Kisalföld, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

VILÁG PTIM­ETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. NOVEMBER 23., SZERDA , XXII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM­­ra: 50 fillér Huszonhárommillió fiatal megbízásából A Komszomol zászlaja alatt Meleg barátsággal köszöntötték tegnap délelőtt megyénk határán a kétnapos látogatásra érkező Komszomol-delegá­­ciót, melyet Borisz Nyikolajevics Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságának másodtitkára vezet. Perger Lajos, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára üdvözölte a delegáció tagjait: Alekszandr Szemjonovics Kaptot, az Ukrán Komszomol Központi Bizottságának másodtitkárát, Viktor Fjodorovics Pogugyint, a Központi Komszomol Iskola igazgatóját és Valentyina Vasziljevna Rajevszk­aját, a Ka­ri­gai Területi Komszomol Bizottság első titkárát. A hagyomá­nyos vendéglátás szabályai szerint ezután kapuvári népvise­letbe öltözött lányok sóval és kenyérrel kínálták a vendé­geket. A KISZ megyei bizottságán Perger Lajos ismertette me­gyénk fiataljainak életét, munkáját, melyen a Komszomol­­delegáción kívül részt vett Csányi Dezső, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára és a KISZ megyei bizottságának osz­tályvezetői. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott tájékoztató után a vendégek a Magyar Vagon- és Gépgyárba látogattak, délután nagygyűlésen találkoztak Győr munkásfiataljaival. — Ez a nagygyűlés a szov­­jet és a magyar fiatalok de­monstrációja — mondja a szó­nok. A Szavak értelmét gyak­ran a helyzet sokszorozza meg. A győri Rába Filmszín­házban vagy ezer fiatal fog­lal helyet. Tele a széksorok, és kétoldalt is állnak. Majdnem némán várták tegnap a fiatalok a nagygyű­lés kezdetét, a komszomolis­­tákat, vendégeinket. Feszülten hallgatták a Magyar Vagon- és Gépgyár KISZ-titkárát, az­tán Nádasdi Józsefet, a KISZ Központi Bizottságának titká­rát. Milyen kisugárzása van a szónak, és ezer fiatal közös akaratának! — Vietnam, szolidaritás... — halljuk, a hallgatóság tap­sol. Ezer fiatal? Vendégeink a hatalmas Szovjetunió fiatalsá­gát képviselik, s a győri KISZ- esek a megye és most az ország fiataljai. A szó így él: a nagygyűlés a szovjet és a magyar fiatalok demonstrá­ciója. Nádasdi József magával ra­­gadóan beszél. — Hányszor próbálták le­verni a világ horizontjáról a vörös csillagot! Egyszer sem sikerült, és nem is fog soha. Negyvenkilenc éve, a Szovjet­unió létrejöttével sok millió ember szívébe költözött a sza­badság vágya. A Szovjetunió most is táplálja és élteti az elnyomott nemzetek fiaiban ezt a vágyat. Költőnek ítélté­vé lenni ahhoz, hogy méltó legyen a szó a szovjet ember­eek tetteihez. örök igazságok nagyszerű megfogalmazásban. A hallga­tóságot idézetekkel ragadja magával a szónok. — A Szovjetunió helyét a történelem jelölte ki. A szov­jet emberek vérével szereztük meg új hazánkat. Leigázott gyarmatból megbecsült nemzet lett Magyarország a népek tengerében. — Ezer fiatal tap­sol. Mi ez, ha nem a szovjet és a magyar ifjúság demonstrá­ciója, a barátság erősítője! Húsz éve barátságot kötöttek apáink, s e barátságot hiven őrzik az utódok. Tapsolnak vendégeink is. Most Borisz Nyikolajevics Pasztuhov lép a mikrofonhoz. Közvetlen beszédet rögtönöz: — Huszonhárommillió krim­­szomolis­t­a megbízásából jöt­tünk hozzátok. Örömmel, mert tudtam, hogy barátokat találok a Kisalföldön. — A hallgatóság viharosan közbe­tapsol a Vasas ETO ismerőjé­nek. Tetszik a fiataloknak a közvetlenség, a barátoknak ki­járó szívélyesség. — Mi követjük azt a célt, amelyet apáink tűztek ki s azon az úton járunk, amelyet­­ ők jelöltek meg nekünk. Tart­­j­­uk a barátságot, amelyet ők­­ szereztek nekünk, meggyőző­désünk, hogy igaz barátaink­­ vagytok.­­ Pasztuhov beszél a spanyol­­ polgárháborúról, a magyar és­­ a szovjet emberek interna­­­­cionalista érzéseiről.