Kisalföld, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1967. JANUÁR 21. SZOMBAT * XXIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM A választásokról tárgyalt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pénteken a Parlament Vadásztermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett s az elnökségben... foglalt helyet: Kádár János, a Magyar Szocialista­ Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, a Népfront Országos Tanácsának elnöke, tov­ábá Harrer Ferenc, Ortutay Gyula, Szabó Pál, Z. Nagy Ferenc, az Országos Tanács alelnöke és Erdei Ferenc, az Országos Tanács főtitkára. Ott volt a tanács­kozáson politikai, társadalmi, kulturális életünk számos is­mert személyisége, több egyházi vezető, író, művész, tudós. Részt vettek az­ ülésen a megyei népfrontbizottságok elnökei és titkárai is. Kállai Gyula megnyitása Kállai Gyula elnöki megnyi­tójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ta­nácsülés óta elhunyt dr. Be­­reczky Albertről, az Országos Tanács tagjáról. A részvevők néma felállással adóztak az el­hunyt emlékének. Kállai Gyula ezután a többi között a következőket mondta- Mai ülésünk azért nagy jelen­tőségű, mert ez alkalommal mozgalmunk legfontosabb köz­jogi feladatát: az országgyűlési és tanári­ választásokkal kapcsolatos teendőket, az Országos Ta­nácsnak a magyar dolgo­zói­ millióihoz intézendő választási felhívást kell megtárgyalnunk és elfo­gadnunk. Jelenthetem a tisztelt Orszá­gos Tanácsnak, hogy a válasz­tó­sor előkészületei megkezdőd­tek és rendben fogynak. Két hét múlva már sor kerül a je­lölőévé lécekre, majd ezt köve­tően a választási evűlésekre. A tanácstag- és képviselő-jelöl­­­tek a gyűléseken, mint eddig is a népfront jelöltjeiként lépnek fel, megkérdezik a választó­­polgárokat, egye­térten­ek-e cél­jainkkal, s a következő négy évre felhatalmazást és segítsé­get kérnek a választóik ma­ltéitól országonítt­ terveink megvalósításához. Az ország lakosságának nagy érdeklődésétől kísérve zajlott le nemrég a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Pártunk a nemzet vezető ere­je, természetes, hogy kon­gresz­­szusának döntései nem szűken vett normpolítikai célokat, ha­nem a szocializmust építő egész magyar nép előrehaladását szolgálják. Ezért a választási munka alapján, választási programunkat­, politikai irány­vonalunkat pártunk IX. kong­resszusának határozatai képe­zik. Alapvető és fő célkitűzésünk, amellyel a választók milliói elé állunk, haladjunk tovább elő­re a szocialista Magyarország teljes felépítése útján. Kállai Gyula rámutatott: pártunk IX. kongresszusa is­mételten hangsúlyozta: a szo­cializmus felépítését elősegítő nemzeti összefogás politikánk állandó eleme volt és marad. A Hazafias Népfront-moz­galomra, amely ennek a szé­leskörű összefogásnak a meg­teremtésében tevékeny részt vállal, nagy feladatok várnak az ország további politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­­lis előrehaladásának biztosítá­sában. Az elnöki megnyitó után Er­dei Ferenc terjesztett elő re­ferátumot a Hazafias Népfront előtt álló feladatokról az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstag-választásokról, vala­mint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának választási felhívásáról. Úgyszólván minden terüle­ten új lendület jellemzi moz­galmunk tevékenységét — von­ta meg előjáróban az Országos Tanács l­entebb ülése óta el­tett időszak mérlegét. Hangsú­­lolzta: minden eddiginél nagyobb helyet kapott munkánkban a gazdaságpolitikai, a köz­­gazdasági és az új társada­lompolitikai kérdések szé­leskörű ismertetése, alkotó megvitatása. Olyan rétegek is részt vállal­nak feladataink megoldásából, amelyekre eddig csak kds mér­tékben, vagy egyáltalán nem számíthattunk. A főtitkár rámutatott: sajá­tos eszközeinkkel arra kell