Kisalföld, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-18 / 143. szám
Iaso. június 1I., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Több más hozzászólás után Katona elvtárs válaszolt a vitában elhangzott problémákra, majd a tnácsülés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a határozati javaslatot és Lombos elvtárs javaslatát, amely szerint Mosonmagyaróvár városát és a legjobb községfejlesztési munkát végzett községeket dicséretben részesítik. Ezután a megyei tanácsülés áttért a következő napirendi pont, a tanácsi vállalatok munkájának tárgyalására Ennek a napirendnek előadója Kecskeméthy István elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese volt. A megyei tanács ülése tviartti- olt. A beszámoló a tanácsi vállaltok működéséről bevezetőben a beszámoló megalapította, hogy tanácsaink a múlt évben általában ellátták azokat a feladatokat, amelyeket kormányzaton, a laituisság helyi áruellátási, kommunális, szociális és kulturális igényeinek kielégítésében elsőrendű feladatokká tett. A feladat végrehajtását elősegítették a dolgozók kezdeményezései, a végrehajtó bizottságok helyes határozatai, s nem utolsósorban az az anyagi érdekeltségi rendszer, amelyet kormányzatunk nyereségreszesegés formájában meg 1967-ben bevezetett. 1959-ben a megyében 43 vállalat működött a tanácsok irányítása alatt. A tanácsi vállalatok a termelési tervek túlteljesítése mellett a múlt évben jobban ki tudták elégíteni a lakosság igényeit, mint addig. A negyiipar 1959. évi tervteljesítése 115 százalék. Részletesen elemezte ezután a beszámoló a vállalaton tervteljesítését, eredményeit, hiányosságán, majd a termékenység alanylásáról számolt be az iparban és az élelmiszeriparban.megállapította, hogy a termeten terveit túlteljesítése mellett emelgedett a termelékenység is. Az ipari vállalatok önköltségcsökkentése a szöltségszinthez képest 3,66 százalék volt. Az ipari vállalatok ezzel eleget tettek a Központi Vezetőség márciusi határozatában előírt ilyen irányú célkitűzéseknek. Az önköltségcsökkentések természetesen kedvezően hatottak a vállalati eredmények alakulására. A továbbiakban megállapította a beszámoló, hogy a megye gázműveinek szolgáltatása a körülményekhez képest kielégítő volt A Győri Gázműnél a kapacitás növelése céljából 6 kamaráskemence és egy 2000 köbméteres tárolótartály építése kezdődött el és rövidesen befejeződik. A Soproni Gázműnél megtörtént a III. számú kemence teljes felújítása, asztalosműhely és raktár építése. Mindkét vállalatnál üzemszerűen megtörtént a hálózatbővítés és a mérőbeszerzés. A lakosság vízellátása céljából Győrött 6 kút készült, Sopronban két kutat bekapcsoltak a hálózatba. A lakóház-felújítási keret 1959- re 39 millió 550 ezer forint volt. Ebből Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróváron sok épületet újítottak fel részben, vagy egészben. Győrött a karbantartó részlegek a bejelentett hibáknak 94, Sopronban 05,4, Mosonmagyaróvárott pedig 75 százalékát javították ki. A termelékenység és az önköltség kedvező alakulásához nagyban hozzájárultak a dolgozók felajánlásai a kongresszusi verseny, továbbá a takarékossági mozgalom eredményei. A vállalatok dolgozói főképp anyagköltség-megtakarításra, selejtcsökkentésre, fogyóeszköz-megtakarításra, jobb műszaki szervezési intézkedések kidolgozására tettek felajánlásokat. Az ipari osztály irányítása alatt álló vállalatok felajánlása 2 millió 208 ezer forint értékű volt, amit a vállalatok 2 millió 991 ezer forintra teljesítettek. Az építési és közlekedési osztály irányítása alá tartozó vállalatok a tervezett egymillió 289 ezer forint felajánlás helyett 3 millió 528 ezer forint tényleges megtakarítást értek el. A múlt évben a megyei tanácsnak nem volt veszteséggel záró vállalata. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott az 1960. évi feladatokkal. A helyiipar fejlesztési keretéből 3 millió 900 ezer forintot a megrongálódott gépek kicserélésére, valamint az ötéves terv első évében meginduló szülőkavics termelő üzem gépeinek beszerzésére fordít a tanács. Befejeződik a gyor nyomda-Lapüzem építése, elkészülnek a győri kenyérgyár kivitelezési tervei, hogy lüdően megkezdődhessen az építkezés. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága saját erőforrásaiból is segíti a válalatok fejlődését és erre a célra legutóbb egymillió 600 ezer forint vállalatfejlesztési alapot bocsátott rendelkezésre. Ebből a Győri Húsipari VasUlat húsfeldolgozó üzeme 950 ezer forintot kapott. Sopronban még ez évben finommechanikai vállalat létesül. A tanácsi építőipar, a víz- és gázszolgáltatás, valamint az egyéb kommunális vállalatok fejlesztésére 12 millió 900 ezer forna központi beruházási hitel van 1960-ra. Részletesen felsorolta azután a beszámoló, hogy ezt az összeget milyen célra kívánja fordítani a Megyei Tanács, majd leszögezte, hogy az 1960. évi tervszámok mögött lévő feladatok teljesítése nagy erőfeszítést kíván a vállalatoktól. Mind a múlt évi, mind az 1960 első negyedévi termelési adatok és vállalati eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók többsége megértette a párt és a kormány felhívását a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére. Az eredmények mellett azonban hibák is fordultak elő. A műszaki fejlesztési tervek kidolgozása nem volt még minden esetben tervszerű, körültekintő és elemző, s emiatt a kívánt eredmény sem volt elérhető. Az újítómozgalom sem fejlődött fontosságának megfelelően, s bár minden vállalat túlteljesítette a tervét, a minőségen van még javítanivaló. A munkafegyelemben az előző évekhez képest van javulás, de a munkaidő kihasználása, a kezdési és befejezési idő pontos betartása, még nem mindig volt megfelelő. A vállalatok vezetőinek a párt- és a szakszervezetek segítségét kell kérniök, hogy ezek a hibák is megszűnjenek. Az általános műveltség emelése rendkívül fontos mind a vállalatok vezetői mind dolgozói számára. Szervezett segítségadás szükséges ahhoz, hogy a vállalatok vezetői és műszaki dolgozói lehetőleg rövid idő alatt a fejlődésnek megfelelő műszaki és szakmai ismereteket szerezzenek . Azok az iránymutatások, amelyeket tanácsaink végrehajtó bizottságai a vállalati irányítás jobb megszervezése, a közgazdasági elemző munka megjavítása, valamint műszaki szervezési intézkedésekre a vállalatoknak kiadtak, biztosítékot nyújtanak arra, hogy a hároméves terv utolsó évét sikeresen befejezzük, s ezzel jó alapot teremtünk az 1961-ben kezdődő második ötéves tervhez — fejeződött be a beszámoló. Az írásban beterjesztett beszámoló feletti vitában elsőnek Ferences Gábor mérnök, megyei tanácstag szólalt fel. A műszaki fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet és javasolta, hogy a tervbe vett szakmérnökképző főiskolát Győrön helyezzék el. Keszei Károly elvtárs, az SZMT elnöke arról szólt, hogy a tanácsi vállalatoknak elsősorban a lakosság igényeit kell kielégíteniök, nem pedig bedolgozniok a minisztériumi vadauitok részére, amint ez túlnyomórészt most történik, Dr. Révai Zoltán megyei tanácstag a győri kenyérellátás minőségi és szervezési mányosságait bírálta. Boros Péter megyei tanácstag pedig a garanciális javítások jobb megszervezését sürgette, mivel állandóan növekszik a lakosság iyen irányú igénye. A vitában elhangzottakra Kecs- Kemethy István vb. elnökhelyettes válaszolt, majd a tanácsülés az előterjesztett beszámom jelentést tudomásul vette és elfogadta. Utasította a végrehajtó bizottságot, valamnt az alárendelt végrehajtó bizottságokat, vizsgálja meg, hogy a tanácsi válalatok gazdaságosabb működésére milyen ésszerű átszervezéseket lehe végrehajtani. Utasította továbbá a tanácsülés a végrehajtó bizottságot és az alárendelt tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból elsősorban azokat a vállalatokat fejleszsze, amelyeknek tevékenysége a lakosság igényeinek jobb kielégítését szolgálja Végül utasította a tanácsülés a végrehajtó bizottságot, hogy vállalatainál a szakmai színvonal emelésére folyamatosan tegye meg az intézkedéseket A megyei tanácsülés a továbbiakban rátért a következő napirendi pont, a megye