Kisalföld, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
•Ayőri Ipari Kiállítás és Vásár TEXTILSOROK Tegnapi, nyitás előtti körútunkon a Győri Ipari Kiállítás és Vásár hetvenhat résztvevője közül a textilipar három képviselőjét látogattuk meg. Megkérdeztük, mivel készül a vásárra a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyára, a Győri Textilipari Vállalat és a Richards Finomposztógyár. ★ Lex László, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyárának főtechnológusa elsőként említi a kiállításra szánt termékek között a lynestert. — Újnak mondható a len—poliészter alapanyagú kelménk, először az idei BNV-n mutattuk be. Így valószínű, hogy a legtöbb érdeklődő itthon, Győrben látja először a győri Lenszövőgyár lynesterét. Az új műszálkeverék kelméből mintegy tízféle színűt láthatnak a kiállítás vendégei. Két lynester-ruhába felöltöztetett babán azt mutatják, mit, hogyan lehet varrni a lenszövősök új termékéből. Másik újdonsága szintén az idei BNV-n ■bemutatkozott, kopásálló munkaruhaanyag, az ebből varrt öltönyök. A különböző színű és mintájú nyugágyanyagok, asztalterítők és szalvéták a választékbővítést példázzák. Belépéskor üdvözlő szöveg fogadja majd a látogatót a Győri Textilipari Vállalat kiállítótermében. Tegnap a felirat egyelőre még csak a földön hevert rajzok, lécek, kalapácsok társaságában. Lakatos Gy. László tervező maketten magyarázta el a kiállítás végleges formáját. Nem sok, de szép termékekkel jelennek meg a Győri Ipari Kiállítás és Vásár résztvevői között a textilesek. A legújabb termékeket az egyik fal mentén üveg félhengerekben mutatják be a látogatóknak. Keveset, de ízlésesen: ez volt a Győri Textilipari Vállalat kiállítóinak jelszava. A vendégek megismerhetik a legújabb termékeken kívül a többi RÁBATEXT-gyártmányt is, hiszen az ablaksorral szemközti falon ipartörténeti bemutató tájékoztat majd a gyár fejlődéséről. ★ Nem mérték ugyan stopperrel az időt, hiszen nem verseny volt, de a rendezéssel a győri Richards Finomposztógyár szakemberei végeztek először. Tegnap a kész kiállítást Ser László, a vállalat vezérigazgató-helyettese nézte meg még egyszer, ő mondta előzetesként a következőket: — A nálunk is ismert és vásárolható termékeken kívül kiállítjuk exportra sészített kelméinket is, belföldön itt Győrben először. Részben külföldre szánjuk az úgynevezett terjedelmesített fonalból készített, férfiöltönynek való jersey-szöveteket, valamint az ugyanilyen alapú, sokszínű, női ruhának, kabátnak való jersey-anyagokat Már előre gondolnak a Richards-osok a kiállításon 1971-re: divatszíneket, mintákat, anyagokat mutatnak be. Az idei divatnál élénkebbre, tarkábbra tervezett 71-es divathoz főleg gyapjú- és szintetikus szöveteket ajánlanak mintegy ötven négyzetméternyi területükön a Richards Finomposztógyár kiállításának rendezői. Tóth K. Kelméket, fonalakat, kész ruhákat mutatnak be termékeik közül a Richards Finomposztógyár kiállítói. Vitnyéd új esztendeje írtunk már a vitnyédi termelőszövetkezet gondjairól. Arról, hogy nagyon kedvezőtlen talajadottságai vannak, az évente megismétlődő kudarcok sokszor elvették már a tagság kedvét, és az 1969. esztendőt is mérleghiánnyal zárta a közös gazdaság. Hogy mozdulni tudjon a termelőszövetkezet. 