Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

‘k­/W­­­rvWLkjAivJaj, CO I­­JUjJLIjK ! AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOT­TSAGA ES A MEGYEI TANACS LAP!* GYŐR, 1989. NOVEMBER 2., VASÁRNAP ★ XXV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM A tarfa fontból: Sarkalló igények Köszönöm a kenyeret és sót Együtt érlelt tennivalók Riport a szomorúságról Pártvezetés a vagon­szereldében Zsírón is egy a jelszó Őszi színek Révfalu jövője A fejüik áldozatot kíván Olvasóink pénteki lapszá­munkból hírül vették, hogy a Győrött épülő műszaki fő­iskola terveiről, munkaüte­méről és az építkezéssel szo­rosan összefüggő kérdések­ről magas szintű küldöttség tanácskozott csütörtökön a városi tanácsházán. Még aznap este 6 órai kez­dettel a Hazafias Népfront révfalui bizottsága a legér­­dekeltebbeket, a városrész lakosságát hívta össze a Damjanich utcai kollégium­ba, ahol Cziglényi László, a Győr-Sopron megyei Beruhá­zási Vállalat igazgatója is­mertette a Duna bal partjá­nak rendezési tervét, alaku­lását a következő esztendők­ben. Tizenöt év alatt Az igazgató utcák szerint sorolta azokat a részeket amelyeket a szanálási terv érint. A következő tizenöt évben a Duna partján 10—75 emeletes lakóházak emelked­nek. Az építkezés egészen a Bácsai úti körtöltésig terjed, és 25 000-en jutnak új, mo­dern otthonhoz. Az előadó hangsúlyozta, nem minden lakás épül majd állami erő­ből. Hagynak beépítetlen telkeket, és akik továbbra is Révfaluhoz ragaszkodnak, saját vállalkozással társasház építésébe kezdhetnek. A terv az, hogy ezen a városrészen is a dél-nádorvárosi Ady Endre városrészhez hasonló, korszerű települést alakítsa­nak ki. A beruházási vállalat igaz­gatója felhívta a lakosság figyelmét: a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyán bárki betekinthet a sza­nálási térképbe, választ kap­hat egyéni problémájára, meggyőződhet arról, hogy ki­nek a lakóházát vagy kert­jét érinti a rendezési terv. A többség most hallotta először, hogy lebontják a közismert Holler-házat, így a Ságvári Endre út egyene­se­n vezet majd a városköz­pontba. A csatornahálóza tanulmányi tervei is el­készültek. Ki mennyit kap ? Megkezdte munkáját a ki­sajátítási és értékelő bizott­ság. A héten tartott első ülé­sén 19 lakóházat jelöltek k szanálásra, a további­akt a­r, a kisajátítás szakaszosan tör­ténik. A tereprendezők, a kézművesek, az útépítők 1970. július 1-én birtokba ve­hetik a területet. Akik a kisajátított lakóhá­zuk helyett állami luxusra tartanak igényt, a kártalaní­tási összegből 40 százalékat kötelesek visszafizetni. Lesz­nek olyanok, akik a kártala­nítási összeg nagyságát ala­csonynak tartják — mondot­ta az előadó Az elégedetle­nek díjtalanul a járásbíró­ságtól, illetve a megyei bíró­ságtól kérhetik az összeg fel­emelését Megható ragaszkodás A nagy érdeklődéssel kí­sért tájékoztató végén Czig­­lényi László reménykedve szólt arról: Révfalu lakossá­ga tudatában van annak, hogy a műszaki főiskolával Győr nemcsak szellemi köz­ponttá válik, hanem az ob­jektum hat majd a város gazdasági életére is. Ezért be kell látni mindenkinek, hogy az újért, a korszerűbbért ál­dozatot kell hozni. A hozzászólásokban számos kérdés, javaslat hangzott el A válaszokból megtudták az érdekeltek a többi között, hogy Pataházát a rendezési terv nem érinti. A Tarcsay Vilmos utcából új híd ível át majd a Dunán, és a Belvá­rost Révfaluval a Kertész ut­cánál köti össze. Arra a kér­désre, hol laknak az építke­zés idején azok a családok akik hajlandók új otthon épí­tésére vállalkozni, az előadó kijelentette: a tanács meg­határozott időre állami la­kásban helyezi el őket. Az előadást követő vitában zömében az idősebb korosz­tályúak hallatták szavukat Közös óhajukat juttatták ki­fejezésre, amikor arra kérték az illetékeseket, hogy a csa­ládok elhelyezésénél vegyék tekintetbe: a többség Rév,fa­­luban született, ott nevelke­dett és ott kíván