Kisalföld, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

1965. december 11., kedd Életképes javaslat Horváth Ferenc, a MAVDAC számvizsgáló bizottságának tag­ja, korábban a sportkör elnöke, a következő javaslattal fordult szerkesztőségünkhöz. „A pécsiek kezdeményezésé­ből kiindulva javaslom, hogy az 1966-os bajnoki idény előtt szer­vezzék meg a Kisalföld Kupa labdarúgó-mérkőzéseket. Ahogy a Dunántúli Napló évek óta Baranya megye NB-s labdarú­góit segíti azzal, hogy kupa­­mérkőzéseket rendez a bajnoki idény előtt, megoldható lenne ez Győr-Sopron megyében is. Az MTK, a Győri Dózsa, a MAVDAC és a Győri ETO há­rom vasárnapon át küzdhetne a­ kupáért, és ezzel nemcskk az előkészületeket szolgálhatnánk, hanem az egyesületek anyagi erőforrásait is növelhetnénk. Végül, de nem utolsósorban a labdarúgó-szurkolók is öröm­mel vennék a kupamérkőzése­ket. Ha a javaslattal felsorolt egyesületek vezetői egyetérte­nek, akkor be kellene jelenteni a Sportfogadási és Lottóigazga­tóságnak is a kupamérkőzése­ket, amely felvehetne műso­rába. Kérem javaslatom nyilvános­­ságrahozatalát, az érdekelt egyesületek válaszát, és akkor a szervező munkát a hátralévő időben el lehet végezni.” A Pasai­föld Szerkesztősége örömmel ad helyt Horváth Fe­renc javaslatának és felkéri az MTE, a Győri Dózsa, a MAVDAC és a Győri ETO sportköreinek vezetőit, hogy a javaslattal­­kap­­csolatban válaszukat közöljék szerkesztőségünkkel, és akkor semmi akadálya nincs annak, hogy megszervezzük a Kisalföld Kupa labdarúgó-mérkőzéseket. Évzáró értekezlet ' ■ / ■­­-szövetségben Fontos faladat a nevelés A Gy­őr-Sopron megyei Labda­rúgó-szövetség vasárnap délelőtt tartotta évzáró értekezletét az MTI székházának tanácstermé­ben. Az értekezlet iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, a zsú­folt széksorok előtt hangzottak el Földesi Lajos szövetségi elnök megnyitó szavai. Az évi munkáról szóló jelen­tést Fenessy József főtitkár is­mertette. A színvonalas beszá­moló átfogóan értékelte a szö­vetség és az egyesület egész évi munkáját. Először a megyei baj­nokságokat nehezítő körülmé­ny­ekről, az árvízről, az állat­egészségügyi zárlat következmé­nyeiről szólott, amely miatt 12 mérkőzés lejátszása nélkül volt kénytelen az elnökség befeje­zettnek nyilvánítani a bajnok­ságot. Sok volt a kiállítás Az NB II. bajnokság, de álta­lában minden bajnokság értéke­lésénél végigvonult a beszámolón az egyesületekben folyó nevelő munka, illetve ennek hiányos­sága. Nincs egyetlen olyan csa­pat, sem a szövetség által rende­zett négy bajnokságban, ame­lyikből ne állítottak volna ki já­tékost az elmúlt évben, illetve ne került volna játékos a fegyel­mi bizottság elé. Az NB III-ban 37 kiállítás történt, a Veszprémi AKÖV vezet hét kiállítással, de szorosan a nyomában van az Sz. F­amut és az Sz. Vasas is, hat­hat esettel, a megyei I. osztály­ban pedig az S. Vasas együttesét illeti a listavezető kétes értékű címe! A 45 kiállított játékos kö­zül soproni csapatból hét­­került ki. Még szomorúbb a kép, ha a tartalékbajnokság és az ifjúsági bajnokság kiállításait tekintjük: a tét nélküli tartalékbajnokság­ban 30 esetben követtek el olyan szabálytalanságot a játékosok, amelynek kiállítás lett a vége, az ifjúságiaknál pedig 32 játékos fejezte be hamarabb a mérkő­zést fegyelmezetlenség, sportsze­rűtlenség