440 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott és ugyanennyi középlejáratú szanálási hitelt. Tavaly októberben a Kapuvár városi Pártbizottság is foglalkozott a gyenge termelőszövetkezet gondjaival, és a felemelkedés útjaként javasolta a vetésszerkezet megváltoztatását, új munkanormák meghatározását, a juh- és a szarvasmarhatartás fő üzemággá való fejlesztését. Késett a támogatás A gazdaságban új munkanormákat alakítottak ki, áttértek a pénzfizetésre, megjött a tagság munkakedve, mégis gonddal kezdődött az esztendő. Az új juhhodály megépítéséhez az állam az év elején még 30 százalékos kedvezményt adott volna. A tsz-nek nyújtott segítség, a 440 000 forint állami dotáció azonban későn érkezett meg. Mire pedig megkapta a termelőszövetkezet, tehát hitelképessé vált, új rendelkezés jelent meg, mely már nem tette lehetővé az állami támogatással épített létesítmény megvalósításához a hitel igénybevételét. Ezért már az év elején a tervezetten felül 81 000 forintot kellett kiadnia a gazdaságnak. Ugyancsak gondot okozott, hogy a szarvasmarha-állomány tbc-mentesítése után 28 tehén újra fertőződött. Leginkább a legjobban tejelők. Arra nincsen pénze a gazdaságnak, hogy helyettük hasonlóan jól tejelő teheneket vásároljon, saját erőből, a szaporulatból tudja pótolni a veszteséget. Ehhez pedig sok idő kell. Tehát számolnak azzal a gazdaságban, hogy kevesebb tejet fejnek, mint tervezték. Nem lohadó kedv Mégis, a gondok ellenére is van változás a vitnyédi termelőszövetkezetben. Ez pedig, a jól összehangolt vezetést, a tagság nem lohadó kedve. A gazdaság vezetői elfogadták a Kapuvár városi Pártbizottság javaslatait. Mivel kevés a munkáskéz, a korábbi évekhez mérten csök(Folytatás a 2. oldalon.) Vízművek épülnek ■Pár évvel ezelőtt Győr- Sopron megye községi tanácsai legfontosabb feladatuknak tartották, hogy az évi községfejlesztési alapból bővítsék a villanyhálózatot, művelődési házat vagy otthont emeljenek és beton gyalogjárót építsenek a községben. A lakosság ezeknek a feladatoknak a megoldását sürgette a községi tanácsüléseken. Két-három évvel ezelőtt megváltozott a helyzet. A kommunális feladatok között Ina már kiemelkedő helyet foglal el a törpe vízmű építése. A nagyobb községek önállóan, a kisebbek társulással szervezik a vízműépítést. A mosonmagyaróvári járásban több község önállóan akar hozzálátni. Ilyen tervvel foglalkozik Jánossomorja, Levél, Damózseli és Lébény. Ez utóbbi községben már a kiviteli tervek is elkészültek. Ez magában foglalja az elfolyóvezetékeket és a biológiai szennyvíztisztító-rendszert. A költségvetés szerint a vízmű építése csaknem 22 millió forintba kerül SAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GY-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JÚLIUS 23., SZERDA , XXVI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Jó volt a felkészülés Biztatók a gabonák az államgazdaságokban Ha nem is okozott jelentős károkat a múlt heti viharos, esős időjárás a megye állami gazdaságainak kalászosaiban, de az aratást legalább másfél héttel visszavetette a gabonának kedvezőtlen időjárás. Pedig van mit betakarítani az állami gazdaságokban. Búzából 17 475 holdat vetettek. Az előzetes becslések szerint 20 mázsás átlagtermésre számítanak a gazdaságok szakemberei. Kipusztulás alig volt. A Lajta-Hansági Állami Gazdaság egyes tábláin a múlt hetek forrósága miatt egyes táblákon korábban beérett a gabona. A bezosztásán kívül libelulla búzafajtából is vetettek. A puha búza nem ritkán a 30 mázsa holdankénti átlagot is meghozta. A