Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

1971. április 22., csütörtök Csökken a javítás E hónapban a Mosonma­gyaróvári Cipész Kft-nél új szolgáltatást szerveztek: kár­pitos- és szíjgyártó részleg kezdte meg működését. Ez jól példázza a szövetkezet mun­kájában az utóbbi években végbement változást, a javí­tások csökkenését, a készáru­termelés növekedését. Tavaly majdnem 2,5 millió forint volt a szövetkezet termelési értéke, ennek fele a készáru­­termelésből adódott. Egy év alatt a javítás 2500 pár cipő­vel csökkent. A szövetkezet vezetősége a IV. ötéves tervük összeállítá­sakor figyelembe vette a ja­vítási szolgáltatás csökkené­sét. A következő öt évben a termelést 31 százalékkal kí­vánják emelni, a javítási szolgáltatás azonban a mos­tani 1 250 000 forintról 1,1 millióra csökken. A termelés növekedéséhez és a termelési arányok megváltozásához nagymértékű gépesítésre van szükség. A szövetkezet a IV. ötéves tervidőszakban műsza­ki fejlesztésre 800 000 forintot fordít. Halomban volt a méhhulla Az idős ember sírva fakadt A méhészet olyan kedvtelés vagy jövedelmi forrás, amely­­lyel jobbára a falusi ember foglalkozik szabad idejében. Egyiknek csupán 3—4 méh­családja van, a másik a mé­hészetből származó haszon­nal egészíti ki a jövedelmét. Minden méhészre jellemző azonban a bogarak szeretete. Anélkül tartósan nem lehet űzni ezt a népgazdaságnak is hasznos tevékenységét. A méhészt hallván, az is meg­kedveli a szorgos kis bogara­kat, aki azelőtt legföljebb szúrásukról ismerte őket. Ilyenkor tavasszal úgy vár­ják az akácnyílást, mint hor­gász a nagy fogást. Évről év­re így van ez, nem szegi ked­vüket a kudarc, akkor is ál­doznak, ha az előző évi méz­termés még a költségeket sem fedezi. A méhészek kö­zött több a kispénzű ember, mint a tehetős. Vaskos kódex tartalmazza mindazokat a rendeleteket, amelyeket a gazdaságok ve­zetőinek, növényvédelmi szakembereinek tudni és megtartani kötelességük a méhek védelmében. Az idén tömegesen sértették meg me­gyénk gazdaságai közül a mérgező anyaggal való per­metezést, porozást, a méhé­szek érdekeit érintő rendel­kezéseket, az emberiesség, a megértés íratlan törvényeit. Sopronhorpácson találkoz­tunk egy idős emberrel. Negyven éve méhészkedik. Fiával együtt 50 méhcsalád táplálására, erősítésére, gon­dozására költi pénzét és for­dítja idejét. Amikor szóba hoztam a méheit, a sokat megélt ácsmester sírva fa­kadt. Hatalmas, kérges te­nyereivel tetemes mennyisé­gű méhhullát emelt fel egy­­egy kaptára elől. A méhállo­­mányt alaposan megapasz­totta a helyi gazdaság nem­törődömsége, az egyén érzel­mi és anyagi érdekeinek fél­vállról való kezelése. Apa és fia kára nem végleges. Óva­tos becslés szerint is legalább 10 000 forint. Ez csak az anyagi kár ... A törvény a kárvallottnak ad igazat, a halk szavú em­ber mégis úgy nyilatkozott: — Nem akarom én pörre vinni az ügyet, jobban sze­retném békésen intézni. Igen bánt a dolog, de szerény kár­térítéssel is­ beérném. Ke­nyéradó gazdám a tsz ... Az történt, hogy a sopron­­horpácsi tsz április 14-én Vofatoxszal porozta az egyik repcetáblát, amelyben jócs­kán burjánzott virágzó gyom­növény. A növényvédelmi kódex sarkalatos pontja, hogy csak olyan növénykultúrát szabad méreggel permetezni, amelyben nincs virágzó nö­vény. A méhek kipusztulása megbontaná a természet rendjét, a természet pedig megtorol minden rajta esett sérelmet. Nem az a kifogásolható, hogy a gazdaság permetezett a kártevők ellen, az lenne a különös, ha nem tenné, ami­kor szükséges. Csakhogy a rendelet azt is kimondja, hogy a méreggel való perme­tezés, porozás előtti napon a szándékot közölni kell a köz­ségi tanáccsal, a tanács pe­dig köteles arról értesíteni a lakosságot a hely és az idő pontos megnevezésével. Ez nem történt meg Sopron­horpácson. A méhészek érdekvédelmi szerve vizsgálatot indít a fe­lelősség megállapítására, ta­lán a