kereskedelmi helyzetének a tárgyalására.jabb, drágább ruházati cikkeket keresi, de még ennél is jobban bizonyítja az életszínvonal-emelkedést az, hogy a megyében ez év első negyedévében 100 százalékkal több parkettkefélőgép, magnetofon, lemezjátszó fogyott el, mint a múlt év azonos időszakában. Befejezésül arról szólt abeszámoló, hogy a megye vendéglátóiparának áruellátása a megnövekedett bor- és sörkertek ellenére is eléggé gyenge. A Nyugat-Magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat a közétkeztetési igényeket nem tudja kielégíteni. Győr városában az éttermes konyhás egységek hálózata nem bővült, hanem csökkent. Győrött feltétlenül szükség lenne egy korszerű nagy étterem létesítésére. A nyári kerthelyiségek száma Győr kivételével megfelelő a megyében. Az írásban beterjesztett beszámoló feletti vitában számos megyei tanácstag részt vett. Javaslat hangzott el a mosonmagyaróvári üzletek portáljainak korszerűsítésére, a győr-szabadhegyi üzlethálózat fejlesztésére, valamint a kenyér- és süteményfélék elosztásának jobb megszervezésére Győrött. A tanácsülés ezután 4 pontból álló határozati javaslatot fogadott el Ennek értelmében utasította a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy a második ötéves terv kereskedelmi célra fordítható beruházási kérésseiből elsősorban Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár munkások lakta városrészeinek üzlethálózatát fejlessze s hívja fel a földművesszövetkezetek megyei központjának igazgatóságát hogy a Győr környéki, munkások lakta községek kereskedelmi ellátottságát javítsa meg és fejlessze a három város külső területeinek gyümölcs- és zöldségesbolt-hálózatát. A tanácsülés utasította továbbá a végrehajtó bizottságot, hogy a tanácsi vállalatok saját vállalatfejlesztési alapjuk terhére hozassák rendbe kívül-belül, elsősorban a főútvonalakon lévő boltjaikat és vendéglőiket, s erre kérje fel a Földművesszövetkezetek Megyei Központját, és a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnökét. Az aratási időben különösen szükséges áruk biztosítása céljából utasítást kapott a végrehajtó bizottság, hogy mérje fel az ellátási helyzetet és gondoskodjék, hogy ezekből az idénycikkekből elegendő legyen. Utasította továbbá a tanácsülés a végrehajtó bizottságot, hogy mérje fel a megyének az országos ellátásból történő részesedési arányát és amely árucsoportokban ez nem kielégítő, kérje fel a belkereskedelmi minisztert a szükséges árualapok biztosítására. _A megyei tanácsülés végezetül néhány kisebb jelentőségű területátcsatolási javaslatról határozott, majd új tagokkal egészítette ki a megyei népi ellenőrzési bizottságot. Ezzel véget ért Győr-Sopron Megye Tanácsának idei második negyedévi rendes ülése. A falut érdekli. A VETŐMAGPARCELLÁKAT már most jelölték ki azok a termelőszövetkezetek, amelyek 1958- ban, vagy azóta cserélték ki vetőmagvaikat nemesített, és ebben az évben felújításban nem részesülnek. Minden falu kalászosból akkora területet kell kijelölni vetőmagfogásra, hogy a várható termés (20 százalékát tisztítási veszteségének leszámítva) elegendő legyen.Elsősorban azokat az őszi kalászosokat hagyják meg vetőmagnak, amelyek pillangós, repce és más jó elővetemény után kerültek a földbe Előnyös az olyan parcella, amelyben a tavasz folyamán elvégezték a vegyszeres gyomirtást. A kijelölt tábla ne legyen betegségekkel és idegen fajú kalászossal fertőzött. A megvizsgált és vetőmagfogásra kijelölt táblák termését mind a betakarítás, mind a tisztítás és tárolás során a többi gabonaféléktől elkülönítve kell kezelni. Országos Állat, és kirakodóvásárok Június 20-án, hétfőn: Celldömölk, Hédervár, Marcaltő; 21-én, kedden: Kertészentmiklós (havi kirakodóvásár); 22-én, szerdán Csornán; 23-án, csütörtökön: Kisbéren; 24-én, pénteken: Körmenden. • Megyénk kereskedelmi helyzete A beszámoló elöljáróban megállapította, hogy megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezése nagyban befolyásolta megyénk kiskereskedelmi forgalmát és annak összetételét. Az 1959. évi megyei forgalom országos viszonylatban is kedvezően alakult. 