Kisalföld, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

Iaso. június 1I., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Több más hozzászólás után K­atona elvtárs válaszolt a vitában elhangzott problémákra, majd a tnácsülés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a határozati javasla­tot és Lombos elvtárs javaslatát, amely szerint Mosonmagyaróvár városát és a legjobb községfejlesz­tési munkát végzett községeket dicséretben részesítik. Ezután a megyei tanácsülés át­tért a következő napirendi pont, a tanácsi vállalatok munkájának tárgyalására Ennek a napirend­nek előadója Kecskeméthy István elvtárs, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese volt. A megyei tanács ülése tviartt­i- olt. A beszámoló a tanácsi válla­ltok működéséről bevezetőben a beszámoló meg­alapította, hogy tanácsaink a múlt évben általában ellátták azokat a feladatokat, amelyeke­t kormányzaton, a laituisság helyi áruellátási, kommunális, szociális és kulturális igényeinek kielégíté­sében elsőrendű feladatokká tett. A feladat végrehajtását elősegí­tették a dolgozók kezdeményezé­­sei, a végrehajtó bizottságok he­lyes határozatai, s nem utolsósor­ban az az anyagi érdekeltségi rendszer, amelyet kormányzatunk nyereségreszesegés formájában meg 1967-ben bevezetett. 1959-ben a megyében 43 válla­lat működött a tanácsok irányítá­sa alatt. A tanácsi vállalatok a termelési tervek túlteljesítése mellett a múlt évben jobban ki tudták elégíteni a lakosság igé­nyeit, mint addig. A negyiipar 1959. évi tervteljesítése 115 száza­lék. Részletesen elemezte ezután a beszámoló a vállalaton tervteljesí­­tését, eredményeit, hiányosságán, majd a term­­ékenység alanylá­sáról számolt be az iparban és az élelmiszer­ipar­ban.­­­megállapította, hogy a termeten terveit túlteljesí­tése mellett emelgedett a terme­­lékenység is. Az ipari vállalatok önköltségcsökkentése a szöltség­­szinthez képest 3,66 százalék volt. Az ipari vállalatok ezzel eleget tettek a Központi Vezetőség már­­­ciusi határozatában előírt ilyen irányú célkitűzéseknek. Az ön­költségcsökkentések természete­sen kedvezően hatottak a válla­lati eredmények alakulására. A továbbiakban megállapította a beszámoló, hogy a megye gáz­műveinek szolgáltatása a körül­­ményekhez képest kielégítő volt A Győri Gázműnél a kapacitás növelése céljából 6 kamaráske­­mence és egy 2000 köbméteres tá­rolótartály építése kezdődött el és rövidesen befejeződik. A Soproni Gázműnél megtörtént a III. szá­mú kemence teljes felújítása, asz­talosműhely és raktár építése. Mindkét vállalatnál üzemszerűen­­ megtörtént a hálózatbővítés és a mérő­­bes­zerzés. A lakosság vízellátása céljából Győrött 6 kút készült, Sopronban két kutat bekapcsoltak a háló­zatba. A lakóház-felújítási keret 1959- re 39 millió 550 ezer forint volt. Ebből Győrött, Sopronban és Mo­sonmagyaróváron sok épületet újítottak fel részben, vagy egész­ben. Győrött a karbantartó rész­legek a bejelentett hibáknak 94, Sopronban 05,4, Moson­magyar­­óvárott pedig 75 százalékát javí­tották ki. A termelékenység és az önkölt­ség kedvező alakulásához nagy­ban hozzájárultak a dolgozók fel­ajánlásai a kongresszusi verseny, továbbá a takarékossági mozga­lom eredményei. A vállalatok dol­gozói főképp anyagköltség-meg­takarításra, selejtcsökkentésre, fogy­óeszköz-megtakarításra, jobb