Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JLJOB 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK____________________* XXVI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARA: 80 fillér Egyetemi tanácsülés Sopronban Tanévnyitó, doktoravatás, eskütétel A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem idei tanévnyitó ünnepélyét, doktoravató és nyilvános egyetemi tanácsülését tegnap délután négy órakor tartották a Liszt Ferenc Művelődési Központ hangversenytermében. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Molnár Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának oktatási és kulturális osztályának vezetője, Port Árpád, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának titkára, valamint a város párt-, állami szerveinek vezetői, a megyei és városi KISZ-bizottság képviselői és az egyetem két karának dékánjai. Dr. Gál János, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket a Himnusz elhangzása után. Ünnepi beszédében megemlékezett a múlt tanévben végzett munkáról, az egyetemi oktatás korszerűsítéséről, amelynek megvalósítását egyik legfontosabb feladatul tűzték ki. Beszélt a kötelező foglalkozások és a vizsgák nagy számáról, a hallgatók túlterheléséről, arról, hogy az önálló munka, a gondolkodás és az alkotókészségek fejlesztése még nem áll az oktatás központjában. A növekvő követelményekkel nem tart lépést a korszerű képzési forma és módszer. A képzés egységesítését és hatékonyságát emelné, ha az azonos profilú tanszékek intézetekben, tanszéki csoportokban tömörülnének. Így nemcsak az oktatás, hanem a komplex kutatás összehangolása is végre valósággá válna. A korszerűsítés másik módjaként említem a nagy, termelő üzemekkel és kutatóintézetekkel való szorosabb együttműködést. Az idei tanév fő feladataként felezni kell az eszmei-politikai-ideológiai, világnézeti nevelés hatékonyságát is — mondotta. — Szoros kapcsolatot teremtünk az Országos Erdészeti Egyesülettel, ifjúsági szakosztályt alakítunk, a kollégiumban megvalósítjuk az önálló diákvezetést. Támogatjuk a hallgatók kezdeményezését, a pinceklubokat és a város tömegszervezeteivel együtt mindent elkövetünk, hogy sportcsarnokunk mellett fedett uszoda létesüljön. A Fertő tavon vitorlatelep építését tervezzük. Gál elvtárs örömmel számolt be arról, hogy az Országos Oktatási Tanács megtárgyalta a faipari üzemmérnökök képzési tanterveit, és javaslatot tett az illetékes főhatóságoknak, hogy az 1971— 72. tanévben a képzést kezdjék meg. Ezek után Gál János megnyitotta az egyetem 162. tanévét. Ezután dr. Pántos Györgyné, Goór József, Völgyi László, Barabits Elemér elmondták a műszaki doktori eskü szövegét. Ezen a tanévnyitó ünnepségen 26 erdőmérnök kapott aranydiplomát, egy pedig gyémántdiplomát. Az egyetem példamutatóan jól tanuló hallgatóinak megjutalmazása után a rektor kihirdette, hogy az erre a tanévre Bagamér Gáspár, Radeczki Jenőné és Molnár Ferenc hallgatók 1000 forinttal járó népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat kaptak. Az idei tanév 129. elsőéves hallgatója ezután tett esküt, amelynek elhangzása után az Internacionálé eléneklésével ért véget a tanévnyitó ünnepi tanácsülés. Udvardi Gyöngyi Csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói csatlakoztak az MSZMP Központi Bizottsága 1970. április 16-i ülésén meghirdetett kongreszszusi munkaversenyhez. Vállalták, hogy az 1970. második félévi nyereségüket 274 000 forinttal túlteljesítik. A vállalatnál működő szocialista brigádok tagjai legutóbbi üléseken még ezen felül is, pótvállalásokat tettek. Legjelentősebb a kereskedelmi főosztály Petőfi szocialista brigádjának bejelentése, amely szerint a mosonmagyaróvári kirendeltséghez tartozó bolthálózat tervteljesítését a jelenlegi 96,7 százalékról 100 százalékra segítik emelni, ami 108 000 forint nyereségnövekedést jelent. Jobb áruellátás végett a vállalat szocialista szerződést kötött az Országos Hűtőipari Vállalat győri gyáregységével. Mosonmagyaróváron, a KISZ-lakótelepen társadalmi munka segítségével megnyitottak egy új boltot, ahol a nyitástól kezdődően, két hétig minden vásárlás után 10 százalék árengedményt adnak a vállalati kockázati alap terhére. Ugyancsak Mosonmagyaróváron 15 százalékos árengedménnyel bor- és őszibarackvásárt rendeznek, amely egész szeptember hónapban tart. A vállalat eredményei fokozására