kártérítést is megkapja a károsult. Annyi máris bi­zonyos, hogy laza volt a hi­vatalos ügyintézés a tsz és a tanács között, emberségről pedig egyáltalán nem lehet beszélni. A községb­en még egy embert ért kár a mulasz­tásból. Sopronhorpácson hallottuk, hogy Újkéren is elfelejtették értesíteni a községi tanácsot a permetezésről. A tsz lelki­­ismeretesnek, jóindulatúnak ismert fiatal növényvédelmi szakmérnöke ezzel az egy­szeri mulasztásával körülbe­lül 50 kiló bogár pusztulását okozta a gyanútlan méhészek kárára. Beleden a múlt napokban 12 méhész és mintegy 120 méhcsalád sínylette meg má­sok lelketlenségét, mulasztá­sát. Senki sem jelezte a mé­hészeknek a méreggel való permetezést. A kár egyelőre összegszerűen nem ismert, egyes méhészek méhállomá­­nyát siralmasan megritkítot­­ta a növényvédő méreg. Va­­dosfán két méhész bánja so­kat dédelgetett bogarait, Tá­pon és környékén 80 méh­családot és súlyos kár. Valaki úgy fogalmazta meg: ma még az állatot pusz­títja a méreg. Akik ebben közömbösek, gondolnak-e holnap az emberre? A vegy­szerek használata csak több lesz, kell is a jövőben ... Egymás jó szándékú cél­jainak tiszteletével a jövő­ben is megférhet egymás mellett gazdaság és méhész, de semmi esetre sem úgy, ahogyan a méhészekkel való beszélgetéseket sommázni le­het: igaz, hogy kárt szenved­tünk, mégsem akarjuk ke­nyéradónkat, a tsz-t bíróság elé citálni, úgyis mi innánk meg a levét... Dömötör Tibor Ésszerűtlen toka rákossá­g Évek óta gond a mező­­gazdaságban a gépalkatré­szek beszerzése. Az AGRO­­KER nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy kedvében járjon a gazdaságoknak, jól javított gépekkel végezzék a munkát. Az alkatrész­­hiány mégis sokszor kés­leltette például a szántást, az aratást. Hiányzott az ék­szíj, nem kaptak a terme­lőszövetkezetek gumikö­penyt, szalmarázó ládát. Az AGROKER az idei tava­szon több alkatrészt kapott, mint tavaly vagy tavaly­előtt. Természetesen, most sem tudja kielégíteni a kö­zös gazdaságok alkatrész­igényeit, de nagyobb kész­letekkel várja a termelő­­szövetkezeteket, mint ez­előtt. A gazdaságokban a ta­vaszi munkák bokros teen­dői mellett ezekben a he­tekben már az aratásra is készülnek: javítják a kom­bájnokat, a betakarító gé­peket. A tapasztalat azon­ban: az idei tavaszon lé­nyegesen kevesebb alkat­részt vásárolnak a betaka­rító eszközökhöz a téeszek, mint ezelőtt. Pedig a kom­bájnok javarésze elhaszná­lódott, felújítást kíván. Ha tavaly hiányzott némely alkatrész, az idén az 1970- es nehéz, gépet, embert próbáló nyár után még in­kább. A félig javított kom­bájnok, betakarító gépek, hogyan állják majd az idén a megterhelést? A termelőszövetkezetek többsége tavaly felhasznál­ta a biztonsági alap jelen­tős részét. A megyében majdnem a felére csökkent az előző években képzett biztonsági alap. Lehetséges, hogy ezért takarékoskod­nak most a gazdaságok? Ez a takarékosság azonban nem hoz hasznot, hiszen a hiányosan javított géppel nem lehet jól dolgozni, ve­szik a termés. Az AGROKER az idén sem tud annyi erőgépet időben adni a gazdaságok­nak, mint ketten... Ezért már tavaly felvette a kap­csolatot azokkal a mező­­gazdasági motorokat gyártó bel- és külföldi ipari üze­mekkel, melyek a meglevő gép­ekhez motorokat gyár­tanak. Például az MTZ—50, a DT—54, és a GT—124-es erőgépekhez az elhaszná­lódott motorok helyébe újakat szerzett be. A keres­kedelmi vállalat ezzel le­hetővé tette a fáradt mo­torok kicserélését. Ugyan­akkor közvetve segítette az alkatrészellátást is. Mert a lecserélt berendezések még használható alkatré­szeit beépíthetik a közös gazdaságok más gépekbe anélkül, hogy az alkatrész pénzbe kerülne. A termelőszövetkezetek használják ki a lehetőséget, azt, hogy az AGROKER az idei tavaszon a lehetőségei szerint kedvükben járt. Or­szágszerte nagy az alkat­rész iránti kereslet. A győri vállalathoz naponta érkez­nek az ország különböző