miatt. Különösen szem­betűnő a győri nagycsapatok „teljesítménye”. A­ MAVDAC tartalék és ifjúsági csapatából 15, a Dózsából 10, a V­­ETO-ból pe­dig 8 játékost állítottak ki. Ú­gy látszik, ezekben az egyesületek­ben csak az élcsapatok magatar­tásával törődnek, csak a legjob­bak között folyik megfelelő szin­tű nevelő munka! Megtudtuk a beszámolóból, hogy két mérkőzés szakadt félbe az év folyamán: a Viscosa—V. Vasas és a Gyr Elektromos— Fertőd, hét mérkőzés ellen ad­tak be óvást, négy NB I. és három megyei I. osztályú mér­kőzés ügyével foglalkoztak az il­letékes szervek a zöld asztal mellett, de mind a hét óvás ered­ménytelen maradt, minden eset­ben a pályán elért eredmény ke­rült a bajnoki táblázatra. Az év folyamán 2874 igazolási kérelem érkezett be a szövetség­hez, s ezekből 400 volt az átiga­zolás. Jelentősen nőtt tehát a megye igazolt labdarúgóinak száma, s ez az év végére elérte a 9467 főt. Jövőre sportszerűség! verseny! A beszámoló befejező részében a főtitkár bejelentette a szövet­ség elnökségének határozatát, hogy a jövő bajnoki évben sport­­szerűségi versenyt írnak ki min­den osztály részére, s abban nemcsak a csapatok, hanem a közönség magatartását is érté­kelik. Az értekezlet első felszólalója a Bősárkányi Sportkör küldött­je volt, felvilágosítást kért az első osztályba jutásért folyó osz­tályozók további sorsáról.­­ Ko­vács Zoltán a V. ETO sérelmét tolmácsolta. Szerintük ugyanis az ifjúsági bajnokságot nem lehetett volna befejezettnek nyilvánítani, mert a V. ETO jelenleg három ponttal áll a vezető MAVDAC mögött, de még két lejátszatlan mérkőzése van. Földesi­ Lajos el­nök válaszában közölte, hogy csak egy lejátszatlan mérkőzése van a V­­ETO-nak, mivel az óvott Hubertusz elleni "­mérkőzé­­s­üket az elnökség a pályán elért eredménnyel igazolta. Az utolsó mérkőzés megnyerése esetén sem tudna így a vagongyári ifi csapat előbbre kerülni a táblázaton. — Kapuvár megbízottja helyeselte az elnökség határozatát a baj­nokságok befejezéséről, mert a csapatok szerint is ez a legjobb megoldás. — A Soproni Fáklya képviselője az ifjúsági mérkőzé­seken foglalkoztatott játékvezető működését bírálta. Példa a isseit­ Vasas A következő felszólaló Bisztri János, a megyei TS elnöke volt. Hangsúlyozta az egyesületi neve­lő munka fontosságát. Példaként állította a többi egyesület elé a Mosoni Vasasban folyó munkát, ahol mind a sporterkölcsi neve­lés, mind pedig az utánpótlással való foglalkozás nagyon magas színvonalon áll. Ennek eredmé­nye, hogy a mosoni egyesület mindig saját nevelésű fiataljai­val tud erősíteni. Felhívja az egyesületek figyelmét, hogy a sportnak nem egyetlen célja van: nemcsak a bajnokság megnyeré­se az eredmény! Elítélendő, ha az egyesületek minden eszközzel, sportszerűvel és sportszerűtlen­nel egyaránt csak a bajnokság megnyerésére törekednek, s köz­ben megfeledkeznek a sportnak jellemnövelő hatásáról. Sok hiba volt ebből a szempontból az el­múlt évben, amikor egyes egye­sületek semmitől sem riadtak vissza, óvások, rágalmazások vol­tak napirenden azért, mert a másik csapat jobbnak mutatko­zott a zöld gyepen. Tarthatatlan állapot, hogy hétről hétre rend­szeresek voltak a játékvezetők lecserélését kérő levelek, telefo­nok, a játékvezetők rágalmazá­sai. Balogh Ferenc, a megyei párt­­bizottság munkatársa szintén az egyesületekben