Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
ri. . 172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI KÖZETTITKA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. JANUÁR 1., PÉNTEK * XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Köszöntjük megyénk dolgozóit reményekben, munkában gazdag esztendőt búcsúztatunk. 1970-ben ünnepeltük népi demokratikus életünk, szocialista építésünk negyedszázados jubileumát. A magyar szabadság születésének 25. évfordulóján emlékeztünk felszabadítóink áldozatos harcairól és az első proletárállam, a Szovjetunió megalapítójáról, az emberi haladás legnagyobb alakjának, Vlagyimir Iljics Leninnek 100. születésnapjáról. Az esztendő végén hazánk és megyénk lakossága saját ügyeként fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt értékelő és előremutató X. kongresszusét. Pártunk nagyra értékeli a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség társadalmi-politikai, kulturális és gazdaságépítő tevékenységét. A X. kongresszus azt tartotta a legértékesebbnek, hogy hazánk a marxista-leninista párt vezetésével, a testvéri országok közösségében, a proletár internacionalizmus szellemétől áthatva, a nemzeti sajátosságokat is megfontoltan alkalmazva, a beszámolási időszakban sikerrel építette a szocializmust. A városok és falvak lakói az üzemekben és a földeken eredményesen fejlesztették a munka szervezettségét, a technikát és a fegyelmet. Az ipari termelés a felszabadulás óta a jubileumi esztendőben volt a legkiemelkedőbb. Az ország üzemeinek dolgozói egy év alatt 6 százalékkal növelték a termelést. A Győr-Sopron megyei gyárak dolgozói, technikusai, mérnökei, igazgatói az országos átlagot is túlhaladva, a termelésben 12—14 százalékos növelést értek el, mégpedig 90—95 százalékban a jobb szervezéssel, korszerűbb technikával, magas fokú termelékenységgel. A jubileumi esztendőben a mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói is lelkesen fáradoztak az 1969-es eredmények túlszárnyalásán. Az emberi akarat eredményét azonban a kedvezőtlen időjárás megyénkben is csökkentette. Az 1970. évi késői kitavaszodás, a tiszai és szamosi bel- és árvíz, majd a nyári aszály a nemzeti jövedelem szempontjából is számottevő veszteségeket okozott. Az ipar jó munkája, a mezőgazdasági dolgozók szorgalma, a kereskedelem fejlődő tevékenysége és a népgazdasági tartalékok azonban 1970-ben is biztosították az életszínvonal tervezett növekedésének megvalósítását. Rendszerünk lényege, hogy a múlt minden tapasztalatát a jövő szolgálatába állítja. „Az ország fejlődésének eddigi eredményeire és a testvéri szocialista országok együttműködésére támaszkodva — állapította meg a X. kongresszus határozata — a magyar nép szilárd alapokon és magasabb szinten munkálkodhat tovább a szocializmus teljes felépítésén.” A magasabb szinten történő szocialista építés 1971. évi feladatai azt szorgalmazzák, hogy a gazdasági, politikai, kulturális és eszmei munkában egyaránt fejlesszük az ésszerű erőfeszítést, a hatékonyságot. A kommunisták, a tömegszervezeti aktívák, a szocializmus minden tudatos építője a társadalomformálás sikeres tapasztalataitól ösztönözve szüntelenül fáradozik azért, hogy a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdek együttesen valósuljon meg. Minél többen, minél alaposabban ismerik fel, hogy az egyéni jólét a vállalati, szövetkezeti, intézményi és végső soron az össznépi érdekek érvényesülésével valósul meg, annál biztonságosabb a szocializmusnak magasabb szinten történő teljes felépítése. A magyar üzemi munkások, termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek összefogása, a szocialista népi nemzeti egység megszilárdulása jó előfeltétele annak, hogy hazánk 1971-ben erősödjön, gyarapodjék. Az ipar az 1970. évi és a mezőgazdaság az 1969. évi kiemelkedő szintjénél úgy termeljen többet, jobbat, hogy a belkereskedelmi választék egészségesen fejlődjék, és növekedjék az ország külkereskedelmi aktív forgalma is. A „magasabb szinten” azt is jelenti, hogy a város és a falu dolgozói mind alaposabban ismerjék fel szocialista tervezésünk legfontosabb összefüggéseit. Az élő és írott szó segítségével tartják személyes ügyüknek azt, hogy 1971-ben a nemzeti jövedelem érje el a 7 százalékos növekedést. Az intenzív ipari, mezőgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és