lille — MTI — Telefoto A francia nép egyetért Hruscsov kijelentéseivel A szovjet lapok első oldalait továbbra is a szovjet kormányfő franciaországi utazásával foglalkozó beszámolók töltik meg. A sajtó teljes terjedelemben közli Hruscsov beszédeit, részletesen, fényképes riportokban ,számol be arról a meleg, fogadtatásról, mely,ben a francia dolgozók részesítik a szovjet nép képviselőjét. Mind több és több cikkíró állapítja meg: a francia nép egyetért Hruscsov kijelentéseivel, őszintén óhajtja a béke megszilárdítását, a német militarizmus újjászületésének megakadályozását, a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítését Pénteken reggel kezdődnek Hruscsov és De Gaulle politikai tárgyalásai A Monde szerint még nem döntöttek de Gaulle tábornok esetleges szovjetunióbeli utazásáról. A lap kérdőjeles formában ír arról, hogy a Hruscsov-De Gaulle megbeszélésekről kiadandó közös közlemény tartalmazza majd esetleg a francia köztársasági elnök Szovjetunióba látogatásának bejelentését. A Monde hangsúlyozza, hogy a közös közleménnyel egy időben valószínűleg három technikai jellegű francia-szovjet megállapodást is nyilvánosságra hoznak. Az egyik a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, a második az atomkutatások nem katonai jellegű információinak cseréjére, a harmadik pedig pénzügyi kérdésekre vonatkozik. Mi lesz még a közös közleményben? — latolgatja a továbbiakban a lap. Mindenesetre benne lesz a baráti érzelmek, kifejezése, az a kívánság, hogy fejlesszék a kölcsönös kapcsolatokat,, hogy erősödjék a béke, megvalósuljon a leszerelés. A német kérdésben és Berlin dolgában a Monde már nem lát teret a megegyezésre, de a lap szerint Párizsban sok szó esik arról, hogy a közös közleményben ünnepélyesebb formulákkal fejeződik ki (például egy megnemtámadási vagy barátsági nyilatkozat formájában), hogy az ilyen vagy olyan vitás kérdésben, a nézetek ellentétes voltán túl, megvan a szándék a tartós béke gyakorlati megkezdésére.