Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
1971. február 21 . valami. KISALFÖLD Válasz pártmunkások kérdéseire Visszatérés a magán gyümölcs- és zöldségárusok tevékenységére Lapunk január 28-i számában „A magán gyümölcs- és zöldségárusok tevékenységéről’’ címmel a győri gyümölcs- és zöldségárusokról írtunk, írásunkban a Győr városi Tanács kereskedelmi és pénzügyi osztályához három kérdést intéztünk. Az alábbiakban közöljük válaszukat. „A válaszadásra azért kerül csak most sor, mert a kérdések megválaszolásában a pénzügyi, kereskedelmi és építési osztályokaz érdekeltek. Szükségesnek tartottuk a kereskedelmi és építésügyi állandó bizottságok véleményének kikérését is. Egyetértünk a cikk az MM1 megállapításéval, hogy Itt az ideje felülvizsgálni egyes magánkereskedők tevékenységét a nagy forgalmú utak mellett. A cikkben szereplő magánkereskedőknek a tanács 1964- ben adott iparengedélyt és telephelyet, amikor az árvíz miatt a város gyümölcs- és zöldségellátásában nehézségek mutatkoztak. Ugyanekkor felkértünk 25 termelőszövetkezetet is, hogy a város különböző területén létesítsenek elárusítóhelyeket a lakosság jobb gyümölcs- és zöldségellátására. Intézkedéseink eredményesek voltak, a lakosság igényeit a terméstől függően kielégíthettük. Az Egység téren és a Kossuth Lajos utcában, valamint a Rát Mátyás téren a magáradókereskedők helyére állami és szövetkezeti szektor annak idején nem volt hajlandó települni, mondván, hogy ott az árusítás nem gazdaságos, a pavilon építése pedig költséges. A fenti helyeken a magánkereskedők forgalma megélénkült, ezért javasoltuk a MÉK-nak, hogy a Tolbuhin sétányon, a volt KIOSZK épületével szemben és a Kossuth Lajos utcában a káspiárnál lévő zöldségboltja előtt létesítsen elárusítóhelyet, hogy ellensúlyozza a magánkereskedőik forgalmi felfutását. A Tolbuhin sétányon az elárusítóhely felállítását a MÉK megtagadta, a Kossuth Lajos utcában pedig olyan kismérvű volt a kitelepülés, hogy az rövid idő alatt megszűnt. Kérésünkre a MÉK a Mártírok útján a benzinkút, illetve a Tanácsköztársaság útján az ETO kézilabdapálya mellett megkísérelte az utcai árusítást, de egyiket sem tudta gazdaságosan üzemeltetni. Ezek alapján a tanács úgy vélte, hogy mindaddig, amíg a gyümölcs- és zöldségellátás a város területén nem oldódik meg, a forgalmas helyeken a magánkereskedők árusítására szükség van. Az 1970. évi kedvező gyümölcs- és zöldségtermés tapasztalatai alapján most már elérkezett az idő, hogy a városképileg sem kívánatos helyekről a magánkereskedők árusítóhelyeit elhelyezzük. A kereskedelmi állandó bizottság az építési állandó bizottsággal közösen úgy döntött, hogy az illetékes osztályok előterjesztésére a Köztársaság térről új pavilon elkészítése után a szezon kezdetére az Egység téri pavilonok mellé telepíti a magánkereskedőt. A Kossuth Lajos utcai magánkereskedőt utasítja, hogy az utcai árusítást szüntesse be, és tevékenységét üzlethelyiségében folytassa. A Rát Mátyás téren árusító magánkereskedő standját a Dunakapu térre helyezi át. A Bartók Béla út elején Orbán Istvánná árusítóhelye 1972- ben megszűnik, és Attila utcai épületében vagy ugyanezen a helyen téglából épített pavilonban folytathatja tevékenységét. A tanács felelős a város zöldség- és gyümölcsellátásáért, és a termelőszövetkezetekkel folytatott tárgyalások alapján 1964-ben és 1965-ben 25 árusítóhely létesítését érte el. Az elmúlt években 12 termelőszövetkezet beszüntette árusítását. A jelenleg működő tsz-pavilonok egy része nem nyújt kielégítő ellátást, mivel nyáron nincs kellő választékú áruja, télen pedig vagy szüneteltetik az árusítást, vagy csak igen kis mennyiségű árut értékesítettek. Dicséretes tevékenységet végez a győri-szabadhegyi Búzakalász Termelőszövetkezet, amely választékos áruval jelentkezik elárusítóhelyein és pavilonjában, sőt, komoly anyagi áldozatot is hoz új pavilonok építéséért. Az új városi Új Élet Termelőszövetkezet ugyanakkor tavaly 5 árusítóhelyét