Kisalföld, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK | Ara: 80 fillér GYŐR, 1961. JANUÁR 1. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM JÓ MUNKA , ÚJ SIKEREKET ÍRTA: LOMBOS FERENC tíz évet köszönt meg Ngyénk dolgozó népe, és egyben búcsúzik az óesztendőtől. Ilyenkor azt szektát mondám: „megint egy évvel öregebbek lettünk . Az eltelt esztendő legfőbb tartalma az, hogy békében, javuló életkörülmények között lépünk az új esztendőbe. Ki az, aki ne akarná a békét? Van-e olyan ember, aki férjét, gyermekét, vagy édesapját háborúba akarja küldeni? Nincs! Ezt becsületes ember nem akarhatja. Az 1960-as esztendő azok közé az évek közé fog tartozni a világtörténelemben, amikor nőtt a béketábor ereje, újabb milliók csatlakoztak szerte az egész világon a szocializmus, a kommunizmus zászlaja alá. Nemcsak kommunisták vannak e zászló alatt, hanem sok millió pártonkívüli és más pártbeliek, mert a béke biztosítása minden becsületes ember ügye az egész világon. Alig néhány hete, hogy véget ért Moszkvában a 81 kommunista- és munkáspárt értekezlete, mely — méltán mondhatjuk — történelmünk nagy eseménye volt. Az ezen az értekezleten résztvevő pártok ismét hitet tettek a béke megőrzésének ügye mellett, mondván azt, hogy újabb és újabb milliókat kell a béke ügye mellé állítani a világon, mert a népek békeakarata le tudja fogni a háborús gyújtogatók kezét. A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, mert létrejött a szocialista világrendszer, s ennek ereje, meggondolásra készteti a háborús gyújtogatókat. Az imperialisták semmiféle mesterkedése nem tudja megbontani a szocialista tábor egységét, a kommunista pártok egységét, és a moszkvai tanácskozás után különösen elmondhatjuk, hogy a kommunista mozgalom egysége tovább erősödött. A békéről azonban nemcsak beszélni kell, mert ez egymagában nem sokat ér. A békéért dolgozni kell Erősíteni ön ellő szocialista hazánk gazdasági és katonai erejét. Az elmúlt esztendőben megyénk ipara, mezőgazdasága, kultúrája tovább gyarapodott, nagyot fejlődött. Most fejezzük be hároméves tervünket, melyet 1958- ban, az ellenforradalmi pusztítás után kezdtünk el hazánk gazdasági erejének növeléséért. Bátran és büszkén elmondhatjuk, hogy megyénk ipari munkásai, szövetkezeti tagjai maradéktalanul eleget tettek kötelességünknek, és teljesítették a feladatokat. Hároméves tervünk az ipari termelés 22 százalékos növekedését irányozta elő, de előzetes áttekintés szerint 48—50 százalékra növelték a termelést megyénk üzemei. Termelékenységi tervünket is túlteljesítettük, mégpedig az előirányzott 15 százalék helyett 25 százalék körüli eredménnyel. Az eltelt időszak alatt megyénk ipara tovább fejlődött. Az idén a minisztériumi ipar több mint 600 millió forint beruházást kapott. Ez a szám kétségtelenül mutatja pártunknak és kormányunknak azt a törekvését, hogy megyénk ipari jellegét tovább növeljük. Ipari termelésünk növekedésével párhuzamosan nőtt a dolgozók reálbére. A hároméves terv 6 százalékos előirányzatával szemben mintegy 10,5 százalékos növekedést ért el. A kereskedelmi forgalom pedig a tervezett 14 százalék helyett majdnem 80 százalékot növekedett. Ezekből a számokból világosan látni lehet azon törekvésünket, hogy a termelés növelésével együtt emelkedjék dolgozóink életszínvonala. Érdemes megemlíteni, hogy csokoládéból 1959-ben 1749 mázsát, 1960-ban 2225 mázsát adtunk el. A javuló életszínvonalat sok számmal lehetne igazolni, de úgy gondolom, felesleges. Inkább arra irányítsuk figyelmünket, hogy bőven van még tennivaló a továbbhaladás céljából. Előfordul, hogy egyes cikkekből még nem tudjuk kielégíteni a szükségletet. E cikkek hiányát megszüntetni a mi feladatunk. Gyártsanak többé bútort üzemeink, és adjanak több sertéshúst szövetkezeteink a városi ellátás biztosítására. Ipari dolgozóink megértették pártunk és kormányunk szavát, üzemeink döntő többségükben jól dolgoztak, és ezért köszönetünket fejezzük ki nekik. Műszaki értelmiségi dolgozóink hűséges követői gazdaságpolitikánknak, erre mutat, hogy üzemeink műszaki színvonala jól alakul, és ez nem kis mértékben rajtuk múlik. Ha ezen az úton haladunk, akkor nem lesz baj az 1961. évi tervek teljesítésével, a gyártási technológiák korszerűsítésével. Megyénk nagyüzemi mezőgazdasága, a termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt esztendőben ismét erősödött. Már a hitetlenkedők és a kishitűek is látják, hogy a nagyüzemekben mindenből többet lehet termelni, mint a kisüzemekben, az apró parcellákon. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi megyénk tapasztalatai is hozzájárultak pártunknak és kormányunknak ahhoz a döntéséhez, hogy az idei télen országosan befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Szövetkezeti vezetőink jó gazdáivá válnak a nagyüzemeknek. Egyre jobban megtanulják a munka szervezését, az egész falu termelő munkájának irányítását, és ez látszik is a végzett munkán. Helyesen teszik szövetkezeteinkben, hogy a lógosok ellen fellépnek, és nem kívülről várják a rend megteremtését. A szövetkezeti, a közös tulajdon védelme is sokat változott egy év alatt. Egyesek kezdetben azt hitték, hogy a közös szó azt jelenti, hogy szabadon lehet hazavinni azt, ami az egész falu tulajdonát képezi. Ma már egyre ritkább a lopás, mert a szövetkezetek öntudatos dolgozói helyesen maguk teszik szóvá a kilengéseket, és vezetik helyes útra a botladozókat. A munkákat egyre jobb minőségben és időben végzik el, ami alapjává válik aztán a többtermelésnek. Az 1960-as esztendőben — pedig nem is a legjobb volt az időjáró —10,9 méter mázsa búzát termeltek megyei átlagban holdanként, ami az egyén paraszti gazdálkodás mellett még sohasem fordult elő. Kukoricából holdanként májusi morzsoltból 18,5 métermázsát, cukorrépából 164,7 métermázsát termeltek. Az előírt termésátlagok tették lehetővé a felvásárlási terveink túlteljesítését, a városi lakosság jobb ellátását kenyérgabonából, zöldségből, burgonyából, kukoricából stb. többet adtunk az országnak, mint amennyit a terv előírt. Elmaradás tojásból és hízott sertésből volt. 1961-ben e tekintetben is utol kell már érnünk az igényeket. A múlt évben nem eléggé építettünk a háztájiból történő felvásárlásra, de részben az állományhiányból is fakadt az elmaradás. Sertésből elértük szövetkezeteinkben, hogy 100 katasztrális holdra négy koca jutott az 1960. év végére. Ezt tovább kell még emelni, bár megközelítőleg sem olyan ütemben, mint aztelmúlt esztendőben. Sertésállományunk fejlődése igen biztató a termelőszövetkezeteknél: 1958-ban a közösbeli sertések száma 6653, 1959- ben 9241, 1960-ban pedig 75 045 volt. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy az 1961-es hízósertés-tervünket teljesítsük mind a közösből, mind a háztájiból. A tojáshiány megszüntetésének főeszköze, hogy fokozottabban növeljük a törzs tojóállományt a közösben is és a háztájiban is. 1961-ben elérjük a termelőszövetkezetekben a 100 ezer darabos törzsállományt, amely a háztájival együtt kielégíti a tojásszükségletet, és a szövetkezeteknek is jó jövedelmet nyújt. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk szövetkezetei országosan elsőként fejezték be az őszi vetést. Gabonáink igen biztatóan fejlődtek. Az idei évben a tsz-tagok javuló szorgalma meghozta a gyümölcsét, ahol pedig még baj volt a szorgalommal, mások példájából megtanulhatják, hogy a jobb életért mindenekelőtt saját maguknak kell tenniük. A nagyüzemi gazdálkodás első két éve biztató, és nemcsak könnyített a munkán, hanem a többtermelés megoldását is fényesen bizonyítja. Az 1961-es esztendő a második ötéves terv indulásának éve. Ez az ötéves terv is tovább erősíti megyénk ipari jellegét, de nagy gondot fordít a nagyüzemű mezőgazdaság további erőteljes fejlesztésére, illetve megszilárdítására. Az ipar számára nem új üzemeket építünk elsősorban, hanem a meglévőket korszerűsítjük. Tovább kell növelnünk a magyar ipar becsületét a világpiacon,ezért új technológiai eljárások bevezetését kell megoldanunk. Már 1961-ben el kell érni, hogy a többtermelés 75 százalékát a termelékenység növeléséből nyerjük. Szövetkezeteinkben is előre kell lépni mindenekelőtt a tagság szocialista öntudatának kialakítása tekintetében. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy szövetkezeteink nagy többsége felzárkózzék állami gazdaságaink színvonalához a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Ezért kell nagy gondot fordítani most már a sertések mellett a szarvasmarha-állományra, ezen belül is a tehénállományra, annak számszerű és minőségi fejlesztésére, valamint a baromfiállomány fejlesztésére. Jó nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltétele fejlett állattenyésztés létrehozása, mely a jövedelemben is fontos szerepet játszik. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén ismét hangsúlyozta, hogy az 1956. novembere óta járt úton kell tovább haladnunk. Meggyőző szóval bizonyítani ügyünk igazát, és harcolni mind a jobboldali elhajlás, mind a baloldali szektásság ellen. Mindenütt fellépni a nagyképűség, a dolgozók véleményének semmibevétele ellen, amely eltávolítja dolgozóinkat pártunktól s kormányunktól. Tovább haladunk azon a kipróbált úton, melyet az utóbbi években jártunk, és tovább növeljük pártunk és kormányunk becsületét megyénk dolgozói között, így erősödik szocialista hazánk, és így erősítjük a szocialista tábort is a magunk eredményeivel. E feladatok végzéséhez kívánunk jó erőt és egészséget hazánk minden hű fiának, megyénk minden dolgozójának az új esztendő küszöbén. Dobi István Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dol■ népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársaimhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödik a munkásparaszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a közigazgatást, résztvesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960-ra mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960- ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk újévi levele elnyert szabadságát. Az erős, szocialista táborban élve népünk békességben, biztonságban és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt Örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár ránk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. Dobi István