részeiből kombájnok, bálá­zógépek, fűkaszák, pótko­csik alkatrészeiért. Félő, hogy amikorra feleszmél­nek megyénk közös gazda­ságai, már nem kapnak alkatrészt. P. I. KISALFÖLD Szerszámgépgyártók együttműködése MOSZKVA (MTI) A KG­ST-országok szakem­berei együttesen konstruálják majd az igen nagy pontosságú numerikus programvezérlésű szerszámgépeket. Ezt irányozza elő az a jegyzőkönyv, amelyet kedden Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió, valamint Ju­goszlávia képviselői írtak alá. A jegyzőkönyv előirányozza továbbá kovácsoló, sajtoló és öntödei gépek, valamint fafor­gácslemez készítésére szolgáló berendezések kidolgozását is. a Válasz pártmunkások kérdéseire A demokratizmus értelmezése Az alapszervi titkárok fel­dolgozták az MSZMP X. kongresszusának dokumentu­mait. A csoportos beszélgeté­seken, konzultációkon, néhá­­nyan vitatták a pártdemok­rácia fejlődésének szükséges­ségét, és egyoldalúan a cent­ralizmus szilárdításának fon­tosságát hangsúlyozták. A marxista-leninista pár­tok szervezeti életének alap­elve a demokratikus centra­lizmus. A demokratizmus és a centralizmus egymással szorosan összefügg. A demok­ratizmus párt­szerű alkalma­zása teszi világossá a centra­lizmusnak is az értelmét, je­lentőségét. És fordítva, a centralizmus marxista—leni­nista gyakorlása egészségesen fejleszti a demokratizmust is. A demokratizmus egyebek között azt jelenti, hogy a pártban — a taggyűlés, alap­szervi vezetőség, felsőbb szer­vek bizottságai — mindent megvitatnak nyíltan, a leg­teljesebb szólás- és kritikai szabadsággal. A jó szándékú, pártszerű véleménynyilvánítás közben lehet és szabad tévedni is. A meggyőzés, a helyes állásfog­lalásnak érvekkel való bizo­nyítása ad értelmet a demok­ratikus vitának. A lenini demokratikus pár­téteti módszerek szerves része az, hogy a vitát szava­zás zárja. A szavazás alkal­mával kialakult többség aka­rata kötelező a kisebbségre. Szavazás után már nincs helye a vitának, a kisebbség is köteles alávetni magát a többség által elfogadott hatá­rozatnak. És ekkor már a szervezeti alapelvnek a má­sik oldala, a centralizmus je­lentősége mutatkozik. A párt szervezeti alapelve, a demokratikus centralizmus azt is jelenti, hogy alulról felfelé történik a vezető bi­zottságok megválasztása. Az alulról felfelé megválasztott bizottságok határozatai köte­lezők az alsóbb pártszervek­re. A különböző szintű bi­zottságok határozatát a he­lyes értelmezés céljából le­het és szabad is vitatni, de megtagadni és a végrehajtása elől kitérni semmiképpen sem szabad. A marxista-leninista pár­tok akarat- és cselekvési egy­sége csakis úgy valósítható meg és tartható fenn, ha a centralizmus tudatos, önként vállalt kommunista fegyelem­mel érvényesül. A centraliz­mus tudatosan és építően ak­kor érvényesül, ha a párt szervezeti alapelvének másik oldala, a demokratizmus is virágzik. Tévedés arra gondolni, hogy ha lazaság, fegyelme­zetlenség észlelhető, annak a demokratizmus az okozója Biztonsággal lehet állítani, hogy az elvszerű, pártos de­mokratizmus nemcsak nem zavarja, hanem éppen szilár­dítja a fegyelmet, a felsőbb szervek határozatainak tisz­teletben tartását, megvalósí­tását. Az MSZMP legkülönbö­zőbb szervezetei azért tudtak és tudnak egységben, fegye­lemben sikereket elérni, mert nem „vak” fegyelmet, nem megalapozatlan centralizmust építettek, fejlesztettek. El­lenkezőleg! Az MSZMP-nek mindig­ az volt a törekvése, hogy a kollektív bölcsesség, a kommunisták és pártonkívü­­liek ezernyi javaslata, a szé­les és mélyülő demokratiz­mus legyen táplálója az al­kotó fegyelemnek, a centra­lizmusnak. Ez a munkamód­szer történelmi sikereket ko­vácsolt a múltban. És így lesz a jövőben is. Lányai NYOLCVANÉVES MUNKAKEDV. ( Varga István, a győri Búzakalász Tsz nyugdíjasa szánt a gyümölcsfák alatt. fk- 1. felv.) Kedvezményes szigor a győri Textilipari Vállalatnál . Gyermekeink