Győrött egy, Mosonmagyaróváron pedig két újabb szocialista brigád megalakulását kezdeményezi. A lakosság jobb ellátására Győrött még ebben az évben korszerű, szép boltot nyitnak Adyvárosban és a Tanácsköztársaság útján. A X. pártkongresszus Irányelveit és határozatait szemináriumokon ismertetik meg a vállalat dolgozóival. A jelenlegi oktatási évben 3 párt-, 5 szakszervezeti és 1 KISZ-szemináriumot szerveznek. A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fejlesztési alapja terhére 184 000, a részesedési alap terhére pedig 45 500 forintot utalt át az árvízkárosultaknak. Ergonómiai vizsgálat Színhely Győr-Sopron megye A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottságának ipari osztálya és a MTESZ Győr megyei Szervezetének ergonómia bizottsága felméri a megyénkben dolgozó, 35 évnél fiatalabb egyetemet és főiskolát végzett nők és férfiak munka- és életkörülményeit. A közgazdászok és pszichológusok sok kérdésre várnak választ, ily módon akarják megtudni, hogyan élnek és dolgoznak, tudásuknak és végzettségüknek megfelelő munkaköröket töltenek-e be az egyetemet és főiskolát végzett dolgozók. Az országban ilyen alapos és sokrétű ergonómiai felmérést ebben a témakörben még nem végeztek. GEPNEZOBEIU Lengyel, német és román vendégekből álló, tizenöt tagú csoport látogatta meg ma Győr három intézményét: az Észak-dunántúli Textil-nagykereskedelmi Vállalatot, a Győri Textilipari Vállalatot és a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat győri adatfeldolgozó központját. Budapestről jöttek a látogatók, magyarországi útjukat a Belkereskedelmi Minisztérium adatfeldolgozó géppark- Juck Vayler tervezték. A tapasztalatcserén részt vevő, szocialista országokból jött szakemberek gépparkjaink szervezeti felépítését, a SZÜV budapesti központját, annak győri egységét és a nálunk alkalmazott gépeket működés, alkalmazás közben nézték meg. A Győrbe látogató csoport tagjai közt egyetemi tanár, adatfeldolgozó és számítástechnikai szakember, műszaki és közgazdasági képzettségű dolgozó egyaránt megtalálható volt 44 tartalomból: BÜNTETIK AZ ADÓCSALÁST BETELT A POHÁR KISALFÖLDI IFJÚSÁG A Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Dunai Vasmű és az alvállalkozók kongresszusi versenyben rekordidő alatt építették át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját. 82 nap helyett 65 nap alatt végeztek a nagy munkával. A rekonstrukcióval a 750 köbméteres vasolvasztót 1000 köbméteresre nagyobbították, így ez a kohó az ország legnagyobb vasolvasztója lett. (MTI fotó — Szilágyi Pál felv. — KS.) Miitől él meg ex iváni Kellner Tsz? Termelésfejlesztés házhoz szállítva Jót ígér a kukorica, abból kell nagyon sok az iváni Kellner Tsz-nek. Mert az iváni, a répceszemerei és a pusztacsaládi termelőszövetkezetek sorskötése a megye gazdaságai közül talán az egyik legnehezebb vállalkozása volt, ha a földek képességét vesszük alapul. Adottságaik miatt nehezen boldoguló gazdaságok, a termelési költség sok, és mégis 5—6000 forinttal kevesebb fizetség jut érte egy-egy tagnak évente, mint a környékben gazdálkodó szövetkezetekben. Dicsérik a keszthelyieket A Keszthelyi Termelésfejlesztési Kutatóintézet az egyesülés óta segíti a nagy gazdaságot, s lelkiismeretességéről beszélnek ma Ivánban, Pusztacsaládon és Répceszemerén. Elkészítette a Kellner Sándor Tsz öt évre szóló fejlesztési tervét, és ezen belül készült egy gyors intézkedési terv is az 1969. évi halmozott és bruttó termelési érték alapján. Az intézkedési terv (lényegében a nagy gazdaság megalapozását szolgálja) megvalósulására a múlt hónapban kapta meg a szövetkezet a 2 900 000 forint vissza nem térítendő, állami segítséget. Az őszi vetésterv már a keszthelyiek tanácsa szerint készült, lényege a sok takarmányról való gondoskodás. A kenyérgabona 1500 hold, az abraktakarmányt termő terület is annyi, ebből 1000 hold a kukorica. A nagyarányúkukoricatermeléshez a keszthelyiek a martonvásári intézet segítségét is kérték. Pillangós növényt 750 holdon termel a tsz, nyári szálast 504 holdon és 500 hold mindöszsze az egyéb árunövény. Gyors pénzforgás A fejlesztési terv javasolja a jelenlegi szarvasmarha-állomány tartását, 1120-at, ebből 400 a tehén, valamint terv szerint a sertés- és a juhlétszámot sem kívánatos növelni. Ellenben a jelenleginél is jóval több baromfi értékesítését írja elő a terv, vagyis az