Kisalföld, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
1961. október 1., vasárnap KISALFÖLD NINCS VÉGE A PERNEK TIZENÖT ÉVE, 1946. október elsején a németországi Nürnberg városára figyelt az egész világ. Nem először a mai nemzedék élete folyamán ... Nürnberg volt a hitleri fasizmus, vagy ahogy magát nevezte, a „nemzeti szocializmus” eszmei központja. Ebben a városban rendezte meg Hitler és propaganda főnöke, Göbbels a harmincas évek hírhedt náci seregszemléit, itt tartotta úgynevezett kongresszusait a nácipárt, itt hirdették meg azt a szörnyű világhódító programot, amely annyi szenvedést és gyászt zúdított az emberiségre, itt fogalmazták meg azokat a „faji” törvényeket, amelyektől egyenes út vezetett a milliókat elpusztító gázkamrákig. Nürnberg a második világháború eszmei előkészítésének szülővárosa volt Nem volt véletlen tehát, hanem nagyon is egyértelmű, hogy miután a hitlerellenes koalícióban összefogott hatalmak 1945-ben térdre kényszerítették a Harmadik Birodalmat, Nürnbergben vonta felelősségre a náci háborús főbűnösöket a szövetséges hatalmak nemzetközi katonai bírósága. A nürnbergi per számonkérés volt, amelyhez hasonló még nem fordult elő az emberiség történelmében. Nem volt még ítélőszék, amelynek vádlottai annyi és oly förtelmes bűnt követtek volna el az egész emberiség ellen, mint akik a nürnbergi vádlottak padjára kerültek. Nem volt még bíróság a történelem során, amely anynyira maga mögött érezhette az öt világrész békeszerető millióinak támogatását, mint az, amelyik Nürnbergben, 15 éve ítéletet hirdetett a népek nevében a náci gonosztevők felett. MIT VÁRTAK a világ népei a nürnbergi pertől? Egyrészt mindazoknak a náci vezetőknek és beosztottaknak szigorú és hajthatatlan felelősségre vonását és megbüntetését, akik kiagyalói és végrehajtói voltak a történelem legnagyobb szabású tömeggyilkosságának és tömegpusztításának. De nemcsak ezt. A népek joggal elvárták, hogy a nürnbergi tárgyalóteremben nemcsak bűnös személyek felett mond ítéletet a bíróság, hanem a fasizmus felett is, a német militarizmus felett is, azok felett a társadalmi és politikai eszmék és erők felett is, amelyek egy emberöltőn belül már kétszer sodorták mérhetetlen gyászba és pusztulásba az emberiséget. Betöltötte-e ezt a kettős feladatát a nürnbergi per? Ma már világosan látjuk, hogy csak részben. Ami a Szovjetuniót illeti, a nürnbergi per során következetesen arra törekedett, hogy a tárgyalás és az ítélet ne csak személyek felelősségre vonása legyen, hanem magának a fasizmusnak, a történelem legsötétebb erőinek leleplezése és pellengérre állítása is. A Szovjetunió az egész békeszerető emberiség érdekeit képviselte a nürnbergi tárgyaláson, amikor arra törekedett, hogy az ítélet ne csak a második világháború vétkeseit marasztalja el, hanem egyszer és mindenkorra semmisítsék meg azokat az erőket, amelyek a fasizmust szülték és táplálták. A történelmi per azért nem töltötte be teljesen és következetesen feladatát, mert már akkor, közvetlenül a második világháború után, 1945—46-ban működésbe léptek azok az imperialista erők, amelyeknek érdekében állott a német militarizmus átmentése későbbi céljaik számára. Ez volt az oka, hogy a nürnbergi ítélet a Szovjetunió követelése ellenére, a katonai bíróság amerikai, angol és francia tagjainak jóvoltából felemás ítélet lett: nyitva hagyta a lehetőséget a német militarizmus és revansizmus erőinek feltámadására. Igaz, a legkompromittáltabb náci vezetőket kivégezték, de mint azóta már tudjuk, a börtönbüntetéssel sújtottak legnagyobb része néhány év múltán az amerikaiak támogatásával visszanyerte szabadságát és lehetőségét, hogy ismét szerepet játszhasson Nyugat-Németország gazdasági és politikai életében, vagy a NATO-ban kamatoztathassa az egykori Wehrmachtban szerzett katonai tapasztalatait. A NÉPEK REMÉNYE, hogy a világ véglegesen megszabadul a fasizmus és a német militarizmus nyomasztó árnyékától, nem vált valóra. A bűnösök csak részben