Kisalföld, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. JÚLIUS 22., KEDD ★ XXV ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA: 80 fillér A tartalomból: Derűs vasárnap délelőtt Fenséges magasság Milyen hát az ifjúságunk? __________________ v Csepel — Rába ETO 1:1 (1:0) ______________ Sikeres munka után hazaindultak a Holdat járt emberek HOUSTON (MTI) A houstoni földi irányító központi jelentése szerint az Apollo–11 űrhajó kompja, a Sas magyar idő szerint 19 óra 01 perckor ráállt a Hold körüli pályára. A holdkomp felszállása simán történt. Eb­ben az űrhajósok és a földiek egyetértettek. ..Szép nyugodtan emelkedünk” — mondotta Neil Armstrong parancsnok. — „Irány az Egyesült Államok!” Kis lépés­ Némi problémát okoz a Sas helyzetének meghatározása, mivel a holdkomp pontos le­szállási helyét — és ennek megfelelően a fel­szállási pontot — mindeddig nem sikerült tel­jes pontossággal bemérni. Amennyiben a pá­lya az űrkabinhoz való csatlakozás — erre a tervek szerint 22.32 órakor (magyar idő) kerül sor — szempontjából nem egészen meg­felelő, még van idő a pályamódosításra. Washington, Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: „A Nyugalom támaszpont jelenti: a Sas leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold fel­színéről, először az űrhajó­zás rövid történetében, 1969 július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo­ 11. holdkompja, rá­dióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A Holdra szállás, majd az azt követő első Hold-séta volt az eddigi csúcspontja az Apollo-kísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásá­val indult meg. Az űrhajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pályára állt. Vasárnap előbb az űrkabin és a holdkomp szétválasztására került sor, majd a holdkomp megkezdte leszállását az égitest felszí­nére. Az első „kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az embe­riség számára” — ezekkel a szavakkal lépett az első űr­hajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajó­zás történetének ez újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 má­sodperccel azután került sor, hogy az Apollo—11. űrhajó elindult a floridai Kennedy­­fokról a Hold felé. Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszí­nén. Előbb egy fényképező­géppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kötélen jutta­tott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd pró­bát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul to­vábbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán lá­tok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolo­dott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tar­tózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény ta­lajt érzek” — mondotta Armstrong a földi központ­nak. Az űrhajós hamar fel­bátorodott és földi méretek­ben rendkívül gyorsnak tet­sző mozdulatokkal haladt. A a második Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űr­hajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armst­rong, mind Aldrin elragad­tatással szólt az első benyo­másokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de na­gyon szép” — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány” — jelentette ki Aldrin. Az űrhajósok eltávolítot­ták a védő­burkot az űrhajó lábazatára szerelt emlék­tábláról. Ez a tábla a Hol­don marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrha­­jós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Munkálkodás Armstrong ezután lesze­relte a tv-kamerát a hold­komp oldaláról, és több mint 20 méterre távolodott el vele. Előbb körképet ké­szített a látványról a földi irányító központ tájékoztatá­sára, majd a szilárdan álló ugrás holdkompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos műszerek elhe­lyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersugarak visszave­résére szolgáló berendezést és egy alumíniumlapot he­lyezett el; ez utóbbi az úgy­nevezett napszél, a napsugár­zás anyagi részecskéinek mé­résére szolgál. Az űrhajósok a tudomá­nyos program keretében meg­kezdték a