Kisalföld, 1968. szeptember (13. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1968. SZEPTEMBER 17., KEDD , XXIV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Ára: 70 fillér A tartalomból: Mindenki gyermekéért A vásár ürügyén Szívből és nem színből Kapuvár még veretlen Testvérmegyénk Erfurt NDK-beli pártmunkás-küldöttség érkezett megyénkbe Tegnap délután Budapesten, a Keleti pályaudvaron fogadta Zámbó József, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság titkára és Kovács György, a pártbizottság osztályvezetője azt a pártmunkás-küldöttséget, amelyik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának megegyezése értelmében látogatott el megyénkbe. A küldöttséget Adolf Wicklein, a NSZEP erfurti kerületi pártbizottságának másodtitkára vezeti. Tagjai: Gisela, Bartschat, az erfurti ruhagyár pártbizottságának titkára, Hans Heinemann, az erfurti kerület pártbizottságának alosztályvezetője, Erwin Lorenz, az apoldai járás pártbizottságának titkára és Joachim Vogt, a gothai vagongyár pártbizottságának titkára. Vendégeink Győr-Sopron megye pártmunkásainak tavaly augusztusi látogatását viszonozzák, Győr-Sopron megye és az NDK-beli Erfurt kerület egymás testvérmegyéi. Hétfőn este Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára fogadta a küldöttséget. Tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Az erfurti pártmunkások kilenc napot töltenek nálunk. Ez idő alatt tanulmányozzák a megye üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak szocializmust építő munkáját, valamint a társadalmi szervezetek tevékenységét. Ellátogatnak a többi között a Magyar Vagon- és Gépgyárba, a Pamutszövő- és Műbőrgyárba, a Soproni Ruhagyárba, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságba, a Kapuvári Húsüzembe. Megtekintik a fertődi kastélyt, a Balaton-környék és a főváros nevezetességeit. Arany és gyémánt Itt állnak, esküre készen Újak és régiek. Az újak hajlékony derekú, fehér blúzos lányok (főként lányok), akik néhány hónappal ezelőtt az érettségi bizonyítványt szorították a szívükhöz, s azt mondták: „Tanító szeretnék lenni!” Most itt állnak esküre készen, és azt mondják magukban: „Tanító leszek”. Régiek, nehézkes járású, ezüst hajú nők és férfiak. Évtizedeken át tanítottak városon, falun, tanyán, egy-egy tanterem ajtókiliötése megfényesedett, megkopott a kezük érintésétől. Nyugdíjasok, ők azért jöttek, hogy még egyszer mindent átfogó pillantást vessenek az elmúlt idő fény- és árnyrengetegére, hogy átvegyék a „középhad” kezéből, fiaiktól az arany-, illetve a gyémántdiplomát. Tegnap a Győri Tanítóképző Intézetben ünnepélyes tanácsülésen 76 elsőéves hallgató tett esküt, és 29 idős pedagógus vette át az arany-, illetve a gyémántdiplomát. Az utóbbiak tulajdonképpen 58-an vannak, de sokan Sopronban, illetve Veszprém megyében kapták meg a kitüntetést a győri intézet igazgatójától. A tanévnyitón a többi között részt vett Pavlák Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának munkatársa, Jankovits György, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Kollár Tibor, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Ünnepi beszédet mondott Gesztesi József, a Tanítóképző Intézet igazgatója. Egyebek között megemlékezett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tíz évvel ezelőtt hozott törvényerejű rendeletéről, amely a tanítóképzés újjászervezéséről határozott. A középfokú végzettségre épülő felsőfokú tanítóképzéssel kapcsolatos rendelet a pedagógusképzés történetét szinte végigkísérő, reménytelennek látszó vita eredményes befejezését jelentette, megvalósította a tanítók legjobbjainak, leghaladóbb képviselőinek jogos kívánságát. A győri felsőfokú intézet eddigi munkájának eredménye: több mint 500 tanító, nappali és levelező tagozaton oklevelet szerzett pedagógus. Valamenynyien értékes, alkotó munkásaivá váltak Győr Sopron megye és más megyék iskoláinak. Az állam jelentős szociális és tanulmányi támogatásban részesíti a hallgatókat. Több mint egymillió forint az ösztöndíj, a szociális támogatás, valamint az étkeztetés évi összege. Ezenkívül a népköztársasági ösztöndíj első fokozatát Kováts Gombos Marianna és Mátrai Éva harmadéves, a II. fokozatot Pék Katalin, Lados Rozália, Hebe Jolán harmadéves és Szabó Erzsébet másodéves hallgatók kapták meg. Gesztesi József ünnepi beszéde után Pavlák Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, majd Szabó József, az intézet KISZ-szervezetének titkára szólt az ünnepség résztvevőihez. Azután az első éves hallgatók esküje következett, ezt követően az idős pedagógusok átvették az arany-, illetve gyémántdiplomát. Sz. A. Az érdemes években . T. ...