folyó nevelés fontosságát emelte ki, s rámuta­tott, hogy csak azoktól a veze­tőktől lehet elvárni, hogy ered­ményes nevelő munkát tudnak végezni, akik önmagukat is ál­landóan képezik. Földesi Lajos elnök azután ki­osztotta az egyes bajnokságok el­ső három helyezettjeinek érmeit, s átadta Fertőd képviselőjének egyéves megőrzésre a megyei bajnoknak járó díszes vándorser­­­leget. A díjkiosztással az értekezlet véget ért, három csapat díja, harminchárom labdarúgó egyévi munkájának megérdemelt jutal­ma azonban a szövetség szekré­nyében maradt: az SVSE, a Gy. Textil és az MTE képviseletében senki nem jelent meg az értekez­leten, s így nem tudták a csapa­toknak járó ezüst- illetve bronz­érmeket átadni! K. J. NB I-es kézilabda-csapataink­­ szereplése A Kisalföld vasárnapi számá­ban kezdtük el Győr-Sopron­ megye NB I-es kézilabda-csapa­tainak szereplését értékemn, fő alkalommal a Győri Textiles női csapatának szerepléséről mond­tuk el véleményünket. Most a Győri ETO női és a Győri Texti­les férfi csapatának szereplésé­vel foglalkozunk. Győri ETO A csapat végig idegfeszítő har­cot vívott a kiesés ellen. A sok sérülés és­ a szinte állandó ka­pus problémák igen nehéz fel­adat elé állították Kheim Jenő edzőt. A jó csapatszellem és a tervszerű, rendszeres munka azonban végül meghozta a csa­pat bentmaradását. Az ETO női csapata a VM Közért elleni döntő jellegű mérkőzésen játszott a legjobban. A legutóbbi női VB-én a világ legjobb kapusá­nak elismert Rothermel ezen a találkozón tehetetlen volt a hi­hetetlen lelkesedéssel és ered­ményesen játszó győri játéko­sokkal szemben. Ezen a mérkő­zésen olyan játékot nyújtottak, ami azt igazolta, hogy az em­lített nehézségek nélkül jobb eredményt ért volna el a csapat. Az együttes fő erőssége, mo­torja Lengyelné,­­ főleg cseles dobásaival 28 gólt szerzett. A legeredményesebb játékosok Frank és Kék voltak 36, illetve 36 góllal. Feltűnő viszont a vo­naljátékosok (Boudny, Horváth, Kupa) gólszegény játéka Együt­tesen csupán 14 gólt szereztek csapatuknak. A kapusok közül Drozdik so­kat javult indítókészségben. A támadótaktika kidolgozásában már számítani lehet rá. A gól­­erősebb támadójáték kialakítása fontos feladata a csapatnak. 124 dobott góljánál kevesebbet ugyanis csak a kiesett Bn. Vasas és Tatabánya lőtt. A felállt vé­delem elleni játék eredményes­ségét az átlövők — elsősorban Lakatos — javulásán kívül a szélsők és beállók fokozhatnák. A jövőre biztatónak látszik, ho*»v a csapatnak szakszerü^a felkészített utánpótlása van, né­­hány fiatal játéknava m­ár­ ^ kö­zeli jövőben STén-lftfkrU h­óhat. F.m*n mutat az MM.v nvo­ops dön­tőjében ■''■aló Violát «módiit jSí Győri Textiles A csapat harmadik helyezése a rendszeres és tervszerű edzői munka eredménye, és hozzájá­rult a játékosok lelkes küzdő­­szelleme, a Textilipari Vállalat vezetőinek áldozatkész támoga­tása is. Az együttes legnagyobb erénye a gyors Indítás, ehhez kitűnő adottságai vannak. Tímár Béla nemzetközi klasszist képvisel ebben a vonatkozásban. Pontos, lőtt indításával érdemeket szer­zett csapata jó szereplésében. Emellett a legkevesebb gólt kap­ta az NB I-ben. Az indul­ó j­átéikosok együttesen 150 gólt lőttek a bajnokságban (az összes gól egyharmadát. Kö­zülük kitűnt Holív (62 gól vil­lámgyors elfutásaival és Gyírrű (70) látványos bevet­ődés­eivel. Néhány