megye hat állami gazdasága tavaly vállalta, hogy a vetésterület növelése nélkül 300 vagonnal, azaz 15 százalékkal termeszt többet kenyérgabonából. A mostani jelek és az előzetes felmérések ennek a vállalásnak a sikerét tanúsítják. A megye állami gazdaságaiban jelentős területen termesztenek vetőmagnak való búzát. Ennek termése eljut az ország minden részébe: tsz-ekbe, állami gazdaságokba. A betakarításhoz mintegy 100 kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére. A repce és a 3623 hold őszi árpa learatása volt a tavaszszal kijavított gépek próbamunkája. Alapos volt a felkészülés az aratásra. Az őszi árpa 17—18, a repce 11 mázsa körüli átlagtermést hozott holdanként. A tavaszi árpa egy időben érett a búzával a 3200 holdon. Ennek egy része vetőmag, másik része sörárpa. Egy holdról 17,4 mázsa termésre számítanak. A gazdaságok igen nagy részletességgel kidolgozott betakarítási tervébe az idén beleszólt az időjárás. Nagy kárt azonban ez sem okoz, hiszen az állami mezőgazdasági üzemeknek most már elegendő szárító berendezésük van a megyében. Ha javul az idő, és rá lehet menni a gabonatáblákra, két hét alatt befejeződik az aratás a megye állami gazdaságaiban. D. T. Koszorúzási ünnepség Lengyelország felszabadulásának 26. évfordulóján Július 22-én ünnepli a testvéri lengyel nép a felszabadulásának 26. évfordulóját. Ennek tiszteletére ma délelőtt fél tíz órakor ünnepséget rendez a Hazafias Népfront Győr városi Bizottsága Győrött a Bem téri lengyel katonai emlékműnél. A megyei és városi politikai, tanácsi és társadalmi szervek, valamint a BM-szervek képviselői helyeznek el koszorút az emlékműnél. Lerója kegyeletét a népek szabadságáért halt hősök emlékműve előtt a budapesti lengyel nagykövetség képviselője is. Jó reggelt Budapesti SZAKADÓ ESŐBEN éjszaka haladt a hatalmas 98—54 Skoda kamion. A volánnál Nagy József ült, a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat győri kirendeltségének dolgozója. — Ha rosszul kezdődik a nap, semmi sem megy úgy, mint kellene — mondta és kapcsolt. — Esik, napok óta esik, esik. Késik a szállítmány. Későn indulok én is Győrből. A soproniaktól nem kaptuk meg a túrót, jó, hogy a tétiek pontosak voltak. Az út csúszik, jó, ha éjfél után célhoz érek. — Mit szállít? — Tejet, túrót, vajat, egyszóval reggelit. — A fővárosba? FEJE INTÉSÉBŐL értettem a választ. Hosszú gépkocsisor húzott el mellettünk, a vezető lassított, a reflektorok fénye tompítva is vakított. Aztán cigarettát vett elő, rágyújtott. — Mire hajnalodik kihordom az árut is Pesten. A Tóth Kálmán utcában kezdem, majd az erzsébetvárosiaknak viszem, aztán Rákospalotán végzek. Dél felé talán újra Győrben leszek. Ez aztán az élet... Tudja, sokat gondolkoztam én már azon, miért csinálom?... Persze... a két gyerek, meg az asszony, rájuk gondolok a hosszú utakon. Télen, nyáron csak megy az ember, hajtja a kilométereket. Tizenhét éve ülök a volánnál. Soha karambolom nem volt, de néhányan már nekem futottak. Aki egyszer megízlelte a vezetést, tudja csoda, hogy van, mennie kell. Nehéz terep, rossz út. Aztán itt van az áruszállítás is. Érdekes dolog az, hogy még alszik a főváros, de a gépkocsivezető már viszi a friss élelmet. Minden reggel mondom: Jó reggelt, Budapest Velünk ébred a város, s mire reggeliznek az emberek, mi már ott sem vagyunk. — Hány órát dolgozik naponta? — Általában 18 órát, rakodással együtt. De most