Kisalföld, 1968. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
1964. február 1., csütörtök Erősödő nemzetközi kapcsolatok Az elmúlt négy évben tovább erősödtek a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács nemzetközi kapcsolatai — bizonyítják a népfront IV. kongresszusát megelőző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint jelenleg 18 ország testvérmozgalmához, illetve szervezetéhez fűzik szorosabb vagy lazább szálak a népfrontot, amely 1964 óta összesen tíz ország delegációit látta vendégül. A kapcsolatok programjában előtérbe került a gyakorlati munkát szolgáló vélemény- és tapasztalatcsere. A Hazafias Népfront képviselői — összesen 52-en — nyolc országot kerestek fel 1964—1968 között. Az Országos Béketanács meghívására a világ minden tájáról összesen 41 országból látogattak hazánkba a békeszerető emberek millióinak képviselői. Ezenkívül 1966- ban, amikor Budapesten tanácskozott a Béke-világtanács elnöksége, s a magyar fővárosban tartották a nemzeti békemozgalmak titkárainak értekezletét, több mint 60 ország delegátusai érkeztek Magyarországra. A látogatók, akik között összesen 18 nemzetközi Leninbékedíjas is volt, őszinte érdeklődéssel ismerkedtek a magyar békemozgalom tevékenységével, népünk életével Az Országos Béketanács küldöttei négy év alatt 19 országot kerestek fel. (MTI.) KISALFÖLD Munkában a földhivatal Mint ismeretes, az új földtörvény szerint a termelőszövetkezeteken kívülálló födtulajdonosok földjei (kivéve a meghatározott belterületeket) megváltás útján 1969. január 1-ével a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Egy év van a törvény végrehajtására, a vitás ügyek elintézésére. A munka java része a földhivatalokra vár. A győri járási földhivatal máris főhadiszállás képét mutatja: a nagy munka megkezdődött, naponta érkeznek ide a községekből a hivatal munkatársai útján statisztikai jelentések, kimutatások A terv jól megfontolt, napra meghatározott, hogy minden tennivalót időben befejezzenek. Egyelőre az előkészítő munkálatok folynak. Most állapítják meg a földhivatal dolgozói, hogy a termelőszövetkezetek használatában lévő földingatlanok kinek a tulajdonában vannak. A tulajdonos az állam-e, tsz-tag, illetve termelőszövetkezeten kívüli? Bel-, illetve külterüten van-e a föld? Körültekintő munkát kíván ez a statisztikai adatgyűjtés, hiszen ennek alapján állapítják meg: mely földek kerülnek megváltásra, milyen aranykorona értékben, és mennyi pénzösszeget tesz ki egy-egy gazdaságban a megváltási ár. Az adatszerzés kint a termelőszövetkezetekben történik, oda utaznak ki naponta a hivatal dolgozói, és a szerzett adatokat közlik a hivatallal, s ott azonnal feldolgozzák. A győri járásban 43 falu és Győr határát kell a járási földhivatalnak vizsgálat alá venni. A munka felelősségteljes, nagy körültekintést kíván. Hogy csak egy példát említsünk: elég sok faluban használ belterületen is földet a termelőszövetkezet Mint ismeretes, a belterületek csak 1600 négyszögöl felett kerülnek megváltásra. Tehát a tévedés sok bonyodalomra adhat okot. A belterületek viszont egy-egy faluban sok holdat tesznek ki. Ménfőcsanaknak például 1500 hold, Nyúlnak 1400 hold belterülete van. Térképen, telektől telekig vizsgálják a földhivatal dolgozói: kié a telek, tsz-tag-e a tulajdonos vagy sem, és hány négyszögölet tesz ki. Ami a munkát hátráltatja: a földhivatalnak mindössze két kicsi irodája van a győri járási tanácsháza épületében. S ezekben az irodákban huszonhatan dolgoznak. Számításba kell venni,hogy szinte minden percben kellhet egyegy térkép, helyszínrajz. A térképekért viszont a megyei tanács épületébe kell átjárni, mert a hivatalban nincs mód elhelyezésükre. Előfordul, hogy négy-, ötperces munkát csak egy óra alatt tudnak elvégezni, hiszen a térképek utáni járás sok időt