Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
1971. április 22., csütörtök Lenin a keleti népek felszabadító harcáról ! Írta: Kim Ir Szen Lenin, a forradalom nagy vezére és az emberiség lángelméje, egész életét annak a szent forradalomnak áldozta, amely a nemzetközi munkásosztálynak és az egész világ elnyomott nemzeteinek felszabadításáért és szabadságáért folyik, és hervadhatatlan érdemeket szerzett a szocializmusért és a kommunizmusért vívott küzdelemben. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcos fáradozása közben Lenin különös figyelmet fordított a Kelet népeinek nemzeti felszabadító küzdelmeire. A XIX. század végén és a XX század elején a Kelet országai a világ imperialista hatalmainak gyarmatai voltak, és az ázsiai kontinens a világ tőkés hatalmainak nyersanyagforrásává, tőkekiviteli körzetévé, az árufelesleg felvevő piacává, az imperializmus kiterjedt hátországává vált. Nagyban akadályozták a Kelet országaiban a gazdasági fejlődést a feudális társadalom méhében kicsírázott tőkés viszonyok. Az imperialista hatalmaknak a keleti országokra gyakorolt elnyomása és kizsákmányolásának fokozása, valamint az ázsiai országok társadalmi gazdasági fejlődésének megakadályozása elkerülhetetlenül arra vezettek, hogy az imperialista hatalmak és e terület népei között kiéleződtek a nemzeti ellentétek. A Kelet népeit az imperialisták a fejlett tőkés országok népeihez képest kétszer és háromszor kegyetlenebb kizsákmányolásnak, barbár nemzeti és faji elnyomásnak vetették alá. Az a körülmény, hogy az imperialista hatalmak fokozták agressziójukat a Keleten, hogy meggyorsították az ázsiai országok átalakítását gyarmatokká és félgyarmatokká, rendkívül kiélezte ebben a körzetben az osztályellentéteket is. Még elviselhetetlenebbé vált a fosztogatás, amelyet az óceánon túli imperialisták a helyi reakciós uralkodó osztályok kizsákmányoló tevékenységével párosítottak. Ebben a körzetben súlyos összecsapások formájában fejeződtek ki a gyarmati konceszsziók és a befolyási övezetek megszerzésére törekvő imperialista hatalmak, valamint monopoltőkés csoportosulások közötti ellentmondások is. Valóban, ez a körzet csomópontja volt a forradalmat előidéző különféle ellentmondásoknak, leggyengébb láncszeme az imperialista frontnak, döntő csatatere a világpolitikai harcnak. A nemzeti-gyarmati kérdésekben a Kelet lett a központ. A Kelet népei felébredtek évszázados álmukból; a XIX. század végétől Ázsia-szerte kezdett kibontakozni a népek forradalmi mozgalma a szabadságért és függetlenségért. Lenin ezt mondta: „Azt követően, hogy beköszöntött Kelet ébredésének időszaka, a jelenlegi forradalomban közeledik az az időszak, amikor a Kelet összes népei részt vesznek az egész világ sorsának eldöntésében, hogy ne puszta objektumai legyenek a gazdagodásnak. A Kelet népei ráébrednek arra, hogy gyakorlatilag kell cselekedniük, s hogy minden nemzetnek részt kell vennie az egész emberiség sorskérdésének megoldásában!” (Lenin öszszes művei 30. kötet.) Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott a Kelet népeinek nemzeti felszabadító harcában. Az Októberi Forradalom győzelme még inkább öntudatra ébresztette a Kelet népeit, magasabb fokra lendítette az elnyomott nemzetek szabadságharcát, egyesítette ezt a nemzetközi munkásosztály forradalmi mozgalmával. A Kelet népei, amelyek kifogyhatatlan erőt és bátorságot merítettek Leninnek a nemzeti-gyarmati kérdésre vonatkozó nagy eszméiből, s az Októberi Forradalom győzelme révén rátaláltak a harc helyes útjára, a munkásosztály vezetésével határozott és bátor harcot bontakoztattak ki az imperializmus, a kolonializmus ellen, s ennek eredményeképpen