Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
1970. szeptember 17., csütörtök A tanácsok önállóságáról Büntetik az adócsalást Beszélgetés a pénzügyminiszterrel Nemrég tartott sajtótájékoztatót Vályi Péter pénzügyminiszter arról, hogy milyen formákban növekszik 1971. január 1-től a tanácsok önállósága. A legfontosabb kérdések belefértek az A gazdasági reform bevezetése óta szerzett tapasztalatok, az egyre inkább kibontakozó kezdeményező készség teszi lehetővé, hogy a tanácsok önállósága fejlődjön, s az eddiginél érdekeltebbé váljanak megyéjük, városuk, községük fejlesztésében. E célért a legfontosabb, hogy az egységes gazdaságpolitikai (költségvetési politika) érvényesüljön, mert a tanácsok csak így tudnak majd rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. A pénzügyi szabályozásnak valóssá kell tennie a tanácsok augusztus 30-i tudósításba, de a tájékoztatót követő beszélgetés részletei már nem. A téma fontossága megérdemli, hogy újra fellapozzuk a jegyzetfüzetet, önkormányzati jellegének erősödését. Ezért növelik is a tanácsok bevételi forrásait, és emiatt kapnak nagyobb hatáskört a pénz felhasználására. Egy kérdésre válaszolva elmondta a pénzügyminiszter, hogy a vállalatok befizetései végső soron a megyei tanácsokhoz folynak be, feladatuk, hogy a központi elvhez hasonlóan (a kevésbé fejlett területek kapjanak nagyobb támogatást) a városi, községi tanácsokat érdekeltté tegye területük gazdaságának fejlődésében, adómorálnak egyre fontosabb a társadalmi jelentősége, ez is indokolja, hogy a jövőben nagyobb szigorral járjunk el a szabályok ellen vétőkkel.” Még egy közérdeklődésre számot tartó részletet érdemes kiragadni a beszélgetésből. Az egyik kérdező arról beszélt, hogy a kiskereskedők és a kisiparosok nem a működési területükön, hanem a lakóterületükön adóznak. Ott, ahol tevékenységük ellenőrzése a legkevésbé megoldható. A pénzügyminiszter válaszában tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy a minisztérium szakemberei foglalkoznak a kérdéssel. Általános javaslattervezet készül a mindenkit megnyugtató rendezésre. Ez a kérdés is, valamint az előző tudósításban és ebben a cikkben leírtak a közeli hetekben a kormány, majd az országgyűlés elé kerülnek jóváhagyás végett. (Csiszka) A pénz az önkormányzat alapja Nagy forgalom — kis létszám Az eddiginél nagyobb tanácsi önállóság az adóztatás korszerűsítését is szükségessé tette. A jövő évben az adóügyeket mindenütt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, illetve a területi bevételi igazgatóságok intézik. Az eddigi 127 helyett mindössze hat helyen, a területi igazgatóságoknál könyvelik az adókat. Ennek megkönnyítésére számítógépeket helyeznek üzembe, és az idén kezdi meg munkáját a Pénzügyminisztérium Számító Központja is. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának feladata az elvi, közgazdasági irányítás, a területi igazgatóságok az összesítést és a nyilvántartást vezetik, a megyei hivatalok pedig a közvetlen adóbehajtást és az ellenőrzést. Ezek a változások központosítják a feladatokat, és így természetesen nagyobb áttekintés lesz a pénzügyi gazdálkodásról. A számviteli munka gépesítése gazdaságossá válik, ugyanakkor dolgozói létszám is megtakarítható. Amikor Vályi Péter pénzügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi másfél évben két és fél milliárd forint nagyságú szabálytalanságot fedeztek fel az adóalapok vizsgálatánál, megkérdezték: „Elég keményen lépünk-e fel mi az adócsalókkal szemben? A kapitalista országokban ugyanis nagyon szigorúan büntetik az egyéneket és vállalatokat is valótlan adóbevallás miatt.” Nagyobb szigorral A miniszter határozottén válaszolta: „Még mindig nem vagyunk elég erélyesek, az adóellenőrzés eddigi minőségével sem lehetünk elégedettek. Ezen javítani fogunk. S mivel az Vandálok a fürdőszobában , kár sok százezer Hol A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat a házgyárban készült fürdőszobákat felszerelve szállíttatja az építkezésekhez, ahol daruval emelik a helyükre őket, majd ott megfelelő eljárással rögzítik. Az építésnek csak egy későbbi szakaszában kötik be a fürdőszobákba a vizet, a gázt, az áramot, egyszóval később végzik el a szakipari munkákat. A győri Adyvárosban az új lakóépületeken mintegy 600 építőipari munkás dolgozik, azonban nem mindegyiküknek szívügye a nép vagyonának megóvása. Az ellenőrzésekkor különös dolgok derültek ki. Egyes lelkiismeretlen dolgozók letörték a fürdőszobákban a csaptelepeket. A mosdókagylókba belevágták a nehéz kalapácsot, az amúgyis nehezen kapható cikk, darabokra törött. A tükröt kettétörték, a zuhanyozó gégecsövét tornagyógyakorlatok végzésére használhatták, mert úgy ki- V_______________________________ nyújtották, hogy használhatatlan lett. A törülközőtartóval is erőmutatványokat végezhettek, mert meggörbültek. Csak a nagy károkat soroltam fel, az apróságokról nem tettem említést. Mindezekkel a rongálásokkal 1968 óta — akkor kezdődött az építkezés —, sok százezer forint kárt okoztak a vandálok a társadalmi tulajdonban. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat mérnökei a rongálások megakadályozására a fürdőszobák beépítésére új technológiát dolgoztak ki. Szerintünk azonban elsősorban arra van szükség, hogy a tisztességes munkások közösítsék ki maguk közül azokat, akiknek nem szívügyük a társadalmi tulajdon, a nép vagyonának megóvása, a dolgozó családok jövendő otthonának védelme és tiszteletben tartása. I. B. Új boltok Adyvárosban Győr Város Tanácsa megállapította, hogy a lakosság jobb ellátása végett bővíteni kell a győri zöldség- és gyümölcsbolt-hálózatot. Felkérte a tanács a MÉSZÖV-öt, hogy a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából a Győri ÁFÉSZ részére új zöldség- és gyümölcsboltok létesítésére bizonyos összeget adjon. Ezt követően a MESZÖV-vel közcsen megkeresték az Általás Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségét, ahonnan a Győri ÁFÉSZ-nak 1,7 millió forintot utalnak át. A kikötés az volt, hogy a pénzből kizárólag burgonya-, zöldség- és gyümölcsboltot lehet építeni. Az Adyvárosban a Győri ÁFÉSZ 600—800 négyzetméter alapterületű áruházat építtet, amelyből 400 négyzetméter alapterületen ábc-áruház lesz, a többin pedig zöldség- és gyümölcsbolt létesül. KISALFÖLD Iskolakombinát lesz Győrött Felújítják a soproni színházat A Győr-Sopron megyei beruházásokról Naponta tömegével érkeznek vissza szerkesztőségünkbe a nemrég közölt közvélemény-kutató írek. Ezekben a kedves olvasók egy része ezt írja: „Szívesen olvasnék többet a városok fejlesztéséről...” Felkerestük Válki Istvánt, a Győr-Soprom megyei Beruházási Vállalat igazgatóját és arra kértük: számoljon be olvasóinknak azokról a beruházásokról, amelyekkel foglalkozik a vállalat. — Gondozásunkban évente általában 600 millió forint értékű munka készül el Győr-Soprom megyében. Tevékenységünk azonban ezzel nem merül ki. Azért, hogy a beruházások zavartalanok és folyamatosak legyenek, kénytelenek vagyunk megelőzni napjainkat. Ezért egykét évvel előre tervezünk. Ez évente 2 milliárd forint értékű boruházás. Ebben a nagy összegben természetesen benne vannak a tanácsi és vállalati beruházások, sőt, részben a termelőszövetkezetiek is. Félreértés ne essék, nem akarunk vetélkedni a Mezőgazdasági Beruházási Vállalattal, de ha valamelyik közös gazdaság ragaszkodik a mi gondozásunkhoz, készséggel vállaljuk a munkát. — Az olvasókat minden bizonnyal elsősorban a lakásprogram és a kapcsolódó beruházások érdeklik. Győrött, az Adyvárosban, a Felszabadulás útjától északra lévő részen, az I. ütem építése befejeződött. Hátra van még a tereprendezés és a kapcsolódó beruházás, az ábc-áruház, és a szolgáltatóház. A Győr megyei Építőipari Vállalat minden erőfeszítése ellenére, anyaghiány miatt késett az átadás. Az elmaradt munkák október végére elkészülnek. A Felszabadulás útjától délre, egészen a vasútvonalig terjed a II. építési ütem. Az építkezés már javában tart. Ez év végére 1091 lakás készül el. Már azoknak az épületeknek az alapozása is megkezdődött, amelyeket csak 1971-ben készítenek el és adnak át. Jövőre 1194 lakás épül fel az Adyvárosban. Ehhez minden előfeltétel megvan. A mostani munkák mellett már az 1972. évi tervekkel foglalkozunk. Készülnek az iskolakombinát tervei. Az épületben lesz bölcsöde, óvoda és általános iskola. Az építés a tervek szerint 38 millió forintba kerül. — A napokban kaptunk értesítést arról, hogy a Budapesti Városépítő Tervező Vállalatnál — ahol a Sopron északnyugati városnegyed beépítésének vázlatterveit készítik — jól halad a munka. Egy felülvizsgáló bizottság ugyanis nemrég tanulmányozta a készülő terveket és jónak találta. A további munka tehát zavartalan lesz. A Sopron városi Tanács tervosztálya 1973-ban szeretné megkezdeni a beépítést az új városnegyedben. Sopronban egyébként az idén 582 lakás készül el. Jövőre csak hatvan, mert a kivitelező vállalat csak így tudja célszerűen megoldani a daruk átcsoportosítását. Két év múlva, 1972-ben 165 lakás épül Sopronban. Mosonmagyaróváron az idén 255 lakás készül el. Jövőre 180, 1972-ben pedig 150. A lakások Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróváron a házgyár termékeiből készülnek. Kapuvárott és Csornán a fűtési gondok miatt nem tudják alkalmazni ezt a formát. Mindkét helységben az idén 16, jövőre pedig kétszer 16 lakás épül fel középblokkos, illetve hagyományos módon. — Milyen nagyobb beruházások lesznek még a megyében? — Mint a győri lakók láthatták, lebontották a Bajcsy- Zsilinszky és az Aradi vértanúk útja sarkán lévő régi, rozzant, egyemeletes épületet. Az előmunkálatok ezzel megkezdődtek az 1500 adagos konyha és étterem építésénél. A munka 20 millió forintba kerül. Terv szerint 1972-ben készül el az épület. A sokat vitatott győri szikvízüzemi gond is megoldódik végre. Ötmillió forint költséggel Nádorvárosban, a központi gyermekkonyha mellett épül fel az új telephely. Átköltözés után, 1972- ben a mai szikvízüzemet lebontják és a helyére tízemeletes lakóépületet emelnek. A Szeszgyár utcában a régi turistaszállót már lebontották. Ott épül fel 16 millió forint költséggel a Patyolat korszerű telepe. A győri benzinbontó működik ugyan, de a beruházás még javában tart. Most készülnek a szolgálati lakások és a központi iroda épülete. A benzinbontó a kapcsolódó beruházásokkal együtt, 160 millió forintos beruházás. — Mosonmagyaróváron a legnagyobb összegű beruházás a kórház építése, 43 millió forintba kerül a főépület elkészítése és ezzel végre korszerű lesz a járás fekvőbetegeinek ellátása. Sopronban jövőre megkezdődik egy 40 személyes bölcsőde és egy 75 személyes óvoda építése a Kőfaragó téri lakótelepen. Végül: felújítják 10 millió forint költséggel a Petőfi Színházat — fejezte be tájékoztatóját Válki István igazgató. tksa) MuH a „fehér gyil" Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon nagy sikert aratott a „fehér gyöngy” elnevezésű nyúlfajta, amelyet hazai szakemberek — a Gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet munkatársai — nemesítettek ki. Ez az első, magyar, nagy hozamú gazdasági nyúl; kiváló tulajdonságai vetekszenek a legjobb külföldi fajtákéval. A „fehér gyöngy” nagyüzemi tenyésztésére az országban elsőként a mecseki hegyháton működő Bikari Állami Gazdaság vállalkozott. Hatalmas, korszerű