­­ — Mi is megmutatjuk, ha kell, hogy nyomukba állunk apáinknak, s ha kell fegyver­rel is megvédjük a szabadsá­gukért harcolók igazát. A komszomolisták egy zászlócskát és egy szobrot ad­nak ajándékba. „A mi nagy tanítónk szobra, Leniné”. Tapsol az ezer fiatal, lelke­sen, önfeledten. A Komszomol-küldöttség kedden este tovább indult­­ Sopronba, ahol ma üzemláto­­­­gatáson vesznek részt, majd­­ Győrbe visszatérve a Richards I Finomposztógyárba látogatnak, é s elutazásuk előtt az MSZMP megyei bizottságának fogadá­sán búcsúznak a vendéglátók­tól. — Ferenczi — Látogatás a Magyar Vagon- és Gépgyár előregyártott ele­mekből összeállított készülékek kölcsönző állomásán. Fogadás Győr-Sopron megye határán kenyérrel és sóval. 4 tartalomból: Egy asszony a siratója Szünet nélkül napirenden Hogyan gondoskodnak a munkásokról? Siker délután, siker este Egymilliárdos szovjet—magyar áruc&er&forsgatam Moszkva (MTI) A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttségei között a barátság és a kölcsönös egyetértés szelle­mében lefolytatott sikeres tár­gyalások eredményeként folyó év november 22-én Moszkvá­ban aláírásra került a Szov­jetunió és a Magyar Népköz­­társasás­ közötti, az 1967. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyv. A jegyző­könyvet a magyar Népköztár­saság kormánya megbízásából Bíró József külkereskedelmi miniszter, a Szovjetunió kor­mánya megbízásából N. Sz. Pa­­tolicsev külkereskedelmi mi­niszter írta alá. Az aláírt jegyzőkönyv alap­ján a kölcsönös áruszállítások volumene meghaladja az egy­­milliárd rubelt és 1966-hoz vi­szonyítva több mint 16 száza­lkkal növekszik. Hasonlóan a korábbi évek­hez, a Szovjetunió 1967-ben is nagy mennyiségű gépet és be­rendezést, ezen belül szer­számgépeket, emelő- és szállí-­­­tóberendezéseket, komplett élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechni­kai berendezéseket, műszere­ket, Diesel-vonat okait, városi és városközi autóbuszokat, ha­jókat és hajó-berendezéseket, valamint konfekciót és kötött árut, szöveteket, bőrcipőt, gyógyszereket, friss gyümöl­csöt és gyümölcskonzervet, zöldséget és zöldségkonzervet, s más árukat kap a Magyar Népköztársaságtól, amelyek elő fogják segíteni a Szovjet­unió népgazdasági szükségle­teinek jobb kielégítését és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkek válasz­tékának bővítését. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióból nagy mennyisé­gű teher- és személygépkocsit, traktort, gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet, út­építő berendezést, valamint kőolajat és kőolajtermékeket, köszönt, hengerelt árut, fű­részárut, műtrágyát, svapotot , és más a Magyar Népköztár­­s­saság népgazdasága számára szükséges árut fog kapni. Letartóztatások Topóban LOME (MTI.) A hétfőn megkísérelt, s né­hány órán belül levert állam­­csínykísérlet után, kedden már erős katonai egységek vették körül Grunitzky elnök Lome-i rezidenciáját. Katonaság vé­delmezte a stratégiai fontos­ságú egyéb épületeiket is: a rádióállomást, a főpostát és a­­ központi bankot. Loméban vi­­­­szonylagos nyugalom van.­­ A hadsereg egy része hétfőn­­ csatlakozott a kormány lemon-­­­dását követelő tüntetőkhöz. A tüntetéseket többhónapos,­­ eredménytelen politikai alku­dozás előzte meg, ami Gru­­nitzky és az 196­3-ban meggyil­kolt Sylvanus Olympio elnök hívei között folyt. A hatalom­átvételt végül is Olympio esz­mei örökösei kísérelték meg. A szomszédos afrikai ország­ba érkezett hírek szerint le­tartóztatták az ellenzék, veze­tőjét, Noé Kutukluit, aki a Togói Egységpárt élén állt. Az AFP úgy értesült, hogy őri­zetbe vették Benoit Maion közoktatásügyi és Pierre Ados­­sama munkaügyi minisztert is. Ezek ketten a hét végén politikai tiltakozásképpen is­mernek­ak, mire Grunitzky fel­oszlatta az egész kormányt. Grunitzky elnökletével ked­den délelőtt az elnöki palotá­ban összeültek az országos pártközi csúcsbizottság­ tagjai. Egyidejűleg összehívták a par­lament ülését is. Az üléseken az államcsíny-kísérlettel kap­csolatos kérdéseket tárgyalták meg. Az AFP hírügynökség közli, hogy néhány szakszervezeti vezér azonnali sztrájkfelhívás tett közzé, ezzel azonban a to­gói országos munkásszövetség vezetői nem azonosítják magu­kat. Keddi rádióbeszédében Gru­nitzky