törekednünk, hogy tovább erősödjék a szocia­lista nemzeti egység, a munkás-paraszt szövetség. Mind az állami, mind a társadalmi életben sér­te­­niüük kell a szocialista de­­mokratk­um még széle­sebb körű kibontakoztatá­sát. A harmadik ötéves terv, a gaz­dasági mechanizmus reformjá­nak ismertetésével egyidejűleg arról sem feledkezhetünk meg, hogy új kezdeményezésekkel, segítsük ezek megvalósítását, a szocializmus teljes felépítését, őrizzük meg munkánk legjob­ban bevált módszereit, de ugyanakkor keressük azokat az formákat is, amelyek még hatásosabban, még eredménye­sebben szolgálhatják feladata­ink megoldását. Legyen továbbra is vitafó­rum a népi front A vélemények meghallgatásával egyidejűleg azonban — úgy, ahogy ezt már néhány helyen meg is tették — kezdeményezz­ünk akciókat az elhangzott javaslatok m­egvaló­­sítására. A következő hetekben a vá­lasztások előkészítése, a jelölő­­gyűlések megszervezése és le­bon­yolítása a népfront legfőbb feladata. Bizottságainá­ az egész or­szág előtt vizsgáznak eb­ben az időszakban, s be kell bizonyítaniuk, hogy élni tudnak az­­­­ egységes választó­jogi törvényben meghatárnzott ,á­s­nkkal és kötelességekkel, — hangsúlyozta a továbbiak­ban Erdei Ferenc. Tovább a lenini úton — mon­dotta —, ez volt a Ma­gar Szo­cialista Munkáspárt IX. kong­resszusának ie’szava, s ez az ■íí ví’íjsztások, további fejlődé­sünk programja is. Az eddigi úton hatodunk tovább, folytat­ták a párt és a népfront im­már tíz éve tore­ton pol’tiká­­ját h­angsúlyozta Fide! Férésé, majd a *h3zafias Népfront Or­szágos Takácsa elnökségének vevében ekre­, a nép­front választási felhívásának tervezetét,­smelyet írásban is megkaptak az Országos Tanács tagjai. Í­nyekkel, a hiányosságokkal és­­ szót váltunk a választók mil­lióival a jövő­ tennivalóiról is.­­ E nagyszabású, országot át­fogó tanácskozás-sorozathoz kedvezőek a feltételek. A po­litikai­­ közérzet jó, dolgozó népünk bizakodással tekint a jövőbe. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mögöttük levő esztendőkben népünk képviselői — alsó és felső szinten egyaránt­— jól sáfár­kodtak a bizalommal. A nép­frontmozgalom azzal a tudat­tal­ és meggyőződéssel fordul­hat a választó­polgárokhoz, hogy jelöltjei a most záruló ciklusban eredménnyel, si­kerrel fáradoztak hazánk tár­sadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséért (MTI.) Kádár János felszólalása Felszólalt a vitában többek között Kádár János. Beveze­tőben hangoztatta, hogy az országgyűlési és tanácstag­­választások belpolitikai éle­tünk ren­kívül fontos esemé­nyei, s a választások előké­szítésével és lebonyolításával járó feladatokkal minden sza­kaszban és fórumon ennek megfelelően kell foglalkozni. A szavazás napjáig hátra levő időszakban, a gyűlések, összejövetelek ezrein, a lakos­sággal lezajló minden találko­záson jó alkalom nyílik arra, hogy ismertessük és néps­ű­­rűsítsük a Hazafias Népfront politikáját, s még nagyobb tömegek cselekvő támogatá­sát nyerjük meg e politika végrehajtásához. Aláhúzta, hogy a párt és a népfront poli­tikája az alapvető, leg­főbb célokban, törekvések­ben teljes egészében azo­nos. A népfrontmozgalom azonban a társadalom legkülönbözőbb rétegeit — köztük hívőket, kispolgárokat is tömöríti, akik ha helyeslik is a szocia­lizmus teljes felépítésének programját, társadalmi hely­zetüknél, pillanatnyi érdekeik­nél fogva bizonyos kérdések­ben természetszerűleg más­képpen gondolkoznak, más felfogást vallanak, érint a kommunisták. Történelmi hagyományok­ban gyökerező népfront­­politikánknak azonban ép­pen az adja meg szilárd társadalmi bázisát, hogy célja világos: a nemzet minden alkotó erejének összefogása a szocialista társadalom teljes felejté­séért. Az is világos és egyértelmű, hogy a népfrontmozgalmat a Magyar Szocialista Munkás­párt vezeti de a tömörülésben