évi 109 000 helyett 400 000 húscsirke eladását — a gyors pénzforgás miatt. Ehhez a beruházás: istállópadlás átalakítása csibenevelésre, csibehizlaló istálló építése, és egy szárítóberendezés. Minek a szárítóberendezés? A nagyon sok baromfiértékesítés mellett látszólag ellentmondás, hogy ez a gazdaság abrakhiánnyal küzd, évente 8 millió forintot kell erre a célra tartalékolnia, mivel a 264 vagon évi szükségletből csak 130 vagonnal tud megtermelni. A szárítóberendezés segítségével hasznosítaná, illetve feldolgozná a szövetkezet a baromfitrágyát takarmánynak. A számítások szerint a 400 000 baromfi trágyájából 100 vagon abrak értékének megfelelő takarmányt állíthatna elő és ez óriási megtakarítás. A baromfi segítségével 1971-ben a bevétel 39 millió forint lenne az idei év tervezett 33 millió forintjával szemben — bizonyítják a keszthelyiek számításai. Jelenleg 40 000 napos baromfi nevelkedik a gazdaságban. Répceszemerén (ahol mindössze 5 munkabíró emberre számíthat a növénytermesztés, és a nyugdíjasok szorgalmának köszönhető az idén is a határ tisztasága) egy 130 férőhelyes volt növendékistállóban gyarapodnak a csibék. Teljesen gépesített szállás, egy műszakban egyetlen gondozó látja el a 12 500 állatot. Az első szállításból, tehát 12 500-ból a tsz tiszta haszna 110 000 forint volt. Csaknem másfél kilós átlagsúllyal adta át a baromfit 57 napos korban, és egy kiló hús előállításához 2,56 kiló abrakot etettek meg. Fizet a baromfi Ivánban és Pusztacsaládon az istálló padlásterét alakították csibenevelésre, a ráfordítás és a haszon hasonló összeggel alakul mindkét üzemegységben. Természetesen ebben nagyon sok a részük a lelkiismeretes és a munkát szakértően végző gondozóknak. Megszerették nagyon a baromfit az iráni Kellnerben, és elsősorban ettől várják anyagi biztonságukat, fizetőképességük javulását. gszm Tapasztalatok és tanulságok Tanácskozás a gabonatermesztésről Az idei gabonatermesztés tapasztalatairól tanácskoztak kedden Győrött a mosonmagyaróvári és a győri járás termelőszövetkezeteinek főagronómusai. Lapunk tegnapi számában ismertettük Alapfi Gézának, a rr megyei tanács főagronómusának vitaindító előadását, amelyben összegezte a tapasztalatokat, és a tapasztalatok alapján rámutatott a feladatokra. Cikkünk második részében az előadást követő vitáról tájékoztatjuk olvasóinkat. Dr. Beke Ferenc, Kossuthdíjas kutató, a Fertődi Növénytermesztési és Növénynemesítő Kutatóintézet igazgatója. — Nehéz az idén az egyes üzemek termésátlagaiból következtetni, amikor egy üzemen belül az egymás mellett levő gabonatáblák is másmás eredményt hoztak. Az okok láncolatának vizsgálata szükséges a tanulságok levonásához — mondotta dr. Beke Ferenc A megyei gabonatermesztés elégtelensége egyik fő okaként a kedvezőtlen időjárás mellett a technológiai fegyelem lazulását említette. Néhány gazdaság a száraz őszön laza magágyat készített, nem alkalmazta a legelemibb talajművelő munkagépet, a hengert. A szárazság ellenére mélyre került a mag, s az időjárás (hosszú száraz ősz, hosszú havas tél, kései csapadékos tavasz) ritkította a gabonát. Ott, ahol a magágy készítésekor sok hibát követtek el, vagy ott, ahol nem megfelelő volt az elővetemény, a rossz időjárás a hibákat sokszorosan nyilvánvalóvá tette. A senyvedt, a fejletlen gabonát azután megtámadták a különféle betegségek is. Dr. Beke Ferenc felszólalásában felhívta a gazdaságok figyelmét a fajta megválasztására, a vetőmagvak csávázására és műtrágya használatára. Dr. Milinkó István kandidátus, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karának tanára: — A kedvezőtlen időjárás kitermelte, szinte tenyésztette a gabona kórokozóit. Ezek voltak a fuzárium és a gabonalisztharmat. A lisztharmat a gabona egyik legveszedelmesebb kórokozója, s a védekezésnél erre kell gondot fordítani. A védekezés módjai a tarlóégetés, a talaj tápanyag-utánpótlása és a vetőmagcsávázás. Az egyetemi tanár elemezte a gabonabetegségek fajtáit, majd hangsúlyozta, hogy a gazdaságok az eddiginél több búzafajtát vessenek. Az idei nyár kedvezőtlen volt a Bezosztája 2 1 fajtára, tehát ebből az a tanulság, hogy egy fajtára nem szabad alapozni. A termelőszövetkezetek mérlegeljék a fertődi fajták hasznosságát, és a talajviszonyoknak megfelelően termesszék is. A gazdaságok a vetés előtt a legnagyobb gondot a fajta kiválasztása(Folytatás a X. oldalon)