Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
‘k/WrvWLkjAivJaj, CO IJUjJLIjK ! AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAP!* GYŐR, 1989. NOVEMBER 2., VASÁRNAP ★ XXV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM A tarfa fontból: Sarkalló igények Köszönöm a kenyeret és sót Együtt érlelt tennivalók Riport a szomorúságról Pártvezetés a vagonszereldében Zsírón is egy a jelszó Őszi színek Révfalu jövője A fejüik áldozatot kíván Olvasóink pénteki lapszámunkból hírül vették, hogy a Győrött épülő műszaki főiskola terveiről, munkaüteméről és az építkezéssel szorosan összefüggő kérdésekről magas szintű küldöttség tanácskozott csütörtökön a városi tanácsházán. Még aznap este 6 órai kezdettel a Hazafias Népfront révfalui bizottsága a legérdekeltebbeket, a városrész lakosságát hívta össze a Damjanich utcai kollégiumba, ahol Cziglényi László, a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat igazgatója ismertette a Duna bal partjának rendezési tervét, alakulását a következő esztendőkben. Tizenöt év alatt Az igazgató utcák szerint sorolta azokat a részeket amelyeket a szanálási terv érint. A következő tizenöt évben a Duna partján 10—75 emeletes lakóházak emelkednek. Az építkezés egészen a Bácsai úti körtöltésig terjed, és 25 000-en jutnak új, modern otthonhoz. Az előadó hangsúlyozta, nem minden lakás épül majd állami erőből. Hagynak beépítetlen telkeket, és akik továbbra is Révfaluhoz ragaszkodnak, saját vállalkozással társasház építésébe kezdhetnek. A terv az, hogy ezen a városrészen is a dél-nádorvárosi Ady Endre városrészhez hasonló, korszerű települést alakítsanak ki. A beruházási vállalat igazgatója felhívta a lakosság figyelmét: a városi tanács építési és közlekedési osztályán bárki betekinthet a szanálási térképbe, választ kaphat egyéni problémájára, meggyőződhet arról, hogy kinek a lakóházát vagy kertjét érinti a rendezési terv. A többség most hallotta először, hogy lebontják a közismert Holler-házat, így a Ságvári Endre út egyenesen vezet majd a városközpontba. A csatornahálóza tanulmányi tervei is elkészültek. Ki mennyit kap ? Megkezdte munkáját a kisajátítási és értékelő bizottság. A héten tartott első ülésén 19 lakóházat jelöltek k szanálásra, a továbbiakt ar, a kisajátítás szakaszosan történik. A tereprendezők, a kézművesek, az útépítők 1970. július 1-én birtokba vehetik a területet. Akik a kisajátított lakóházuk helyett állami luxusra tartanak igényt, a kártalanítási összegből 40 százalékat kötelesek visszafizetni. Lesznek olyanok, akik a kártalanítási összeg nagyságát alacsonynak tartják — mondotta az előadó Az elégedetlenek díjtalanul a járásbíróságtól, illetve a megyei bíróságtól kérhetik az összeg felemelését Megható ragaszkodás A nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató végén Cziglényi László reménykedve szólt arról: Révfalu lakossága tudatában van annak, hogy a műszaki főiskolával Győr nemcsak szellemi központtá válik, hanem az objektum hat majd a város gazdasági életére is. Ezért be kell látni mindenkinek, hogy az újért, a korszerűbbért áldozatot kell hozni. A hozzászólásokban számos kérdés, javaslat hangzott el A válaszokból megtudták az érdekeltek a többi között, hogy Pataházát a rendezési terv nem érinti. A Tarcsay Vilmos utcából új híd ível át majd a Dunán, és a Belvárost Révfaluval a Kertész utcánál köti össze. Arra a kérdésre, hol laknak az építkezés idején azok a családok akik hajlandók új otthon építésére vállalkozni, az előadó kijelentette: a tanács meghatározott időre állami lakásban helyezi el őket. Az előadást követő vitában zömében az idősebb korosztályúak hallatták szavukat Közös óhajukat juttatták kifejezésre, amikor arra kérték az illetékeseket, hogy a családok elhelyezésénél vegyék tekintetbe: a többség Rév,faluban született, ott nevelkedett és ott kíván maradni öreg napjaira