bűnhődtek, és az a mar mind világosabb, hogy a régi bűnösök mellé újak kerültek: azok, akik álnok céllal hagyták, sőt, segítették, hogy a német agresszió erői újjászerveződjenek és ismét véres katasztrófával, minden eddiginél borzalmasabb tömegpusztítással fenyegessék a világot. A mai nyomasztó nemzetközi feszültség csíráit másfél évtizeddel ezelőtt ültették el a nyugati nagyhatalmak, akkor, amikor megszegték ünnepélyesen vállalt kötelezettségeiket, és Nyugat-Németországban nem számolták fel a fasizmus, a militarizmus, a hódító őrület fertőző gócait. Ez vezetett oda, hogy a mai Nyugat-Németország, Adenauer állama, lényegét és politikáját tekintve miben sem különbözik Hitler Harmadik Birodalmától. Kommunista-ellenesség, szovjetellenesség, háborúra, hódításra, agresszióra számító politika — ezt tette Hitler és ez a célja Adenauernek is. De másfél évtized alatt nagyot lépett előre az emberiség. Adenauerrel és a mögötte állókkal szemben ma ott áll a hatalmas szocialista tábor, a függetlenné vált semleges országok, a béke minden igaz híve az egész világon — és ami a döntő: a világ legerősebb fegyveres ereje a Szovjetunió, amely képes arra, hogy megsemmisítő csapást mérjen bármikor és bárhol nemcsak Adenauerre, hanem mindazokra is, akik bűnös terveiben támogatják. A nürnbergi pert a békeszerető emberiség nem tekintheti befejezettnek mindaddig, amíg a háború, a fasizmus sötét erői fenyegetik a világot. A bűnösök nem kerülhetik el a népek, a történelem ítéletét. De az emberiség elkerülheti a harmadik világháborút. Ma olyanok a viszonyok, hogy egy új háború bűnös tervezői és szervezői felett már most előre ítéletet mondhat a történelem, mielőtt a valóságban meggyújtanák a háború lángcsóváját. Ezt az ítéletet írja minden becsületes ember, aki napjainkban fegyelmezetten és öntudatosan helytáll a munkában, mindenki, aki cselekvően lép felet nürnbergi per vádlottéihoz hasonló mai háborús bűnösök ellen. A MAI NEMZEDÉK dolga, hogy véglegesen pontot tegyen erre a perre. Ezt szolgálja, ehhez visz közelebb a német békeszerződés megkötése, a második világháború maradványainak felszámolása Európa szívében. Polgár Miklós Start a Győri Növényolajipari Vállalatnál A nyári nagy karbantartó munkálatok befejezése után szeptember 15-én megkezdte termelését a Győri Növényolajipari Vállalat. A karbantartáson kívül, az új extrakciós üzem átalakítási munkáinak megkezdése előtt szükség volt néhány gép áthelyezésére, átállítására. Ezeket a munkákat is időben befejezték. Úgyhogy az új, extrakciós üzemrész építése és berendezése nem hátráltatja a termelést. A zökkenő nélküli kezdés bizonyítja, hogy jól dolgoztak a karbantartók. Eddig 500 vagon napraforgómag érkezett a felvásárló vállalatoktól, és az első olajszállítmány már el is hagyta a Növényolajipari Vállalat kapuját. Az idei napraforgómag jobb minőségű, mint a tavalyi. A szárazság a napraforgónak kedvezett, nagyobb az olajtartalma, és annyira száraz, hogy szárítás nélkül a hajalógépekbe kerülhet. A vállalatnagyobb részben exportra termel. A külföldi megrendelések már megérkeztek. Olaszországba, Csehszlovákiába, Ausztriába, a Német Demokratikus Köztársaságba, de Európának csaknem minden részébe indulnak innen olajszállítmányok. A megrendelések megszaporodása magával hozta a vállalat negyedéves tervének növekedését. Naponta 20—21 vagon napraforgómagot dolgoz fel, 13 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebben az évben 2 ezer ötszáz vagon napraforgó érkezését várják az üzem dolgozói. Március 31-ig be kell fejezni a feldolgozást, mert az első negyedévben kezdik meg az új extrakciós üzem gépeinek beszerelését. A szakaszos kivonó berendezéseket automata, folyamatos berendezésekkel váltják fel. Ezzel a korszerűsítéssel meggyorsul a termelés. Az üzemben arra törekednek, hogy minél kevesebb legyen a melléktermékként fennmaradó dara olajtartalma. A megengedett egy százalékos olajtartalmat 0,6 százalékra csökkentették. P. 1. Fél évszázad