Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
A tartalomból: A legújabb termékek szemléje Három évig világított a kert Kinek van igaza • Kisalföldi Ifjúság Múltunkról a holnapoknak Tudás a jövőnek A termelőszövetkezetekben egyre gyakrabban beszélnek a gazdaságvezetők a távlati elképzelésekről. Különösen ott honosodott meg az előrelátó, évekre szóló tervezés, ahol erős alapja van a fejlődésnek. Jártam közös gazdaságokban, ahol az előző évek piackutatásai révén, a közgazdasági ösztönzők ismeretében és okos felhasználásával már öt, tíz esztendőre meghatározták egy-egy termelési ágazat körvonalait. A szakosított telepek létesítése, a TÖVÁLL-ok már a távlati tervek, elképzelések megvalósulásai. És ott van a karantén Ásványrárón. A megye minden termelőszövetkezetét mentesíti a kis, mégis költséges elkülönítő telepek létesítése alól. A tbc- s állatot a központi karantén fogadja. Tehát már úgy tervezheti egy-egy gazdaság a negatívizált szarvasmarha-állomány fejlesztését, hogy eltekinthet az esetleges megbetegedésektől. A gazdaságoknak szép elképzeléseik vannak. Alaposak, megvalósításuk szolgálja a népgazdasági érdeket, gazdagítja a termelőszövetkezeteket. Ezeket a terveket azonban nem lehet megvalósítani szakemberek, szakmunkások nélkül. Ma már egyik termelőszövetkezeti tag sem vitatja, hogy kell, igen nagy szükség van minden termelési ágazatban a felsőfokú (agrármérnöki főiskola), illetve középfokú (technikum) végzettségű szakemberre. Már igény az is, hogy gépészmérnököt, állatorvost alkalmazzon egy-egy gazdaság. De a felső-, illetve középfokú végzettségű szakember a fejlett mezőgazdasági technikát és technológiát alkalmazó gazdaságokban alig dolgozhat eredményesen elegendő számú szakmunkás nélkül. Értő, szakképzett emberekre van már szükség minden termelési ágazatban. Tehát szakmunkásokra, akikre rá lehet bízni az orkán kezelését, a vetőgép beállítását, a lucerna páratartalmának meghatározását, az abrakadagolást. Ahogy a termelőszövetkezetek megtanultak előre, távlatban tervezni, szükség van arra, hogy ezekhez a tervekhez hangolják a szakmunkásszükségletet. Nem felesleges teher egy-egy szakmunkástanuló taníttatása. Az a gazdaság, amelyik nem tervez többéves távlatban, nem is látja fontosságát a szakmunkásképzésnek. A szakemberek véleménye szerint a megye termelőszövetkezeteinek 1975-ig 3793 szakmunkásra lesz szüksége. Jelenleg 1034 a mezőgazdasági szakmunkások száma. Kevés, máris kevés a korszerűen dolgozó termelőszövetkezetekben. Közgazdászok mérték fel: a IV. ötéves terv végére el szükséges érni, hogy a tsz-ekben dolgozók 15—20 százaléka szakmunkás legyen. Csak így valósíthatók meg a távlati elképzelések. Ne idegenkedjenek tehát a szakmunkásoktól a gazdaságok! Vessék össze termelésfejlesztési elképzeléseiket a szakmunkás-szükséglettel, és azokba az üzemágakba, amelyek erősségei a gazdaságoknak, minél több szakmunkást küldjenek. Természetesen áldozatvállalás nélkül nem lehet taníttatni a fiatalokat. De az az áldozatvállalás, melyet a gazdaságok hoznak, megtérül, értő emberek dolgoznak majd a korszerűen fejlesztett ágazatokban, és tudásuk kamatozik. p— 1— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. JÚNIUS 11. CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Válasz az egy százalékra Segítőtársak: a kábelek A MOFÉM milliója Két hete sincs, hogy írtunk róla: az ország termelő üzemei úgy segíthetnének leginkább a nyírségi árvízkárok helyreállításában, ha egy százalékkal túlteljesítenék a vállalt termelési eredményüket. Annak idején Fock Jenő elvtársnak, a Minisztertanács elnökének nyilatkozatára hivatkoztunk. Nos, a tegnapi számunkban ha nem is megyei, hanem a Szegedi Konzervgyár dolgozói által kezdeményezett felhívást már közreadhattuk. Most a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár munkásainak válaszát közölhetjük az egyszázalékos felhívásra. A MOFÉM dolgozói az első árvízi hírek után hamarjában egynapi keresetüket ajánlották fel a nyírségiek megsegítésére, több mint160 000 forintot küldtek a bajba jutottaknak. Később, amikor újabb és újabb károkról kaptak az üzemben hírt, újabb felajánlást tettek a dolgozók: a vállalati fejlesztési alapból 1 millió forintot ajánlottak fel a nagyalföldieknek. A segítségnyújtást az üzem dolgozói azzal tetézték be, hogy nyereségrészesedési alapjukból 200 000 forintot ajánlottak fel az elpusztult lakások újjáépítésére. A több mint 2000 embert foglalkoztató vállalat ugyancsak példát mutatott az önzetlen áldozatvállalásra. A MOFÉM-nek csakúgy, mint valamennyi vállalatnak, nagy szüksége van a fejlesztési alapjára, s hogy most mégis apasztotta az üzem a pénzét, csak azért tehette, mert bizton számíthat a közösség összefogására. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár év végéig előteremtheti a saját munkájához szükséges pénzt tervének túlteljesítésével. Így segíthet másokon, s magán is az üzem. A MOFÉM csatlakozott a kibontakozó országos mozgalomhoz. Várjuk a Kisalföld más üzemeinek válaszát is az egyszázalékos mozgalomra. — fi — Sörbajnokság: 1. Sopron Verseny a szakma becsületéért Folyékony kenyér élvezői, tessék megfogódzkodni: a sörkonyha mesterei azt vallják, hogy a habos, világos ital ízét nem is kis mértékben az határozza meg, hogy milyen ízű, minőségű vizet használnak készítéséhez. Akinek erről a bor keresztelése jut eszébe, annak még valamit: a sörbe nem utólag, hanem a legelején, a készítés első mozzanatában kerül a víz, szó sincs tehát szentségtörő hamisításról. Ezek után nem lehet érdektelen a sokak által kedvelt sör minőségéről, jóságáról beszélni, annál is inkább, mert megyénk is érdekelt ebben a dologban; a Soproni Sörgyár termékei közismerten népszerűek a szűkebb hazában, s most az üzem azon fáradozik, hogy még jobb minőségű italokat készítsen. De bárki kérdezheti: beszélhetünk-e bármilyen értelemben a sör jóságáról, hiszen a szakmában sem jegyzik az ilyesmit. Borolimpiáról gyakran hallani, sörbajnokságról viszont nem tud a közönség. Nos, az igazság az, hogy a folyékony kenyér vetélkedője sem ismeretlen külföldön, és két évvel ezelőtt idehaza is megrendezték a magyar sörök minőségi versenyét. A nem hivatalos bajnokságon az országban készített világos sörök vetélkedőjén a soproni gyár terméke az első, illetve egy másik vetélkedőn a második helyezést szerezte meg. Úgy hisszük azonban, hogy a sörkedvelőknek keveset mond az ilyen hír. Az emberek ugyanis a sört íze, zamata alapján bírálják jónak vagy kevésbé jónak. Zamatversenyt pedig valóban nem lehet rendezni. Ezért érdekes igazán az a kérdés, hogy a hazai sörök, s köztük a soproni, milyen helyet foglal ma el a nemzetközi összehasonlításban. (Folytatás a 2. oldalon.) SZABADTÉRI TÁRSALGÓVÁ változik Sopronban a