maradni öreg napjaira is. N. M Gépesítést ajánlanak a vetőmagtól a cukorig A Petőházi Cukorgyár és a mezőgazdasági nagyüze­mek kapcsolatának megerő­sítése volt a célja annak a megbeszélésnek, amelyet pénteken délelőtt tartottak a cukorgyár klubhelyiségében. Balogh Ernő igazgató beve­zető szavai után Kiss László osztályvezető érdekes adato­kat ismertetett. Megyénk az ország cukor­­termelésének jelentős részét adja. 18 000 holdra terveztek az idén cukorrépát A Pető­házi Cukorgyár 15 600 holdra szerződött a gazdaságokkal. A felszólaló rámutatott, hogy a termelésben tapasz­talható visszaesés oka nem a termelők húzódozásában ke­resendő. A cukorrépaterme­lésnek vannak olyan nehéz­ségei, amelyeket egyik nap­ról a másikra nem lehet meg­szüntetni. Ilyen a gépesítés viszonylagos elmaradottsága, amelyet más országokban észlelhető fejlődésen kívül az iparhoz hasonlóan a mező­­gazdaságban is meglévő mun­kaerőgondok hoznak felszín­re. Mindezek ellenére har­mincezer vagon cukorrépát vesz át november 15-ig a cu­korgyár. Az idén kezdetben nem kedvezett az időjárás a cukorrépának. A 197 mázsás átlagtermés azonban szava­tolható Győr-Sopron megyé­ben. A huzamosabb napsütés nemcsak a mennyiségi, ha­nem a minőségi követelmé­nyek teljesítésében is segí­tett. Elhangzott olyan véle­mény, hogy jól jártak volna Győr-Sopron megye gazdasá­gai, ha már az idén meg­valósul a minőség, azaz a cu­kortartalom szerinti átvétel. A cukortartalom helyenként elérte a 17,5 százalékot is. Megyei példákkal igazolható, hogy a minőség és a meny­­nyiség ellentmondásáról al­kotott feltételezések nem áll­ják meg a helyüket. A mo­sonmagyaróvári járásban he­lyenként háromszáz mázsát is leszedtek egy-egy holdról, ugyanakkor a kívánt cukor­­tartalmat is elérték. Nemsokára megérnek a fel­tételek a répa cukortartalom szerintti átvételére — bizo­­nyítják a tapasztalatok. Törzsök István répaspeci­alista a vetőmagfajtákról tar­tott tájékoztatót. Jelenleg magyar fajták vannak for­galomban: a Poly—2 mecha­nikus keverék és a Poly—4. Jövőre 11 vagon lengyel ma­got hozunk be. A tapasztala­tok szerint a magfajtákból nem lehet mennyiségi vagy minőségi különbségekre kö­vetkeztetni. A minőségi át­vétel várható bevezetése új magvak kipróbálását teszi szükségessé. Megfelelő vető­mag használata esetén ki le­het küszöbölni az egyelést, amely egyelőre számottevő kézi munkaerőt köt le a gaz­daságokban Dr. Cirfusz Miklós, a gyár főmérnöke kifejezésre juttat­ta a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tö­rekvését a cukorrépa feldol­gozásánál képződött mellék­­termékek mezőgazdasági hasznosításáról. Évente 7000 vagon melaszt használunk szeszgyártásra, holott kemé­nyítő tartalma miatt kitűnő tápláléka lehetne az állatok­nak. Ez azonban csak sokkor valósítható meg, ha a keres­let felmérése, a kínálatnak és a keresletnek egymáshoz iga­zítása egy évnél nagyobb távlatokban történik. A ter­melőszövetkezetek ugyanis nem építhetik a bizonytalan­ra állatállományuk jövőjét.­­ A beszámolók után a meg­hívottak hozzászólása követ­kezett. Ki kell emelni a ra­kodás gépesítésére, a szállí­tási kapacitás fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Az érdekeltek már a helyszínen mérlegelték, mennyire lenne kifizetődő a rakodógép a gaz­daságuknak. Meg kell előzni, hogy a termelőszövetkezetek egyesü­lésével csökkenjen a répa­föld, és kevesebb legyen a szerződés. Az ország évi cuukorszük­séglete 36 000 vagon. Ennek az előállítása nem haladja meg a hazai ipar és mezőgaz­daság erejét, hiszen exportá­lunk is cukorból Ezt a szin­tet tartani kell népgazdasági érdekből is, mert a külföld­ről behozott cukor a hazainál jóval többe kerül. (Pákovics) Bővítik a szakonyi iskolát Jelenleg négy rendes és két szükségtanteremben, szét­szórtan tanulnak a szakonyi diákok. De már elkészült a 140 diák jó elhelyezését szol­gáló terv: két új tanterem­mel bővítik az iskolát. A több mint 600 000 