és az ifjúi reményben gazdagok Napfény váróban Fogják az Ikvát Petőházi vizes próba Ma még víz folyik a Petőházi Cukorgyár berendezéseiben, vizet főznek a lepárlóban, és vizet csapolhatnának a cukormolnárok. Mához egy hétre azonban már új cukrot fog termelni a gyár. Éppen hét nap múlva kezdi meg az 1968. évi idényét az ország, egyik legrégibb cukorgyára. — Az üzemi próba a műszakiak, tervezők és kivitelezők, mérnökök, technikusok, lakatosok, villanyszerelők vizsgája — mondja a gyár főmérnöke, Cirfusz Miklós. — Jó fél éven át készülünk rá, mindig sok gonddal és nem kis izgalommal. A próba „kiszámíthatatlanságával” és a tervezett munka biztonságával. Az üzemi próba alatt állítjuk be az újonnan beszerelt készülékeket. Egyszóval ez az a hét, amikor az összeszerelt gyár ez a nagy gépezet megint mozgásba jön. Termelés és karbantartás: valamennyi cukorgyárban törvényszerűen váltogatja egymást ez a két munkafolyamat. A cukorrépa-terméstől függően még a két munkafolyamat ideje is többékevésbé évről évre megegyezik. Az idei felújítási idény azonban merőben más volt Petőházán, mint az eddigiek. Erről a gyár főmérnöke a következőket mondja. — Februártól mostanáig 20 millió forintot költöttünk az üzemre. Ebből a temérdek pénzből legkevesebbet a felújításra fordítottunk. Mindegyik idényre gazdagodott valamivel az üzemünk. Az idén azonban merőben más meggondolás vezette az üzemet, mint eddig. — A gazdaságirányítás januárral bevezetett új rendjében lehetőségünk nyílt arra, hogy felülvizsgáljuk gyárunk termelését, és szükség esetén változtassunk megszokott gyakorlatunkon. Gyárunk eddig rengeteg energiát használt fel a termeléshez. Cáfolhatatlan „tanulmányt” készítettünk annak bizonyítására, hogy nem is túl nagy befektetéssel az eddigieknél lényegesen olcsóbbá tehetjük az energiatermelésünket és felhasználásunkat, vagyis a gyártásunkat. --— A karbantartási idényben átépítettük energiatermelő berendezéseinket, a cukorlepárlót és cukorkristályosítót. Húsz vagonnyi ócskavasat vittünk ki a gyárból, s helyükbe ugyanennyi új gépet építettünk be. Az önköltségcsökkentést eredményező beruházásra visszatérítendő hitelt kaptunk a banktól. Hogy befektetésünk nem volt pénzpocsékolás, arra bizonyság a következő hám szám: új energiarendszerünkkel évente 4 millió forintot takarítunk meg, költségeink négy év alatt térülnek meg, és a most beállított gépek élettartama ötven évre tehető. Víz folyik még Petőházán a cukorgyártó gépekben, és a napokban megkezdték az üzem tavának duzzasztását. Ahogy a helybeliek mondják: „Fogják az Ikvát”. Szükség lesz rövidesen rá, mert a víz is a cukorgyártás nélkülözhetetlen feltételei közé tartozik. Mindenesetre jó előjel az idénykezdésre, hogy az Ikva most bővizű. A hét végére megérkeznek a gyárba az első vagon cukorrépa-szállítmányok az Alföldről. A gyártók örömére, az idén katasztrális holdanként átlagosan 180 mázsa termés várható. Bőségesen lesz munkájuk a gyártóknak. Petőházán tavaly 30 000 vagon répát dolgoztak fel. Az idén 32—33 000 vagon répából gyártanak majd cukrot. Akkor lenne azonban teljes a Petőháziak öröme,, ha az ősz hosszúra nyúlna, s ha a nap nem fukarkodna melegjével. A répa cukortartalma ugyanis most még csekély, s fontos, hogy „nektárosodjék”. Az üzem most még a tavalyi „hókristály cukrot” csomagolja. Rövidesen azonban már az új, hófehér cukrot szállítják Petőházáról az üzletekbe. A gyár igazodik a ,,hókristály” növekvő keresletéhez: többet csomagol belőle, mint eddig. F. J. Holmes admirális Az „ezüst torony” parancsnoka Amerikában Nixon győzelmét jósolják Közeleg november 5. az amerikai elnökválasztás napja. Mint ismeretes, a két mammutpárt már megválasztotta elnökjelöltjét és a szavazók tulajdonképpen csak a republikánus Nixon és a demokratapárti Humphrey között „válogathatnak”. Sőt, az urnák elé járulók még akkor sem közvetlenül a jelöltekre adják voksukat, hanem afféle közvetítőkre, úgynevezett