Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Megkezdődött az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) — a Finn Kommunista Párt küldöttségét, élén Taisto Sinisalo elvtárssal, a Finn Kommunista Párt alelnökével; — a Francia Kommunista Párt küldöttségét, élén Francois Billoux elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — a Görög Kommunista Párt küldöttségét, élén Kosztasz Kolijannisz elvtárssal, a Központi Bizottság első titkárával; — Írország Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Michael O’Riordan elvtárssal, a párt főtitkárával ; — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségét, élén Kira Oligorov elvtárssal, az Elnökség Végrehajtó Irodájának tagjával; — a Koreai Munkapárt küldöttségét, élén Han Ik Szu elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával; — a Kubai Kommunista Párt küldöttségét, élén Fabio Grobart elvtárssal, a Központi Bizottság tagjával; — a Luxemburgi Kommunista Párt küldöttségét, élén Dominique Urbany elvtárssal, a párt elnökével; — a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttségét, élén Niamin Zsagvaral elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával; — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Bert Pearce elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — Németország Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Max Reimann elvtárssal, a Központi Bizottság első titkárával; — a Német Kommunista Párt küldöttségét, élén Herbert Mies elvtárssal, a párt alelnökével; — a Német Szocialista Egységpárt küldöttségét, élén Friedrich Ebert elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — a Norvég Kommunista Párt küldöttségét, élén Leif Hammerstad elvtárssal, a Titkárság tagjával; — a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét, élén Hans Mahle elvtárssal, a Pártelnökség Irodájának tagjával; — az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, élén Agostino Novella elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával; — a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élén Jose Vitoriano elvtárssal, a Központi Bizottság Titkárságának tagjával; — a Román Kommunista Párt küldöttségét, élén Paul Niculescu- Mizil elvtárssal, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagja, a Központi Bizottság titkára; — a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét, élén Ignacio Gallego elvtárssal, a Végrehajtó Bizottság és a Titkárság tagjával; — San Marino Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Vincenzo Pedini elvtárssal, a Központi Bizottság tagjával; — a Svájci Munkapárt küldöttségét, élén Jakob Lechleiter elvtárssal, a párt titkárával; — Svédország Baloldali Pártja — Kommunisták küldöttségét, élén Gunvor Ryding elvtársnővel, a Politikai Bizottság tagjával; — a Török Kommunista Párt küldöttségét, élén Yakub Demir elvtárssal, a Központi Bizottság első titkárával. A kongresszus küldöttei hosszan tartó nagy tapssal köszöntötték a testvérpártok delegációit. Fock Jenő ezután bejelentette, hogy a X. kongresszus munkabizottságaira vonatkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta. A kongresszus résztvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat fölött együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. A X. kongresszus titkársága: vezetője: Biszku Béla; tagjai: Karakas László, Komócsin Zoltán, Pullai Árpád, Tóth Mátyás. Fellebbviteli bizottság: elnök: Varga Gyula; tagjai: Ladányi József, Lantos Zoltán, Méhes Lajos, Nagy Józsefné, Sándor József. Jelölő bizottság: elnök: Németh Károly; tagjai: dr. Bodnár Ferenc, Brutyó János, Csáki István, Cservenka Ferencné, Egri Gyula, Frank Ferenc, Győri Imre, Havasi Ferenc, Herczeg Károly, Jedlicska Gyula, Kiss Józsefné, Kovács Antal, Németh Ferenc, Oláh György, Orosz Ferenc, K. Papp József, Pap János, Pataki László, dr. Rapcsák András, dr. Romany Pál, Ruzsics Ibolya, Tárcsás Tibor, Vándor László, Veres József. Szerkesztő bizottság: vezetője: Nemes Dezső; tagjai: Aczél György, Borbély Sándor, Dimény Imre, dr. Kurucz Imre, Nagy Richárd, Nemeslaki Tivadar, Nyers Rezső, Péter János, Pullai Árpád, Rapai Gyula. Mandátumvizsgáló bizottság: elnöke: dr. Molnár Frigyes; tagjai: Balázs Sándorné, Bodi Imre, Jankovich Nándor, Martin János, ifj. Nagy Gyuláné, Pálinkó Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Elvtársitok! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésénekminden területén. A Szervezeti Szabályzat előírásainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, végül a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében pártunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a résztvevők 30 százaléka jelszóTisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlük — mondotta —, hogy az osztályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, objektíve ellenőrizhetően számba vegyük.” Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési- és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A IX. kongreszszus határozata alapján és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott új földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona, szilárdak a szocialista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jövedelem 69 százaléka, az állami, 25 százaléka a szövetkezeti, 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik; a magánszektor részesedése mindössze 2 százalék. Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakulSándorné, Tóth Istvánná, Varga Ferenc. Szavazatszedő bizottság: elnöke: Somoskői Gábor; tagjai: Burgert Róbert, Fekete Lászlóné, Jakab Sándor, Király Ferenc, Kovács László, Neubauer József, Schmidt Istvánné, Varga Sándorné. Bejelentette Fock Jenő, hogy, a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A kongresszus résztvevői a javaslatot egyhangúlag elfolalt, a pártértekezleteken a képviseleti aránynak megfelelően, megválasztották a X. kongresszus küldötteit. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongreszszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, az országban általában kibontakozott. Ebben a vitában a pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más részét a kongresszus Szerkesztő Bizottságának rendelkezésére bocsátja s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztalatát, i.egállapítását pedig a mindennapi pártmunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongreszszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes tak és megszilárdultak rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, 5 millió fő vesz részt a termelésben, aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott, 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement, és országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat idézett elő. -A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő tömeges átáramlás az utóbbi években lelassult. Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunkban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Felszabadult hazánk negyedszázados története során a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkézséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság ermeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének gadták. A X. kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Varga Gyula elvtárs. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének főbb adatairól; e jelentését két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságrahozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figyelembe véve, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb , és legidőszerűbb elvi, politikai kérdésekre irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért, a párt X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságunk, dolgozó népünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét, ki kell jelölnie a párt feladatait, az ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, sinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és felöltőt hordani, amint azt nálunk a 40-es évek véégén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a munkásosztály vezető szerepe csak ott érvényesül, ahol a munkások fizikailag is jelen vannak, és többségben vannak. A munkásosztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk, a Tudományos Akadémia Elnökségében, az egyetemek vezető testületiben, az írószövetség vezetőségében és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte sk helyen elengedhetetlen, mégsem a számarány a lényeg. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a többszázezer munkás, akik a hatalom kivívásával egyidőben és azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásának jogát és lehetőségét a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első és második napirendet együttesen vitatják meg, a harmadik napirendet a kongresszus zárt ülésen tárgyalja A kongresszus tanácskozásai délelőtt 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tartanak. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s mondotta el a Központi Bizottság referátumát, eredményeiben. Megmutatkozik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született és fejlődő szocialista brigádmozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma ma már százezer, a brigádtagok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Elmondhatjuk: hazánkban a hatalom jó kezekben van; a munkás-,osztály nemcsak vállalta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett parasztság, szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával különösen az elmúlt években megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresszus határozatának megfelelően, a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése, mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megtrintésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kongresszusunk megállapíthatja, hogy mindezek eredményeként teljesebbé vált a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet emberire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és igazán, csak ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolók önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk a szocializmus céljait magáénak vallja, és méltó módon kiveszi részét a szocialista építőmunkából. A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára (Folytatás a 3. oldalon.) Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata I. Társadalmunk szocialista fejlődése a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség 2.