mérkőzésen szinte állva hagyták el­len­fel­üket. Sok néző számára emlékezetes marad az Újpesti Dózsa és a Bp. Spar­tacus ellen nyújtott kitűnő já­tékuk. Kevesebb jót mondhatunk a csapat-felállt védelem elleni já­tékáról. Az átlövők gyengébb játéka néhány mérkőzésen szinte teljesen megbénította a csapatot (például Bp. Honvéd ellen). Hargitainak többször és na­gyobb önbizalommal kellene­ ka­pura törnie. Szabónak pedig gyorsaságban és helyzetfelisme­­résben van szüksége javulásra ahhoz,­­hogy igazi, tudásukhoz mérten szerepeljenek. Gond az utánpótlás Szentgáti a felállt védelem el­leni játékban különösen jól ér­vényesítette technikáját, 76 lőtt gólja igen szép teljesítmény. Ma is egyik legjobb beállósunknak tartjuk. Kár, hogy tanulmányi elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a válogatottban való szereplést. Hiányosságként em­líthetjük, hogy Kisgyörgyön kí­vül a többi játékos alig-alig kísérelte meg a bejátszásokat. Nem látjuk megoldottnak­ az utánpótlást sem. Ez annál in­kább is gond, mivel a jelenlegi csapatnak sincsenek a kezdő sorral egyenlő tudású cserejáté­kosai. A hiányosságok ellenére az együttestől a következő bajnoki évben is jó szereplést várunk. Az NB I-ben elért harmadik he­lyezése a győri kézilabda sport­nak az utóbbi években legna­gyobb sikere, megyénk sport­­e­red­mén­yei között is előkelő h­el­yet foglal el. Látó Kálmán edző és a sza­kosztál­y lelkes vezetői bizonyára mínk­ent meg­­a csapat további szerep­léséért. K. T. KISALFÖLD népiskola. „Téli kupa“ Élénk érdeklődéstől kísérve folynak vasárnaponként a Ber­zsenyi Gimnázium tornatermé­ben a soproni „Téli kupa” röp­­labda-terembajnokság küzdel­mei. A legutóbbi forduló ered­ményei: Férfi felnőttek: Autógyár—Soproni Textiles Klub 3:1, Gépipari Technikum I.—Gépipari Technikum II. 4:0, SMAFC I.—SMAFC H. 3:1. Fertő­döz—Asztalosárugyár 4:0. Férfi ifjúságiak: Faipari Siketek — Gépipari Technikum .,B” 4:0, Gépipari Techn. „A”—Gépipari Techn. ,.B” 4:0. Női csoport: Felsőfokú Óvónőképző—Gép­ipari Techn. II. 4:0, Fertőd— Gépipari Techn. T. 2.2. A vezetőségválasztó közgyűlésekről Kapuvár Varga B. István és Zsemle Sán­dor. A kapuvári sportkör az elmúl­tét péntekén a járási tanács nagytermében tartotta vezetőség­­választó közgyűlését. A­ jól elő­készített gyűlésen nagy szám­nál vettek részt a kapuvári sportkör barátai. Szalai József elnöki­ beszámoló­ja őszintén feltárta a kapuvár, sportkör helyzetét. Beszélt azok­­■ól a hiányosságokról, amelyet látráltatták az egyenletes fejlő­­dést. Ennek során szó esett a e­­lnökség munkájáról, mely nerv ,volt mindig megfelelő. A szak­osztályokat nem számoltatták be é s rendszertelenek voltak az el­nökségi ülések. A labdarúgó­­kézilabda- és birkózó szakost­­ály munkájának értékelése so­­án kiderült, hogy egy kis tö­­rődéssel sokkal szebb eredmé­nyeket is elérhettek volna. He­tet kapott a beszámolóban a tö­­megsportmunka értékelése is. A hozzászólások során kiderült hogy a vezetőség tagjai közül többért nem segítettek a felada­tok végrehajtásában. Többért fél­retették, olyan vezetőségre van s­zükség, amely az elkövettek débén feladata magaslatán állt Szalai József a felszólalásokra .dott válaszában elismerte a bí­Vasárnap délelőtt a Pamutszö­vő- és Műbőrgyár kultúrtermé­ben tartott vezetőségválasztó köz­gyűlésén Verebits