vesz igénybe. Jó lenne, ha a Győri Járási Tanács még április előtt megszüntetné a helyszűkét, valami módot találna a hivatal bővítésére, a térképek elhelyezésére. Azért április előtt, mert akkor kezdődik a „finis”, amely december 31-ig tart. Valójában április 1-ével kezdődik a földtörvény végrehajtása. Ekkor alakulnak meg községenként a törvényt végrehajtó bizottságok, amelyeknek feladata lesz a földhivatal által készített megváltási tervek megvalósítása. Ezekben a bizottságokban képviselteti magát a községi tanács, a termelőszövetkezet és a földhivatal. A bizottságok elnökeit a járási tanács nevezi ki. — pék — A legmagasabb a nők aránya a megye kereskedelmében Összesen 72 ezer nő dolgozott 1966-ban Győr-Sopron megyében, vagyis a keresők számának 37,3 százaléka. Ez A nők aránya a dolgozók Győr-Sopron megyében Országosan Ezek a számok is azt tanúsítják, hogy erősen megnövekedett a nődolgozók száma. 1949 és 1966 között a dolgozói létszám összes szaporulatának (beleértve a mezőgazdaságot is) országosan a 78 százaléka, a megyében pedig a az arányszám alacsonyabb valamivel, mint az országos arányszám, mint ahogyan alacsonyabb volt 1949-ben is. összlétszámában: 1949-ben 1966-ban 90 százaléka volt nő. 1966- ban csak 3 százalékkal több férfi, de 60 százalékkal több nő dolgozott a megyében, mint 1949-ben. 1966 ban a megye munkaképes korban lévő asszonyainak és leányainak már több mint a fele — 57 százaléka — dolgozott a népgazdaságban míg 1949-ben még csak egyharmada. Ezek az arányszámok nagyjában egyeznek az egész országra vonatkozó adatokkal. 1949-ben a megyében dolgozó nőknek csaknem a 60 százaléka a mezőgazdaságban tevékenyekedett. Ma viszont az egyharmada sem, annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban is magasabb ma a nődolgozók aránya, mint volt a múltban. A legmagasabb a nők aránya a kereskedelemben — az összlétszám 57 százaléka —, valamint a netv termelő ágazatokban, mint amilyen az oktatás, az egészségügy vagy a közigazgatás. A legalacsonyabb a nők aránya az építőiparban, mindössze az ott dolgozók 10 százaléka. Az iparban a nők aránya 36 százalék , szám szerint három és félszer anynyi, mint 1949-ben volt. A. L. százalék 28 37 29 39 Pénzzel és jogszabállyal A gazdaságirányítás reformjával összhangban nagy jelentőségű intézkedést tettek a vidék iparfejlesztésének gyorsítására: az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — együttes rendeletet adott ki az ipar arányos fejlesztése és a kitelepítési feladatok fokozott megvalósítására. A rendelet alapvetően fontos intézkedése, hogy korlátozza az iparfejlesztést a fővárosban és környékén. A kormány határozata nélkül Budapesten és környékén új ipari üzem létesítéséhez nem biztosítanak területet. Ezen túlmenően a fővárosban és környékén már meglévő üzemek építkezéssel nem fejleszthetők, ha a város és községrendezési tervekkel nem állnak összhangban, ha a beruházást vidéken önállóan és gazdaságosan megvalósíthatják és végül abban az esetben, ha a vállalatnak már van vidéken a termék gyártáséra alkalmas telepe. A tiltó rendelkezések természetesen nem vonatkoznak a lakosság napi ellátását szolgáló élelmiszeripari, javító és szolgáltató üzemekre, valamint az életvédelmi célú és a munkásellátás javítását szolgáló beruházásokra. Az együttes rendelet a vidék iparosításának pénzügyi támogatására iparfejlesztési alap felállítását is előírja, amellyel a megyei tanács vb. rendelkezik. A fejlődést tehát nemcsak jogszabállyal, hanem pénzzel is támogatja a kormányzat. A rendelet megjelöli azokat a városokat, településeket, amelyek az iparfejlesztés szempontjából nagy fontosságúak. Megyénkben Sopront, Kapuvárt és Csornát jelölte meg a hitelkedvezménnyel fejleszthető helységek jegyzékében. Az itt felépítendő új üzemek költségeihez az állam a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelelően, hitelkedvezményt nyújt. Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítás reformja általában a beruházásoknál is arra törekszik, hogy az üzemek, vállalatok saját anyagi eszközeikből valósítsák meg a fejlesztési terveket. A vidék iparosítása nagy fontosságú népgazdasági érdek. Ez a magyarázata annak, hogy az iparfejlesztési alap létrehozásával jelentős anyagi támogatást biztosítanak üzemek vidéki telepítésére. Ennek megfelelően a tanácsok a már korábban vállalt iparfejlesztési, beruházási, hozzájárulási kötelezettségeiket továbbra is teljesíthetik az iparfejllsztési alapból. Milyen esetekben nyújtható hozzájárulás az iparfejlesztési alapból? Akkor, ha az állami vállalatok új gyárat, új telephelyet létesítenek, vagy ha a már meglévő telephelyeken a bővítés a létszámot legalább 20 százalékkal, vagy legalább 100 fővel emeli, természetesen a korszerű technológia alkalmazása mellett. Valóban új, a vidék ipari fejlődését segítő beruházásokról van tehát szó. Éppen ezért az iparfejlesztési alap nem használható fel a kitermelő iparágak (szén-, érc-, ásvány-, kő-, kavicsbányászat, olaj és földgáztermelés stb.) beruházásaira, vagy a kizárólag helyi szükségletet kielégítő ipari üzemek, továbbá a villamosenergia- és a gázvezeték-hálózat fejlesztéséhez. Az ipari beruházásokhoz kapcsolódó nem termelő létesítmények beruházási költségeit sem lehet az iparfejlesztési alapból fedezni. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az építőipar is az ágazaton belül önállóan működő ipari vállalatok kivételével. Az egyes megyék, városok, települések hosszú távú népgazdaság, fejlesztési tervek alapján végzik a beruházásokat Az iparfejlesztési alap helyes felhasználása segíti a megye vagy település perspektivikus fejlesztési céljainak megvalósítását, a távlati tervekben meghatározott ipari szerkezet kialakítását Ezt a helyes célt, csak úgy lehet megvalósítani, ha az iparfejlesztési alapot úgy használják fel, hogy az új létesítmények, gyárak üzemek kapcsolódnak a már meglévő ipari bázisokhoz és segítik ezek jó együttműködését. Az anyagi eszközök koncentrálása elősegíti, hogy jelentős üzemeket hozzanak létre vagy nagyobb arányú bővítést valósítsanak meg. Az iparfejlesztés általános érdekeit segíti, hogy a rendelet nemcsak az állami szektorra, hanem a kisipari és háziipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre, továbbá a szövetkezeti vállalatok ipari üzemeire is kiterjed, Így tehát valóban elmondhatjuk, hogy ez az új intézkedés az iparilag elmaradottabb területek lendületes fejlesztését segíti elő. Több sör lesz, de még mindig nem elég Nyilatkozik a kereskedelmi igazgató Lerch János, a Magyar Országos Söripari Vállalat kereskedelmi igazgatója tegnap Győrött járt. Megkértük, tájékoztassa olvasóinkat az idei ellátásról: " Csaknem ötmillió hektoliter sört kell gyártaniuk a terv szerint 1968-ban sörgyárainknak. Ez csak látszólag nagy mennyiség, mert már most télen őszintén be kell vallanunk, hogy az igényeket az idén sem tudjuk teljesen kielégíteni. Az idén is hozunk forgalomba importsört. Ez azonban kis része lesz csak az évi mennyiségnek: 400 ezer hektoliter. — Az ellátás tökéletes csak akkor lehetne, ha a második és harmadik negyedévben egymillió hektoliterrel több sört tudnának gyártani üzemeink. Ez pedig lehetetlen. — A söripar elkészítette távlati fejlesztési tervét. Borsod megyében épül meg a következő sörgyár egymillió hektoliteres évi kapacitással. 1980-ig még további egy vagy két sörgyár építésére lesz szükség. A győri söripari kirendeltség vezetője, Kertész Béla arról tájékoztatott, hogy pillanatnyilag bőven van sör. A hideg miatt a kirendeltség 8 ezer hektoliteres januári értékesítési tervéből csak 7200 hektoliteres tervteljesítést ért el. A nyáron azonban természetesen Győrben és a környékén is kell sörhiánnyal számolni. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a szükségleteknek megfelelő ellátást sörből szinte lehetetlen biztosítani. A sör ugyanis vagy sok, vagy kevés, de pontosan annyi soha sincs belőle, amennyi kell. Ez elsősorban romlandóságából fakad. Sörivó olvasóinkat nem akarjuk elkeseríteni, ezért kiszámítottuk vigasztalásukra, hogy az ötmillió hektoliterből valamivel több mint másfél milliárd pohárral lehet kimérni. (est) * Még mindig néhány tízezren várnak Észak- és Nyugat-Dunántúlon lakásra. Ekkora igényeket a hagyományos építési technológiával rövid idő alatt kielégíteni nem lehet. Gyorsítani kellett tehát a házépítést. A Győri Házépítő Kombinát a panelekből szerelt lakásokkal Győrt, Mosonmagyaróvárt, Sopront, Tatabányát, Veszprémet, Várpalotát és Ajkát látja majd el. A GYHK által gyártott lakóépületek típusai a „D” tervcsaládhoz tartoznak, 4, 9 vagy 10 emeletesek, a lakások 3, 4, 5, illetve 6 személyre tervezettek. Eszerint egyszobás étkezés (az étkező alapterülete szerint félszobának is használható), kétszobás, két és fél szobás, illetve háromszobás lakások épülnek. A kilenc és tízemeletes épületekbe személyfelvonó készül. A fűtés távfűtés-rendszerű, minden épülettípusnak készül hőközpontos változata. A lépcsőházban a főbejárat mellett kétoldalt lesz a felcsengető és a levélbedobó A lakószobákban ragasztott mozaikparkett padlóburkolat, esetleg — a beruházó kívánsága szerint — hőszigetelő rétegre ragasztva szőnyegpadló készül. A fürdőszobák és konyhák falát műanyagcsempével burkolják. A konyhákat beépített típus konyhaberendezésekkel (konyhaszekrény, beépített mosogató, beépített gáztűzhely) szerelik fel. A konyhában, fürdőszobában, WC- ben és a zárható szekrényben pvc padlóburkolat készül. A lakások külső nyílászáró szerkezetei — ablakok, ablakokkal kombinált loggiaajtók — egyesített szárnyú szerkezeti megoldással készülnek. A belső nyílászárók ragasztott pallótokos, részben üvegezett vagy tömör szerkezetű típusajtók. A lakásbejárati ajtók tölgyfa furnirral burkoltak. Az ajtók, ablakok fehér színű mázolással és lakkozással készülnek, az ablakok külső tokjainak színét a beruházó választja meg. Minden lakásban a tervek szerinti elrendezésben beépített szekrények lesznek a helyiségek teljes magasságában. A teljes háztartású lakások mellékhelyiség-csoportjában zárható szekrény kap helyet, cipőtárolóval. A lakásokban a szobák, előszobák és közlekedő helyiségek lemosható falkárpittal burkoltak, vagy enyves festéssel festettek. A rajzok a három legáltalánosabb lakástípust ábrázol-A GYHK kapacitása évi 4200 lakás. 1968-ban azonban csak 500 lakásnyi elem készül el. Ezeket Győrött, Dél- Nádorvárosban építik fel. Szigligeti Gyula 1: előszoba, 2: szoba, 3: konyha, 4: kamraszekrény, 5: WC, 6: fürdőszoba, 7: járható szekrény, 8: szoba. A lakásokban a Négy személyre tervezett lakás. Milyenek lesznek a házgyári lakások ? 1: előszoba kamraszekrényekkel, 2: fürdőszoba, 3: konyha, 4: szoba, 5: étkező. A kamraszekrényben és a fürdőszoba mögött műanyag Schuntszellőzők teszik lehetővé a kellő légcserét. konyha és a fürdő, illetve a fürdő és a WC helyisége ún. térelemként, teljesen előregyártva készül, összeszerelt állapotban, dobozokként szállítják a helyszínre. Három személyre tervezett lakás: 1: előszoba, 2: fürdő, 3: kamraszekrény, 4: WC, 5: konyha, 6: szoba, 7: loggia, 8: szoba. A konyhaablak mellvédmagassága 1,20 méter. Ez a körülmény lehetővé teszi a beépített konyhabútorral egy szintén 90 cm magas étkezőpult elhelyezését. Alatta a sarokban elfér a hűtőszekrény és a hulladékgyűjtő edény. Az étkezés az átlagosnál magasabb székekről történhet. A lakások gázüzeműek, a konyhákban beépített gáztűzhely. Négy személyre tervezett lakás.