elnök a Togói Egység­­pártot vádolta a hétfői kaland szervezésével. Közölte, hogy a zavargások főkolomposait le­tartóztatták, mások után folyik a nyomozás. Hó után a Potlikon Félig alkony, félig nappal. Az országút­tól elég messzi a Pot­­lik-dűlő. Sóstenger, jókora tócsák. A múlt héten 10 centis hó esett a kapuvári járásban. Ennek a nyomait őrzi a vesz­­kényi határ is. Mégis szántanak A Belo­rusz fülkéjéből kel­lemes meleg csap meg. — Elférek maga mellett? A traktoros meg­­lepve félrehúzódik, helyet ad. — Így ki lehet bír­ni a téli szántást? — így ki. Horváth Miklós overailban van, ál­mos­í­tó langyosság fonja körbe. — Itt elaludnék. — Néha engem is kísért az álom. Olyankor énekelek meg fütyörészek. — Meddig szánt? — Ha lehet, reg­geltől este tíz óráig is. Tavaly éjjel is szántottam. Az idén csak nyújtjuk a mű­szakot. — Ma reggel biz­tosan nem tudott szántani. — Ma nem. Délben jöttünk ki valameny­­nyien. Most se köny­nyű. A fákon túlra int, társai arra győzköd­nek a földdel. — Mennyien van­nak kint? — Nyolcan. — Mind ilyen fia­talok? — Csaknem én va­gyok a legfiatalabb a traktorosok között, huszonhat éves. Elfoglalja a fordu­lás. Aztán szól: — Vett volna a tsz most egy Beloruszt, de nincs rá ember. — Nem mennek a veszkényi fiatalok traktorosnak? — Nincs is nagyon fiatal. — Maga mikor vé­gezte az iskolát? — Még hatvanegy­ben, Pápán. Azelőtt fogatos voltam. — Megunta a lova­kat? — A szövetkezet­ben nem a lovaké, hanem a gépeké a jövő. — Magának a szö­vetkezet jövő? — Fürkészőn néz rám. — Itthon jobban megtalálom a számí­tásom. — Traktorosom mindenütt jól keres­nek. Rögtön kész a kis­sé ingerült válasz­­szal, úgy látszik, ezt már az unalomig hallhatta: — Keresnek, ke­resnek, de sokan irigylik ezt tőlünk! Mégse jönnek trakto­rosnak. Inkább el­mennek a városba. — Mit gondol, mi­ért? — Mert ezért a ke­resetért is nagyon meg kell dolgozni. — Télen van elég pihenő. — Nem mondhat­nám. Tavaly úgy volt, hogy egész, télen szántottunk. Az idén végzünk vele időben De hordjuk majd az istállótrágyát, s már itt is a tavasz. Újra a hajrá hajnaltól ké­sőig. Nekem tűrhető, mert a fülkében me­leg van. De jó néhá­­nyan, más határban dolgoznak még nyi­tott géppel is. Igaz, hogy a mi szövetke­­zetün­k vezetősége megí­gérte, vásárol fülkét arra a néhány régi gépre Az idén szoros volt az ősz, rengeteg munkát adott. Szabad idő alig-alig... — Ha van? — Este olvasok, té­vét nézek, vagy mozi­ba megyek. Az útle­írásokat szeretem. Másnap a gépen el­gondolkozom róla. — Hányan vannak fiatalok a traktoro­sok között? — Ketten, Szalai Géza, meg én. — Gondolja, hogy három-négy év múl­va lesznek többen is? — Biztosan. — Mitől ilyen biz­tos? — Ahogy erősödik a szövetkezet, egyre jobban megbecsülik ti géphez értő em­bert. Forintban is. — Hiába a jó ke­reset, a fiatalokat sokszor a kevés sza­bad idő elriasztja. — Ha a városba jár dolgozni, annyi sincs neki, mint ne­künk. Megint csak azt mondom, tovább kell látni Ha több gép lesz, hamarabb végzünk a vetéssel, szántással, viszont a közös jövedelme nő, tehát a kereset sem csökken. Megáll a tábla vé­gén, sötét a dűlő. Ha pihennek a traktoro­sok, ebbe a fülkébe szorulnak össze, sok­szor öten is. Itt be­szélik meg a munkát, a jutalmat, azt, hogy ki mennyi pénzre számít, és a jövőt eszm Négy kapuvári tszz összefogása A Kapuvárott lévő négy termelőszövetkezet vezetősége szövetkezeti társulást határo­zott el, s a részletes tervet, célt a legközelebbi közgyűlé­seken ismerteti a tsz-tagokkal. A négy tsz összesen 150— 200 holdon kertészetet létesít, és a 2000 négyzetméteres üvegház segítségével primőr árut termel. Az áru értékesí­tésére Győrött és Sopronban is üzletet nyitna a négy szö­vetkezet. A Petőfi és Kossuth Tsz tulajdonában lévő barom­finevelő kombinátot is a tár­sulás négy szövetkezete hasz­nosítaná, és a baromfihús ér­tékesítésére szintén pavilono­kat állítana fel. Terv még egy lengubázó üzem létesítése, ahol össze­gyűjtenék a kapuvári járás­ban termelt lent, és feldolgo­zása a négy szövetkezetből 80—100 idősebb tsz-tagot fog­­lakoztatna.

Next