Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
1970. augusztus 7., pernek Kss elsőosztályú evezős a Rába ETO sportkörben A Magyar Evezős Szövetség a mait neen rendezte meg Budapesten az országos evezősbajnokság küzdelmeit. Ott indultak a Rába ETO ifjúsági és felnőtt evezősei is, és nagyszerű sikereket értek el. Váló Lajos, az egypárevezős versenyben megnyerte az országos bajnokságot. Ez a siker önmagáért beszél, és azt bizonyítja, hogy ha a töretlen szorgalmas sportmunka a megfelelő tehetséggel párosul, akkor ilyen szép sikert ért el. Ugyancsak országos bajnokságot nyertek a junior férfi, kormányos nélküli kétpárevezős versenyszámban induló Kormos András és Balogh László versenyzők is. Ez az országos bajnokság egycsapásra a győri evezős sportra terelte az országos vezetők figyelmét is. A Rába ETO párosa — Kormos András és Balogh László — imponáló magabiztossággal utasította maguk mögé a Csepel, az FTC és a többi nagy egyesület versenyzőit. Az ifjúsági férfi kormányos nélküli kettős második korcsoportban Nagy Zoltán és Szántó Róbert végzett az első helyen és jutott a rendkívül szép aranyérem birtokába. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a Rába ETO evezősei ma már az országos evezőssport élvonalában is méltóképpen képviselik egyesületük és a város színeit. Nem kevesebb sikerrel szerepeltek a többi versenyszámokban a zöld-fehér evezősök. Így például második helyet szerzett a férfi, felnőtt, kormányos négyes csapat. Az ifjúsági, férfi, kormányos nélküli négyes csapat, és a férfi felnőtt kétpárevezős csapat is. Ebben a hajóosztályban Raffai és Válé képviselték a zöld-fehér színeket. A versenyen résztvevők elmondták, hogy a táv háromnegyed részében Raffai és Válé ebben a versenyszámban is az első helyen evezett, de a hajrára egy kicsit elfogyott az erő, és így meg kellett elégedniük Raffaiéknak a második hellyel. A győri evezőssport sikere az összesített pontverseny eredményében is tükröződik. A felnőtt versenyszámok összesítése alapján a Rába ETO evezősei a Csepel és az FTC mögött a harmadik helyen végeztek. Az ifjúsági versenyzők pedig a Csepel együttese mögött a második helyet szerezték meg. Az idei országos evezősbajnokság után hat elsőosztályú evezőst tart nyilván a Rába ETO evezős szakosztálya. Dicséret illeti Pandur József és Pák Béla szakvezetőket, akik időt és fáradtságot nem kímélve irányították az edzésmunkát, buzdították, lelkesítették a fiatalokat a szép eredmények elérésére. Ma délután hat órakor a Széchenyi téri Rába Művelődési Központban a Rába ETO labdarúgószakosztályának vezetősége tájékoztatót tart a szurkolók részére. Ez alkalommal megjelennek a labdarúgó-játékosok is, hogy így, barátian megbeszéljék a szurkolókkal az őszi bajnokságban rájuk háruló közös feladatokat és erőfeszítéseket a kitűzött célok eléréséért. A testnevelési pályázat eredménye A felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére kiírt felsőoktatási testnevelési pályázatra beérkezett pályaműveket a bíráló bizottság értékelte és 1000 forintos jutalmat kapott. Tóthné Kästner Karolin testnevelő tanár, Óvónőképző Intézet, Sopron. Vérbeli kupaküzdelem Rába ETO-Pécsi Ércbányász 20:19 (12:9) Budapest, 1000 néző. Vezette: Kretskó, Leányvári. A kézilabda Magyar Népköztársasági Kupa elődöntőjét szerdán az FTC-pályán rendezték meg. Fullasztó hőségben, délután 5 órakor lépett pályára a győri csapat: Horváth — Pelikán, Balogh, Visi, Cséka, Ajtony, Szaló. Csere: Molnár, Dudás, Jámbor, Józsa, Pálmai. A vagongyári együttes tartott az NB II. nyugati csoportjának bajnokjelöltjétől. A pécsi csapat MNK-beli szereplése során ugyanis nem kisebb csapatokat ütött el a továbbjutástól, mint a Tatabányai Bányász és a Szondi SE. A legutóbb pedig a Tessedik-kupában biztosan fektette kétvállra a Bp. Elektromost. A győriek számára megnyugtatóan indult a mérkőzés. Pelikán eléállásos szabaddobás gólja után Ajtony ragyogó áthúzása következett, majd ismét Ajtony volt eredményes. 9:8 után megtört a jég, Cséka ritkán látható cseh csavarja fellelkesítette a vagongyáriakat és a félidő végéig Ajtony, Szaló, majd Pelikánnak az utolsó másodpercekben lőtt góljával megnyugtató vezetést szereztek. Úgy indult a második félidő, hogy fölényes győzelmet arat a győri együttes. A ragyogóan játszó Cséka irányításával egymás után érték el góljaikat és a 11. percben már öt góllal elhúztak ellenfelüktől (16:11). A mérkőzés utolsó szakasza óriási izgalmakat hozott. A győriek meglepően higgadtan játszottak, több biztos helyzetet dolgoztak ki, de ezeket sorra kihagyták. Drámai küzdelemben végül az utolsó percben Cséka játszotta magát tisztára és szerencsére nem hibázott. 20:19. A Rába ETO ezzel a győzelmével fennállása óta a legnagyobb sikerét érte el a Magyar Népköztársasági Kupában. Augusztus 20-án az Ózdi Kohász—Bp. Spartacus találkozó győztesével mérkőzik a díszes trófeáért. A győri csapat és a mezőny legjobbjának Cséka bizonyult, aki kitűnő védőmunkája mellett ezúttal támadásban is egészen kiemelkedőt nyújtott. Kellemes meglepetést keltett Ajtony kiváló játéka és a mérkőzés hajrájára jelentősen feljavult Pelikán is. A többiek lelkesen harcoltak és minden tőlük telhetőt megtettek csapatuk sikere érdekében. Góllövő: Cséka (6), Pelikán (5), Ajtony (4), Szaló, Visi (2—2), Pálmai. A győri nemzetközi tornán részt vett Mihalovce Lokomotiv meghívására csütörtökön reggel szlovákiai vendégszereplésre utazott Győr férfi válogatottja. A rendezők tájékoztatása szerint a holland és a bolgár válogatott, a román és a csehszlovák bajnok, valamint Győr és a vendéglátó Mihalovce alkotják a torna mezőnyét. A mérkőzéseket augusztus 7—8—9-én játsszák és válogatottjaink hétfő este érkeznek vissza Győrbe. Kránitz István Három külföldi ellenfele lesz a labdarúgóválogatottnak a nürnbergi mérkőzés előtt Kijelölték a válogatott keretet A magyar labdarúgó-válogatott a jövő héten megkezdi a rendszeres edzéseket és előkészületi mérkőzéseket az őszi barátságos és Európa-bajnoki találkozókra. Hoffer József szövetségi kapitány már kijelölte az új, 33 tagú válogatott keretet, amelyben az A)-, a B)- és az olimpiai keretbe számításba vett játékosok kaptak helyet. A 33 labdarúgó között megtalálhatók azok a fiatalok, akik a tavaszi idényben megállták a helyüket s azok az idősebbek is, akik rászolgáltak a kerettagságra. A 33 válogatottjelölt hétfőn délelőtt az MLSZ-ben találkozik, ahol a szakvezetők vázolják a feladatokat. Ezen a megbeszélésen részt vesz az A válogatott szakvezetői mellett Thoman Antal, az utánpótlás válogatott edzője is, a cél ugyanis az, hogy minden szintű válogatott keretben összehangoltan follyon a munka. A 33 játékosból leszűkített keret kedden délelőtt edzésen vesz részt a Népstadionban. Szerdán már előkészületi mérkőzésre is sor kerül, a Latorca utcai Elektromos Stadionban, az év elején a magyar futballnak kellemetlen