a gyógyító aiynkában Tegnap délelőtt aranydiplomával tüntették ki dr. Nyári László győri főorvost. ★ Dr. Nyári Lászlónak Győrött és messze környékén sok tisztelője és híve van. Kollégái tudásáért tisztelik, betegei pedig rendkívüli áldozatkészségéért hálásak neki. A jubiláló főorvos 74 éves. Félévszázados munkássága alatt Pozsonyban, Budapesten és Győrött fejtette ki tevékenységét. Győröt* 38 éve gyógyítja a betegeket. Ez idő alatt mintegy 60—70 ezer beteggel foglalkozott. Idős kora ellenére ma is teljes szellemi frissességnek és jó egészségnek örvend. Szívesen el is meséli, hogy az ő hosszú életének mi a „titka”. — Tanulni és tanítani, ez volt mindig a célom — mondja. — Talán sikerült mindkettő. Most is forgatom a tudományos könyvek lapjait. Mintegy harminc-negyven tanítványomból pedig jó orvosok lettek. Közülük négyen jelenleg ugyancsak főorvosok. — Nekem magamnak két szenvedélyem van, illetve volt. A munka és a természet. Valamikor nagyon szerettem vadászni, és minden nyáron eveztem vagy ezer kilométert. A magashegyi turisztikát is nagyon kedveltem. Négyezer méter volt a legnagyobb magasság, ahova eljutottam. Az itt szerzett erőből, egészségből jutott azután öreg napjaimra is. — Hány órát dolgozik naponként? — Most már kicsit csökkentettem a tempót, s így csak tíz órát dolgozom. A munka az életem. A nyugdíjas állapotot el sem tudom képzelni. Egy kollégám azt mondta egyszer: a nyugdíj-jogosultság nem lehet életcél. Én is ezt tartom. Azért a betegeimet nem is hagyom el, míg én egészséges vagyok. Dr. Nyári László reggelenként kerékpárral indul el otthonáról a kórház felé. Sokan csodálkoznak rajta, hogy nem autóval jár. Megkérdeztem tőle, miért nem. — Nem volt még időm autóvásárlással folgalkozni — felelte mosolyogva. — Nem boldogítana. Annak viszont örülök, hogy a Leninhídra még fel tudok hajtani kerékpárral és nem kell leszálnom. Dr. Nyári László magánprakszist nem folytat. Minden idejét betegei között tölti. Beosztottjait arra tanítja, hogy a hivatás az első és mindent meg kell tenni a betegért. Mint orvos nagytudású, mint ember szerény. Munkásságát igazság szerint hatalmas cikkben kellene méltatni. Ezért azonban megharagudna. Az ő kérésére , ilyen szűkszavú a cikk. A legkevesebb tehát egy őszinte gratuláció, amivel az újságíró köszöntheti őt a nyilvánosság előtt az aranydiploma elnyerése alkalmával. Cs. I. a Tető alatt Soproni Pamutipar ! • •• ffM f • ij szövedeje Ha májusban valaki azt mondta volna a Soproni Pamutipar főmérnökének, hogy szeptember végére tető alatt lesz az új üzemrész és megkezdhetik a gépek telepítését, üzembe helyezését, maga sem hitte volna el Most ő mondja el, hogy milyen gyorsan nőtt ki a földből az épület, és hogy három hónapig tartó építőmunka után hamarosan megkezdi a termelést a Pamutipar újonnan létesített üzemrésze. A 4 ezer 400 négyzetméter alapterületű épület impezás látványt nyújt kívülről is, belülről is. Szép kivitelezésű a tető. A homlokzatot falazzák, a belső tetőszerkezeten szerelőmunkások serénykednek. Kék munkaruhában, kigombolt ingben áll a szerelőmunkások mellett Varga János főszerelő, csoportvezető. — A szerelőmunkák vezetője nem én vagyok — mondja —, hanem Rubin Charles, az egyik angol cég megbízottja. Nekem a tolmács mondja el, én pedig továbbadom a munkásoknak az ő elképzeléseit. Gyors és pontos munkát végeztünk. Számunkra kedvezett a száraz időjárás. A tetőfedést éppen tegnap fejeztük be. Alig hogy végeztünk, szemerkélni kezdett az eső, de most már eshet, minket ném zavar a munkában. A Könnyűipari Szerelő Vállalat harminc, szerelőmunkása augusztus 10-én kezdte a munkát, jelenleg a mennyezetet építi. A közelben fehér azbesztlapokat készítenek elő a munkások. — Balogh Vilmos és társai az előszabást végzik — mondja a csoportvezető. — Egy részét már fel is szereltük a mennyezetre. Ezek a lapok kitűnően visszaverik a neonfényt, éjjel-nappal jó lesz az üzemrész megvilágítása. Vörös Károly kezében fúrógép. Guruló állást