Kisalföld, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. JÚLIUS 22., KEDD ★ XXV ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA: 80 fillér A tartalomból: Derűs vasárnap délelőtt Fenséges magasság Milyen hát az ifjúságunk? __________________ v Csepel — Rába ETO 1:1 (1:0) ______________ Sikeres munka után hazaindultak a Holdat járt emberek HOUSTON (MTI) A houstoni földi irányító központi jelentése szerint az Apollo–11 űrhajó kompja, a Sas magyar idő szerint 19 óra 01 perckor ráállt a Hold körüli pályára. A holdkomp felszállása simán történt. Ebben az űrhajósok és a földiek egyetértettek. ..Szép nyugodtan emelkedünk” — mondotta Neil Armstrong parancsnok. — „Irány az Egyesült Államok!” Kis lépés Némi problémát okoz a Sas helyzetének meghatározása, mivel a holdkomp pontos leszállási helyét — és ennek megfelelően a felszállási pontot — mindeddig nem sikerült teljes pontossággal bemérni. Amennyiben a pálya az űrkabinhoz való csatlakozás — erre a tervek szerint 22.32 órakor (magyar idő) kerül sor — szempontjából nem egészen megfelelő, még van idő a pályamódosításra. Washington, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „A Nyugalom támaszpont jelenti: a Sas leszállt”. Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 1969 július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo 11. holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A Holdra szállás, majd az azt követő első Hold-séta volt az eddigi csúcspontja az Apollo-kísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űrhajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pályára állt. Vasárnap előbb az űrkabin és a holdkomp szétválasztására került sor, majd a holdkomp megkezdte leszállását az égitest felszínére. Az első „kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára” — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo—11. űrhajó elindult a floridai Kennedyfokról a Hold felé. Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény talajt érzek” — mondotta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tetsző mozdulatokkal haladt. A a második Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong, mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de nagyon szép” — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány” — jelentette ki Aldrin. Az űrhajósok eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Munkálkodás Armstrong ezután leszerelte a tv-kamerát a holdkomp oldaláról, és több mint 20 méterre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látványról a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilárdan álló ugrás holdkompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos műszerek elhelyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersugarak visszaverésére szolgáló berendezést és egy alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi az úgynevezett napszél, a napsugárzás anyagi részecskéinek mérésére szolgál. Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezdték a talajminták begyűjtését, előbb egy különleges vákuum-kamrába, majd egy számozott rekeszeket tartalmazó tartályba. Az ehhez szükséges műszereket, a tudományos felszereléshez hasonlóan, az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Üdvözlet Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon a Fehér Ház-beli dolgozószobájából. Az elnök azt mondotta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentőségű” a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon, azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember világának része lett”. Arra utalva, hogy az űrhajó a Nyugalom tengerében ért Holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az emberiséget, hogy a Földön is nyugalmat és békét teremtsen. Az űrhajósok megköszönték az elnök üdvözletét, és a képernyőn jól lehetett látni, hogy Aldrin, aki a légierő alezredese, katonásan tiszteleg is űrruhájában. Ezt követően a két űrhajós nekifogott, hogy eredetileg két óra negyven percre tervezett tartózkodásának hátralévő idejét is teljesen kihasználja. Befejezték a kőzetminták gyűjtését, fénykép- és filmfelvételeket készítettek, különböző mozdulatokat végeztek, kívülről ellenőrizték holdkompjukat, közben megfigyeléseiket részletesen közölték a földi központtal. Beszállás! Magyarországi idő szerint röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott viszsza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. Mivel kamerájukat sok más felszerelési tárggyal együtt a Holdon hagyták, a földi tv-nézők ezt is láthatták. Az űrhajósok előbb rövid időre bezárták a kabinajtót, átkapcsolták űrruhájukat a benti oxigénellátásra, majd újra kinyitva kabinjukat, még a házi tartályt is kidobták. Az újabb ellenőrzések után Aldrin és Armstrong ismét helyreállította a kabinban a légnyomást, megkezdte a védőruha levetését, evett és pihent. nagy A HOLDRA LÉP AZ ELSŐ EMBER — Neil Armstrong, az Apollo—11 űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. A Lunar modul, ahogy Collins ALDRIN A KISZÁLLÁS UTÁN — Armstrong kiszállása után mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Holdra lépett. A képen Aldrin a mozgást gyakorolja. (Telefoto — AP — MTI — RS) látta az Apollo—11-ből, 5 perc előtt 54 másodperccel a Holdat érés Csatlakozás az űrhajóhoz Housonton (MTI) A houstoni földi ellenőrző központ hétfőn magyar idő szerint 8 óra 25 perckor engedélyezte Neil Armstrongnak és Edwin Aldrinnak, a Hold felszínén tartózkodó holdkomp két űrhajósának, hogy nyugovóra térjenek. Csaknem hétórás szendergés után felébredtek és megkezdték a felkészülést a soron következő nagy feladatra: a Hold elhagyására és az Apollo—11 űrhajóhoz való csatlakozásra. szabálytalan mozgást végzett egy műszer helytelen beállítása következtében. Ezúttal a rajt kitűnően sikerült. A földi rádió- és trállomások közvetítették az űrhajósok tömör, a műszaki adatokat közlő beszélgetését a földi irányítóközponttal. „Csodaszép”, „nagyon nyugodt rajt” — ezek voltak az űrhajósok első szavai a rajt után, amikor a holdkomp felemelkedett az égitest felszínéről. Az út kritikus szakasza hat percig tartott: enynyi idő alatt kellett a holdkompnak mintegy 16 kilométeres magasságba emelkednie — ebben a magasságban ugyanis Collins az űrkabinnal még akkor is meg tudja közelíteni őket, ha a rajt után a pálya nem sikerül tökéletesen. Felszállt a Las Washington (MTI) A hivatalos ébresztő után az űrhajósok elvégezték a szükséges ellenőrzést. A megadott időpontban a holdkomp alsó, leszálló és felső felszálló egysége, amely a kabint is magában foglalja, kis töltetek robbantásával szétvált, és a hajtómű a magasba emelte a holdkomp felszálló részét. A manőver az előírásnak megfelelően sikerült. Emlékezetes, hogy az Apollo—10. útján ez a művelet nem sikerült tökéletesen, egy ideig a holdkomp Előkészület a találkozásra A holdkomp először elliptikus pályára állt, és az űrkabin „mögött” haladt azon. 57 perccel a rajt után a pá(Folytatás a 2. oldalon.)