meglepetést okozott (az V. Dózsát verte ki az EVK-ból) NDK bajnokságot nyert Carl Zeiss Jena ellen. A Jenát további külföldi partnerek követik, így augusztus 19-én valószínűleg egy szovjet együttes ellen mérkőzik Egerben a válogatott keret, augusztus 26-án pedig az Elektromos pályán a legutóbb a Vasas ellen győztes Szabadkai Spartak lesz az ellenfele. Nürnbergbe szeptember 7-én utazik el a magyar labdarúgóválogatott és még aznap villanyfény mellett edzést tart a szerdai mérkőzés színhelyén. A magyar válogatott szerdán éjjel különrepülőgépen tér vissza Budapestre. A magyar válogatott további hivatalos őszi mérkőzéseinek műsora: Szeptember 27., Budapest: Ausztria ellen, barátságos. Október 7., Oslo: Norvégia ellen. Európa-bajnoki. November 15., Svájc ellen, barátságos. Az M7SZ elnöksége csütörtök délutáni ülésén jóváhagyta a 33 tagú válogatott keretet, amelyben a következő játékosok kaptak helyet — abc sorrendben: Kapusok: Bicskei, Rothermel, Tamás. Jobbhátvédek: Fábián, Noskó, Vellai. Középhátvédek: Mészöly, Páncsics (?), Ruzsinszki. Ha a ferencvárosi játékos nem szerepel az őszi idényben, akkor ezt a hármas keretet Kovács (VIDEOTON) tölti ki. Balhátvédek: Fejes, Juhász, Megyesi. Beállósok: Konrád, Répás, Vidáts. Középpályások: Dunai IIT., Halmosi, Karsai, Mucha, Müller, Somogyi. Jobbszélsők: Pusztai, Szabó L., Szőke. Belső csatárok: Bene, Dunai N., Fazekas, Kocsis, Sárközi, Szuromi. Balszélsők: Kozma, Nagy L., Tóth J. Nem szerepel a keretben Bánkuti, akit a közelmúltban megoperáltak és Albert, aki a Ferencvárosban ősztől új szerepkörben játszik, és aki a szövetségi kapitánnyal történt beszélgetése során kijelentette, hogy ennek az új szerepkörnek a megszokásához és beilleszkedéshez még egykét bajnoki mérkőzésre van szüksége. (MTI) Helyreigazítás A Kisalföld augusztus 6-i, csütörtöki számában „A Győr városi TS tervei” címmel írás jelent meg, amely a múlt héten tartott tanácsülés anyagát, ezen túlmenően a Városi TS terveit ismertette. A cikk helytelen információ alapján készült. A tanácsülést nem tudták megtartani a Városi TS illetékesei. A „tanácsülésről” a tájékoztatót a TS egyik munkatársa adta az újságírónak. KISALFÖLD Gazdára talált a zsebrádió Nagy vidámság és izgalom közepette tartotta meg szerdán délután 4 órakor a KRESZ-vetélkedőt a Sziklai Sándor KISZ építőtáborban a BM. Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság közlekdésrendészeti osztálya és a Közúti Balesetelhárítási Tanács. Csaknem kétszáz fiatal versengett az elsőségért, és a szép elsődíjért, a zsebrádióért. Az első-, második- és harmadikosztályos gimnazisták először elméleti kérdéseket kaptak, azután a jelzőtáblákat kellett felismerniük, végül a rajzos közlekedési csomópontokban kellett eligazodniuk. Ez utóbbi volt a legizgalmasabb és egyben a legnehezebb. Sokan itt „csúsztak el”. A sok buktató kérdés ellenére első helyre került és egyben a zsebrádió boldog tulajdonosa lett Halasi Zoltán budapesti tanuló. A második helyre került Havas András (Budapest). Jutalma: egy gumimatrac. Harmadik díjat, egy szép aktatáskát nyert Gyukics Péter (Budapest). A vidám vetélkedők közül sokan kaptak golyóstollat és még többen egy-egy tábla csokoládét. A fiatalok elégedetten és örömmel nyilatkoztak a vetélkedőről : — Már sok KRESZ-vetélkedőn részt vettünk, de díjakat még soha, sehol sem kaptunk. Köszönjük a Győr- Sopron megyeieknek. A játékevezető Horváth Sándor volt, a