Széchenyi tér, mihelyt nyáriasra fordul az idő. Megmérték a győri Rába-hidat Sok győrit és Győrön áthaladó embert érdekel: mikor készül el az 1-es számú országos főútvonalon az új Rába-híd? A napokban Győrött járt Darvas Endre, a híd tervezője, az Út- és Vasúttervező Vállalat irányító főmérnöke és Zsámboki László, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium területi főmérnöke. Őket kísérte Szörényi László, a KPM Győr-Sopron megyei Igazgatóságának főmérnöke. A híd felülvizsgálata ezzel megkezdődött. Ebből az alkalomból a híd tervezőjétől és a többi szakembertől érdeklődtünk. — Mikor készül el a híd? — Ismeretes, hogy a híd építése az első felülvizsgálatnál tapasztalt hajszálrepedések miatt késik — mondta Darvas Endre. — Az ügyet a Gazdasági Bizottság vizsgálta és vizsgálja ma is. Az érdeklődőknek megnyugtatásul annyit elmondhatok, hogy az új Rába-híd egy újfajta, igen nagy szilárdságú acélból készült. A hegesztési technológia kikísérletezése nem volt tökéletes. Ez okozta a hajszálrepedéseket. A hibát már korrigálták a Ganz- MÁVAG szerelői. A híd biztonságos. A hajszálrepedések eltűntek. — Mi az érdekessége a győri Rába-hídnak? — Az acéltest a pályalemezzel együtt dolgozik. Az acél és vasbeton pályalemez közösen alkotják a híd tartó keresztmetszetét. Együtt viselik majd az önsúlyt és az áthaladó járművek terhét. Az együtt dolgoztatásra külön elemekkel kényszerítjük őket. A híd főtartójának a terhek viselésénél gyermekkor vastagságú 18 kábel segít. — A híd egyelőre még a parton van. Mikor kezdődik az izgalmas művelet, és hogyan húzzák a folyó fölé? — A híd behúzásának időpontját még nem tudom megmondani — válaszolta Szörényi László. — A KPM csak akkor ad behúzási engedélyt, ha a hatalmas acélszerkezetnek minden porcikáját átvizsgáltuk. A behúzás valóban izgalmas, érdekes művelet lesz. A két csörlőberendezés alapja már készül. Erősek, biztonságosak lesznek. Lassú, gondos, pontos munkára van szükség. A behúzás tíz-tizenöt napig is eltarthat. — Milyen súlyos lesz a híd? — Csak az acélszerkezet 340 tonna — módja Zsámboki Gábor. — A hatalmas és nehéz test a vasbeton hídfőkre és a pillérekre támaszkodik. A pilléreket százkét cölöp erősíti a folyómederben. Egy cölöp 120 tonna teherbírású. — Milyen terhet bírnak el a kábelek? — Egyenként 110 tonnát. A nemrég megtartott szakítási próbán kitűnőre vizsgáztak. A tízméteres kábelek 217 tonnás megterhelésnél szakadtak el. A győri Rába-hídon minden kábel 180 méter hosszú. A híd felülvizsgálata tovább tart. Naponta szakemberek nézik, ellenőrzik minden porcikáját, hogy megfelel-e a követelményeknek. (ksa) Megnyúlt az idény Kapós a vadhús Az idén a szokásosnál kicsit tovább tart a vadászati idény. • Ennek jelei nemcsak az erdőgazdaságokban tapasztalhatók, hanem a MAVAD győri kirendeltségénél is, ahol a selejt őzbakokat rakják vagonokba. A győri Hűtőház vasúti rakodóján Sárosi Józsefné, a kirendeltség vezetője irányítja a munkát. A kizsigerelt állatok mérlegre kerülnek, és gondos mérés után elfoglalják helyüket a vagonokban A Győr-Sopron, Vas, Komárom és Veszprém megye erdőségeiben elejtett vadak hosszú utat tesznek meg. NSZK az úticél. A vadászati idény befejezésének küszöbén rövid tájékoztatót kértünk Sárosi Józsefnétől a szeptembertől májusig terjedő időszak mérlegéről. — Tavaly ősszel 50—60 000 kilogramm felejt bikát vettünk át