nem pa­naszkodhatnak, hogy nem képezhetik magukat. Szak­­képzettségük megszerzéséhez a vállalat vezetősége minden anyagi és erkölcsi támogatást megad — tájékoztatott a Győri Textilipari Vállalat személyzeti osztályvezetője Dehler Károlyné. Az idő­sebb dolgozók otthonukba is meghívják a távollakókat. Hosszú évek alatt alakult ez így. — Zalából, Szolnok vidé­kéről, és a megye távoli köz­ségeiből jöttek a lányok és fiúk — folytatta Németh Im­­réné szakoktatási felelős. — Gondját viseljük a 14—15 éves, még gyerekszámba ve­hető fiataloknak. Meglepően önállóak olykor. A tapasztal­tabbak, az idősebbek helyén­való szigora mégis jogos. Csaknem 600 forinttal gaz­dálkodnak a gyerekek. Mire költik az ösztöndíjukat, ho­gyan élnek a szabad időben? Szülői gondoskodást kívánó kérdések. A vállalat 100 fo­rint lakbérpótlást nyújt min­den, albérletbe helyezett ta­nulójának. Havonta megláto­gatjuk őket. A szállásadó dol­gozóink pedig negyedéven­ként megbeszélésre jönnek össze a vállalati klubba. Be­számolnak a gondjaikra bí­zott gyermekekről. — A távol élő szülők ho­gyan szereznek tudomást gyermekeik tanulmányairól és magatartásáról? — A vállalat rendszeresen írásban küld tájékoztatást. Azonkívül félévenként szülői értekezletre hívja a szülőket. — Miképp választják a ta­nulók gondozóit Győrött? — A munkahelyen kiala­kult kölcsönös rokonszenv alapján. Június 15-re hívtuk be azokat a tanulókat, akik az általános iskola VIII. osz­tályából már elküldték je­lentkezési lapjaikat. A felvé­teli után megismertetjük őket idősebb dolgozóinkkal és az üzemmel. Gondot okozott az — jegyezte meg Németh Im­­réné —, hogy az általános is­kolákban nem mindig tájé­kozottak a tanulók lehetősé­geikről. Ugyanis 1971-től már 14 éves korhatártól, a VIII. osztály elvégzése után be­küldhetik felvételi kérelmü­ket a vállalathoz. — Milyen lehetőségeik vannak azoknak a fiatalok­nak, akik tanácstalanságból vagy határozatlanságból még nem jelentkeztek, de mégis fölvételire várnak? — Június­ 15-én, az előre jelzett tanulókkal együtt vár­juk az új jelentkezőket is. Amennyiben módunk van, segítséget adunk kérelmeik­hez. — Szeretném hangsúlyozni — szólt közbe Láng Lászlóné, a szakszervezeti bizottság munkatársa —, vállalatunk a fiatalokról messzemenően gondoskodik. Ezzel, kedvez­ményeinkkel együtt az ellen­őrzésünket el kell fogadniuk. Hasonlóan a kollégiuméhoz. Hagyományossá vált már az anyák napja megünneplése vállalaton belül. Készülnek a fiatalok távol lakó szüleik és gondozóik köszöntésére. A kultúrteremben vendégül lát­ják őket és üzemlátogatást szerveztek részükre. — Utolsó kérdésként: mi­lyen a műszaki utánpótlás? — Egyetemeken és főisko­lákon szép számmal tanul­nak fiataljaink. Akad olyan is közöttük, aki már második diplomáját szerzi meg. A technikusképzésben pedig nagy könnyítést jelent a váltó oktatás, a váltakozó műszak­ban dolgozók tanulása és munkaideje összehangolódott. 4Kö ny) Több szintetikus termék A Gardenia Csipkefüg­gönygyár 1970. éves terve 86 millió forint volt. Hét és fél millió nyereséggel zárta az évet, ebből hétszázezer fo­rintot osztott szét dolgozói között, hét és fél napi kere­setüknek megfelelően. Év­közben 620 000 forintot hasz­náltak fel bérfejlesztésre. 1971. évi tervüket a szin­tetikus anyagok termelésé­nek növelésével emelték. Az idén a Gardenia Csipkefüg­gönygyár dolgozói 96 millió forintban állapították meg tervüket. A vásárlók kívánságának megfelelően elsősorban szin­tetikus anyagból fehér színű függönyöket terveznek a technológiai csoport dolgo­zói. Tizenötféle mintával ter­vezik a műanyag függönyö­ket, a pamutiparban pedig 80- féle mintában és színben vá­logathatnak a vevők. A műanyaggyártmányok alapanyagát az NSZK szállít­ja. 1969-ben szerelték fel az első négy nagy teljesítményű lánckötő gépet a gyárban. Az idén is bővítik a gépparkot az új nedves kikészítő üzem­rész átadása után.

Next