történelmi győzelmeket vívtak ki. Különösen a II. világháború után mentek végbe Keleten nagy forradalmi változások és gyökeresen megváltozott Ázsia arculata. A hosszú, imperialistaellenes felszabadító harc után a kínai nép végül is elűzte a külföldi imperialistákat, s megdöntötte a feudalizmus és a bürokratikus kapitalizmus uralmát. A kínai forradalom a győzelmének jelentőségét tekintve a második nagy nemzetközi esemény volt a Nagy Októberi Forradalom után. Az, hogy a világ népességének csaknem egynegyedét képviselő kínai nép felszabadult az imperialista járom alól és a szocializmus útjára lépett, annyit jelentett, hogy újabb nagy rés nyílt az imperializmus gyarmati rendszerén, s ez döntően megváltoztatta a szocializmus és az imperializmus közötti erőviszonyokat a szocializmus javára. A hősies vietnami nép véres harcok kibontakoztatásával űzte ki a francia gyarmatosítókat és a többi idegen agresszort, és először teremtett szocialista államot Délkelet-Ázsiában. Napjainkban Vietnam a legelkeseredettebb imperialistaellenes, Amerikaellenes harc frontjává lett. Ma éppen Vietnam földjén folyik a leghevesebb összecsapás a forradalmi erők és az amerikai imperializmus agresszív erői között. A dél-vietnami felszabadító fegyveres népi erők és Dél-Vietnam népe már a terület négyötödét és a lakosság kétharmadát felszabadították, létrehozták a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányát. Az USA- imperialista agresszorokra egymás után mérik a kiheverhetetlen, súlyos katonai és politikai vereségeket, kiúttalan helyzetbe kergetik az amerikai imperialistákat és dél-vietnami bábjaikat. Laosz népe a Laoszi Hazafias Népfront vezetése alatt fegyverrel a kézben kelt harcra az ország felszabadításáért és függetlenségéért, a béke és biztonság védelméért Indokínában és DélkeletÁzsiában, s az amerikai imperialisták és lakásaik elleni szakadatlan támadásokkal napról napra gyarapítja harci sikereit. Japán munkásosztálya és népe állhatatos harcot folytat az amerikai imperializmus ellen, a monopóliumok ellen, nagy csapást mér az amerikai imperializmus háborús politikájára és a japán militarizmus újjáéledésére. Thaiföld és Malaysia népei erőteljes fegyveres harcot vívnak az amerikai imperialisták és az amerikabarát, diktatórikus hatalmak ellen; a Fülöp-szigetek népe és diákifjúsága bátran harcra kelt, hogy szembeszálljon az ország politikai és gazdasági leigázására törekvő amerikai imperializmussal. Kambodzsa népe a nemzet szuverenitásáért és területi integritásáért küzd; India, Ceylon, Burma, Indonézia, Pakisztán és valamennyi többi ázsiai ország népe előrelépve, harci sorokban egyesül az imperializmus és kolonializmus ellen. (Az írás második részét a holnapi számunkban közöljük.) 1870. április 22-én született V. I. Lenin, az emberi haladás legkiválóbb személyisége. A születési évforduló tiszteletére készült az alábbi írás, melyet némi rövidítéssel átnyújtunk olvasóinknak. Tiszán innen, Dunán túl az Állami Népi Együttes műsora Húsz éve alakult az Állami Népi Együttes azzal a céllal, hogy a gazdag magyar hagyományok színpadi feldolgozásait művészien tolmácsolja. Az eddig bemutatott műsorait csak nagy alapterületű színpadokon tudta előadni a közreműködő táncosok, énekesek nagy száma miatt. A mostani Tiszán innen, Dunán túl című műsor összeállításánál a vidéki, kisebb művelődési házak adottságait vette figyelembe. Kevesebb táncos jól elfér a 6-szor 7 méteres színpadon, és a koreográfusok, szerkesztők úgy állították színpadra a táncokat, hogy nem esett csorba a pro,dukciók látványosságán, művészi értékén. A megyében bemutatott Tiszán innen, Dunán túl című műsorban négy tájegység