szüntette meg a városban. Több segítséget várunk az állami szektoroktól is. A nyári csúcsforgalomban a zöldség- és gyümölcsárusítást gyorsan és zökkenőmentesen csak az utcai kitelepüléssel lehet lebonyolítaná. Ebben példamutató a Csemege Abc Áruház, amely nagy mennyiségű gyümölccsel és városképileg nem kifogásolható kitelepüléssel segíti a lakossági igények kielégítését. Több utcai árusítást és nagyobb áldozatvállalást várunk a MÉK -től. A dél-nándorvárosi lakótelepen létesítendő üzletközpontban 250 négyzetméter alapterületű zöldség- és gyümölcsbpolt létesítésére tettünk javaslatot a vállalatnak, de anyagi nehézségeire való hivatkozással az építkezést nem vállalta. Ezen a részen szövetkezeti vagy tsz-szektorral biztosítjuk a gyümölcs- és zöldségellátást. . Ahol pedig állami, szövetkezeti vagy termelőszövetkezeti vállalkozásban az ellátás nem oldható meg magánkereskedői iparengedélyek kiadásával biztosítjuk az ellátást. A tanács pénzügyi osztálya felfigyelt arra, hogy a magánkereskedők forgalma az 1970. évi jó gyümölcs- és zöldségtermés miatt lényegesen megnőtt. Erre mutat az a tény is, hogy tavaly a piaci felhozatal jelentősen megnőtt, és a város piaci árai általában alacsonyabbak voltak az ország hasonló jellegű ipari városainak piaci árainál. A rendelet értelmében a magánkereskedők jövedelembevallásukat minden év januárjában teszik meg a múlt évi forgalom után. A pénzügyi osztály felülvizsgálta a bevallásokat, utólagosan kiveti a tényleges forgalom után az adót, és egyúttal meghatározza a következő év adóelőlegét. A pénzügyi osztály észrevette a felfutó forgalmat, és 1970. szeptember 2-án és 4-én, illetve október 30-án és december 17-én több magán gyümölcs- és, zöldségkereskedőnél ellenőrzést tartott. Felmérte készletüket és megbecsülte elérhető forgalmukat. A vizsgálatok eredményét az 1970. évi végleges adómegállapításnál figyelembe veszik. Mint az újságcikk is közli, osztályunk nem fogadta el általában, így 1970. évre sem a magánkereskedők bevallásait, hanem az adóalapot majdnem minden esetben kétszeresére emelte. Pontatlan a cikk azon megállapítása, hogy Réger Frigyes magánkereskedő 750 000 forint forgalom után 37 200 forint jövedelembevallást tett, mert nem vette figyelembe a cikkíró, hogy ugyanezen forgalom után hasonló jövedelemmel Berta Józsefné üzlettársa is adót fizet. Megnehezíti a pénzügyi osztály ellenőrzését az a tény, hogy a magánkereskedők a termékforgalmazási rend értelmében az ország területén bárhol, bármikor beszerezhetik az árut, és a termelő az eladott áruról nem köteles számlát adni, így a pénzügyi osztály szúrópróbaszerű ellenőrzések és becslés alapján kénytelen az adót kivetni. A magánkereskedők egy része nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy 20 százalékos évi forgalomemelkedés esetén év közben is köteles adóbevallást tenni. A mulasztóikat pénzbírsággal sújtják. Az adózási rendeletek előírják, hogy a végleges adót és a következő év adóelőlegét egész évre kell megállapítani akkor is, ha az adózó tevékenysége idényjellegű. Ennek alapján a pénzügyi osztály csak a következő évben, az új adóbevallás alapján, de az elmúlt évre visszamenőlegesen emelheti meg az adó összegét. A rendelkezések előírják, hogy az a kereskedő, aki szakmai tanulót tart, vagy csökkent munkaképességű, adókedvezményben részesül. Bizonyos korhatáron túl pedig adómentességet élvez, így idős Farkas Béla 1969. évi adóbevallása alapján nem volt adóztatható. A magánkiskereskedők és kisiparosok nagy jövedelmére és viszonylag alacsony adózására felfigyelt a tanács pártalapszervezete is, és 1970. december 22-én hozott intézkedési tervében határozatot hozott, amely szerint a pénzügyi osztály az ipari és kereskedelmi osztállyal karöltve felülvizsgálja a kivetett adók realitását. Úgy gondoljuk, hogy a közölt intézkedéseinkkel választ adtunk a cikk három kérdésére. A kereskedők áthelyezésével, az 1970. évi végleges adó reális forgalom alapján történő kiszámításával és kivetésével az ügy rendezettnek tekinthető. Neuperger László kereskedelmi osztályvezető, Károlyi János pénzügyi osztályvezető.” A válasz szerint pontatlan a január 28-i írásunk Réger Frigyesről szóló része. Ez lehetséges, ám szükséges megjegyezni, hogy magánkereskedői adózási kimutatása egyáltalán nem érzékeli, hogy az ő nevén kimutatott forgalom egyben Berta Józsefné forgalma is. Miközben a Győr városi Tanács illetékeseinek állásfoglalását készségesen közöljük, szükséges megjegyezni, hogy annak néhány része nem eléggé egyértelmű, illetve nem kielégítő. Ezért szükségesek az újabb kérdések. a) Nem kaptak az olvasók választ az első kérdés második részére, arra, hogy a Köztársaság téren miért nem az állami vagy a szövetkezeti kereskedelem kapta az értékesítési lehetőséget? b) A Győr városi dolgozókat helyes lenni tájékoztatni arról is, hogy a magán gyümölcs, és zöldségárusok forgalmát miért csak szeptember 2-ától ellenőrizték, és a megállapított adóbevallási mulasztásoknak melyek a következményei? c) Bizonyos, hogy a város gyümölcs- és zöldségellátását elsősorban az állami és szövetkezeti szektornak kell megoldania. Ebben igaza van a városi tanács illetékeseinek. Ezért kérjük a MÉK-et, hogy reagáljon a vállalatot ért észrevételekre, és közölje, hogy a lakosság kielégítőbb gyümölcs- és zöldségellátásáért mit szándékozik tenni? A szerkesztőség ★ Megjegyzések és újabb kérdések A Győri Ingatlankezelő Vállalat felvesz építőipari technikusokat, személygépkocsira, tehergépkocsira, valamint Multicar típusú kis teherautóra gépkocsivezetőt, építőipari szak-, és segédmunkásokat Jelentkezés: a technikusoknak, Győr, Csaba u. 21., a többieknek, Győr, Türr István u. 9. sz. alatti javítórészlegnél. GYAKORLOTT gépírónőt AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Amfora ÜVERT, győri kirendeltsége, Győr, Aradi vértanúk útja 10. AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK takarítót — délutáni műszakra portást — három műszakra Bérez és megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatási osztályán. Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy február 22-től (hétfőtől) a győri Kandó Kálmán utcát a Vágóhíd utcai végén csatornaépítés miatt lezárják Ezért meghatározatlan ideig a „9“-es autóbusz útvonalát a következők szerint módosítjuk: Városi Th. — Tanácsköztársaság u. — Wilhelm Pieck u. — Nagy S. u. — Ipar u. — ÉDASZ főporta — HÜTŐHÁZ. A Kandó K. utcai üzemek dolgozói az Ipar utcai postahivatalnál elhelyezett megállónál száljanak le, illetve feLTOLAN 19. SZ. VÁLLALAT A csali szertartások A NÉVADÓ, HÁZASSÁGKÖTŐ, temetési stb. szertartásoknak sóti évszázados egyházi hagyományai vannak, s csak a felszabadulás után alakulhattak ki új, társadalmi formái. Tömeges elterjedésük alig tíz évre tekinthet vissza. Az utóbbi években azonban — egyre gyorsuló ütemben — tért hódítanak a családi jellegű társadalmi szertartások, a névadó- és házasságkötési ünnepségek, temetések. Nemcsak a számuk, hanem a színvonaluk is örvendetesen emelkedett. Mindezt a materialista világnézet terjedése, és az a körülmény hozta létre, hogy a család e nagy eseményét azok is méltó módon rendezhessék meg, akik nem vallásosak és nem kérik a hasonló egyházi szertartásokat. A legelterjedtebb a társadalmi házasságkötés újfajta szertartása, de még a megyén belül is rendkívül változó a kép. Egyrészt, mert nem állnak rendelkezésre, az eseményhez méltó körülmények, másrészt társadalmi szervezeteink nem törődnek eléggé ezzel az új társadalmi jelenséggel. A kommunistáknak, pártunk tagjainak az egyházi jellegű családi ünnepségekhez — keresztelő, templomi házasságkötés és egyházi temetés — való viszonya egyértelmű: a párt számára a vallás nem közömbös, a párt tagja csak az lehet, aki elfogadja a materialista világnézetet és szakít mind a vallásos ideológiával, mind a vallásos ceremóniákkal. Ez minden párttagra kötelező! Sajnos, számos pártszervezet elnéző ebben a vonatkozásban