zsűri elnöke pedig Komárcsvics János KBT-titkár. Vaklárma a tarlóégetés miatt Tűzrendészet! tapasztalatok A BM Győr-Sopron megyei Tűzrendészet Parancsnokságán a napokban részleges értékelést tartottak az aratással és a cséplésssel kapcsolatos tűzrendészeti tapasztalatokról. A tűzrendészeti bizottságok ugyanis rendszeresen ellenőrzik a nyári nagy mezőgazdasági munkákat. A tapasztalatok szerint a legtöbb közös gazdaságban nem tartják be a tűzrendészeti utasításokat. Nagy a tűzveszély A gépkezelők például kevés gondot fordítanak a gépek karbantartására, tisztogatására. Az üzemanyag-vezeték gyakran elromlik, az olaj kifolyik, beszennyezi a gépet, és így nagy a tűzveszély. A gépre rakódó olaj a legkisebb kipattanó szikrától meggyulladhat, és kárt tehet akár emberéletben, akár a közös gazdaság vagyonában. A rossz karbantartási munkának „köszönhető” az a tűz is, amely a napokban volt Fertőendréd határában. Az elhasználódott elektromos kábel miatt kigyulladt egy kombájn. Sérülést nem okozott ugyan, de az anyagi kár több mint 3000 forint. Ha a gép nem szennyeződött volna olajjal, a kár kisebb lett volna. A legtöbb hibát a tűzrendészeti bizottságok tagjai a csornai járásban tapasztalták. Tizenöt gépkezelőt megbírságoltak, mert nem tartotta meg a tűzrendészeti előírásokat. A gépek tisztántartása rendkívül fontos, hiszen az aratás és a cséplés idején mérhetetlenül nagy kárt okozhat egy-egy tűzeset. A fullasztó melegben a szél az égő parazsat elrepíti, és a környék is veszélybe kerül. A másik nagy hiba a mezőgazdaságban az, hogy aratás után leégetik a tarlót, nem törődnek azzal, hogy százezreket érő, lábon álló vagy rendre aratott gabonát veszélyeztetnek. A termelőszövetkezetek a tűzrendészeti bizottságok előtt azzal magyarázták ezt a divatos tarlóégetést, hogy így rengeteg kártevőt tudnak elpusztítani, és hogy a tarlóégetést egy korábbi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendeletre végzik. Csak engedéllyel igaz, van ilyen rendelet, de az nem mondja ki, hogy minden területen le kell ■ égetni a tarlót. Azt sem cáfolja senki, hogy a tarlóégetésnél a kártevők elpusztulnak, de tarlóégetéskor köteles minden közös gazdaság gondoskodni a tűzrendészeti szabályok megtartásáról. A szabályok pedig ezt mondják: „A tarlóégetés alkalmi tűzveszélyes cselekménynek minősül, ezért csak az előzetes helyszíni szemle alapján kiadott írásbeli engedélyben meghatározott szabályok megtartásával végezhető. Az engedélyt a létesítmény vezetője (igazgató, elnök), illetve az általa megbízott személy adja ki. A tarlóégetésért felelős személyt név szerint meg kell jelölni. Szeles időben tarlóégetést végezni nem szabad. A tarlóégetést 24 órával előbb be kell jelenteni az illetékes tanács vb-nek és az I. fokú tűzrendészeti hatóságnak. A tanács tájékoztatja majd az önkéntes tűzoltókat. A 30 katasztrális holdnál nagyobb tarló égetését szakaszosan kell végezni ... Az égetést pedig a tűzrendészeti szervek és a létesítmények vezetői rendszeresen ellenőrizzék . Végül: az égő tarlót — tűzrendészeti szerszámokkal felszerelve — őrizni kell. Hiszen sohasem lehet tudni, hogy a szél nem támad-e fel, amíg a hatalmas területen leég a tarló. A közös vagyon A Belügyminisztérium állásfoglalását egyébként minden gazdaság a napokban kézhez kapja. A tűzrendészeti bizottság dolgozói a közös gazdaságokban azt tapasztalták, hogy a vezetőség rábízza ugyan valakire a tarlóégetést, de az