egyenrangú helye és szerepe van minden jószándékú, a ha­ladás ügyét magáénak valló embernek. Kitért Kádár János arra is, hogy gyökeres különbség van a demokrácia formális jegyeit magán viselő kapitalista, il­letve a szocialista országok választása között. A polgári demokrácia or­szágaiban a politikai pártok kizárólag a választás idősza­kában — úgy is lehet mon­dani: a szavazás aktusakor — kérik a tömegek támogatását, a későbbiekben viszont in­kább az a törekvésük, hogy az egyszerű emberek, a mun­kások, a parasztok ne szólja­nak bele a politikába. Ez a kapitalista rendszer természe­téből következik. Mi ezzel szemben azt mondjuk: szükséges a választók po­litikai és formai támoga­tása a szavazáskor, de szükséges a szavazásokat követő hónapokban, évek­ben is. Ilyen állandó támogatás nél­kül hatékonyan és belátható időn belül nem válthatjuk valóra céljainkat, nem dol­gozhatunk kellő eredménnyé­ szocialista rendszerünk építé­séért. A párt első titkára a továb­biakban hangoztatta, hogy a választásokat megé­rző eleven politikai munka és az ezzel együtt járó nö­vekvő közéleti aktivitás jól szolgálja a választások közvetlen célját, hogy olyan országgyűlés, illetve olyan tanácsi testületek jöjjenek létre, amelyek szellemükben, céljaikban, személyi összetételükben az egész ciklus­­ idején megfelelően képviselik né­pünk érdekeit. A jelölő­, majd azt köve­tően a választási gyűlések al­kalmával helyes ha megvon­juk az elmúlt esztendők mér­legét, őszintén és felelősség­gel számot vetünk az eredmén Ára: 50 fillér MEGKEZ­DTÉK A VÁL­ASZTÓLISTÁK ÖSSZESŰ­T­ÍTŐS­ÉT — Az összeírás befejezése után országszerte megkezdték a választói listák összeállítását. Képünkön­ a begyűjtött ösz­­szeírólapokat ellenőrzik. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) Vitatkozó parlament tűrd a közömbössé­get, szóval és tettel küzdj a közösség érdekében!” Ezzel a jelszóval kezdődött meg tegnap Győrött a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsá­gának rendezésében az első megyei munkásifjúsági parla­ment. A munkásfiatalok kül­dötteinek az a néhány órára szabott találkozója amely az országban is az első volt A program sokat ígért, és Győr­be vonzotta a sajtó, a rádió és a televízió képviselőit. Egy sok­oldalú megye munkásfiatal­jainak mai tükrét ígérte és olyan tapasztalatokat amely­ből általánosítani lehet az or­szág ifjúmunkásainak vélemé­nyére és állásfoglalására is. Szót kérnek az őrségváltók A munkásifjúsági parla­ment a jelszóhoz híven vitat­kozó parlament volt A száz­húsz küldött sok tízezer KISZ fiatal nevében beszélt, vitat­kozott és érvelt. Oda kell fi­gyelne fiataloknak és felnőt­teknek a tegnap hallottakra mert azok nyilatkoznak, akik egymillió forintot gyűjtöttek össze a vietnamiak megsegíté­sére Azokat hallottuk tegnap akik iskolabuszt és teherautót javítanak meg ingyen­ az if­júmunkás őrségváltók. Azok a fiatalok, akik a sokat emlege­tett nemzedéki problémát még maguk között lévén is udva­riasak­ a felnőttek javára dön­tik el. Felnőttek? Hiszen közülük sokan családosak már. Azok a fiatalok, akik tavaly hónapo­kon át fokozni tudták a ma­guk kezdeményezte munka­versenyt, mindnyájunk javára kamatoztatva lelkesedésüket, odaadásukat. A vitatkozó par­lament, a százhúsz fiatal kért szót, s meg kell hallgatni őket. Kezdjük talán a függő kér­désekkel, a még vitatható kérdőjelekkel, amelyeket fia­talok tesznek fel önmaguk­nak, azaz a fiataloktól várják rá a feleletet. Ki a munkásfia­tal? A munkásfiatal tagja-e a munkásosztálynak, vagy csak azok a tagjai, akik kétkezi munkával keresik a kenyerü­ket". Hogyan ítéljük meg ma­gunkat, s milyen követel­ményt állítunk önmagunk elé? És az egymondatos vála­szok: ne úgy ítéljük meg a munkásosztályt és a fiatalo­kat, mint 1945-ben Adjuk meg a kötelező rangot, a „nagyko­rúságot”, amikortól munkás a fiatal számítsuk 18 évtől. Sok­szor magunk is általánosítjuk önmagunkat, pedig éppen ez ellen az általánosítás ellen ha­dakozunk. A munkáskategóra nem lehet szigorú és egyértel­mű, hiszen sok-sok csatornán vezet az út ehhez a nagy osz­tályhoz. A követelmény ma­gunkkal szemben: hűség a párthoz, az üzemhez, a mun­kásokhoz. Hány évig érvényes a diploma? Mészáros Zoltán, a KISZ Központi Bizottság osztályve­zetője vitaindító előadásában „végigzongorázott” a munkás­­fiatalokat ma leginkább ér­deklő kérdéseken. Akkor még azt hittük, hogy valamennyin, de hát azért volt hasznos ez a parlament, mert még sok más kérdés is napfényre került. Ki tanuljon? Ma már nem az új munkaalkalmak megte­remtése a feladatunk (az is), de ezen már túljutottunk. Az egyén tanulásának az üzemet, a közt kell szolgálnia. Nagy­­nagy lelkiismerettel kell kivá­lasztani a tanulásra érdeme­seket Ki tesz szívességet, ki­nek azzal, hogy tanul? (Ezen is érdemes elgondolkodni.) Hány évig érvényes egy diplo­ma? Legyünk hálásak érte, hogy tanulhatunk —, volt a válasz. A vegyészek diplomá­ja legfeljebb öt évig érvényes, utána már alig tud újat adni a társadalomnak a fiatal. Ha nem tanul tovább. Mi a véle­(Folytatás a 2. oldalon) Tájértekezlet a tsz-nyugdáról Egyenlősdi helyett érdem szerint Társadalombiztosítási szak­emberek, tanácsi és tömeg­szervezeti megbízottak vettek részt tegnap Győr-Sopron, Ko­márom, Vas és Veszprém me­­­­gyéből azon az értekezleten, amelyet a SZOT­ Társadalom­­biztosítási Főigazga­tósága szervezett Győrött, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának székházában. Újfalusi Sándor­nak, az SZMT titkárának megnyitója után Keszler Ist­ván, a Társadalombiztosítási Főigazga­tság munkatársa, a törvény jó ismerője tartott tájékoztatót, majd válaszolt a résztvevők sok érdekes kér­désére. Az előadó röviden beszélt az új tsz-nyugdíjrendelet je­lentőségéről. Arról, hogy a munkában elfáradt szövetke­zeti parasztoknak anyagi biz­tonságot nyújt, de emellett a termelőszövetkezetek egész munkaerő-ellátására is jó ha­tással lesz. A fiatalok közül is bizonyára kevesebben kí­vánkoznak el hazulról, hiszen e fontos szociális juttatásban lényegében megszűnt a kü­lönbség a tsz-tagok valamint a munkások és alkalmazottak között. Ez év elejétől kezdve nekik is a tényleges kereset és a munkában eltöltött évek alapján állapítják meg a nyugdíjat. Tehát nem az egyenlősdi érvényesül, hanem az érdem számít. Ellenvetések Tapasztalatok szerint két oldalról és két lényeges kér­désben fogadták ellenvetés­sel az új rendeletet. A szövet­kezeti parasztok főleg azt ki­fogásolják, miért maradt to­vábbra is a férfiaknál 65 év, nőknél 60 év a nyugdíj­korha­tár. A munkások és alkalma­zottak azt teszik szóvá, hogy a rendelet egyes pontjai elő­nyösebbek, mint azok, ame­lyek a munkaviszonyban állókra vonatkoznak. Például a 150, illetve 100 tízórás mun­kanapban megállapított nyug­díjév. A korhatárra vonatkozó rendelkezést lehetetlen volt megváltoztatni. A szövetkezeti tagság korösszetétele országo­san olyan, hogy 60 éves kor­határral 3—4 éven belül min­den tíz emberből 3—4 nyugdí­jas vagy járadékos lenne. Ennek anyagi fedezetét a nép­gazdaság a szövetkezetek ál­dozatvállalásával együtt se tudná megteremteni. A nagy­arányú nyugdíjazás súlyos munkaerő-gondot is okozna a közös gazdaságokban. A tör­vény alkotói elfogadhatónak tartották egy-egy nyugdíjév­nek férfiaknál a 150, nőknél a 100 tízórás munkanapot Ez szigorúbb, mint a régi meg­határozás, amely munkaegy­ségben írta elő a kötelező tel­jesítést. Sokak szerint mégis jóval előnyösebb feltétel, mint az alkalmaz­toknál előírt 365 napos munkaviszony. De csak látszólag. Ha számítjuk, hogy a 150 tízórás munkanap nagyjából 180 nyolcórás mun­kanappal egyenlő, és ehhez (Folytatás a 2. oldalon)

Next