Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A tartalomból: Jövedelem, életszínvonal Emberek és közösségük Még egy pillantás • Sport ízig-vérig muzsikusok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1910. OKTOBER 18, VASÁRNAP ★ XXVI. ÉVFOLYAM 245. SZÁM Dolgos esztendők mérlege A győri kommunisták küldöttértekezlete Majdnem 9000 győri kommunista képviseletében tanácskozott tegnap a megyei pártbizottság székházának nagytermében a Győr városi pártértekezlet. A küldöttek a pártértekezlet elnökének Bittmann Ernőt választották. Az elnökségben helyet foglaltak: Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Palotás Gyula, az MSZMP KB munkatársa, Jankovics István, a Győr városi Pártbizottság első titkára, Molnár Lajosné és Lakatos László, városi pártbizottsági titkárok, dr. Csernitzki Gyula, a Győr városi Tanács elnöke, Ligeti Imre, richards gyári igazgató, Nagy Károly, az ÉDÁSZ igazgatója, Sindulár Pál, a BM Győr városi Rendőrkapitányság vezetője, Jankovits György, a megyei tanács osztályvezetője, Szemenyei János, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár párttitkára, Káldi Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Maár Ferenc, a belvárosi pártszervezet küldötteként, Darvas Frigyes, a Győr városi KISZ-bizottság titkára, Varga Tibor, a Magyar Vagon- és Gépgyár pártbizottságának titkára, Kádár Ilona, a Győri Textilipari Vállalat dolgozója, Hevesi János, az SZMT munkatársa és Rikovics Géza, győrszentiváni tsz pártszervezet küldötte. Az elnöki megnyitó után az írásos beszámolóhoz Jankovics elvtárs, az MSZMP Győr városi Pártbizottságának első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Ebben — egyebek között — számot adott a pártszervezetek kongresszusi előkészületeinek tapasztalatairól. Az MSZMP IX. kongresszusi határozatainak szellemében * A Győr városi pártbizottság a pártértekezlet elé terjesztett jelentésének bevezetőjében megállapítja, hogy az utóbbi négy év eredményei az eddigi történelmében egyedülállóak. A várospolitikában mértéktartóan, de erőteljesen, szemmel láthatóan érvényesültek a nagyvárosiasodásra irányuló törekvések. A párt IX. kongresszusa tűzte ki azokat az alapvető gazdaságpolitikai célokat, melyek Győr üzemeinek, vállalatainak tevékenységét meghatározták. Teljesült az ipari termelésnek évi 6 százalékos emelése, bár az évenkénti növekedés nem volt egyenletes. A harmadik ötéves terv előreláthatóan 30— 33 százalékos ipari termelésnövekedéssel fog zárulni. Számottevő a fejlődés 1970 első felében, s ez azt mutatja, hogy az átmeneti időszak után a vállalatok irányítása egyre inkább alkalmazkodik a gazdaságirányítás új rendszeréhez. A termelés növekedésében nagy szerepe van Győr gépiparának. A Magyar Vagon- és Gépgyár idén 40 százalékkal termel többet a múlt évinél. Nőtt a győri könnyűipari üzemek termelésének részaránya az ország könnyűipari termelésében, és rangos hetet foglalnak el a tárca irányítása alá tartozó vállalatok között. A négy év alatt a Richards, a Pamutszövő- és Műbőrgyár kollektívája háromszor nyerte el a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. A Cardo, a Lenszövőgyár pedig háromszor volt kiváló vállalat. A hat élelmiszeripari üzem négy év alatt 43 százalékkal növelte termelését. Győr üzemeiben, vállalatainál előállított termelési érték 1966-ban 8 milliárd forint volt, a múlt év végére pedig meghaladta a tizenöt milliárdot. Nem teljesült a IX. kongresszusnak a termelékenység emelésére hozott határozata. Ennek egyik oka, hogy több üzemben nem kellően készítették elő a munkaidő-csökkentés. További termelékenység-rontó tényező volt az átlagbérszint betartása végett megvalósított nagyarányú létszámemelés, a nagyfokú munkaerő-vándorlás és az ezzel együtt járó munka A beszámolási időszakban bővült a győri üzemek külkereskedelmi tevékenysége, a gyártott termékeknek több mint egynegyede közvetlen és közvetett exportra kerül. A győri termékek keresettek, a gyártmányösszetétel szinte valamennyi üzemben bővült, korszerűsödött. Ehhez számottevően hozzájárult a termelési kapacitás növelésére fordított 4,6 milliárd forint értékű beruházás. A vagongyárban 3,8 milliárd forintot fordítottak e célra, a könynyűiparban mintegy másfél milliárd a termelés bővítésére költött összeg. Örvendetes, hogy a győri üzemek vezetői gyorsan, rugalmasan igazodtak a piaci igényekhez, s az értékesítési szervezet tökéletesítésében számottevő eredményeket értek el. Figyelmeztető jelenség azonban a túlóra-felhasználás nagymértékű növelése. A gazdasági munkában végzett politikai nevelő tevékenységnek támaszává vált a szocialista munkaverseny és fegyelem-lazulás. Kedvező változás csupán 1969. második, még inkább 1970. első felében történt. Győr üzemeiben ez év első hat hónapjában a többlettermelésnek 90 százaléka származott termelékenységből. A legjobb eredményt a Magyar Vagon- és Gépgyár közössége érte el, amely a 40 százalékos termelési többletet teljes egészében termelékenységből fedezte. A Szerszámgépipari Művek győri Célgépgyárában a 22 százalékos többlet 90 százaléka származik termelékenységből, a brigádmozgalom. Az elmúlt négy esztendőben hatszáznál több brigád alakult, s e közösségekben csaknem harmincezer ember tevékenykedik. Széles körű verseny bontakozott ki a párt és kormány felhívására az árvízkárok ellensúlyozására. Az üzemek kollektívái a párt X. kongresszusának tiszteletére erejükhöz mérten többletvállalásokat tettek a tervezett nyereség túlteljesítéséért. A gazdasági eredmények növelése mellett azonban az eddiginél többet kell tenni azért, hogy a szocialista címért küzdő brigádközösségek jobban, eredményesebben foglalkozzanak a szocialista ember formálásával. Kelendő termékek, korszerűsödő üzemek Az elnökség három tagja (balról jobbra) Jankovics István, Bittmann Ernő, Pataki László Javult a vezetés színvonala Nem eleget — állapította meg a városi pártbizottság beszámolója. Az új irányítási (Folytatás az 5. oldalon.) Kutatási terv 1975-ig Van-e olaj a Kisalföld alatt? Bő negyven négyzetméteres szoba, barokk stílusú szekrényekkel, sok könyvvel, nagy íróasztallal, a Lenin körútra néző balkonnal, komótos fotelekkel, a falakon lepedőnyi térképekkel. Ebből a budapesti szobából irányítják a hazai olajkutatásokat A százmilliós munkák biztos kezű parancsnoka délelőtt 10 órára adott találkozót, de tíz óra előtt egy perccel a vezér hívatta. Keveset várni kell, addig a térképeket tanulmányozom. Az egyiken az ország földtani adatait tüntetik fel, a Kisalföldet átszelő vonalak mellett, 3—4—5000 méteres jelzések. A másik térkép beszédesebb a nem szakembernek is, a jelenleg termelő kutakat és a kutatófúrások helyét tüntették fel rajta. A Kisalföldön kétféle jelzést mutat a térkép: a felderítő kutatófúrásokat és szeizmikus reflexiós méréseket. Gönyü tájékán, és Győrtől egyujjnyira jelölték a kutatások helyeit. Előfutár a tudomány Nem kell sokáig töprengenem a térképjeleken, jön az olajparancsnok, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt földtani főosztályának vezetője, dr. Szalánczi György. Mosolyogva hallgatja lapunk kérdéseit: Meddig marad üresen az ,,olajos” térképeken a Kisalföld helye, van-e egyáltalán olaj a kisalföldi medencében, feltételezhető-e itt a szénhidrogének jelenléte és mikor lehet szó ezeknek az energiáknak a feltárásáról? Röviden válaszol. — Derűlátó vagyok és bízom előrejelzéseimben. Most még azt tüntetjük fel ezen a térképen, hol kutatunk olaj után a Kisalföldön. Néhány év múlva alaposan át kell majd rajzolnunk ezt a térképet. Élő, termelő kutakat rajzolunk a Kis-Duna, Rába és Rábca vidékére. Miért volt eddig felderítetlen hely a Kisalföld? A föld és az olaj doktora sorjázza az okokat. A korábban szerzett biológiai adatok azt bizonyították, hogy a Kisalföld alatt 2—3, sőt 6000 méter vastagságú tengeri üledékes kőzet található. Ez a tény mindenesetre biztatónak látszott, hiszen olaj csak az A fúrást egyébként is sok kutatás előzi meg. Az olajkutatásnak ugyanis nincsenek közvetlen módszerei. A szakembereknek előbb a föld belsejét kell megismerni, és a föld szerkezetéből következtetni lehet arra, lehetséges-e olaj azon a helyen, ilyen kőzetekben található. Tovább azonban sokáig nem tudtak menni a kutatók, mert a fúrási technológiák nem tették lehetővé az ilyen mélység feltárását. Ennek az úgynevezett előtanulmányozásnak is változnak a módszerei. A szeizmikus módszerek nem tették lehetővé, hogy a 4—5000 méteres mélységekben kimutathassák a föld valós szerkezetét. (Folytatás a 7. oldalon.) Kutatás a mélyben ARA: 1,— F1 Soproni műszaki hetek Kisházi Ödön előadása Szombaton délelőtt a MTESZ soproni klubjában dr. Gunda Mihály egyetemi tanár, a MTESZ Sopron városi szervezetének elnöke nyitotta meg a VIII. soproni műszaki heteket. Az elnökség nevében köszöntötte Kisházi Ödönt, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, Gál Ödönt, a MTESZ központi titkárát, Zárai Károlyt, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkárát, a