tudományos tevékenység, a vezetés fejlesztése, a munka hatékonyságának növelése adja a lehetőségét annak, hogy az új esztendőben a reáljövedelem 5, a reálbér 3 százalékkal emelkedik. A jövő esztendőtől a nyugdíjak is évente 2 százalékkal növekednek. Élni 1971-ben is csak abból lehet, amit a dolgozók jó minőségben megtermelnek. Ebből következik, hogy rendszerünkben saját magunk vagyunk életünk és jövőnk kovácsai. A reáljövedelem és reálbér emelkedése a tervezett jó munkával nemcsak teljesíthető, hanem túl is szárnyalható. Viszont a könnyelműség, szervezetlenség, elbizakodottság, lazaság miatt olyan helyzet adódhat, hogy a terv nem valósul meg, és az életszínvonalban stagnálás következhet be. Saját történelmi tapasztalatainkból is megtanultuk, hogy nem elegendő a gazdasági lehetőségek puszta elemzése, hanem a szocialista tudományos tervezés és annak fegyelmezett végrehajtása mellett a sikeres építésnek nélkülözhetetlen része a népmilliók vágyainak megértése, törekvéseinek kifejezése, támogatásuk megnyerése és alkotóképességeik kibontakoztatása. A X. kongresszus ehhez a jobb, magasabb színvonalú munkához útmutatást és biztatást adott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk a magas szinten történő szocialista építés szolgálatáért törekszik a korszerű, tudományos vezetés állandó fejlesztésére, a szocialista demokratizmus elmélyítésére és vele a munkások, parasztok, értelmiségiek hozzáértő, társadalmi ellenőrző szerepének hasznosítására. A legszebb, legnemesebb törekvések megvalósításához odaadó munka mellett békére, megértésre, összehangolt tevékenységre van szükség. A feltételek egymással összefüggnek, hiszen a mi népünk, megyénk lakosságának fegyelmezett munkája is erősíti és védi a teremtő, alkotó békét. Az új esztendővel megkezdjük hazánk történetében a második szabad negyedszázadot, amelyben bizonyosan elérkezünk a szocializmus teljes felépítéséhez. A nagyszerűnek ígérkező második negyedszázad kezdetéhez és folytatásához megyénk minden dolgos polgárának jó egészséget és boldog új esztendőt kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága, a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Érdekvédelem az állami gazdaságban A szakszervezet a kommunizmus előiskolája Kedden a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban a szakszervezeti tanács javaslattal és néhány kiegészítéssel jóváhagyta a munkahelyi szakservezet munkájáról készített beszámolót. Január 22-én lesz az a küldöttértekezlet, ahol ezt a beszámolót majd megvitatják. Addig is 116 bizalmit és 113 helyettest, 3 munkahelyi bizottságot (55 vezetőségi taggal) és 11 szakszervezeti bizottságot választanak az LHÁG szakszervezeti tagjai. Lenin azt mondotta a szakszervezetekről: „a kommunizmus előiskolái, különösen a szocialista ipar igazga(Folytatás a 3. oldalon.) ÁRA 1 FORINT A tartalomból: Ölést tartott a Minisztertanács Olvasóink rovata ★ Művészeti díjak, 1970 ★ Heti rádió- és tv-műsor (SZUNYOGH FERENC GRAFIKÁJA) Remények, tervek - 1971 Tegnap este már az óév búcsúztatására emeltük a poharakat, de a kisalföldi üzemekben még dolgoztak. Ma már az új évet köszöntjük, a kötelező tisztelettel és az alkalomnak kijáró megilletődéssel. Pihenve ünnepelünk, de a Győr-Sopron megyei üzemek egyikében-másikában ma is dolgoznak a munkások. Villanyáramra, forró vízre, gőzre, gázra ma is szükség van, az oxigéngyár sem állhat le, és a vasúton is dolgozniuk kell a váltókezelőknek, tolatóknak, mozdonyvezetőknek, forgalmistáknak. A munkában egyetlen pillanatra sem lehet megállás. Holnap kezdik el az óévi számvetések készítését, s ma már az idei tervekről, reményekről beszélnek üzemeinkben. Ne legyen hiány temperből! Az Öntödei Vállalat soproni gyárának munkáját 1971- ben az építőipari vállalatok igénye határozza meg. A gyáregység dolgozói azt tekintik legfontosabb feladatuknak, hogy elegendő temperöntvényt készítsenek. Hisz a kulcs- és a fittingellátásnak a gyártását a IV. ötéves terv végére 90 százalékkal kell növelni. A gyárban tegnap még az idei terveknek az üzemekre való lebontásán dolgoztak Ezeket a feladatokat a januári termelési tanácskozásokon beszélik majd meg a gyár dolgozóival. A soproni vasöntöde az idén nem tervez újabb beruházást, viszont szeretné kamatoztatni a III. ötéves terv mintegy 300 