a vadásztársaságoktól, erdészektől és küldtük a fagyasztás után, csontkemény állapotban főként Nyugat- Németországba. Ennek a mennyiségnek körülbelül 70 százaléka Győr-Sopron megyéből származik. — Volt-e kiemelkedő méretű a szarvasbikák között? — Ha a trófeákra gondolt, akkor nem tudok választ adni. A trófeát ugyanis a vadász megvásárolja és elviszi magával. De valahonnan kaptunk egy 220 kilós bikát, amelynek súlya említésre méltó, mert a bőgési bika átlagsúlya 150 kilogramm. — Milyen vadakat értékesített még a MAVAD? — Több mint 2000 vadkacsát, 7000 fácánt. A vadkacsa az úgynevezett vadászfejadag. A vadász annyit ejt el, amennyit akar, és saját hasznára értékesítheti a MAVAD-nál. A fácánt huszonötösével ládákba csomagoljuk, és Nyugat-Németországba, Olaszországba küldjük. A vaddisznóra ráillik az ismerős reklámszöveg: egész évben sláger. Eddig 1000-et értékesítettünk belőle. A vagongyári vadásztársaság tagjai a múltkor adtak át egy 137 kilós vadkant. — A nyúlvadászat októberben kezdődik. Idáig 22 000 nyulat vásároltunk fel. Tízezret feldarabolva szállítottunk külföldre, a többit pedig fagyasztva. A felsorolt vadakon kívül kevés foglyot, vadlibát is eladtunk. — Az első őzbakselejtezés kezdetéről annak idején beszámoltunk. Tudna-e eredményt mondani az idei selejtezésről? — Az idei első selejtezés lényegesen jobban sikerült, mint a tavalyi. Eddig ötszáz őzbakot vásároltunk fel. Több a vad, mint az előző években, és kedvező felvásárlási árat tudunk fizetni. Ez persze nemcsak az őzbakra érvényes. — Milyen lesz a MAVAD- nál a holt idény? — Holt idényről egészen nem beszélhetünk. Mint mondtam, a vaddisznó egész évben ad munkát. Augusztusban pedig megkezdődik a második őzbakselejtezési időszak, amelyben a vadászok remélhetőleg ismét kitesznek magukért. P. M. ARA: 80 fillér Gazdagszik Csorna Százötvenen találnak otthon munkát Holnap ünnepélyesen átadják rendeltetésének a Richards Finomposztógyár csornai üzemét. A gyáregység avatásán részt vesz Nagy Józsefné könnyűipari miniszterasszony is. A csornai üzem lesz a Richards harmadik gyáregysége a központi üzemen kívül. Létrehozása a vállalat vezetőinek vállalkozási kedvét dicséri. A Richards és a Csornai községi Tanács összefogásával példás rövidséggel elkészülhetett az üzem. A csornai gyáregység építésére a vállalat 15 millió forintot költött, s a Győrből az üzembe szállított berendezések értéke 40 millió forint. A csornai üzem évente mintegy 450 tonna fésűsgyapjú fonalat gyárt majd, többet, mint amennyivel a központi üzemet kielégítheti. Az üzem 150 helybeli aszszonynak és lánynak ad majd elfoglaltságot. A korszerű, világos gyártócsarnokot klímaberendezés és kazánház szolgálja ki. A dolgozókat kényelmes öltözők és fürdők várják. Gépszemlék A mezőgazdasági nagyüzemek országszerte készülődnek a 3,1 millió holdnyi kalászos gabona betakarítására. A legtöbb tsz-ben gépszemléket tartanak. Ezzel egy időben a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok az illetékes szervekkel együtt megvizsgálják a közös gazdaságok munkavédelmi készültségét, és ahol szükséges, intézkednek a kiegészítő balesetelhárítás megszervezéséről. A mezőgazdasági üzemekben azzal számolnak, hogy az idei aratás nehéz lesz. A május végi, június eleji határszemlék szerint ugyanis a gabona túlságosan gyomos és az aratás ugyancsak igénybe veszi majd a gépeket. (MTI)