készít a menetszerelőknek. A menetszerelők egy másik vasállványon dolgoznak, utolsó simításokat végzik a tetőszerkezeten. A csoportvezető nekik mondja: — Emeljétek magasabbra a deszkát, ahogy most van, nem megfelelő. Gyarmati János kérdezi: — Miért? így is jó lesz. — Emeljétek csak fel, úgy kényelmesebb lesz a munka, könnyebben hozzáfértek a vasrudakhoz. Szákovics József, a soproni építésvezetőség csoportvezetője a betonozókat figyeli. Azt mondja: — Eddig négyezerkétszáz négyzetméter betonozást végeztünk el, már csak kétszáz négyzetméternyi terület van hátra. A betonkeverő gép most éppen nem működik, mert Papp Imre és brigádja most állította át. A betonozást három nap múlva befejezzük. " Az építőállványokon a kőművesek a belső falat vakolják. A homlokzat építését és a vakolást Kovács László tizenöt tagú brigádja végzi. A homlokzaton csak egy napi munka van, az építőmunkát pedig október 15-ére végzik el. Tizenegy kőműves harminchét segédmunkással dolgozik az építkezésen.Az ácsok a jövő héten fejezik be a zsaluzást. Legtovább a szellőzőberendezések betonozása tart, ez még egy hónapi munkát igényel. Megkérdeztem az üzem főmérnökétől, hogy mikor kezdik meg a termelést az újonnan létesített szövődében. — Október végén — válaszolta. — Október első hetében megkezdjük a gépek üzembe helyezését. Hatszáznegyvennégy gépet telepítünk az új szövődébe, ötszáz gépet Budapestről kapunk, részben már megérkeztek. Száznegyvennégy gépet pedig saját üzemünkből viszünk a szövődébe. — Milyen lesz az új szövőde? — Betonfészkekre telepítjük a gépeket. A beton azonban átveszi a gépek rezgését, és ez nagyon rossz hatással lehet a munkásnőkre, testileg és pszichikailag is kimerítené őket, emiatt a betonfészkekre elhelyezett gépek között parkettázzuk a helyiséget, mert a parkett a gépek rezgésétől független marad. Az építkezéssel elégedettek vagyunk, méretpontosra sikerült. És még annyit, hogy bár az idén megkezdjük a termelést, a neonvilágítást csak 1962-ben szerelik be. — Mennyivel nő az üzem termelése? — Jelenleg mintegy 65 ezer méter pamutszövést gyártunk, az új szövődé pedig több mint 40 ezer méter termelését teszi lehetővé. Tehát a termelés csaknem megkétszereződik. A mostani előkészítő üzemünk azonban ehhez a termeléshez szűknek bizonyul, amiatt megkezdődik az új előkészítő építése is, amelyhez NDK, angol és francia hajtómotorokat kapunk. — h — vasúti sínt exhumálták Azt hitték körülbelül két és fél évvel ezelőtt a győri Hajóállomás vasúti pályájának rendezői, hogy senki sem fogja észrevenni hanyagságukat. Most mégis kiderült. Tegnap délelőtt a Vízügyi Igazgatóság dolgozói hozzáláttak a villamos kábelek javításához, és eközben az ásó éle nagyot koppant. Két szép szál, legalább huszonöt mázsa vasúti sín került elő a jeltelen sír fenekéről. Tróját huszonöt méteres földréteg takarta, mégis meglelték. Hogyne találták volna meg a Hajóállomáson rejtegetett síneket a talpfákkal együtt, hiszen ezeket csak huszonöt centiméteres bauxittal kevert földréteg borította! A vasúti síneket feltámasztani — sajnos — már nem lehet. Beléjük mart a rozsda, talpfáik elkorhadtak. Ha két és fél évvel ezelőtt a sírásók nem adták meg nekik a végtisztességet (mert biztosan titokban, a pályafenntartás engedélye nélkül temették el), akkor most adják meg nekik. Míg exhumálják a két szál, fiatalon elhunyt vasúti sínt, sirassák meg az elrohadt ezreseket. Aztán vigyék az olvasztóba a jobb sorsra érdemes síneket. <k] 3 EMLÉKEST GYŐRÖTT a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 12. évfordulójára A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei és Győr városi bizottsága, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa október 4-én este 6 órai kezdettel emlékestet rendez az NDK megalakulásának 17. évfordulója alkalmából. Az ünnepség színhelye a Szakszervezetek Jókai Mór Művelődési Házának nagyterme. Az emlékesten részt vesz és beszédet mond Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete.