Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
2 Huszonöt évvel a kézfogás után Az 1946. április 21-én megnyílt és április 22-én véget ért konferenciáról a világsajtó archívumaiban, a párttörténeti múzeumokban számtalan dokumentumot, fényképet őriznek. Egy kép ezek közül — bizton lehet állítani — valamennyi jelentős gyűjteményben megtalálható. A felvétel Wilhelm Piecknek, Németország Kommunista Pártja elnökének és Otto Grotewohlnak, a Szociáldemokrata Párt elnökének kézszorítását ábrázolja. Egyetlen pillanatba sűrűsödik a kétnapos tanácskozás lényege , és sok évtizedes nehéz küzdelem. Huszonöt évvel ezelőtt a konferencia határozata kimondta a két német munkáspárt egyesülését, a Német Szocialista Egységpárt megalakulását. Németország keleti felében megvalósult az, amit a munkásosztály legjobbjai olyan régen követeltek, ami Hitler megállítására egyedül lett volna alkalmas — a munkáspártok egysége. A kézfogás, az összekulcsolódott ujjak, a szövetség és a barátság szimbóluma az egyesült pártnál jelképévé vált. Jelvényén ma is ez látható. Huszonöt évvel az esemény után, a lassan történelemmé váló időszakra emlékezve — éppúgy, mint az az egy fénykép — egy szó hallatszik ki legerősebben a konferencia hozzászólásaiból. Szükségszerűség. Szükségszerű volt, hogy kezet fogjanak egymással a munkásosztály pártjai. Európa történelmének legvéresebb háborúján volt túl, és nagy tanulságokon is túljutott. Németországban is — valamennyi megszállási övezetben — 1945-ben, 1946-ban nagyon sokan érezték már azt, amit Wilhelm Pieck, az egyesülés ötödik évfordulóján, 1951-ben ekképpen határozott meg: „A jobboldali szociáldemokrata pártvezérek azzal, hogy az egységes ellenállási mozgalom létrehozását megakadályozták, megfosztották a német munkásosztályt attól a lehetőségtől, hogy saját erejéből küzdje le a szörnyű fasizmust’’. Huszonöt évvel ezelőtt még a polgári demokratikus átalakulás megvalósítása, a gazdaság talpraállítása volt a cél. Azóta, negyedszázad alatt döntő változás történt. A Német Demokratikus Köztársaság ma a világ kilencedik ipari állama. A NSZEP megvalósította programját, hű maradt ahhoz a célkitűzéshez, amelyet huszonöt évvel ezelőtt nehéz körülmények között magáénak fogadott. Megvalósult a munkásmozgalom egysége az NDK területén. A NSZEP a szocialista és más országok kommunista és testvérpárjainak szilárd szövetségese. Politikai, gazdasági, kulturális területen egyaránt megszilárdult a demokratikus Németország. Sikerült megteremteni az évszázad leghosszabb békés időszakát Európában és német földön. Az 1963- VI. párt kongresszusa, a szocializmus programjának elfogadása óta nagy intenzitással folyik a szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban. A NSZEP most VIII. kongresszusára készül. Néhány hét választja csak el a huszonötödik születésnap ünnepségeit a nagy tanácskozástól. A huszonöt év alatt megtett út egyenes vonalban köti össze a két eseményt. Az összefonódott kezek szocialista országot építenek. A magyar nép megbecsüléssel és bizalommal köszönti az NDK negyedszázados vezető pártját, és további sikereket kíván a békéért és a szocializmusért folytatott harcához. K. A. KISALFÖLD Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balról az előtérben) Georgi Trajkovval, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének elnökével, Peko Takovval, a BKP PB póttagjával és külföldi küldöttekkel beszélget a BKP X. kongresszusa ülésének szünetében. (Telefoto — BTA—MTI—KS) Kádár János felszólalása a BKP X. kongresszusán Szerdán reggel folytatta munkáját Szófiában a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. A délelőtti ülésen elsőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel. Beszédét számtalanszor szakította meg a küldöttek tapsvihara, az SZKP és a bolgár —szovjet barátság éltetése. Brezsnyevet bolgár felszólalók követték a kongresszusi emelvényen, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK pártküldöttségének vezetője; Edivárd derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára mondott beszédet. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar pártküldöttség vezetője lépett ezután a mikrofonhoz. A küldöttek hosszan tartó tapssal, „Örök barátság” kiáltással fogadták az MSZMP első titkárát, aki üdvözlő beszédében a többi között a következőket mondotta: Küldöttségünk nagyra értékeli és üdvözli központi bizottságuk Todor Zsivkov elvtárs által elmondott beszámolóját az előző kongresszus óta elért fejlődésről, a népük előtt álló nagyszerű távlatokról. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri bolgár nép eddigi nagyszerű eredményeire támaszkodva érjen el újabb sikereket az új ötéves terv teljesítésével; a párt programjának megvalósításával mielőbb érje el a történelmi célját, a szocialista társadalom teljes felépítését. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a marxizmus-leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek és pártjaink között teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kérdésben. A kommunista és munkáspártok, a szocialista országok nagy többségének sokévi állhatatos erőfeszítése, az 1969- es moszkvai tanácskozás eredményeként az utóbbi időben egységünk erősödött. A nemzetközi munkásmozgalom, a haladás erőinek összefogása, küzdelme, a szabadságszerető népek harca keresztülhúzza az imperialisták minden számítását. Az imperialista agresszorok ma még sok szenvedést okoznak a hősiesen harcoló vietnami népnek, Indokína népeinek, az arab népeknek és jogos aggodalmat keltenek a békét kívánó emberekben az egész világon. De semmiféle imperialista manőver és az erőpolitika sem tud változtatni a világ fejlődésének fő irányán: az emberiség a kapitalizmusból a szocializmus irányába halad, a népek, a nemzetek szabadok lesznek, és a béke le fogja győzni a háborút. Kedves Elvtársak! Bolgár Barátaink! Kongresszusuk ismét bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt dicső hagyományaihoz méltóan, magabiztosan vezeti a bolgár népet a szocializmus építésének útján. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók szívből sok sikert kívánnak a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő, szocialista munkájában. Mi lesz Amerikával húsz év múlva? Beszélgetés Ipper Pállal A Révai Gimnázium és Szakközépiskola meghívására hétfő délután Ipper Pál, a Magyar Rádió és Televízió főmunkatársa Győrbe látogatott. Kora délután az iskola diákságával, majd a tanárokkal folytatott kerekasztal-beszélgetést. A napi külpolitikai eseményekkel kapcsolatos kérdések mellett az újságírót és a magánembert faggatták munkájáról, néhány éves USA-beli tartózkodásának élményeiről. — New Yorkból hetente tizenöt anyagot, tudósítást, kommentárt továbbítottam a Magyar Rádiónak. Újságokból, rádióból, televízióból értesültem az eseményekről, rám bízták a választást, mit közöljek. Az eseményeket magam ítéltem meg, nem várva a hivatalos állásfoglalást. Lehet, hogy vétettem hibákat, de mindig kommunista újságíró módjára ítéltem. — Milyen méretű az amerikai munkanélküliség? — Van munkaerő-felesleg, de ellentétben az előző évekkel, most az úgynevezett fehér galléros munkanélküliség nagyarányú. A technikusok, mérnökök munkanélküliségének egyik oka az űrprogram csökkentése. — Hogyan látja az átlag amerikai a négerkérdést? Valóban olyan éles a konfliktus a fehér ember és a négerek között? — A helyzet minden államban más. Az északi államokban nem volt és most sincs négerellenes törvény. Felszállhat az autóbusz elején a fekete bőrű utas vagy akár leülhet. Ezért nő a néger lakosság száma Északon. A menekülnek Délről. Egyébként a legtöbb amerikai leéli az életét anélkül, hogy a hivatalos kapcsolaton túl akár egy szót váltson is négerrel. » — Mi a véleménye a négermozgalmak hatékonyságáról? — Rendkívül szétaprózott. Majd minden egyházközségnek van egy néger szervezete, ezek egymástól elszigetelten tevékenykednek. Az amerikai vezető körök jól tudják, a mozgalom akkor válik veszélyessé, amikor a szervezkedés egységes lesz, országos méreteket ölt. Kingnek ez volt az óriási jelentősége: egységesítette a mozgalmat. King az erőszakmentesség elvét tanította, Gandhi szemléletét követte. A néger fiataloknak nem tetszett King következetessége, és brutális meggyilkolása megkérdőjelezte politikájának jogosságát a néger ellenzék szemében. Biztos vagyok abban, hogy Angela Davist is azért akarják eltenni láb alól, mert zseniális szervező és páratlan népszerűségnek örvend a fiatalok között. — Milyen az amerikai oktatási rendszer? — Egészen más, mint az európai. A közoktatás a szövetségi költségvetésben nem szerepel. Az egyes államok, városok tartják fenn az iskolák egy részét, magánszemélyek pedig a másik részét Az oktatás színvonala nem túl magas. Hogy ezen változtassanak, létrehozták a középiskola és az egyetem között a hároméves „college”kat. Az USA-ban 4—4 és fél ezer egyetem működik, ezek közül a saját bevallásuk szerint mindössze tizenkettő európai színvonalú. Az igazán rangos egyetemeken azonban nőket nem oktatnak. Viszont a college-hálózat egyik feladata a feleségképzés. Ez annyit jelent, hogy egyetemeket, akadémiákat végző férfiak számára képeznek elegáns, viselkedni tudó, a protokollban járatos és általános intelligenciával bíró hölgyeket. Mint mondtam, műszaki középkáderképzésük kitűnő, jól szervezett, azonban tudományos életük az importból él. A vezető értelmiség majd teljesen Európából vándorolt be. Nem kell mást mondanom bizonyítékul, csak annyit, hogy a kaliforniai egyetem 22 Nobel-díjas professzora közül egy sem amerikai születésű. — Mi a véleménye az amerikaiaknak a vietnami háborúról? — Egy biztos: mindenkit foglalkoztat. Sokan méltatlankodnak: miért nem győzünk már? Az amerikaiak még nem vesztettek háborút, és nemzeti büszkeségüket bántja, hogy ez a „legyőzhetetlen” nép nem tud elbánni az „apró sárgákkal”. Mások azért sürgetik a háború befejezték mert Amerika történetében még egy háború sem járt ekkora emberáldozattal. A tisztán látó értelmiségiek pedig Amerika jövőjét féltik. A Vietnamban harcoló katonák nagy része kábítószer-élvezővé válik és otthon sem tud lemondani róla. A kábítószer-fogyasztás 15—16 éves korban tömegjelenség, ami iszonyú következményekkel jár: teljes morális és fizikai romláshoz vezet Jogosan merül fel a kérdés vezető körökben: mi lesz Amerikával húsz év múlva, amikor a mai húszéveseknek kell átvenni az ország politikai, gazdasági irányítását? M. Za 1971. április 22., csütörtök ESTIM táviratok. BÉCS Ötnegyed óra hosszat tartott a SALT-tárgyalások szerdai fordulója. Az ülést a szovjet nagykövetségen tartották Bécsben. A következő megbeszélést jövő szerdára tűzték ki. WASHINGTON Nixon elnök szerdán külföldi segélynyújtásról szóló üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz. Nyolcezer szavas üzenetében az elnök az amerikai külföldi segélynyújtási program gyökeres átszervezését javasolta FREETOWN Sieaka Stevens miniszterelnök szerdán letette a hivatali esküt, a köztársasággá kikiáltott Sierre Leone első ügyvezető elnökeként. SAIGON A saigoni kormánycsapatok parancsnoksága újabb alakulatokat irányított szerdán a Shau-völgybe. A hadművelet fő célja Dél-Vietnam nyugati és északi határának „légmentes” lezárása. BERLIN Szerdán este Berlinben ünnepséget rendeztek a Német Szocialista Egységpárt megalakításának 25. évfordulója alkalmából, ahol Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára ünnepi beszédet mondott. ROMA A görög néppel való szolidaritás jegyében Genova kikötőmunkásai 24 órán át bojkottálták a görög hajók ki- illetve berakodását. Az akcióra a görög katonai puccs negyedik évfordulóján került sor. GYŐR Győrött, a városközpont főépületében szerdán tűz ütött ki és 68 egyedi gyártmányú fénycső elégett. A tüzet egy gondatlanul eldobott, még égő cigarettavég okozta. Személyi sérülés nem történt (MTI) Vér és olaj Téves és tragikus konfliktusnak nevezte a Pentagon indokínai kalandját a szenátus külügyi bizottságának szerdai kihallgatásán Mansfield demokrata szenátor. ,,A vietnami háború sok százezer ember pusztulását és rokkanttá válását okozta, óriási anyagi eszközöket emésztett fel, amelyeket Amerika sürgető belső problémáinak megoldására lehetett volna fordítani" — fűzte hozzá. McGovern demokrata párti szenátor leszögezte: ,,Az amerikai nép számára nincs sürgetőbb feladat, mint a vietnami háború befejezése". Hozzátette: ,,A történelem folyamán a valóság és a szólamok között soha nem volt még olyan szörnyűségesen nagy különbség, mint amilyen jelenleg Amerika deklarált délkelet-ázsiai céljai és az amerikai politika konkrét eredményei között van” — tette hozzá. Éppen most derült új fény arra, hogy a valóság és a szólamok között csakugyan milyen nagy különbség van. ,,A szabad világ védelme, a kommunizmus elleni harc” — ez a deklarált szólama, mottója az USA vietnami jelenlétének. Hogy ezzel szemben, Washington nagyhatalmi politikájáról, imperialista uralmának és befolyásának fenntartásáról van szó, azt eddig is tudtuk. Most azonban, a szenátus külügyi bizottságában folyó kihallgatások alatt, váratlanul új momentum vetődött fel. Eddig nem ismert, vagy legalábbis agyonhallgatott új gazdasági motívumok. Lehetséges-e, hogy az USA indokínai beavatkozásának oka az olaj? — vetette fel most több képviselő a szenátus külügyi bizottságában. Fulbright szenátor, a bizottság elnöke közölte: ő már érdeklődött. A külügyminisztérium először azt válaszolta neki, szó sincs olajról. A napokban viszont újabb levelet kapott: ebben már beismerték, hogy a hadiflotta egységei részt vettek az olajkutatásokban az indokínai parti vizeken! Most már sokan azt is határozottan állítja... a kutatások nyomán kiszivárgott a titok, a szakértők szerint Dél-Vietnam közelében a tengerfenék Délkelet-Ázsia leggazdagabb kőolajkészletét rejti. Az amerikai monopóliumok törekvése, hogy koncessziót kapjanak e kincs kiaknázására. Épp most szögezte le Allende chilei elnök egy sajtókonferencián: ,,A természeti kincsek államosítása szuverén joga minden olyan országnak, amelyet az ENSZ elismer. Ha a chilei nép nemzeti kincseinek visszaszerzésében az imperializmus ellenállásába ütközik, az nem akadályozhatja meg az államosításban”. Az amerikai monopoltőkének s a kezükben levő vezető politikusoknak persze más a véleménye. Szerintük az ő szuverén joguk más népek természeti kincseinek a kiaknázása is. Például: Vietnam népének természeti kincsére, újonnan felfedezett olajára is természetesen ők kívánják rátenni a kezüket. Mégha ez, mint cikkünk elején már idéztük Mansfield szenátort, ,,sok százezer ember pusztulását és rokkanttá válását” okozza is. Az is mindegy nekik, hogy áldozataik között mennyi a vietnami és mennyi az amerikai. Az olaj kapzsi bajnokainak nem számít az egyszerű emberek vére. (RS) A HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT medvei építésvezetőségén ALKALMAZUNK GÉPÍRÓ adminisztrátornőt Kezdő is számításba jöhet. Jelentkezés: április 27-én, kedden délelőtt 10 órakor. Győr, Szeszgyár u. 7. sz. alatti irodában.