dalai, táncai közül láthattunk néhányat. Az első számuk a Pántlikázó. A koreográfus (Nófrádi) megyénkben, Soboron gyűjtötte az anyagot. A vasárnapi kapuvári előadáson ez a szám aratta a legnagyobb sikert. A nézők közül sokan voltak, akik előző este a sobori öreg legényeknek tapsoltak, és örömmel fedezték fel a rábaközi motívumokat, a régi regrutaszokásokat a Pántlikázóban. A népitánc-feldolgozások (Gulyás—Létai: „Székely forgatás”, Vujisics—Náfrádi: Hortobágyi pásztortánc, Daróczi—Létai: Cigányok) művészi előadását érdemes összevetni a saját hagyományaikat táncoló falusi csoportok előadásaival. Míg az eredeti anyagot táncolok egyszerűen, a motívumokhoz ragaszkodva adják elő, ami a sajátjuk, az Állami Népi Együttes koreografált táncai szellemükben kötődnek hűen egy-egy tájegységhez. A koreográfiában, de elsősorban a művészi kivitelben már a színpadi szabályok érvényesülnek. A műsor összeállítói nem a feldolgozott tánchagyományok bemutatására törekedtek. A dramatikus táncokkal szórakoztatni akartak. Vavrinecz—Gulyás—Létai a Kegyes történetben egy göcseji tréfát dolgoztak fel. Szent Péter isteni parancsra leszáll a földre, hogy a romlott embereket jóra tanítsa. Végül egy ájtatos tekintetű leány elcsábítja őt is. A Lagzi előtt című táncban (Vavrinecz— Létai) egy palócföldi idillel ismerkedhetünk meg. A szakácsnők a lakodalom előtt a fiatal menyasszonyt oktatják. Elmondják, milyen rossz sora lesz asszonyként. Aztán kiderül: nekik is ugyanilyen tanácsokat adtak, de nem bánták meg, hogy levetették pártájukat. Ebben a műsorszámban az volt a legmegragadóbb, hogy a nagyszerűen táncoló lányok, kitűnően énekeltek is. A szünet előtti utolsó számban a Palócz-bálban (Daróczi—Rábai) a lányokra kacsingató, pórul járt férjen nevethettünk, akit a soproni Nagy Zoltán személyesített meg. Ő táncolta „A góbé és az ördög” humoros történetében az ördög szerepét is. A népművészetben a zene, a tánc, az ének szinte elválaszthatatlan egymástól. Örömmel fedezhettük fel, hogy az együttes művészeti vezetői e három művészeti ágat egyszerre ismertetik és tanítják meg a tagokkal. Különösen a Citeraszó című számban látszott ez világosan. A Tápéról származó dalokat az együttes táncosai kísérték citerával, de néha otthagyták hangszerüket és vidáman táncoltak, énekeltek. Jókedvével, szépen formált temperamentumos táncával különösen Erdélyi Tibor tetszett. Hatásos befejezés volt Gulyás—Rábai: Első szerelem című dramatikus tánca. A kicsit ügyefogyott, szégyellős fiatal legény figuráját a soproni Brieber János táncolta. Ebben a számban volt minden, ami látványos, magyaros, fergeteges csárdás és keményen táncolt verbunk. Az együttes eddig mindenütt nagy sikerrel szerepelt. Kapuváron megnézte a műsort Rábai Miklós is, az együttes művészeti vezetője. Kellemes meglepetésben volt része. Varga B. István, Kapuvár országgyűlési képviselőjelöltje üdvözölte a 20. évfordulóját ünneplő Állami Népi Együttest. Köszöntőjének végén a nézők között ülő Rábai Miklóshoz szólt, aki szombaton volt 50 éves. Az együttest és művészeti vezetőjét meleg tapssal köszöntötték a kapuváriak. Nem maradt el a siker, a taps a hétfői előadáson Mosonszentmiklóson sem, pedig nagyon sok szék maradt üresen. A művelődési ház április 4-én kapta meg a kitüntető „kiváló” címet, melyet biztosan jó munkával érdemelt ki. Elgondolkoztató, hogy azok a mosonszentmiklósiak, aki alig több mint tíz éve lerakták a művelődési ház fundamentumát, és társadalmi munkával segítették felépítését, most miért nem fogadták sokkal nagyobb érdeklődéssel az Állami Népi Együttes remek műsorát. Az együttes Mosonszentmiklóson kívül mindenütt telt ház előtt szerepelt a