elektorokra — minden állam annyi elektori szavazatot kap, ahány képviselője van a központi tör vényhozás két házában. A győzelemhez 270 ilyen szavazat szükséges és a legfrissebb közvéleménykutatások szerint Richard Nixon volt alelnök e pillanatban magasan vezet a jelenlegi alelnökkel szemben: legalább 330 elektori szavazatot szerezne, ha a választásokra most kerülne sor. Az ok meglehetősen világosnak tűnik: az amerikai tömegek megcsömörlöttek a Johnson-féle demokratapárti kormányzástól, amelyben vezető szerepet vitt Nixon novemberi ellenfele, Hubert Humphrey mostani alelnök. Ami Európát illeti, kontinensünkön — a Pravda fogalmazása szerint elsősorban az imperializmus Csehszlovákiával kapcsolatos reményeinek meghiúsulása miatt — megélénkült az agresszív észak-atlanti tömb tevékenysége. Nyugat-Németországban megkezdődött a sokat emlegetett, „fekete oroszlán” fedőnevű hadgyakorlat. Emlékezetes, hogy ezt az akciót eredetileg Csehszlovákia határai közelében tervezték, nyilvánvalóan provokatív célzattal. A nyugatnémet kormány augusztus közepén taktikai okokból elhalasztotta a „fekete oroszlán” fenyegető mozgását, most azonban — úgy tűnik —feladott minden diplomáciai megfontolást. A „fekete oroszlánnal” egyidőben nagyszabású tengeri hadgyakorlat kezdődött „ezüst torony” fedőnéven, kilenc atlanti ország több, mint száz hajójának és sok repülőgépének részvételével .4. parancsnok természetesen egy amerikai tengernagy, E. P. Holmes admirális... A provokatív amerikai magatartás iskolapéldájaként idézik az Izvesztyija tudósítói azt az értesülésüket, hogy az NSZK-ból felszálló amerikai katonai helikopterek rendszeresen megsértik Csehszlovákia légiterét. Devera ezredes, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnökhelyettese, mintegy válaszolva a nyugati provokációkra, kijelentette: a csehszlovák hadseregnek továbbra is megvannak a maga fontos feladatai a Varsói Szerződésen belül. A vasárnap megtartott svéd választásokon az immár 22 esztendeje a bársonyszékben ülő Erlander miniszterelnök szociáldemokrata pártja pontosan egy tucat új mandátummal növelte eddigi parlamenti többségét. Európa egyik legrégibb kormányfője maga is bevallotta, hogy szoros küzdelemre, esetleg vereségre számított. Mint a megfigyelők megállapítják, a meglepetés tulajdonképpen nem meglepetés: a három nagy ellenzéki burzsoá párt a választási kampány során semmiféle választ nem tudott adni a svéd fejlődés által felvetett bonyolult kérdésekre. Nyolcvan százalék Bezosztása A mosonmagyaróvári járás termelőszövetkezetei nagy gonddal készültek az őszi vetésre. Eddig több mint 6000 holdon fejezték be a vetőszántást. A járásban összesen 19 100 holdon vetnek a gazdaságok búzát, rozsot, őszi árpát és takarmánykeveréket. Kedvező tapasztalataik vannak az erős szárú, jó termést adó, az időjárás viszontagságait jól bíró Bezosztája 1-es búzáról, ezért a 15 000 hold nyolcvan százalékán ezt vetik, a többin pedig a Fertődi 293-as fajtát. A gazdaságok eleget tettek a jó vetés másik feltételének is: mindenütt megtörtént a vetőmag vizsgálata. Losonczi Pál, Dobi István Barcson Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi közgyűlést tartott a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A jubileumi ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a nagyhírű tsz egykori alapító tagja és elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács, nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Az ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Tolmácsolta a párt és a kormány, s külön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának személyes üdvözletét is, további sikert kívánt a Vörös Csillag tagságának. Szakszervezeti vezetők találkozója Szeptember 15-én Budapesten Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió szakszervezeti központjainak vezetői találkoztak Renato Bitossival, az SZVSZ elnökével, és Pierre Gensous-al, az SZVSZ főtitkárhelyettesével, és tájékoztatták őket, a hat ország szakszervezeteinek szeptember 14-én folytatott megbeszéléseiről és az azon elfogadott nyilatkozatról. A hat szakszervezeti központ és az SZVSZ képviselői konzultációt folytattak azokról a feladatokról, amelyeket közös erővel, az SZDSZ aktivistáinak fejlesztése érdekében kell megoldani.