is. N. M Gépesítést ajánlanak a vetőmagtól a cukorig A Petőházi Cukorgyár és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatának megerősítése volt a célja annak a megbeszélésnek, amelyet pénteken délelőtt tartottak a cukorgyár klubhelyiségében. Balogh Ernő igazgató bevezető szavai után Kiss László osztályvezető érdekes adatokat ismertetett. Megyénk az ország cukortermelésének jelentős részét adja. 18 000 holdra terveztek az idén cukorrépát A Petőházi Cukorgyár 15 600 holdra szerződött a gazdaságokkal. A felszólaló rámutatott, hogy a termelésben tapasztalható visszaesés oka nem a termelők húzódozásában keresendő. A cukorrépatermelésnek vannak olyan nehézségei, amelyeket egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni. Ilyen a gépesítés viszonylagos elmaradottsága, amelyet más országokban észlelhető fejlődésen kívül az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is meglévő munkaerőgondok hoznak felszínre. Mindezek ellenére harmincezer vagon cukorrépát vesz át november 15-ig a cukorgyár. Az idén kezdetben nem kedvezett az időjárás a cukorrépának. A 197 mázsás átlagtermés azonban szavatolható Győr-Sopron megyében. A huzamosabb napsütés nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények teljesítésében is segített. Elhangzott olyan vélemény, hogy jól jártak volna Győr-Sopron megye gazdaságai, ha már az idén megvalósul a minőség, azaz a cukortartalom szerinti átvétel. A cukortartalom helyenként elérte a 17,5 százalékot is. Megyei példákkal igazolható, hogy a minőség és a menynyiség ellentmondásáról alkotott feltételezések nem állják meg a helyüket. A mosonmagyaróvári járásban helyenként háromszáz mázsát is leszedtek egy-egy holdról, ugyanakkor a kívánt cukortartalmat is elérték. Nemsokára megérnek a feltételek a répa cukortartalom szerintti átvételére — bizonyítják a tapasztalatok. Törzsök István répaspecialista a vetőmagfajtákról tartott tájékoztatót. Jelenleg magyar fajták vannak forgalomban: a Poly—2 mechanikus keverék és a Poly—4. Jövőre 11 vagon lengyel magot hozunk be. A tapasztalatok szerint a magfajtákból nem lehet mennyiségi vagy minőségi különbségekre következtetni. A minőségi átvétel várható bevezetése új magvak kipróbálását teszi szükségessé. Megfelelő vetőmag használata esetén ki lehet küszöbölni az egyelést, amely egyelőre számottevő kézi munkaerőt köt le a gazdaságokban Dr. Cirfusz Miklós, a gyár főmérnöke kifejezésre juttatta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium törekvését a cukorrépa feldolgozásánál képződött melléktermékek mezőgazdasági hasznosításáról. Évente 7000 vagon melaszt használunk szeszgyártásra, holott keményítő tartalma miatt kitűnő tápláléka lehetne az állatoknak. Ez azonban csak sokkor valósítható meg, ha a kereslet felmérése, a kínálatnak és a keresletnek egymáshoz igazítása egy évnél nagyobb távlatokban történik. A termelőszövetkezetek ugyanis nem építhetik a bizonytalanra állatállományuk jövőjét. A beszámolók után a meghívottak hozzászólása következett. Ki kell emelni a rakodás gépesítésére, a szállítási kapacitás fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Az érdekeltek már a helyszínen mérlegelték, mennyire lenne kifizetődő a rakodógép a gazdaságuknak. Meg kell előzni, hogy a termelőszövetkezetek egyesülésével csökkenjen a répaföld, és kevesebb legyen a szerződés. Az ország évi cuukorszükséglete 36 000 vagon. Ennek az előállítása nem haladja meg a hazai ipar és mezőgazdaság erejét, hiszen exportálunk is cukorból Ezt a szintet tartani kell népgazdasági érdekből is, mert a külföldről behozott cukor a hazainál jóval többe kerül. (Pákovics) Bővítik a szakonyi iskolát Jelenleg négy rendes és két szükségtanteremben, szétszórtan tanulnak a szakonyi diákok. De már elkészült a 140 diák jó elhelyezését szolgáló terv: két új tanteremmel bővítik az iskolát. A több mint 