Kisalföld, 1966. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

1*66. január 18., kedd Balatonszemesi ez az üdvöz­let, ámbár Máté Jánossal Győ­rött a Rába eszpresszóban be­szélgettem, de szavai nyomán a Vasas ETO labdarúgóinak bala­­tonszemesi napjai elevenednek meg. — Nem látszik éppen pihent­nek — kezdtem a beszélgetést Máté Jánossal. — Nem bizony. Mert Szusza Ferenc edző alaposan megdol­goztat bennünket Szemesen. Képzelje csak el: reggel az éb­resztő után egy kis átmozgatás tünteti el az álmot. Aztán dél­előtt öt kilométer a fejadag. Amikor a harmadik nap után le akartunk ülni, bizony meg kellett fognunk a hasizmunkat, mert nagyon fájt. Pedig mi lé­nyegében nem is hagytuk abba az edzést. Mert a Magyar Nép­­­köztársasági Kupa megnyerése után is rendszeresen edzettünk, Egyiptomban pedig nemzetközi mérkőzéseket játszottunk. Mégis a balatonszemesi alapozás ugyancsak igénybe vette az iz­mainkat. — Milyen a szállásuk, ellátá­suk? — Minden nagyon jó. Kezdet­ben csak a fürdéssel volt egy kis baj, de azóta ez is rendbe jött. Az étkezésre sem lehet pa­­r­aszkodni. Pedig azt ugye el lehet képzelni, hogy kiadós ed­zés után megnő az étvágyunk. — Itt szeretném elmondani, hogy rendkívül gazdag az a program, amelyet Balatonsze­­mesen végrehaj­tunk­. Most egy kis szabadságot kaptunk. Haza­látogattunk­, de már hétfő dél­előtt újra megyünk vissza tá­borhely­ünkre. — Mikor térnek haza végle­gesen? — Ezen a héten pénteken jö­vünk haza, azután itthon foly­tatjuk a munkát január 31-ig, amikor a vidéki csapatok ver­szik birtokukba Tatát. Szusza Ferenc edző­­úgy állította ősz­­sze a balatonszemesi­ menetren­det, hogy Tatán ehhez már csak hozzátenni lehessen. Mind erő, mind ügyesség, technikai és­ taktikai képzés tekintetében. Úgy tudom, a csapat vezetősé­ge már összeállította az edző­­mérkőzések sorrendjét is. Úgy hallottam­, hogy a bécsi Admira Energie viszonozni fogja csapa­tunk múlt év őszi bécsi látoga­tását. Szükség is van az edző­­mérkőzések fokozatos terhelé­sére, mert a március 13-án kez­dődő bajnokság egyetlen NB I-es csapat számára sem lesz közömbös. — Mi az általános véleménye társainak hangulatáról? — Mindenki jókedvű, vidám, jól érzi magát, és nagyon ala­posan, komolyan készül a tava­szi idényre. Reméljük, az edzé­sek során gyűjtött erőtartalék átsegít bennünket majd az eset­leges holtpontokon. —tér TÖRLÉS A totó január 23—i­­4. sz. foga­dási hetének szelvényéről a 10. sz. Red Star—Rennes és a 11. sz. Angers—Lens francia bajnoki mérkőzéseket törölték. Helyükre főmérkőzéssé a 14. sz. St Etienne —Sochaux és a 15. sz. Sedan— Strasbourg mérkőzések léptek elő. A 13 plusz egy találat elbí­rálásánál a 16. sz. Valenciennes —Nomes mérkőzés jön számí­tásba. (MTI) KISALFÖLD Az ETO-jegesek Vasárnap délelőtt Győrött, a révfalui korcsolyapályán tartot­ta edzését a Győri ETO jégko­rong-csapata. Tullner Mátyást megkértem, mondja el, mire ké­szülnek a jegesek a bajnoki idény során. — A vidéki jégkorong-bajnok­ságot az idén is megrendezzük. A múlt évi négy csapat helyett nyolc együttes küzd a bajnoki címért. Ezek a csapatok a kö­vetkezők: Sopron, Győr, Debre­cen, Nyíregyháza, Balatonfüred, Keszthely, Ráckeve és a Nép­stadion SE.