műszaki szervezési intézkedések kidolgozására tettek felajánláso­kat. Az ipari osztály irányítása alatt álló vállalatok felajánlása 2 millió 208 ezer forint értékű volt, amit a vállalatok 2 millió 991 ezer forintra teljesítettek. Az épí­tési­ és közlekedési osztály irányí­tása alá tartozó vállalatok a ter­vezett egymillió 289 ezer forint felajánlás helyett 3 millió 528 ezer forint tényleges megtakarítást ér­tek el. A múlt évben a megyei ta­nácsnak nem volt veszteséggel zá­ró vállalata. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott az 1960. évi felada­tokkal. A helyiipar fejlesztési ke­retéből 3 millió 900 ezer forintot a megrongálódott gépek kicserélé­sére, valamint az ötéves terv első évében meginduló szülőkavics ter­melő üzem gépeinek beszerzésére fordít a tanács. B­efejeződik a gyo­r nyomda-Lapüzem építése, elké­szülnek a győri kenyérgyár kivi­telezési tervei, hogy lüd­­ően meg­kezdődhessen az építkezés. A Me­gyei Tanács végrehajtó bizottsága saját erőforrásaiból is segíti a válalatok fejlődését és erre a cél­ra legutóbb egymillió 600 ezer fo­rint vállalatfej­lesztési alapot bo­csátott rendelkezésre. Ebből a Győri Húsipari VasUlat húsfel­dolgozó üzeme 950 ezer forintot kapott. Sopronban még ez évben finommechanikai vállalat létesül. A tanácsi építőipar, a víz- és gázszolgáltatás, valamint az egyéb kommunális vállalatok fejleszté­sére 12 millió 900 ezer forna köz­ponti beruházási hitel van 1960-ra. Részletesen felsorolta azután a beszámoló, hogy ezt az összeget milyen célra kívánja fordítani a Megyei Tanács, majd leszögezte, hogy az 1960. évi tervszámok mö­gött lévő feladatok teljesítése nagy erőfeszítést kíván a vállala­toktól. Mind a múlt évi, mind az 1960 első negyedévi termelési adatok és vállalati eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók többsége megértette a párt és a kormány felhívását a termelé­kenység emelésére, az önköltség csökkentésére. Az eredmények mellett azonban hibák is fordul­tak elő. A műszaki fejlesztési ter­vek kidolgozása nem volt még minden esetben tervszerű, körül­tekintő és elemző, s emiatt a kí­vánt eredmény sem volt elérhető. Az újítómozgalom sem fejlődött fontosságának megfelelően, s bár minden vállalat túlteljesítette a tervét, a minőségen van még ja­vítanivaló. A munkafegyelemben az előző évekhez képest van javu­lás, de a munkaidő kihasználása, a kezdési és befejezési idő pontos betartása, még nem mindig volt megfelelő. A vállalatok vezetői­nek a párt- és a szakszervezetek segítségét kell kérniök, hogy ezek a hibák is megszűnjenek. Az általános műveltség emelése rendkívül fontos mind a vállala­tok vezetői mind dolgozói számá­ra. Szervezett segítségadás szük­séges ahhoz, hogy a vállalatok ve­zetői és műszaki dolgozói lehető­leg rövid idő alatt a fejlődésnek megfelelő műszaki és szakmai is­mereteket szerezzenek . Azok az iránymutatások, amelyeket tanácsaink végrehajtó bizottságai a vállalati irányítás jobb megszervezése, a közgazda­sági elemző munka megjavítása, valamint műszaki szervezési in­tézkedésekre a vállalatoknak ki­adtak, biztosítékot nyújtanak ar­ra, hogy a hároméves terv utolsó évét sikeresen befejezzük, s ezzel jó alapot teremtünk az 1961-ben kezdődő második ötéves tervhez — fejeződött be a beszámoló. Az írásban beterjesztett beszá­moló feletti vitában elsőnek Fe­rences Gábor mérnök, megyei ta­nácstag szólalt fel. A műszaki fej­lesztés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet és javasolta, hogy a terv­­be vett szakmérnökképző főiskolát Győrön helyezzék el. Keszei Ká­­roly elvtárs, az SZMT elnöke ar­ról szólt, hogy a tanácsi vállala­toknak elsősorban a lakosság igé­nyeit kell kielégíteniök, nem pe­dig bedolgozniok a minisztériumi vadauitok részére, amint ez túl­­nyomórészt most történik, Dr. Ré­­vai Zoltán megyei tanácstag a győri kenyérellátás minőségi és szervezési mányosságait bírálta. Boros Péter megyei tanácstag pe­dig a garanciális javítások jobb megszervezését sürgette, mivel állandóan növekszik a lakosság iyen irányú igénye. A vitában elhangzottakra Kecs- Kemethy István vb. elnökhelyet­tes válaszolt, majd a tanácsülés az előterjesztett beszám­om jelen­tést tudomásul vette és elfogadta. Utasította a végrehajtó bizottsá­got, valam­nt az alárendelt végre­hajtó bizottságokat, vizsgálja­ meg, hogy a tanácsi válalatok gazdaságosabb működésére mi­lyen ésszerű átszervezéseket lehe végrehajtani. Utasította továbbá a tanácsülés a végrehajtó bizottságot és az alá­rendelt tanácsok végrehajtó bi­zottságait, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból elsősor­ban azokat a vállalatokat fejlesz­sze, amelyeknek t­evékenysége a lakosság igényeinek jobb kielégí­tését szolgálja Végül utasította a tanácsülés a végrehajtó bizottsá­got, hogy vállalatainál a szakmai színvonal emelésére folyamatosan tegye meg az intézkedéseket A megyei tanácsülés a továb­biakban rátért a következő napi­rendi pont, a megye kereskedelmi helyzetének a tárgyalására.­jabb, drágább ruházati cikkeket keresi, de még ennél is jobban bizonyítja az életszínvonal-emel­kedést az, hogy a megyében ez év első negyedévében 100 százalékkal több parkettkefélőgép, magneto­fon, lemezjátszó fogyott el, mint a múlt év azonos időszakában. Befejezésül arról szólt a­­beszá­moló, hogy a megye vendéglátóipa­rának áruellátása a megnöveke­dett bor- és sörkertek ellenére is eléggé gyenge. A Nyugat-Magyar­országi Üzemi Vendéglátó Válla­lat a közétkeztetési igényeket nem tudja kielégíteni. Győr városában az éttermes konyhás egységek hálózata nem bővült, hanem csök­kent. Győrött feltétlenül szükség lenne egy korszerű nagy étterem létesítésére. A nyári kerthelyisé­gek száma Győr kivételével meg­felelő a megyében. Az írásban beterjesztett beszá­moló feletti vitában számos me­gyei tanácstag részt vett. Javaslat hangzott el a mosonmagyaróvári üzletek portáljainak korszerűsí­tésére, a győr-szabadhegyi üzlet­­hálózat fejlesztésére, valamint a kenyér- és süteményfélék elosz­tásának jobb megszervezésére Győrött. A tanácsülés ezután 4 pontból álló határozati javaslatot fogadott el Ennek értelmében utasította a megyei tanács végrehajtó bizott­ságát, hogy a második ötéves terv kereskedelmi célra fordítható be­ruházási kérésseiből elsősorban Győr, Sopron és Mosonmagyar­óvár munkások lakta városrészei­nek üzlethálózatát fejlessze s hív­ja fel a földművesszövetkezetek megyei központjának igazgatósá­gát hogy a Győr környéki, mun­kások lakta községek kereskedel­mi ellátottságát javítsa meg és fejlessze a három város külső te­rületeinek gyümölcs- és