város vezetőit, a résztvevő 200 műszaki szakembert. Ezután az 1952- ben alakult soproni tudományos egyesületek társadalmi tevékenységéről, a 17 egyesületben dolgozó mintegy 2000 szakember munkájáról szólt. A megnyitót Kisházi Ödön ,,Sopron szerepe a nyugatdunántúli regionális fejlesztési tervben” című előadása követte. Ebben szó volt a 46 000 lakosú város természeti adottságairól, a Lővérek üdülésre, gyógykezelésre egyaránt alkalmas klímájáról. Ezért e területeket fejleszteni kell, s ennek szellemében készült el három évvel ezelőtt a Nyugat-Dunántúl üdülési és idegenforgalmi regionális terve. Mint Kisházi elvtárs mondotta, 1985-ig Sopronban 5000 ember bevándorlásával kell számolni. — A településhálózat fejlesztésének részeként — mondta a továbbiakban — a város gázellátása megoldódna azzal, hogy a Budapestet és Győrt érintő, Szlovákiába vezető tervezett földgázvezetéket Csorna és Kapuvár érintésével Sopronig meghosszabbítanák. — Számos tanulmányterv készült a Fertő tó és környéke fejlesztési lehetőségeiről. A kutató munka jó alap a Nyugat-Dunántúl üdülési és idegenforgalmi regionális terve kidolgozásához. Az ezt jóváhagyó kormányhatározat előírja, hogy a fejlesztéshez szükséges anyagi erőforrásokat a jelentősebb településekre kell összpontosítani. Köztük Sopront, a Fertő tavat és környékét, valamint Kőszeget említik. Az Elnöki Tanács elnökhelyettese ezután Sopron kommunális ellátásáról, a belváros rekonstrukciójának zavartalan lefolyásához szükséges váltólakások építéséről a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseiről beszélt, vázolta a közlekedési és postaügyi tárca terveit. Az előadás után a vendégek megtekintették az Erdészeti és Faipari Egyetemet, valamint az Állami Szanatóriumot, ahol Kisházi Ödön elvtárs, dr. Nagy László igazgató-főorvostól Balf fürdő fejlesztési munkáiról tájékozódott. " *" * Most kell az összefogás Földben a búza java a soproni, a csornai járásban Megyénk téeszei jó szervezéssel, a gépi erő kihasználásával igyekeztek kihasználni az esetlen őszi napokat, a nyáron összejött késést mégsem sikerült behozni. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták, hogy a vetőszántások 92 százalékát végezték el eddig a közös gazdaságok, még 10— 12 000 holdon hiányzik a magágy-előkészítés az őszi kalászosok alá. A téeszek a kongresszusi versenyben vállalták, hogy időben teszik földbe a kenyérgabonát. A tervezett 16 000 holdból eddig még csak 60 000 holdon van földben a mag. Leginkább a győri járás és Kapuvár környéke maradt el. A győri járásban a búzának csupán 56 százaléka, a kapuvári és a környező termelőszövetkezetekben 55 százaléka van elvetve. A csornai járásban viszont 68, a soproniban pedig már 70 százalékát vetettek el a kenyérgabonának. Érdemes megemlíteni azoknak a közös gazdaságoknak a nevét, ahol előrehaladtak a vetéssel: Beled, Öttevény, Jobaháza, Maglóca befejezte a búza vetését. A győri Új Élet Tsz, Mecsér, Mosonmagyaróvár-Máriakálnok, Újkér és Pereszteg néhány nap múlva túl lesz a nagy gondon. Néhány helyen azonban elhanyagolták ezt a munkát: a győrszemerei téeszben a tervezett 519 hold búzából csupán 40 holdat vetettek el. A börcsi közös gazdaság 20, a soproni Dózsa Tsz 32, a bősárkányi 30, a barbacsi 42, a tényői 25, a koroncói 30 százalékára áll a búzavetésnek. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek a kongresszusi versenyben vállalt kötelezettségeiket nagyobb szervezettséggel valósítanák meg. Azok a gazdaságok viszont, amelyek túl vannak a munka nehezén, igyekezzenek a gépek kölcsönbeadásával segíteni a vetésben lemaradt termelőszövetkezeteken. Ami a betakarítást illeti: a burgonyának 98 százalékát, a cukorrépának 50, a napraforgónak 80 százalékát takarították be a termelőszövetkezetek. Tavaly hasonló időszakban a kukoricának mintegy 50 százaléka már a szárítókban volt, jelenleg csupán 25 százalékát takarították be a termelőszövetkezetek a termésnek. Nagy összefogásra, segítségnyújtásra van szükség ahhoz, hogy a közös gazdaságok az őszi mélyszántást időben befejezzék. A mintegy 175 000 hold őszi mélyszántásból eddig 40 000 holdat végeztek el a termelőszövetkezetek, szükség van tehát arra, hogy a fagyok előtt kettős, vagy nyújtott műszakkal, jobb szervezéssel meggyorsítsák a közös gazdaságokban ezt a munkát is. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek vezetői ott, ahol arra szükség van, jutalmazásokkal ösztönöznék a traktorosokat a mind jobb, mind gyorsabb munkára, p—« !—