a nyolcadik vasárnapunk sem volt szabad. Árusítottunk a Balatonnál. A győri strandon is próbálkoztunk, de a sör jobban fogy, mint a tej. Amíg beszélt, jókora utat tettünk meg. A gönyüi kanyarnál lassított. — Itt, ni, itt akart megelőzni egy Trabant tegnap. Vele szemben jött egy Mercedes, az meg a háta mögül akart kibújni. Most majd figyelem, ha meglátom, elbeszélgetek vele egy kicsit — mondta dühösen. — Igyunk meg egy kávét — ajánlottam, újabb kilométerek után. — Fáradt lehet. — Fáradt? Azt nem! Majd holnap különben is megittam a hatodik duplát. Az idő sürget, késve indultam az áruval, mégis időben kell megérkezni. EGY KIS IDŐ MÚLVA leszálltam elköszöntem a vezetőtől . A szakadó esőben még sokáig néztem a tovatűnő kocsi után Tej, vaj, túró a fővárosnak, és az az ember naponta megmegújuló útjával Győr és Budapest között. Éjfél után egy órára fölér, és mondja majd megint: Jó reggelt, Budapest! (Kány) ARA: 80 FILLÉR (Folytatás a 2. oldalon.) Lakók, házak, központok Is magunk képére formáljuk Győrt A jó múltkorában akaratom ellenére megsértettem egy foxit, s nyomban ötven olvasónk kelt pártjára. Hálás vagyok a foxi-vitáért, mert ország-világ láthatta belőle, hogy foxi sok van, és az emberek kutyaszeretete végtelen. Valóságos foxi-irodalmat lehetne összeállítani a szerkesztőségbe érkezett sok, okos észrevételből. A kutya-ügy juttatja eszembe, de hasznos lenne, ha más, ennél a kérdésnél sokkalta fontosabb dologban összegeznénk észrevételeinket! Mondjuk, ha a környezetünkről, városunkról értekeznénk. Nem is olyan régen „Városok, emberek, házak, központok” címmel győri barangolásaimról írtam. Egyetlen helyeslő vagy vitatkozó észrevétel sem érkezett rá. Valóban ennyivel közérdekűbb egy foxit megbántani, ennyire nem érdekel bennünket Győr? Alig hihető. ArróEgy hónapja azt írtam: a kívülálló szemével akarom látni Győrt. Jó ez kiindulásnak? Nézhetjük a várost ilyen szemmel is, hiszen évente 10 000 számra fogadja a vendégeket, adni kell a kívülállók véleményére. Valójánikás járhat egyedül, rögzítheti a tényeket, közölheti súlyozott véleményét, azonban Győr a lakóié. Nem lehet szó nélkül elmenni dolgai mellett. Különösen most, hogy ünnepre készül, várossá nyilvánításának 700. évfordulójára.ban azonban nekünk kell, hogy tetsszék a város, hogy hasznosnak, közös otthonunknak érezzük. És hogy felfedezzük értékeit, felkutassuk, ami nincs, ami hiányzik Győrből. Ha igényesek vagyunk, akkor értékeink követik majd vágyainkat, ha nem törődünk a várossal, mélyen alatta marad kínálata igénytelenségünknek. Ki nem mondott igazság, hogy az emberek a maguk képére formálják városukat, a győriek is igényeik szerint alakíthatják a várost. Ezekkel a gondolatokkal sétáljunk most a belvárosban! Menetrendes szökőkút Legutóbb egy gyors felmérést készítettem a Belváros értékeiről, most a hiányok hevenyészve összeállított listáját adom közre. A nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező Belvárosban egyetlen menetrendes szökőkút található a Dimitrov sétányon, kezelője nyugdíjas ember, 500 forintért dolgozik, be kell érnünk azzal, hogy kora délutántól szürkületig csobogtatja a vizet Valóban csak ennyire telnék a folyók városában? Nem a látványosságokért emelek szót, nem a nagyzoló, fennhéjázó látszatgazdagságot követelem, de csakugyan elképzelhető, hogy elbírna a város több és nem ilyen menetrendes szökőkutat. Olyan A város a lakói.