zöldsé­­gesbolt-hálózatát. A tanácsülés utasította továbbá a végrehajtó bizottságot, hogy a tanácsi vállalatok saját vállalat­­fejlesztési alapjuk terhére hozas­sák rendbe kívül-belül, elsősor­ban a főútvonalakon lévő boltjai­kat és vendéglőiket, s erre kérje fel a Földművesszövetkezetek Me­gyei Központját, és a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsé­gének elnökét. Az aratási időben különösen szükséges áruk biztosítása céljá­ból utasítást kapott a végrehajtó bizottság, hogy mérje fel az ellá­tási helyzetet és gondoskodjék, hogy ezekből az idénycikkekből elegendő legyen. Utasította továbbá a tanácsülés a végrehajtó bizottságot, hogy mérje fel a megyének az országos ellátásból történő részesedési ará­nyát és amely árucsoportokban ez nem kielégítő, kérje fel a belke­reskedelmi minisztert a szükséges árualapok biztosítására. _A megyei tanácsülés végezetül néhány kisebb jelentőségű terület­­átcsatolási javaslatról határozott, majd új tagokkal egészítette ki a megyei népi ellenőrzési bizottsá­got. Ezzel véget ért Győr-Sopron Megye Tanácsának idei második negyedévi rendes ülése. A falut érdekli. A VETŐM­AGP­ARCELLÁK­AT már most jelölték ki azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek 1958- ban, vagy azóta cserélték ki vető­­magvaikat nemesített, és ebben az évben felújításban nem részesül­nek. Minden falu kalászosból akkora területet kell kijelölni vetőmag­fogásra, hogy a várható termés (20 százalékát tisztítási veszteségé­nek leszámítva) elegendő le­gyen.­­Elsősorban azokat az őszi ka­lászosokat hagyják meg vetőmag­nak, amelyek pillangós, repce és más jó elővetemény után kerül­tek a földbe Előnyös az olyan parcella, amelyben a tavasz fo­lyamán elvégezték a vegyszeres gyomirtást. A kijelölt tábla ne legyen be­tegségekkel és idegen fajú kalá­szossal fertőzött. A megvizsgált és vetőmagfogásra kijelölt táblák termését mind a betakarítás, mind a tisztítás és tárolás során a többi gabonaféléktől elkülönítve kell ke­zelni. Országos Állat, és kirakodóvásárok Június 20-án, hétfőn: Celldö­­mölk, Hédervár, Marcal­tő; 21-én, kedden: Kertészen­tmiklós (havi kirakodóvásár); 22-én, szerdán Csornán; 23-án, csütörtökön: Kis­béren; 24-én, pénteken: Körmen­den. • Megyénk kereskedelmi helyzete A beszámoló elöljáróban meg­állapította, hogy megyénk mező­­gazdaságának szocialista átszer­vezése nagyban befolyásolta me­gyénk kiskereskedelmi forgalmát és annak összetételét. Az 1959. évi megyei forgalom országos vi­szonylatban is kedvezően alakult. 1960 első negyedévében 564 millió 400 ezer forint forgalmat bonyolí­tott le a megyei kiskereskedelem, 11 százalékkal magasabbat, mint a múlt év azonos időszakában. Megyénkben az utóbbi években a kiskereskedelmi és a vendéglátó­ipari hálózat jól fejlődött. Nem­csak a belvárosokban, hanem a külvárosokban is létesültek szép boltok, vendéglők, de az üzletháló­zat fejlesztése megyénkben nem követte az áruforgalom növekedé­sének ütemét. Elsősorban a mun­kások lakta területeken még min­dig kevés a bolt, a vendéglő. Eb­ből kiindulva készül a kereskede­lem második ötéves hálózatfej­lesztési terve a városi tanácsok bevonásával. Az eddigi megyei ta­pasztalatok alapján a cél: fokozni az új kiszolgálási rendszerű bol­tok számát. A II. Ötéves tervben a tanácsi kereskedelmi hálózat fej­lesztésére 14 millió 400 ezer forint az előirányzat, a kereskedelmi vállalatok felújítási hányada ez idő alatt meghaladja a 18 millió forintot. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari dolgozók bérezésében. Szo­ciális helyzetében bekövetkezett kedvező változások és a szakmai utánpótlásra tett intézkedések is­mertetése után részletesen foglal­kozott a beszámoló a társadalmi tulajdon védelmével, és megálla­pította, hogy a társadalmi tulaj­don védelmének megszilárdításá­ban még sok a teendő Elsősorban arra kell nevelni a dolgozókat, hogy maguk ítéljék el a társadal­mi tulajdon megkárosítóit, továb­bá javítani kell az ellenőrzést. Megyénk kiskereskedelme 1959- ben 401 millió forinttal, vagyis 19,4 százalékkal több árut hozott forgalomba, mint 1958-ban. Mint eddig, továbbra is fő feladat a la­kosság áruellátási színvonalának emelése évről évre magasabb szin­ten. A lakosság reáljövedelmének emelkedése következtében növek­szik a kereslet a tartós, nagy ér­tékű iparcikkek iránt. Az 1960. évi tervfeladatok megfelelnek a ke­reslet várható emelkedésének, va­lamint az ellátás további javításá­nak. Baromfiból 15, tojásból 4, tejből 10, vajból 3, csokoládés áru­ból 6, mélyhűtött élelmiszerekből 93 százalékkal több lesz 1960-ban, mint volt 1959-ben. Pamutszövet­ből 5, konfekcióáruból 12, kötött­áruból 7, bőrcipőből 22 százalék­kal, bútorból 13, televízióból 72, mosógépből 25, hűtőszekrényből 67 százalékkal magasabb az előirán­y­zat az 1959. évinél. A fontos alapvető élelmicikkek­ből nincs hiány. A zöldség- és gyüm­­ölcsellátásban a kilátások az idén kedvezőbbek mint tavaly voltak. A MÉK vállalat több áru­ra kötött az idén szerződést a társ­megyékkel A nyári időszakra a tanács meghosszabbította néhány zöldségesbolt nyitvatartási idejét, vegyes jellegű boltokban bevezet­te a gyümölcs- és zöldségárusí­tást, s számos faluban, köztük Győrsövényházán,­­ Lébényben, Mosonszentmiklóson, Lövőn zöld­ség - gyümölcs-szakboltok nyíl­nak. Megtörtént az élelmiszeráruk házhozszállításának bevezetése a tanácsi kereskedelemben. Győrött 26, Sopronban 2—3, Mosonma­­gyaróvárott 3—4 bolt szállít ház­hoz élelmicikket. A városokban vasárnap városrészenként egy-egy bolt reggel nyitva van. A tejbol­tok május 15-től, szeptember 15-ig vasárnap is nyitva tartanak, hogy reggel friss tejet lehessen vásá­rolni. A ruházati cikkekre vonatkozó­lag megemlítette a beszámoló, hogy a második negyedévi ellátás lényegesen jobb a választék szem­pontjából, mint amilyen tavaly ilyenkor volt. Megyénk várható negyedéves ruházati forgalma kö­rülbelül 155 millió forint. A beszámoló ezután részletezte, hogy milyen ruházati cikkekből van elegendő és melyekből van hiány Nincs elegendő fésűsanyag­­ból készült átmeneti kabát, tropi­kál öltöny, hétnyolcados kosz­tüm, stb. Hiba, hogy nem elég vál­tozatosak a méretek, s ezért nem minden alakra lehet kész ruhát venni Szőnyegekben olyan nagy a kereslet, hogy a növekvő hazai termelés és behozatal sem nyújt zavartalan ellátást. Várakozáson felüli az érdeklődés a rádióvevő­készülékek iránt, úgyhogy az igé­nyeket nem lehetett teljesen ki­elégíteni Van hiány mosógép­ben, porszívógépben, magnetofon­ban, televízióban is A lakosság élzszínvonalának emelkedésére jellemző, hogy általában a fino­

Next