Imre elnöki beszámolója örömmel állapította meg, hogy a Pamutszövő- és Mű­bőrgyár sportköre egyenletesen fejlődött. Ezt az a tény is bizo­nyítja, hogy a labdarúgó csapat megnyerte a városi bajnokságot. Ismertette a beszámoló továbbá a teke-, a kézilabda-, az evezés- és a természetjáró szakosztály munkáját. Kiemelte, hogy a Pamutszövő- és Műbörgyár sportkörében a tö­megsporttal nem foglalkoztak je­lentőségéhez méltóan. Igaz, hogy az üzemi labdarúgó-baj­nokságok bebizonyították, hogy van igény a sport iránt a dolgozók körében, de az üzemi kézilabda bajnoksá­got már nem sikerült megszer­vezni. Külön foglalkozott a be­számoló a sportkör gondjaival és megállapította, hogy az üzemi sportkörök legfőbb munkaterüle­te a tömegsport kiszélesítése. Te­kintettel arra, hogy textiles üzemről van szó, különösen a nődolgozók bekapcsolása lenne fontos a rendszeres sportolásba. Amit ritkán tapasztalt az em­ber, ezen a közgyűlésen 16 hoz­zászólás hangzott el. Ha meggon­doljuk, hogy még nagy sportkö­rök vezetőségválasztó közgyűlé­sein sem tapasztaltunk ekkora érdeklődést ilyen nagyfokú törő­dést a sportkör életével, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a f­amutszövő sportkörének tagjai rálatot, majd a jeroto urzinscig javaslatára a következőket vá­lasztották be a kapuvári sport­­­ kör elnökségébe: Cseresznyék József, Fűzi Imre, Gerencsér Jó­­zsef, Kövesházi János, Licskai Imre, Molnár István, Németh Cs. István, Pethő Imre, Pászli ■József, Polgár Pál, Szalai József, Tatay Jenő, dr. Tóth József, valóban magukénak érzik egye­sületüket. A hozzászólások során nagyon sok életképes javaslat hangzott el. Ezek közül ki kell emelni Szemenyei Jánosnak, az üzemi pártbizottság titkárának hozzászólását. Szemenyei János arról szólt, hogy a legfontosabb feladat az üzemben dolgozó 890 fiatal mozgósítása a sportra. Fel kell ismerni annak a jelentősé­gét, hogy egy üzemben, ahol a dolgozók 40 százaléka fiatal, ott nagy lehetőségek állnak a sport előtt. Ezekkel a lehetőségekkel kell okosan élni. A Győri Pamutszövő- és Mű­­bőrgyár értesülésünk szerint igen nagy fejlődés előtt áll. Mi a ma­gunk részéről arra buzdítjuk a rendkívül lelkes sportkör tagjait, hogy merjenek merészebben ter­vezni mind a szakosztályok fej­lesztése terén, mind pedig a mi­nőség vonatkozásában. Ennél a sportkörnél viszonylag kevés anyagi ráfordítással olyan kor­szerű létesítményt lehet, létrehoz­ni, amely a labdarúgáson kívül otthont ad a kézilabdának, a röp­labdának és a kosárlabdának is. Az elnökség beszámolója és a hozzászólások után a jelölő bi­zottság javaslatára megválasztot­ták a sportkör új vezetőségét. El­nök: Verebits Imre, elnökhelyet­tesek: Mocsári Sándor és Jandó Aurél. Az elnökség tagjai: Ta­kács István, Tóth Jenő, Bereczki Emma és Kis Tivadar lettek. A számvizsgáló bizottságba Újvári Tibornét, Faltusz Vilmost és Csendes Vilmost választották. Az ellenőrző bizottságba a kö­vetkezőket választották: Horváth József, Hajszán György, Molnár István, S. Papp Imre, Varga Jó­zsef. A közgyűlés végén Varga B. István országgyűlési képviselő köszöntötte a sportkör megvá­lasztott vezetőit és kívánt, ered­ményes jó munkát. Gy. Pamutszövő- és Mödérgyár KORAI DISZNÓ VÁGÁS. ( A hirtelen bekeszínzett hlub-ben néhány héttel ko­rábban kezdték meg a falvakban a disznóvágást. tani foto - Hatos 