nyúlfarmot hozott létre. A Gödöllőről származó szülőpárokat az anyatelepen elszaporítja, a tőlük származó hibridnyulakat pedig a nevelőtelepen meghizlalja és exportálja. Egy anyaállat évente négyszer—ötször fial, s a kicsinyek már 10—12 hét alatt elérik a kívánatos két és fél kilogrammos testsúlyt. Jelenleg több mint 20 000, fehérbundás „fehér györgy”öt gondoz. Olasz kereskedők minden mennyiségben átveszik az ízletes húsú, magyar pecsenyenyulat. Nem kevésbé értékes exportcikk a nyulak hófehér szőrméje, amelyet kalapkészítésre használnak fel. (MTI) PILLANATKÉP A VÁSÁRBÓL. — Mit tudhat ez a mezőgazdasági helikopter? Jó hír az autósoknak Hazánkban a következő öt év alatt 340 000 új személygépkocsi kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 220 000-ről 560 000-re emelkedik a kocsik száma, s ezzel együtt ugrásszerűen megnő az alkatrészek iránti kereslet. Hazai üzemek is vállalkoztak olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek importja nem oldható meg. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat és a cinkotai Auras Alkatrészgyár motoralkatrészek, a Vilkesz szövetkezet és a Bakony Művek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását vezette be. Az ellátás javítására hálózatát is növeli az AUTOKEE. Tanácskozás a gabonatermesztésről (Folytatás az 1. oldalról.) nak talajelőkészítésén kívül a csávázásra fordítsák, hogy megvédjék a gabonát a talajban támadó gomba és talajban fészkelő egyéb kártevők ellen. Doma Sándor, az Állami Vetőmagfelügyelőség vezetője: Kérte a gazdaságokat, hogy időben küldjék be a vetőmagvakat vizsgálatra, hogy a felügyelőség még a vetések megkezdése előtt megküldhesse véleményét. A tapasztalat: sok minta nem felel meg a feltételeknek. Ezért hangsúlyozta, hogy újítsák fel a gazdaságok a vetőmagvakat. Bodor János, az öttevényi termelőszövetkezet főagronómusa. — A gazdaságoknak meg kell tartaniuk a technológiai fegyelmet, hogy eredményesen termesszék a gabonát. A tapasztalat, hogy nem zárják le kellően a talajt, ezáltal rájisz a magágy vízgazdálkodása, s a csíraképződés lassan indul meg. Tapasztalatából állapította meg, hogy fontos az elővetemény kiválasztása, s a fajta megválasztása a talajviszonyoknak megfelelően. Megemlítette, hogy hálás a fertődi fajta, kevésbé érzékeny a különböző betegségekre, és kellő gondozással (talajelőkészítés, műtrágyázás, levéltrágyázás) jól fizet. Baitner Ferenc, a hédervári termelőszövetkezet főagronómusa: Véleménye szerint megfelelő hely, megfelelő vetemény kell ahhoz, hogy a búza jól teremjen. A fajtát nem mint csodaszert említette, inkább az agrotechnika és technológia összhangjára hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy vetés idején kell a talajfertőtlenítésről gondoskodni. Káldi Endre, a jánossomorjai termelőszövetkezet főagronómusa: Hiányolta, hogy a termelőszövetkezetek nem juthatnak hozzá talajfertőtlenítő szerekhez, melyek leginkább megvédik a gabonát a különböző kártevők támadásai ellen. Kopácsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa: A pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának véleményét tolmácsolva felhívta a gazdaságok figyelmét arra, hogy minden termelőszövetkezet saját lehetőségeihez mérten tervezze a gabonatermesztést, és tekintse a gazdasági feladat mellett politikai feladatnak is a terméshozamok növelését. Haraszti Lászlónak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének szavaival ért véget a tanácskozás. Zárszavában elmondotta, hogy nehéz feladatot oldottak meg az idén a megye termelőszövetkezetei. A különböző okok veszteséget okoztak a gazdaságoknak, a késést és a veszteséget azonban az őszi munkák gondos végzésével, körültekintő szervezéssel pótolhatják a megye közös gazdaságai. P. I. 3