­­ Az elmúlt évben Ráckeve és Debrecen csapatában budapesti játékosok is helyet kaptak. Ez természetesen előnyt­­ jelentett. Az Országos Jégkorongszövetség most úgy döntött, hogy fővárosi játékosok nem szerepelhetnek vidéki csapatokban. Igen ám, de ez a határozat a jövő vasárnap kezdődő bajnokság kiírásából már „kimaradt”, így tehát elv­ben tilos a fővárosi játékosok szerepeltetése, de a gyakorlat ugye, az más. — Hogyan készül a Győri ETO a vidéki bajnokságra? — Novembertől kértünk lehe­tőséget arra, hogy Budapesten fedettpályás edzést tarthassunk. Sajnos, ezt a szövetség nem tud­ta számunkra biztosítani, pedig Ráckeve és a Népstadion SE na­ponta tartott edzést. A Soproni VSE és az ETO csapata csak ja­nuárban kezdte el a munkát, s ez bizony hátrányt jelent. Most viszont szeretnénk mindent pó­tolni. De ezen a kifejezésen azt is érteni kell, hogy a pályataka­rítástól kezdve minden a mi gon­dunk, egyszóval összkomforttal készülünk a vidéki bajnokságra. — A sorsolás szeszélye megyei rangadót tűzött műsorára. — Valóban. A január 23-án kez­dődő országos vidéki jégkorong­bajnokság megyei rangadóval kezdődik. Itt Győrött, a révfalui­­ korcsolyapályán találkozunk az SVSE csapatával. Remélem, szín­vonalas mérkőzésnek lesznek majd tanúi azok, akik kíváncsiak a jégkorong-mérkőzésekre. Az eddig megrendezett bajnokságok során felváltva értünk el sikere­ket. Nem titkoljuk, hogy ezúttal is mindent elkövetünk a sikerért Jieniss József A Győri ETO jégkorong- csapata edzés közben. Gerg­őcz László, a kapust is ki­cselezve üti a korongot a hálóba. TAVASZI HANGOK MÉG CSAK TEREMBEN Mosonmagyaróvárott nagy ér­deklődés előzte meg az Agrártu­dományi Főiskola tork­a termé­ben megrendezett megyei terem­­kézilabda-bajnokságot. A sportág hívei vasárnap délelőtt és dél­után hangcsatát vívtak a játéko­sok biztatására, és ebben volt va­lami üdítő, valami tavaszi, sőt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ünnepi is, mert a ragyogóan fel­díszített tornacsarnok és Moson­magyaróvár városának ez a ki­tűnő létesítménye megfelelt­ a teremkézilabda-baj­nokság raj­tj­á­­nak. — Tavaszi hangok ezek — mon­dotta mellettünk az egyik szur­koló. — Hiába, a sport már hoz­zátartozik az ünnepnapokhoz. Nem is vasárnap az igazán, ha nincs valamilyen érdekesebb sportesemény. A mosonmagyaróvári vendég­látók Gál László testnevelő tanár irányításával kitűnő házigazdá­nak bizonyultak. A­ rendező bi­zottság úgy készítette el a forga­tókönyvet, hogy az a legkénye­sebb igényeket is kielégítette. Gyorsan peregtek egymás után a mérkőzések, a közönség jól szó­rakozott, a részt vevő játékosok pedig sokat tanultak. Egyszóval: Érdemes volt ismét megrendezni a teremkézilab­da-baj­nokságot. Részletes eredmények: VASAS ETO—MAGASÉPÍTŐK II. 33:10 (12:7) Férfi mérkőzés: A­­ Magasépítők tartalékcsapata a játék kezdetén még jól rom­bolta az NB I-es ETO támadá­sait. Az első félidőben egyenran­gú ellenfélnek bizonyult a Ma­gasépítők lelkes csapata. A szü­net után azonban kidomborodott az ETO n­agyobb játéktudása, és ekkor már elfáradtak a Magas­építők tartalékj­átékosai.. győri ETO—m. kötöttáru­gyár 11:1 (4:1) Női mérkőzés. A mosonmagyaróváriak edzés nélkül léptek pályára­., a győriek viszont már rendszeres edzés-Női mérkőzés. A Győri Postás, NB II-es csa­pata a mérkőzés elején egyen­rangú ellenfél volt. Szünet után is akadtak fellángolásai a postá­soknak, de mivel az edzéseik kezdetén tartanak még­, a fáradt­ság visszavetette őket. GYŐRI ESO-MTE 25:11 (10:2) Férfi mérkőzés. Érdekes, változatos küzdelem­ben szerezték meg a győzelmet az ETO játékosai. TATABÁNYA—GY. ETO II. 22:32 (11:3) Férfi mérkőzés. A nap legszebb mérkőzését vívta a két csapat. Az első fél­időben a tatabányaiak tetszés szerint érték el góljaikat. Szünet u­tán a kitűnően játszó Győri ETO utánpótlás kiegyenlített, sőt a vezetést is megszerezte. A ta­tabányai csapat az utolsó másod­percben egyenlített. TATABÁNYA—GYŐRI POSTÁS 13:3 (7:2) Női mérkőzés. A kitűnő formában lévő tata­bányaiak meglepő biztonsággal szerezték meg a győzelmet a fá­radt Postás csapata ellen­­ben vannak. Ez az eredményen is meglátszott. MOGRRC I.