talajminták be­gyűjtését, előbb egy különleg­­es vákuum-kamrába, majd egy számozott rekeszeket tar­talmazó tartályba. Az ehhez szükséges műszereket, a tu­dományos felszereléshez ha­sonlóan, az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Üdvözlet Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatá­suk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodá­sok szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon a Fehér Ház-beli dolgozószo­bájából. Az elnök azt mon­dotta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentő­ségű” a Fehér Házból. Min­den amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űrhajó a Nyugalom tenge­rében ért Holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az em­beriséget, hogy a Földön is nyugalmat és békét teremt­sen. Az űrhajósok megkö­szönték az elnök üdvözletét, és a képernyőn jól lehetett látni, hogy Aldrin, aki a lé­gierő alezredese, katonásan tiszteleg is űrruhájában. Ezt követően a két űrha­jós nekifogott, hogy eredeti­leg két óra negyven percre tervezett tartózkodásának hátralévő idejét is teljesen kihasználja. Befejezték a kő­zetminták gyűjtését, fénykép- és filmfelvételeket készítet­tek, különböző mozdulatokat végeztek, kívülről ellenőriz­ték holdkompjukat, közben megfigyeléseiket részletesen közölték a földi központtal. Beszállás! Magyarországi idő szerint röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott visz­­sza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. Mivel kamerájukat sok más felszerelési tárggyal együtt a Holdon hagyták, a földi tv-nézők ezt is láthat­ták. Az űrhajósok előbb rö­vid időre bezárták a kabin­ajtót, átkapcsolták űrruhá­­ju­kat a benti oxigénellátásra, majd újra kinyitva kabinju­kat, még a házi tartályt is kidobták. Az újabb ellenőr­zések után Aldrin és Armst­rong ismét helyreállította a kabinban a légnyomást, meg­kezdte a védőruha levetését, evett és pihent. nagy A HOLDRA LÉP AZ ELSŐ EMBER — Neil Armstrong, az Apollo—11 űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. A Lunar modul, ahogy Collins ALDRIN A KISZÁLLÁS UTÁN — Armstrong kiszállása után mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képen Aldrin a mozgást gyakorolja. (Telefoto — AP — MTI — RS) látta az Apollo—11-ből, 5 perc előtt 54 másodperccel a Holdat érés Csatlakozás az űrhajóhoz Housonton (MTI­) A houstoni földi ellenőrző központ hétfőn magyar idő szerint 8 óra 25 perckor en­gedélyezte Neil Armstrong­­nak és Edwin Aldrinnak, a Hold felszínén tartózkodó holdkomp két űrhajósának, hogy nyugovóra térjenek. Csaknem hétórás szender­­gés után felébredtek és meg­kezdték a felkészülést a so­ron következő nagy feladat­ra: a Hold elhagyására és az Apollo—11 űrhajóhoz való csatlakozásra. szabálytalan mozgást vég­zett egy műszer helytelen beállítása következtében. Ez­úttal a rajt kitűnően sike­rült. A földi rádió- és tr­­állomások közvetítették az űrhajósok tömör, a műszaki adatokat közlő beszélgetését a földi irányítóközponttal. „Csodaszép”, „nagyon nyu­godt rajt” — ezek voltak az űrhajósok első szavai a rajt után, amikor a holdkomp felemelkedett az égitest fel­színéről. Az út kritikus sza­kasza hat percig tartott: eny­­nyi idő alatt kellett a hold­kompnak mintegy 16 kilo­méteres magasságba emel­kednie — ebben a magasság­ban ugyanis Collins az űrka­binnal még akkor is meg tudja közelíteni őket, ha a rajt után a pálya nem sike­rül tökéletesen. Felszállt a Las Washington (MTI) A hivatalos ébresztő után az űrhajósok­­ elvégezték a szükséges ellenőrzést. A meg­adott időpontban a hold­komp alsó, leszálló és felső felszálló egysége, amely a kabint is magában foglalja, kis töltetek robbantásával szétvált, és a hajtómű a ma­gasba emelte a holdkomp fel­szálló részét. A manőver az előírásnak megfelelően sike­rült. Emlékezetes, hogy az Apollo—10. útján ez a mű­velet nem sikerült tökélete­sen, egy ideig a holdkomp Előkészület a találkozásra A holdkomp először ellip­tikus pályára állt, és az űr­kabin „mögött” haladt azon. 57 perccel a rajt után a pá­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next