meggyújtja a tarlót, és mint aki jól végezte dolgát, otthagyja az égő területet. Ez tilos és szabálytalan! A tarlóégetés egyébként is sok gondot okoz a tűzoltóságnak. Aki távolról a lángokat észleli, azonnal riasztja a tűzoltóságot. A szakemberek nagy apparátussal kivonulnak, hogy a gabonát mentsék, a helyszínen pedig kiderül, hogy a riasztás tulajdonképpen vaklárma volt. Ezért az ilyen esetek miatt megtörténhet az, hogy a tűzoltók elkésnek onnan, ahol valóban tűz van. A közös vagyonra közösen kell ügyelnünk. Ez nem a tűzoltóság érdeke, hanem mindnyájunké. Értesítjük mosonmagyaróvári közműves vízfogyasztóinkat, hogy hálózati munkák miatt augusztus 9-én (vasárnap) 13 órától 18 óráig a vízszolgáltatás korlátozott lesz. A Lőpor utcában és a mosoni városrészben pedig a vízszolgáltatás szünetel. I. sz. megyei Víz- és Csatornamű V., Győr. A Lemezárugyár felvesz: — NŐI MUNKAERŐKET BETANÍTOTT MUNKÁRA, — FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, — GÉPLAKATOSOKAT BEÁLL. LAKATOSNAK, — SZERSZÁMLAKATOSOKAT ÉS — FIATALKORÚAKAT 6 ÓRÁS MUNKÁRA. Jelentkezés: Győr, Kálvária u. 55. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, apánk, nagyapánk, Smajda Mátyás és Pereisz Mihály temetésén részt vettek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, és fájdalmunkat részvétnyilvánításukkal enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Mosonmagyaróvár. Új repszert vezetnek be a lakosság polgári védelmi felkészítésében A lakosságnak, a polgári védelemmel összefüggő korszerű felkészítését biztosító oktató munkáról, az ezzel kapcsolatos további tervekről, feladatokról kért tájékoztatást dr. Sajnovics János vezérőrnagytól, a Polgári Védelem országos törzsparancsnokától Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A törzsparancsnok elmondta: — Az általános polgári védelmi oktatásban összesen mintegy ötmillió lakos vesz részt — önkéntes alapon. A 15 órás tanfolyamokat — az úgynevezett alapozó foglalkozásokat — országszerte a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezi, a polgári védelem illetékes területi parancsnokságaival együttműködve. Ez az oktatási rendszer 1970. december végéig marad érvényben. Az eddigi eredmények megteremtették az alapját annak, hogy a jövőben célratörőbben, differenciáltabban, korszerűbb formákban és módszerekkel folytassuk a felkészítést. A lakosság további polgári védelmi felkészítését 1971-től a következőképpen szabályozzuk: a honvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári védelmi oktatásban minden polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakos részére, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. Az oktatásban messzemenően érvényesítjük azt az elvet, hogy az államapparátusban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak képzést, amire rendkívüli időszakban munkakörüknél fogva szükségük lehet a termelési, az igazgatási feladatok folyamatos ellátásához, s hogy az ismeretanyag egyben önvédelmüket is szolgálja. A foglalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkásvédelmi képzéssel együtt a hivatalok, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői szervezik. Az erre vonatkozó országos parancsnoki utasítás, amely részletesen szabályozza a lakosság kötelező jellegű polgári védelmi oktatásának feladatait, már elkészült. Mi a lényege és célja az új felkészítési rendszernek? — Mindenkit arra képezünk ki, amit esetleges háborús