Úgy véljük azonban, hogy ezeknek a kritériumoknak a megtartása elvárható azoktól a vezetőktől is, akik nem tagjai ugyan a pártnak, de a szocialista állam fontos posztjain közszolgálatban állnak. A statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi jellegű családi szertartást kérők, rendezni kívánók száma messze meghaladja az érintett párttagokét. Ez azt mutatja, hogy a korszerű, materialista világnézet egyre inkább áthatja egész társadalmunkat. Ezért az utóbbi időben megjelent kormányhatározatok állami kötelességgé tették, hogy megteremtsék mindenütt az anyagi és személyi feltételeket a társadalmi szertartásokhoz. A tanácsok szakigazgatási szerveiben megfelelő irodák — a tanácsok végrehajtó bizottsága mellett pedig társadalmi bizottságok — alakulnak, amelyek gondoskodnak a társadalmi jellegű névadókkal, házasságkötésekkel és temetésekkel kapcsolatos ingyenes alapszolgáltatásokról, s persze a különigények díjazott kielégítéséről. NYILVÁNVALÓ azonban, hogy túl gyorsan az anyagi és személyi feltételek megteremtése sem lehetséges. Tanácsaink azonban máris sokat áldoztak szép házasságkötő termek létrehozására. Ezért is nagyobb ebben a vonatkozásban a fejlődés. Kevés azonban ma még az olyan szónok, aki a temetéseken kellő színvonalon tudná az elhunytat elbúcsúztatni, sok helyen a körülmények is szegényesek. Nemcsak elég szónok nincs, de kevés az énekkar, a zenekar is, korszerűtlenek a szállítóeszközök. S ebben a vonatkozásban az sem érv, hogy az egyházi jellegű szertartások sem különbek. Ezért szükség van kellő számú és felkészültségű szakember képzésére. A társadalmi jellegű névadó ünnepségek megszervezésében eddig is sokat segített a vállalati-intézményi kiűzés szakszervezet. A jövőben is számítunk közreműködésükre. A társadalmi jellegű családi szertartások megrendezése elsősorban az egyén, a család döntésétől függ. Ebben a vonatkozásban nincs helye sem a türelmetlenségnek, sem a passzív nemtörődömségnek. E szép ünnepségek a materialista világnézet terjedésének függvényei és nem helyettesítik a dolgozó tömegek világnézeti felvilágosítását, nevelését. Tehát a családi jellegű szertartások társadalmi megünneplésének igénye nem előzheti meg, hanem csak követheti az emberek világnézeti fejlődését. A párt eszmei, politikai nevelőmunkája mellett a társadalmi és tömegszervezeti propagandamunkában is foglalkozni kell a családi ünnepségek világnézeti kérdéseivel. Helyes, ha a TIT és a népműveléssel foglalkozó szervek és intézmények ismeretterjesztő tevékenysége kiterjed a valláskritika mellett az aktív propagandára is. Elsősorban a KISZ-szel összefogva lehet eredményes a fiatalok felkészítése a szocialista tartalmú családi életre. Alkotmányunk törvényben biztosítja a lelkiismereti szabadságot. A párton kívül mindenki olyan és annyi istent hihet, amilyet és amennyit akar. A tudományos ateizmus és a vallás között, a tudomány és a babona, a materializmus és az idealizmus közötti harc azonban mindig és ma is az osztályharc része volt és az is marad. A világnézeti harcot azonban alárendeljük az osztályharc fő kérdésének, nevezetesen a szocializmus építésének. Ez azt jelenti, hogy a vallásos ember is szövetségesünk a szocializmus építésében. De a materialista világnézet terjesztése is állandó feladatunk. Másrészt a szocialista család társadalmunk alapegysége. Ezért a család nagy eseményei méltó megtartására — névadásra, házasságkötésre, temetésre stb. — a szocialista állam is megkülönböztetett figyelmet fordít. A családnak ezeket az emlékezetes eseményeit korszerű világnézeti tartalommal tölti meg, amikor fokozatosan gondoskodik a társadalmi jellegű családi szertartások anyagi és személyi feltételeinek jobb megteremtéséről. Rácz Lajos Önálló szerkesztői munkakörbe több éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt vagy technikust, gép- és gyorsírónőt, takarítónőt, lakatos szakmunkást, segédmunkásokat felvesz a Soproni Vasöntöde Sopron, Ágfalvi út 6.