megyében. (Forgács) KISALFÖLD DOLGOS PAJTÁSOK Az Ásványrárói Általános Iskola 194-es számú Dózsa György Úttörőcsapatának naplójába lelkesen feljegyeznek minden olyan eseményt, amely az úttörők életével kapcsolatos. A legutóbbi nagyszerű esemény hazánk felszabadulásának évfordulójához kapcsolódik. A kispajtások bejegyezték, hogy megkapták a KISZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét és hozzá 500 forint értékű társasjátékot. Hernádi Ilona, a KISZ mosonmagyaróvári járási bizottságának úttörőtitkára április 2-án kereste fel őket az ünnepélyes csapatgyűlésen, és Tamás Izabellának, az Úttörőtanács titkárának átadta az elismerő oklevelet. Az elismerést megérdemlik az ásványrárói pajtások, évek óta lelkesen, szorgalmasan, nagyon jól dolgoznak. A járási versenyeken mindig élen járnak. Legutóbb március 31-én, a jubileumi szavalóversenyen Csordás Zsuzsanna aranyérmet kapott, Bekő Zsuzsanna prózamondását ezüstéremmel jutalmazta a zsűri. Böősi Imre a tanulmányi versenyen fizikából és élővilágból második helyezést ért el. A KRESZ-vetélkedőn pedig Bakonyi Jenő az első helyre került. LENIN HilNGJIl A hanglemezre vett lenini hang története érdekes fejezete Lenin életútjának. A gramofonlemez a forradalom előtti kor burzsoá szalonjainak jellegzetes, hivalkodó tartozéka volt. Oroszországban már 1907-ben több mint félmillió gramofon harsogott. A forradalom után a piaci cserebere a gramofonok ,,tömeges vándorlását” idézte elő. A polgári lakások egykori díszei a városokból a falvakba kerültek. Paradox helyzet alakult ki: az egyszerű nép váratlanul hanglemezjátszó birtokába jutott. Lenin észrevette ezt a tényt, fel is használta. A zenés kávéházak gramofonlemezei zúzdába kerültek, és sellakos alapanyagból ezrével kezdték préselni a forradalom eszméit szolgáló hanglemezeket. A rádióadást még nem ismerte a világ, falun még csak nem is álmodtak ilyesmiről, a párt azonban megtalálta a technikai lehetőséget, hogy élőbeszéddel, hívó, mozgósító, magyarázó szóval forduljon az írástudatlan milliókhoz. Lenin maga gondoskodik arról, hogy a kimagasló állami és pártvezetők beszédeit hanglemezre vegyék, így például Kalinyin, Dzerzsinszkij hangját és másokét. Kezében híres órájával Lenin gyakran állt maga is a fonográf mellé, hogy hangját lemezre vegyék. Egymás után készültek a hanglemezek: „Mi a szovjethatalom?”, „Felhívás a Vörös Hadsereghez”, „A munkafegyelemről”, „Hogyan szabadulhatnak meg a dolgozók mindörökre a földesurak és tőkések elnyomásától?”, „A III. Kommunista internacionálé” és mások Azokban a nehéz években óriási volt a papírhiány, így sok ember előbb hallotta Lenin hangját, mintsem fényképét látta volna az újságok hasábjain. Lenin hangja ezer meg ezer hangtölcsérből csendült fel. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, milyen primitív eszközökkel végezték annak idején a hangfelvételt. Viaszhengerre, majd később lemezre vésték be a rezgéseket. A viaszhengert vagy korongot grafittal dörzsölték be, majd fémbevonatot kapott, s az így nyert fémmatricákról sajtolták azután a lemezeket. A hang erősen eltorzult, színezete megkopott, a különféle zajok elnyeltek egyes szavakat vagy mondatokat. A szovjet szakemberek már a harmincas években azt a célt tűzték maguk elé, hogy Lenin hangját újjáteremtik, visszaadják tónusát Lenin hangjának felújítására irányuló munkájuk teljes sikerrel járt. Lenin megújított hangját ma mikrobarázdás lemezekre veszik, és egyéb modern hanghordozó berendezésekkel elevenítik fel. Szavai felcsendülnek a rádióban és televízióban, a mozik vásznán. Szenvedélyes, meggyőző hangját nagy figyelemmel hallgatja ma is az egész világ. Vlagyimir Orlov (APNEES) 5