millió forintos beruházását. Három gyáregység, egy elképzelés Mit vár az új esztendőtől a most már négy gyáregységgel rendelkező Richards Finomposztógyár? Vezérigazgatója, Ligeti Imre így szólt: — Ma egyelőre annak örülünk, hogy a eyőri, soproni, kapuvári és csornai gyáregység is kitűnő eredményével búcsúztathatta az óesztendőt: teljesítettük vállalt feladatainkat. Jövőre még többet szeretnénk elérni, és ez így természetes. Újabb gépi beruházást nem tervezünk, de az 1970. évi rendelésünkre az idén kapjuk meg hat, új automata szövőgépünket, és saját erőforrásunkból vásárolunk egy újfajta technológiával dolgozó, fúvókás rendszerű darabfestő berendezést. Ez az egy gép annyit termel, mint az eddigi darabfestő berendezéseink együttvéve. Jövőre 2 százalékkal akarjuk növelni termelésünket. Fésűsfonalból 13 százalékkal többet gyártunk majd, mint tavaly, összességében 1970-hez mérten értékben 3 százalékkal növeljük termelésünket. A IV. ötéves tervre javasolt fejlesztési elképzelés Folytatás a 3. oldalon.) Átlépünk a következőbe Mintha nemcsak az ünnepi hó olvadna latyakká, az év búcsúzik, emlékeket sűrítenek az utolsó napok, s ránk köszönt az újrakezdés öröme. Darnózseli főutcája, mint mindig, mozgalmas, de békés. A holnap ígéretét látom a nagyablakos új házakban, a hősétől csíkos kukoricafüzéreken, az udvarokban szél lebegtette csecsemőruhákon, habpelenkákon, a parasztcsizmák csikorgásában, ahogy lépik az utcát. Asszonyok tereferéje. Köztük kerékpár nagy ölű kosarakkal és papirzsákkal, szőke héjú zsemlekenyérrel. — Dehogy lesz lakodalom, a disznóöléshez kell! — És az esztendő? Mit őriznek meg a hetvenesből? Többen is. — Jól sikerült, ahogy vártuk. Majd az egyik asszony. — És a lányom se ment még férjhez. — Ez most öröm, vagy egy kicsit szomorúság? — Öröm! Minden évben attól tartok, hogy elviszik mellőlem. Van, aki szinte csodákban méri az év örömét, van, aki a sikertelen lottózástól is csaragszik a hetvenesre. Vajon kinek van igaza? Annak az idős parasztembernek-e, aki kopott kucsmája alól békés tekintettel örül az érkező új évnek, mert mint mondja: egészségben fogadhatja ezt is, s ha könnyű a szíve, ha mozdulni tud még munkára a karja, akkor már boldog. Tolnai József fogatos: — Nekem jó volt a hetvenes, mert nem szenvedtem szükséget. Mit várok? Nem szeretek tervezni, mert esetleg tőlem függetlenül nem sikerül, az pedig csalódást okoz. Háza felépült. Valamire azért mégiscsak vár, mert minden emberben van, ha rejtegeti is: valamit akarni. — Talán hetvenegyben nősülök. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyarapodás csak termelékenységből Sikerrel zárta az évet az MVG Aligha számítottak erre a derűlátó vagongyárnak is, hogy a maguk elé tűzött céljukat végül is teljesítik. Tegnap délután mégis azt a jelentést kaptuk a Magyar Vagon- és Gépgyár vezetőitől, hogy a majd húszezer dolgozót számláló nagyvállalat teljesítette a minden eddigit felülmúló tervét: összességében 4 milliárd 265 millió forint értékű terméket állított elő a gyár közössége. S ami ennél is fontosabb: teljes egészében a termelékenység növelésével tudta 1970-ben 41 százalékkal gyarapítani a termelést. Hasonló eredménnyel kevés gyár büszkélkedhet a gépipari vállalatok közül. A Vagongyárnak mostani eredménye csúcsnak számít, s azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb megrendelésnek tett eleget. Nem érdektelen részletezni, milyen munkát végzett el a több mint 4 milliárd forintért a Vagongyár közössége. A munkák gerincét a hátsó futóműnek készítése alkotta. A hazai és külföldi vállalatok megrendelésére 26 500 hátsóhidat készített a vállalat. Mellső futóműből 8500-at gyártott és 400 vasúti kocsit szállított a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Államvasutak és a Ganz—MÁVAG megrendelésére. Ezerkilencszázhetvenben 140 tartálykocsi — és ez sem kis meglepetés: 125 kamion hagyta el a gyárat. Eredetileg az MVG 3300 Diesel-motor gyártását tervezte, végül is 3555 motort készített a vállalat új motorgyára. A Magyar Vagon- és Gépgyár 1970-ben számtalan hazai üzemmel állt kapcsolatban, és sokszor ez nehezítette a vállalat tervszerű munkáját. Annál örvendetesebb, hogy a vállalat nyeresége várhatóan 48 százalékkal lesz magasabb az előző évinél, összefoglalva megállapítható, hogy a harmadik ötéves (Folytatás az oldalon.)"