Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Megkezdődött az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) — a Finn Kommunista Párt kül­döttségét, élén Taisto Sinisalo elv­társsal, a Finn Kommunista Párt alelnökével;­­ — a Francia Kommunista Párt küldöttségét, élén Francois Billoux elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — a Görög Kommunista Párt küldöttségét, élén Kosztasz Kolijan­­nisz elvtárssal, a Központi Bizott­ság első titkárával; — Írország Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, élén Michael O’Riordan elvtárssal, a párt főtit­kárával ; — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségét, élén Kira Oligorov elvtárssal, az Elnök­ség Végrehajtó Irodájának tagjá­val; — a Koreai Munkapárt küldött­ségét, élén Han Ik Szu elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával; — a Kubai Kommunista Párt küldöttségét, élén Fabio Grobart elvtárssal, a Központi Bizottság tagjával; — a Luxemburgi Kommunista Párt küldöttségét, élén Dominique Urbany elvtárssal, a párt elnöké­vel; — a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttségét, élén Niamin Zsagvaral elvtárssal, a Politikai Bi­zottság tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával; — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Bert Pearce elvtárssal, a Politikai Bi­zottság tagjával; — Németország Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Max Reimann elvtárssal, a Központi Bi­zottság első titkárával; — a Német Kommunista Párt küldöttségét, élén Herbert Mies elvtárssal, a párt alelnökével; — a Német Szocialista Egység­párt küldöttségét, élén Friedrich Ebert elvtárssal, a Politikai Bizott­ság tagjával; — a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Leif Hammer­­stad elvtárssal, a Titkárság tagjá­val; — a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét, élén Hans Mahle elvtárssal, a Pártelnökség Irodájának tagjával; — az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, élén Agostino Novella elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élén Jose Vitoriano elvtárssal, a Központi Bizottság Titkárságának tagjával; — a Román Kommunista Párt küldöttségét, élén Paul Niculescu- Mizil elvtárssal, a Központi Bi­zottság Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; — a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, élén Ignacio Gallego elvtárssal, a Végrehajtó Bizottság és a Titkárság tagjával; — San­ Marino Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Vin­cenzo Pedini elvtárssal, a Köz­ponti Bizottság tagjával; — a Svájci Munkapárt küldött­ségét, élén Jakob Lechleiter elv­társsal, a párt titkárával; — Svédország Baloldali Pártja — Kommunisták küldöttségét, élén Gunvor Ryding elvtársnővel, a Po­litikai Bizottság tagjával; — a Török Kommunista Párt küldöttségét, élén Yakub Demir elvtárssal, a Központi Bizottság el­ső titkárával. A kongresszus küldöttei hosszan tartó nagy tapssal köszöntötték a testvérpártok delegációit. Fock Jenő ezután bejelentette, hogy a X. kongresszus munkabi­zottságaira vonatkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a kül­döttek rendelkezésére bocsátotta. A kongresszus résztvevői a munkabi­zottságokra előterjesztett javaslat fölött együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. A X. kongresszus titkársága: vezetője: Biszku Béla; tagjai: Karakas László, Komó­csin Zoltán, Pullai Árpád, Tóth Mátyás. Fellebbviteli bizottság: elnök: Varga Gyula; tagjai: Ladányi József, Lantos Zoltán, Méhes Lajos, Nagy József­­né, Sándor József. Jelölő bizottság: elnök: Németh Károly; tagjai: dr. Bodnár Ferenc, Bru­­tyó János, Csáki István, Cservenka Ferencné, Egri Gyula, Frank Fe­renc, Győri Imre, Havasi Ferenc, Herczeg Károly, Jedlicska Gyula, Kiss Józsefné, Kovács Antal, Né­meth Ferenc, Oláh György, Orosz Ferenc, K. Papp József, Pap János, Pataki László, dr. Rapcsák András, dr. Romany Pál, Ruzsics Ibolya, Tárcsás Tibor, Vándor László, Ve­res József. Szerkesztő bizottság: vezetője: Nemes Dezső; tagjai: Aczél György, Borbély Sándor, Dimény Imre, dr. Kurucz Imre, Nagy Richárd, Nemeslaki Ti­vadar, Nyers Rezső, Péter János, Pullai Árpád, Rapai Gyula. Mandátumvizsgáló bizottság: elnöke: dr. Molnár Frigyes; tagjai: Balázs Sándorné, Bodi Imre, Jankovich Nándor, Martin János, ifj. Nagy Gyuláné, Pálinkó Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Elvtársitok! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus út­mutatásait híven követve, határo­zatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg meg­erősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, né­pünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan ha­ladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének­­minden területén. A Szervezeti Szabályzat előírá­sainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kong­resszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a pártszervezetek rendelke­zésére bocsátotta, majd véleménye­zésre megküldte a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Taná­csának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának, végül a sajtó útján is közzétette, az ország la­kosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében pártunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a résztvevők 30 százaléka jelszó­Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a tár­sadalmunkban végbemenő objek­tív folyamatokat kell megvizsgál­ni. Akkor járunk el a leghelyeseb­ben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes út­mutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tő­­lü­k — mondotta —, hogy az osz­tályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, ob­jektíve ellenőrizhetően számba ve­gyük.” Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osz­tályszerkezete, fejlődtek termelési- és tulajdonviszonyai. A népgazda­ság összes fő ágazataiban, az ipar­ban,­­ a mezőgazdaságban, a közle­kedésben, a kereskedelemben to­vább szilárdultak a szocialista ter­melési viszonyok. A IX. kongresz­­szus határozata alapján és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek or­szágos kongresszusának egyetérté­sével megalkotott új földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár el­lenében termelőszövetkezeti tulaj­donba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulaj­don, nagy lépést tettünk előre tár­sadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban ural­kodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona, szilárdak a szocialista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 szá­zalékát a­ szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jö­vedelem 69 százaléka, az állami, 25 százaléka a szövetkezeti, 4 száza­léka pedig egyéb szocialista szek­torból származik; a magánszektor részesedése mindössze 2 százalék. Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakul­Sándorné, Tóth Istvánná, Varga Ferenc. Szavazatszedő bizottság: elnöke: Somoskői Gábor; tagjai: Burgert Róbert, Fekete Lászlóné, Jakab Sándor, Király Fe­renc, Kovács László, Neubauer Jó­zsef, Schmidt Istvánné, Varga Sán­dorné. Bejelentette Fock Jenő, hogy, a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napi­rendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A kongresszus résztve­vői a javaslatot egyhangúlag elfo­lalt, a pártértekezleteken a képvi­seleti aránynak megfelelően, meg­választották a X. kongresszus kül­dötteit. A Központi Bizottság nagyra ér­tékeli azt a széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongresz­­szusi okmányok alapján a párt­­szervezetekben, a tömegszerveze­tekben és tömegmozgalmakban, az országban általában kibontakozott. Ebben a vitában a pártélet, a bel­politika, a szocialista építés min­den fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már haszno­sította, a javaslatok más részét a kongresszus Szerkesztő Bizottságá­nak rendelkezésére bocsátja s ajánlja, vegye figyelembe a hatá­rozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vi­tának további számos értékes ta­pasztalatát, i.­egállapítását pedig a mindennapi pártmunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitá­ban egyértelműen kitűnt a legfon­tosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetér­tés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttag­­ság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresz­­szustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes tak és megszilárdultak rendsze­rünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millió fő vesz részt a termelésben, aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott, 25 száza­lék szövetkezeti tag. A magánter­melők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement, és országunkat közepesen fejlett agrár­országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakítot­ta át, a dolgozó osztályok helyze­tében is átcsoportosulást és mély­reható változásokat idézett elő. -A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazda­ságból az iparba történő tömeges átáramlás az utóbbi években le­lassult. Az ipar fejlődésével, a me­zőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató ipar­ágak előtérbe kerülésével termé­szetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunk­ban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalma­zottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét alapvetően már nem be­folyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Felszabadult ha­zánk negyedszázados története so­rán a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és ál­­dozatké­zséget. Számbelileg is a leg­nagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer mun­kás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság ermeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; sze­repének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom fel­építésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének gadták. A X. kongresszus napi­rendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának be­számolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentése. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A Fellebbviteli Bizottság je­lentése. Előadó: Varga Gyula elv­társ. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tag­jainak megválasztása, politika következetes végrehajtá­sát, a gyakorlati munka megjaví­tását várja. Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fej­lődésének, a társadalom helyze­tének főbb adatairól; e jelentését két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságra­­hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figye­lembe véve, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója arra tö­rekszik, hogy a legfontosabb , és legidőszerűbb elvi, politikai kérdé­sekre irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért, a párt X. kongresszusa megkezdte mun­káját. Párttagságunk, dolgozó né­pünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét, ki kell jelölnie a párt feladatait, az ország további fejlődésének irá­nyát. Biztosítania kell, hogy né­pünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társa­dalom teljes felépítésére irányuló munkát. szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres forma­ság és a munk­ásosztály vezető sze­repéhez a világon semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, sinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azt nálunk a 40-es évek vé­é­gén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a munkás­­osztály vezető szerepe csak ott ér­vényesül, ahol a munkások fizikai­lag is jelen vannak, és többségben vannak. A munkásosztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van minde­nütt, ahol ennek döntő a jelentő­sége, például a Központi Bizottság­ban, a kormányban, az országgyű­lésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk, a Tudományos Akadémia Elnökségé­ben, az egyetemek vezető testüle­tiben, az írószövetség vezetőségé­ben és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte s­k helyen el­engedhetetlen, mégsem a szám­arány a lényeg. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét ér­vényesíti az a többszázezer mun­kás, akik a hatalom kivívásával egyidőben és azóta az ország veze­tő posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokra­tizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásá­nak jogát és lehetőségét a közér­dekű kérdések eldöntésébe. Vége­zetül, a munkásosztály vezető sze­repének érvényesülését bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom épí­tésével a munkásosztály forradal­mi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadal­mi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában és ál­dozatkészségében a munka front­ján, a szocialista munka­versenyek A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első és máso­dik napirendet együttesen vitatják meg, a harmadik napirendet a kongresszus zárt ülésen tárgyalja A kongresszus tanácskozásai dél­előtt 9 órától 13 óráig, majd 15 órá­tól 19 óráig tartanak. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára lé­pett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s mondotta el a Köz­ponti Bizottság referátumát, eredményeiben. Megmutatkozik a munk­ásosztály nagyszerű kezdemé­­nyezése nyomán született és fejlődő szocialista brigádmozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma ma már százezer, a brigád­­tagok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Elmondhatjuk: hazánkban a ha­­­talom jó kezekben van; a munkás-,­osztály nemcsak vállalta, hanem fe­lelősen és méltóan be is tölti társa­dalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védel­mére, gyarapítására, az építőmun­ka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztá­lya, a szocializmus útjára lépett parasztság, szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkás­­osztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával különösen az elmúlt években megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesz­tette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mező­­gazdaságban egyre nagyobb szere­pe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár­értelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a hely­zetet a falun. A termelőszövetkezetek megerő­södése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emel­kedése növelte a parasztság jöve­delmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy ered­ménye, hogy a IX. kongresszus ha­tározatának megfelelően, a mun­kásosztály életszínvonalának egy­idejű emelkedése, mellett, a mun­kások és a termelőszövetkezeti pa­rasztok jövedelmi színvonala or­szágosan és átlagban már kiegyen­lítődött. Hazánkban a termelőszövetkeze­tek megt­rintésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósí­tásával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kong­resszusunk megállapíthatja, hogy mindezek eredményeként teljeseb­bé vált a munkásosztály és a ter­melőszövetkezeti parasztság érdek­­azonossága a szocializmus építésé­nek alapkérdéseiben, tovább erősö­dött népi államunk legfőbb politi­kai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, sú­lya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művé­szet embe­rire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő cél­jainkat, a szocializmus, a kommu­nizmus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocia­lista társadalmi rendszerben bonta­kozhat ki szabadon és igazán, csak ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapita­lista kizsákmányolók önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulá­sát és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye sze­rint értelmiségünk a szocializmus céljait magáénak vallja, és méltó módon kiveszi részét a szocialista építőmunkából. A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, rész­aránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára (Folytatás a 3. oldalon.) Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata I. Társadalmunk szocialista fejlődése a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség 2.

Next