—GY. MAGASÉPÍTŐK II. 26:17 (18:8) Férfi mérkőzés. Ezen a találkozón már ízelítőt kaptak a kézilabda érdekes, lát­ványos játékából a nézők is. A mosonmagyaróvári főiskolások már az első félidőben igen ötle­tesen, jól játszottak, s megérde­melt vezetéshez jutottak. Szünet után feljött a győri csapat is­, de nem tudta nyílttá tenni a mér­kőzést. Ezután még két mérkőzésre ke­rült sor. Az egyiken a tatabá­nyai férfi csapat megérdemelt győzelmet aratott a MOGAAC tartalékcsapata ellen, és végül a tatabányai női csapat 21 gólt lőtt­­ az M. Kötöttárugyár hálójába. Ezzel be is fejeződött a terem­­kézilabda-baj­nokság vasárnapi fordulója. Sz. A. GYŐRI ETO—GYŐRI 14:8 (9:3) POSTÁS Szovjet főedző a brazilokról Mint ismeretes, a labdarúgó­­világbajnokság tizenhatos mező­nyében válogatottunk Brazíliával került egy csoportban. Az el­múlt években a szovjet válo­gatott több ízben találkozott a brazilok legjobb tizenegyével. 1965 egyik legjelentősebb talál­kozójaként könyvelték el a Bra­zília—Szovjetunió mérkőzést. Az első, a moszkvai összecsapáson a brazilok 3:0 arányban győztek, — Rio de Janeiro­ban — nem kis meglepetésre — 2:2 volt az ered­mény. Számunkra is rendkívül tanulságos tehát a szovjet válo­gatott főedzőjének, Nyikolaj Mo­­rozovnak a nyilatkozata. — Nem kétséges — mondotta —, a leghevesebb mérkőzésünket a brazilok ellen vívtuk a dél­­amerikai turnén. •— Már a moszkvai találkozón felfigyeltem arra, hogy a brazil csatárok nem kedvelik túlságo­san a védőiéi adatokat, nem szí­vesen mennek hátra segíteni a hátsó alakzatoknak, tehát csak váratlan, gyors támadásokkal érhetünk el eredményt,, arra kellett törekednünk, hogy ne legyen idejük a szervezett vé­dekezésre. Technikailag gyen­gébbek vagyunk náluk, de ezt több mozgással, erőteljesebb já­ ,­tokkal ellensúlyozni lehet. — Nos, feltevéseimben nem csalat­koztam. Amikor a második fél­időben a pályán megjelent a 19 éves középcsatár, Anatolij Ba­rt­yisevszkij , s új taktikai elgon­dolás szerint kezdtünk játszani, sok kellemetlen percet szerez­tünk ellenfelünknek. Ha Manga nem véd olyan kiválóan, s csa­táraink csak a helyzetek egy részét realizálják, aligha szen­vedünk ilyen arányú vereséget. De ami nem sikerült Moszkvá­ban, az sikerült Rióban. Sajná­lattal állapítottam meg viszont azt, hogy együttesünk gyorsa­sága csökkent. — Hogyan vélekedik a riói, szenzációnak számító 2:2-ről? — Majdnem ugyanazzal a csa­pattal álltunk fel, mint Moszk­vában. Én azonban nem értéke­lem túl ezt az eredményt. Arra gondolok, hogy a brazilok edzője vigyázott, nehogy bepillantsunk a kulisszák mögé, azaz nem fed­te fel „lapjait.” Számos fiatal van csapatukban, aki meglepően jól helyettesíti a kétszeres világ­bajnok csapat kiöregedett tag­jait. Elég megemlítenem Ger­­sont, Jairzsimót. Az utóbbi ha­marosan talán még jobb játékos Itisz, mint a „megfoghatatlan kismadár”, Garrincha, a csoda­szélső. — A brazíliai eredményt még maga Feola is meglepőnek tar­totta. Nem várta, ho­gy a szov­jet csapat képes lesz a moszk­vainál jobb teljesítménnyel ki­rukkolni. — Hogy mi lesz Angliában? Egy biztos: egyetlen VB-n sem volt még olyan küzdelem, mint amilyen a mostanitól várható. L. K. Két 13-as A Sportfogadási és Lottó igaz­gatóság közli: 13 plusz 1 találatos szelvény nem volt. 13 találatot két pályázó ért el, nyereményük szelvényen­­ként: 290.217 forint 50 fillér. 