600 000 forintos költséggel járó beruházásra a tanácsnak százezer forintja van. A mielőbbi felépítésre összefogott a község: a tsz anyaggal és munkaerővel, a község lakói pedig százezer forint értékű társadalmi munkával vállalták, hogy 1970. április 4-re elkészül a két új tanterem. Csokonai Tibor villamosmérnök — olvasom soproni lakása névtábláján Nem valamiféle „elektrós” szakmával rokon újítást, gépet, vagy éppen felnőtteknek való villanyvasutat mentem csodálni, hanem saját készítésű hegedűket. Létezésükről a szűkebb baráti körön kívül kevesen tudnak__ Az ÉDÁSZ üzemvezetőjének otthoni dolgozósarkában minden kisebb a szokásos méretnél; a saját készítésű gyalupadon a lehető legkisebb a fűrészgép, a falon katonás rétidben sorakoznak az apró vésők, kések, kalapácsok. Ebben a sarokban alakul az ügyes kezek munkája nyomán az alaposan kiszárított jávorfa hegedűnyakká, oldallappá, domború háttá és nyíló rózsához hasonló csigává. A hegedű fedőlapját lucfenyőből faragja. Ezeket a fafajtákat lehet összeilleszteni jó hangot adó dobozzá, mert a hang terjedési sebessége megegyezik bennük. Most éppen egy hegedű és egy brácsa készül, tucatnyi tervrajzukba egyelőre nem lehet belepillantani. Az irattartók ötévi kísérletező munka eredményeit rejtik. A hangszerek — készítőjük szerint — fizikai rendszerek, nem véletlenül jók vagy rosszak. Az elkészült hegedűnek első megszólaltatáskor jónak kell lennie, különben eldobhatjuk, mert A hegedűs hiába várunk arra, hogy évtizedek múltán megjavul. — Mondják: titka van a hegedűnek. Ezt a titkot meg kell ismerni, sokat kell foglalkozni a témával. 1964-ben kezdtem a „titok” felkutatását a fizikai akusztikáról, a lakkémiáról szóló és faipari kézikönyveket bújtam. Tanulmányoztam a különféle nemzetiségű, modern és régi típusú hegedűket, formájukat, díszeiket, színüket. Mondom, tanulmányoztam, de nem mintáztam senkitől. Bevezet a szobába. Gyönyörű, csipkéhez hasonlító, finom mívű lombfűrész-munkák, csillár és falikarok, ezek is az ő fiatalkori művei. Akkor kezdődött a formálható fa szeretete, És megmutatja a vitrinben elhelyezett hegedűit. Eredeti és piros színűek. Hárman vannak. A negyedik tokba rejtve, már csak vendég Csokonaiéknál. Ez a hegedű ugyanis Horváth József nyugalmazott zeneiskolai igazgató hangszere. Ezek a kecses formájú, csillogó fényű, szerényen díszített, remek hangú hegedűk a kísérletsorozat zengő hangú előfutárai. A szemlélő első pillantásra egyformának találja valamennyit, pedig alkotójuk sokat változtatott rajtuk a hang minőségén és a hangszínen mérhető le, mindegyik jobb és szebb az elsőnél. Egymás után készülnek a saját vázlatok, tervrajzok, módszerek szernt Csokonai Tibor tudományosan dolgozik, véletlenek nélkül. Csodáim való az alapossága, a munkában való hite, kitartása. Már a második hegedűnk szültével tudta, hogy ezentúl csak jobbak következhetnek, igazolódottak a feltevései. A kísérletsorozat vezezte ki majd leírja a módszert, és akkor belenézhetünk az irattartóba is. Hogyan szólnak a hegedűk Horváth József szavait idézem válaszként: „Hangjuk telt, zengő, dallamos Tibor hegedűi nemcsak szépek, hanem kiválóan, könnyen szólnak, és szerintem ez fontosabb a külcsinnél. A legjobbakat mondhatom mind a négyről Őszintén sajnálom, hogy hajdani koncertjeimen még nem játszhattam Csokonai-hegedűn. A hegedűkészítés művészet, nem mindennapos tehetséget kíván.” Udvardi Gyöngyi ARA: 1,- F1 Vizsgázik az új gázgyár Egy hónapja próbaképpen üzemel az Észak-dunántúli Gázgyártó és -szolgáltató Vállalat győri új gyára. Ez idő alatt csak apró hibákat észleltek a milánói CIFUS INDUS berendezésén. Az új gyár naponta 200 000 köbméter gázt ad. Felső képünkön: Koós Attila üzemvezető ellenőrzi az egyik reaktor munkáját. Alsó képünkön a kettes számú reaktor benzinnorlasztását állítja be Beider Lajos műszakvezető. (Sieber Sándor felv.)