3. ferv.) KÉZILABDA Nem jutott tovább a Győri ETO női csapata Vasárnap a kézilabda MNK elődöntőinek harmadik forduló­ját játszották. A Győri ETO csa­pata ezúttal már Lengyelnével és Frankkal kiegészítve a Bp. Spartacus ellen lépett pályára. A fővárosi csapat valamennyi válo­gat­ott­­j­át felvonultatta a mérkőzésre, s nyilván a bajnok­ság mellé igyekszik megszerezni a Magyar Népköztársaság Kupát is. A vagongyári csapat nem tud­ta megismételni a múlt heti já­tékát, s végig alárendelt szere­pet játszott a bajnokcsapattal szemben. Az első félidőben még volt némi küzdelem, ekkor a fővárosi, csapat 6:2-re vezetett. Szünet után a Spartacus nagy iramot diktálva további 11 gólt dobott, erre a győriek csak há­rommal tudtak válaszolni. A végeredmény tehát 17:5 volt a Bp. Spartacus javára. A gyorsabb, technikásabb és taktikailag is jobb bajnokcsapat megérdemelten szerezte meg nagy gólarányú győzelmét. A győri fiatalok megilletődve ját­szottak. A csapat góljait Len­gyelné és Varga E. (2—2), vala­mint Frank (1) dobták. Vízilabda Európa-Kupa A vízilabda Bajnokcsapatok Európa Kupája mérkőzéssoroza­­tán az FTC képviseli a magyar színeket. A magyar bajnokcsa­pat a zilinai csoportba kapott besorolást a Dinamo Bukarest­tel, a Legia Varsóval és a Slo­van Pöstyén­nel. A mérkőzése­ket december 18—19-én rende­zik meg. (MTI) HO­RG­ÁSZÓKNAK Fogási naplók bead­ása A győri intéző bizottság november 27-én tartotta 1965. évi utolsó ülését, amelyen megtárgyalta a következő év költségvetését. Ebben egye­bek között az ásványrárói tanyaház korszerűsítése (me­legvízellátás, angol WC) sze­repel. Az ülésen megjelent a me­gyei halászati felügyelő is, és utasította az egyesületek vezetőségét, írásban ves­sék azokat a horgászokat, akik a december 15-i határ­időre nem adták le egyesü­leteiknél a fogási naplókat. A késedelmeskedők ellen szabálysértési eljárást indí­tanak. Ugyancsak kötelező az 1965. évi határvízi horgászati­­ engedélyek leadása. A köte­lezettség elmulasztói 1966-ra­­ engedélyt nem kaphatnak. ­ Elutazott az ETO Egyiptomba Korábban hírt adtunk arról, hogy a Győri ETO labdarúgó­csapatát meghívták az Egyesült Arab Köztársaságba. A győri csa­pat — eleget téve a meghívásnak — hétfőn este 7 óra 50 perckor a menetrendszerű Budapest- Kairo IL—18-as repülőjárattal el­utazott Budapestről. A sportküldöttségben 16 játékos kapott helyet. Ezek a követke­zők: Tóth, Barna, Kiss, Orbán, Tamás, Izsáki, Szániel, Palotai, Máté, Szaló, Varsányi, Povázsai, Györfy, Soproni Keglovich és Somogyi. Az egyiptomi műsor a követ­kezőképpen alakul: 19-én játssza első nemzetközi mérkőzését az ETO Kairóban majd ezt köve­tően 23-án lép pályára, a befeje­ző mérkőzést 25-én játsszák Alexandria mellett. A túráról 29-én érkezik haza a Győri ETO sportküldöttsége. A csapattal utazott Szusza Fe­renc edző is, aki ezt az alkal­mat szeretné felhasználni az elő­készítő munka megkezdésére. A sportküldöttség tagjai az eluta­zás előtt arról beszéltek, hogy szereplésükkel szeretnék öregbí­teni a magyar labdarúgó-sport hírnevét az Egyesült Arab Köz­társaságban. A csapat vezetői tárgyalásokat folytatnak arra vo­natkozóan, hogy 1966. tavaszán vagy koraőszén viszontlátogatás­­ra hívják az egyiptomi vasutak labdarúgó-csapatát. Az egyiptomi túra eseményeiről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.

Next