12 találatos szelvények száma 104 darab, nyeremény szelvén­yen­­ként 3823 forint 75 fillér, 11 talá­latos szelvények száma 1368 da­rab, nyeremény szelvényenkint 291 forint 25 fillér. 10 találatos szelvények száma 9332 darab, nyeremény szelvényenkint 63 forint filér. (MTI) Muzsikáló néprajz A dalt, amellyel Barsi Er­nő a TIT győri klubjában szombat délután és este ren­dezett előadásokat bevezette, Bartók 1910-ben vette fel Kő­rösfőn. Még egy megjegyzés kívánkozik ehhez az adat­hoz: tizenöt évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy elkeljen a magyar falvak ősi dalkin­cseit feldolgozó kiadvány. A Bartók-életműből vá­lasztott szemelvényeket, Ko­dály epigrammákat és Hal­mos feldolgozásában újjá­éledt népdalokat most álta­lános iskolások és középisko­lai diákok hallgatták. Barsi Ernőné meleg, szép tónusú hangja bizonyára további élmény gyűjtésre ösztönzi őket, nemcsak általában a szép iránt, hanem hogy cse­lekvés közben ismerjék meg­ a népművészetet. Ezt az éb­­resztgetést keltette a hallga­tókban Barsi Ernő színes­dia-gyűjteménye is a dalok őrizőiről, az évszázados hím­­zési, faragási motívumok mai művelőiről. Az sem véletlen, hogy a zene mellett a néprajz a szí­­ve-szerelme az előadónak. A népi kincseket felismerő ér­zékenységét szülőfalujából, Sály községből hozta magá­val. Bemutatta szülőfaluja pásztorát, aki egymaga 350 dalt tudott a furulyáján, az ősi hagyományok megőrzésé­ben oly sokat jelentő avar vár romjait, az Eötvös-kas­­télyt, s a falusi házakat, me­lyek vidám esküvői rigmu­saiból tanulta Gárdonyi az ízes magyar beszédet. A népdal és néprajz iránt rajongó előadó színes formá­lásában és az élményt jelen­tő képeken megelevenedtek a lakodalmas menetek, a lako­dalmi ebéd főzésének szer­tartása, szántás, vetés címe­res magyar­ ökrökkel, s vé­gül a sályi temető több ezer­éves szimbólumokat megőr­ző emberfejű sírkövei. Székelyföldről a mosás mozzanatait láttuk, lást a patakban. Szobabelső­ket, magasra tornyozott pár­nákkal, hímzésekkel, a fa­lakra aggatott tányérokkal, bokályokkal. A mezőkövesdi képeken Kiss Jankó Bori né­ni házát látjuk, s a matyó szobát, melynek mását leg­utóbb Brazíliában állították fel. Munka közben szemlél­jük Nagy Istvánt, a kulacsok híres tervezőjét-készítőjét; ékszerként villannak elénk a tardi és érsekcsanádi visele­­tek, és hívogatóan a Bakony­­vidék tornácos házai. Azzal az óhajjal fejezem be, amiért az előadás el­hangzott: bárcsak minél több fiatal ismerné meg kallódó kalódó értékeinket. Az már a következmény volna, hogy szeretessük meg a faragást a fiúkkal úgy, hogy azelőtt vé­gezték ezt a fiatalok, és a lá­nyok érezzenek gyönyörűsé­get a nép­százados kultúr­­szomját kifejező kézimunka művelésében. Csütörtökon kezdődik a soproni szabadegyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Sopron váro­si szervezete évek óta sike­resen rendezi meg a sopro­ni szabadegyetem közműve­lődési előadássorozatát. Ösz­­szeállították az idei progra­mot. Az első előadás január 20-án, csütörtökön lesz a pe­dagógus-szakszervezet műve­lődési termében (Petőfi téri iskola) délután 6 órai kezdet­tel. Dr. Vasváry Artúr, a TIT országos választmányi titkára Skandináviáról tart előadást: „Trelleborgtól az Inári-tóig” címen. Ezen kívül még kilenc elő­adást hallhatnak a szabad­súly­­o-­i egyetem résztvevői. 5

Next