körülmények között ismernie kell, ami munkája végzéséhez nélkülözhetetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni érdeken túl egyértelműen állami érdek is, természetes, hogy kötelező jellegű. Az oktatás során nyújtott ismeretek háborús körülmények között az élet folytatásához, a túléléshez, az állam fennmaradásához elengedhetetlenek. Mivel a lakosság felkészítése — éppen a differenciáltság miatt — rendkívül bonyolult, ezt a folyamatot nem lehet akkor kezdeni, amikor már a gyakorlatban szükséges az ismeretek alkalmazása, felhasználása. Akkor ugyanis már az elsajátított ismeretek, a felkészültség birtokában cselekedni kell. Az a tervünk, hogy 1995 végéig befejezzük a lakosság polgári védelmi felkészítését. Az ezt követő időkben nem tartjuk szükségesnek, hogy a lakosság szervezett polgári védelmi oktatásban részesüljön,így tervezzük, hogy a felkészítési időszak után, tehát 1976-tól a tömegkommunikációs eszközök (televízió, rádió, film) továbbá különböző kiadványok segítségével elevenítsük fel a mindenkor aktuális ismeretanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számára nyilván megnyugtató — be akarjuk fejezni a vég nélküli oktatást. Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az 1971-es évvel kezdődő ötéves felkészítési időszak alatt a lakosság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a termelésben elfoglalt helyének, szerepének megfelelően. De nem öt éven át, hanem úgy, hogy valaki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzésben, felkészítését befejezettnek tekintjük és rá is érvényes az előzőekben tett megállapítás: 1076-tól már csak „emlékeztető” felkészítésben részesül. — Hogyan valósítják meg a komplex és szinte személyekre lebontott felkészítést? — Eddig a tájékoztató előadásokon a felolvasásos módszer volt a jellemző. Ezt a gyakorlatot a jövőben az audiovizuális rendszer váltja fel. Új tankönyvek készülnek erre a célra, amelyek messzemenően figyelembe veszik a differenciáltságból fakadó igényeket. Az oktatás szemléltetésére, hatékonyabbá tételére kiképzést segítő filmek készülnek, s ezeket a foglalkozásokon levetítik az érdekelt kategóriákba tartozók előtt. Jelentős segítséget várunk a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól, amelyek szervesen bekapcsolódnak majd a polgári védelmi felkészítésbe. Ezenkívül az oktatási témák szemléltetésére makettek, rajzok, vázlatok is készülnek, s az előadó ezek bemutatásával magyarázza a tennivalókat a hallgatóknak. Brosúrák is megjelennek majd, s különböző szakkérdésekhez kapcsolódó témákból leporelló-sorozatok és más kiadványok is készülnek. — Hol tart az új rendszerre való áttérés előkészítése? — Már dolgozunk a végrehajtást részletesen megszabó intézkedéseken, a differenciáltságot biztosító követelményprogramokon. Készülnek a kiképzés tematikái, s ezek alapján kezdenek hozzá hamarosan a tananyagok kidolgozásához, a különböző szemléltető eszközök elkészítéséhez, a követelményprogramokhoz kapcsolódó tervek összeállításához, amelyek évekre bontva foglalják magukba a tennivalókat. Az új rendszer bevezetéséig hátra lévő időszak alapvető feladatának tartjuk, hogy mindenkivel megértessük az ilyen jellegű felkészítés szükségességét. Fontos, hogy az érdekelt szervek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az 1971-ben esedékes „indulás” zavartalan legyen — fejezte be nyilatkozatát dr. Sajnovics János vezérőrnagy. (MTI)