forintos költség­gel járó beruházásra a ta­nácsnak százezer forintja van. A mielőbbi felépítésre összefogott a község: a tsz anyaggal és munkaerővel, a község lakói pedig százezer forint értékű társadalmi munkával vállalták, hogy 1970. április 4-re elkészül a két új tanterem. Csokonai Tibor villamosmérnök — olvasom soproni lakása névtábláján Nem valamiféle „elektrós” szakmával rokon újítást, gépet, vagy éppen felnőt­teknek való villany­vasutat mentem cso­dálni, hanem saját készítésű hegedűket. Létezésükről a szűkebb baráti körön kí­vül kevesen tudnak__ Az ÉDÁSZ üzemvezetőjének otthoni dolgozósarkában minden kisebb a szo­kásos méretnél; a saját készítésű gyalu­­padon a lehető legkisebb a fűrészgép, a falon katonás rétidben sorakoznak az apró vésők, kések, kalapácsok. Ebben a sarokban alakul az ügyes kezek mun­kája nyomán az alaposan kiszárított já­­vorfa hegedűnyakká, oldallappá, dom­ború háttá és nyíló rózsához hasonló csigává. A hegedű fedőlapját lucfenyő­ből faragja. Ezeket a fafajtákat lehet összeilleszteni jó hangot adó dobozzá, mert a hang terjedési sebessége meg­egyezik bennük. Most éppen egy hegedű és egy brácsa készül, tucatnyi tervrajzukba egyelőre nem lehet belepillantani. Az irattartók ötévi kísérletező munka eredményeit rejtik. A hangszerek — készítőjük sze­rint — fizikai rendszerek, nem vélet­lenül jók vagy rosszak. Az elkészült he­gedűnek első megszólaltatáskor jónak kell lennie, különben eldobhatjuk, mert A hegedűs hiába várunk arra, hogy évtizedek múl­tán megjavul. — Mondják: titka van a hegedűnek. Ezt a titkot meg kell ismerni, sokat kell foglalkozni a témával. 1964-ben kezdtem a „titok” felkutatását a fizikai akuszti­káról, a lakkémiáról szóló és faipari ké­zikönyveket bújtam. Tanulmányoztam a különféle nemzetiségű, modern és ré­gi típusú hegedűket, formájukat, díszei­ket, színüket. Mondom, tanulmányoz­tam, de nem mintáztam senkitől. Bevezet a szobába. Gyönyörű, csipkéhez hasonlító, finom mívű lomb­­fűrész-munkák, csillár és falikarok, ezek is az ő fiatalkori művei. Akkor kezdődött a formálható fa szeretete, És megmutatja a vitrinben elhelyezett he­gedűit. Eredeti és piros színűek. Hár­man vannak. A negyedik tokba rejtve, már csak vendég Csokonaiéknál. Ez a hegedű ugyanis Horváth József nyugal­mazott zeneiskolai igazgató hangszere. Ezek a kecses formájú, csillogó fényű, szerényen díszített, remek hangú hege­dűk a kísérletsorozat zengő hangú elő­futárai. A szemlélő első pillantásra egy­formának találja valamennyit, pedig al­kotójuk sokat változtatott rajtuk a hang minőségén és a hangszínen mér­hető le, mindegyik jobb és szebb az el­sőnél. Egymás után készülnek a saját vázlatok, tervrajzok, módszerek szernt Csokonai Tibor tudományosan dolgo­zik, véletlenek nélkül. Csodáim való az alapossága, a munkában való hite, ki­tartása. Már a második hegedű­n­k szültével tudta, hogy ezentúl csak job­­bak következhetnek, igazolódottak a feltevései. A kísérletsorozat vezezte k­i majd leírja a módszert, és akkor bele­nézhetünk az irattartóba is. Hogyan szólnak a hegedűk­ Horváth József szavait idézem válasz­ként: „Hangjuk telt, zengő, dallamos Tibor hegedűi nemcsak szépek, hanem kiválóan, könnyen szólnak, és szerin­tem ez fontosabb a külcsinnél. A leg­jobbakat mondhatom mind a négyről Őszintén sajnálom, hogy hajdani kon­certjeimen még nem játszhattam Cso­konai-hegedűn. A hegedűkészítés mű­vészet, nem mindennapos tehetséget kí­ván.” Udvardi Gyöngyi ARA: 1,- F1 Vizsgázik az új gázgyár Egy hónapja pró­baképpen üzemel az Észak-dunántúli Gáz­gyártó és -szolgálta­tó Vállalat győri új gyára. Ez idő alatt csak apró hibákat észleltek a milánói CIFUS INDUS beren­dezésén. Az új gyár naponta 200 000 köb­méter gázt ad. Felső képünkön: Koós Attila üzemve­zető ellenőrzi az egyik reaktor mun­káját. Alsó képünkön­ a kettes számú reaktor benzinnorlasztását ál­lítja be Beider Lajos műszakvezető. (Sieber Sándor felv.)

Next