1960 első negyedévében 564 millió 400 ezer forint forgalmat bonyolított le a megyei kiskereskedelem, 11 százalékkal magasabbat, mint a múlt év azonos időszakában. Megyénkben az utóbbi években a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat jól fejlődött. Nemcsak a belvárosokban, hanem a külvárosokban is létesültek szép boltok, vendéglők, de az üzlethálózat fejlesztése megyénkben nem követte az áruforgalom növekedésének ütemét. Elsősorban a munkások lakta területeken még mindig kevés a bolt, a vendéglő. Ebből kiindulva készül a kereskedelem második ötéves hálózatfejlesztési terve a városi tanácsok bevonásával. Az eddigi megyei tapasztalatok alapján a cél: fokozni az új kiszolgálási rendszerű boltok számát. A II. Ötéves tervben a tanácsi kereskedelmi hálózat fejlesztésére 14 millió 400 ezer forint az előirányzat, a kereskedelmi vállalatok felújítási hányada ez idő alatt meghaladja a 18 millió forintot. A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók bérezésében. Szociális helyzetében bekövetkezett kedvező változások és a szakmai utánpótlásra tett intézkedések ismertetése után részletesen foglalkozott a beszámoló a társadalmi tulajdon védelmével, és megállapította, hogy a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításában még sok a teendő Elsősorban arra kell nevelni a dolgozókat, hogy maguk ítéljék el a társadalmi tulajdon megkárosítóit, továbbá javítani kell az ellenőrzést. Megyénk kiskereskedelme 1959- ben 401 millió forinttal, vagyis 19,4 százalékkal több árut hozott forgalomba, mint 1958-ban. Mint eddig, továbbra is fő feladat a lakosság áruellátási színvonalának emelése évről évre magasabb szinten. A lakosság reáljövedelmének emelkedése következtében növekszik a kereslet a tartós, nagy értékű iparcikkek iránt. Az 1960. évi tervfeladatok megfelelnek a kereslet várható emelkedésének, valamint az ellátás további javításának. Baromfiból 15, tojásból 4, tejből 10, vajból 3, csokoládés áruból 6, mélyhűtött élelmiszerekből 93 százalékkal több lesz 1960-ban, mint volt 1959-ben. Pamutszövetből 5, konfekcióáruból 12, kötöttáruból 7, bőrcipőből 22 százalékkal, bútorból 13, televízióból 72, mosógépből 25, hűtőszekrényből 67 százalékkal magasabb az előirányzat az 1959. évinél. A fontos alapvető élelmicikkekből nincs hiány. A zöldség- és gyümölcsellátásban a kilátások az idén kedvezőbbek mint tavaly voltak. A MÉK vállalat több árura kötött az idén szerződést a társmegyékkel A nyári időszakra a tanács meghosszabbította néhány zöldségesbolt nyitvatartási idejét, vegyes jellegű boltokban bevezette a gyümölcs- és zöldségárusítást, s számos faluban, köztük Győrsövényházán, Lébényben, Mosonszentmiklóson, Lövőn zöldség - gyümölcs-szakboltok nyílnak. Megtörtént az élelmiszeráruk házhozszállításának bevezetése a tanácsi kereskedelemben. Győrött 26, Sopronban 2—3, Mosonmagyaróvárott 3—4 bolt szállít házhoz élelmicikket. A városokban vasárnap városrészenként egy-egy bolt reggel nyitva van. A tejboltok május 15-től, szeptember 15-ig vasárnap is nyitva tartanak, hogy reggel friss tejet lehessen vásárolni. A ruházati cikkekre vonatkozólag megemlítette a beszámoló, hogy a második negyedévi ellátás lényegesen jobb a választék szempontjából, mint amilyen tavaly ilyenkor volt. Megyénk várható negyedéves ruházati forgalma körülbelül 155 millió forint. A beszámoló ezután részletezte, hogy milyen ruházati cikkekből van elegendő és melyekből van hiány Nincs elegendő fésűsanyagból készült átmeneti kabát, tropikál öltöny, hétnyolcados kosztüm, stb. Hiba, hogy nem elég változatosak a méretek, s ezért nem minden alakra lehet kész ruhát venni Szőnyegekben olyan nagy a kereslet, hogy a növekvő hazai termelés és behozatal sem nyújt zavartalan ellátást. Várakozáson felüli az érdeklődés a rádióvevőkészülékek iránt, úgyhogy az igényeket nem lehetett teljesen kielégíteni Van hiány mosógépben, porszívógépben, magnetofonban, televízióban is A lakosság élzszínvonalának emelkedésére jellemző, hogy általában a fino