Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

A nagy író szellemében A győri Gárdonyi Géza Általános Iskola ünnepe ötven esztendővel ezelőtt, 1921-ben kezdte meg műkö­dését Győrött a Gárdonyi Géza polgári, amelynek utó­da a Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola, a város egyik leg­nagyobb és legkorszerűbb tanintézménye. Az évforduló ünnepségso­rozatának rendezői, Pintér István igazgató, Fény­esi Jó­­zsefné, az iskola pártszerve­zetének titkára és Fömötör Mária, a szakszervezeti bi­zottság titkára nagy munká­ban vannak. Pintér István elmondta, hogy díszes kiállítású év­könyvet jelentetnek meg az ünnepi évfordulóra. A kéz­irat már a nyomdában van. Az iskola volt tanárai közül a még élő Pillér Mária, Sza­bó Alajos és Varga Kálmán írták le emlékeiket. A volt diákok közül dr. Katona La­jos, a Győr-Sopron megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat vezérigazgatója, Knausz László, az MVG ve­zérigazgató-helyettese, Hor­váth Ottó, a Magyar Rádió győri stúdiójának vezetője, Vesztesi József, a Győri Ta­nítóképző Intézet igazgatója emlékezn­ek diákéveik kedves történeteire. Az évkönyvet Németh Zoltán tanár szer­kesztette. Az igazgató arra kéri a volt gárdonyista diákokat, hogy szóban vagy írásban jelent­kezzenek az iskolában. Az is­kola iratai ugyanis a háború alatt elvesztek és nem tudják a végzett diákok nevét és cí­mét. Pedig nagyon szeretnék, ha minél többen együtt ün­nepelhetnének. Fény­esi Józsefné szerint a díszünnepség június 6-án dél­előtt 10 órakor lesz a Kis­faludy Színházban. Az ün­nepség első részében megem­lékeznek az évfordulóról, majd Fömötör Mária tanár Kispéter András Gárdonyi Gézáról szóló könyve alapján írt szavalókórusát adják elő. Ezzel is azt a célt akarják elérni, hogy a diákok még jobban megismerjék iskolá­juk névadóját, a halhatatlan magyar írót, Gárdonyit. Az ünnepi évfordulóra be­fejeződik az iskola felújítá­sa, valamint a régi és az új épületrészt összekötő fedett folyosó építése. Amikor ott jártunk, iro­dalomtörténeti érdekességű levelet hozott a posta. Öz­vegy Gárdonyi Józsefné, az író egyetlen élő rokona írta Rákoscsabáról: „A jubileumi ünnepségen boldogan részt vennék, ha nyolcvan évem beleegyezne.” Nemcsak az iskola vezetői, hanem az irodalomszerető győriek is remélik, hogy jú­niusban Győrött köszönthetik az Egri csillagok, az Isten rabjai, a Láthatatlan ember megannyi szép és halhatat­lan remekmű írójának roko­nát, Imre B. Orgona­virágzásra Az orgona a magyar ker­tek kedvelt virága. Nyílása a tavasz jele. Az orgona ere­detének története évszázadok óta kedvelt témája a kerté­szeknek és botanikusoknak. Nagy örömük, ha egy-egy pompás újabb fajtájú virágot sikerül nemesíteni. Jelenleg 11 orgonafajtát tartanak nyil­ván a világon, a keresztezett virágok száma pedig 100-nál is több. Skoflek István, a ta­tai Eötvös Gimnázium taná­ra, hosszú évek kitartó mun­kájával már kihalt orgona­­fajták nyomára bukkant Kevesen tudják, hogy az első orgonát I. Ferdinánd császár konstantinápolyi kö­vete, Busbecq fedezte fel a Balkánon 1550-ben. Bécsi kertjében 1589-ben virágzott először, és onnan terjedt el szerte Európában. A XVII. században egy hit­térítő szerzetes Kínában is látott orgonát, melynek vi­rágai azonban eltértek a mostani európai orgonától, a Syringa vulgaristól. Kitaibel Pál, a világhírű magyar tu­dós Bereg megyében fede­zett fel egy újfajta orgonát a XIX. században. Virágai azonban nem a balkáni, ha­nem a Himalájában vadon élő orgonához hasonlítottak leg­inkább. — Hogyan kerülhetett Európába a himalájihoz ha­sonló fajta? — sokáig ez foglalkoztatta a tudósokat. Feltételezték, hogy Európá­ban már a harmadkorban is éltek orgonák, amelyeknek leszármazottai a ma is vadon virágzó fajták. Ezt bizonyít­ják Skoflek István kutatásai is, mert 1960-ban Vértessző­­lősön, 1966-ban pedig az Északi-középhegységben Mo­­nosbélen négy új, a mai or­gonától eltérő faj terméseit és levéllenyomatait fedezte fel a mésztufa-lerakódások-1 !­an. -1 . .'-.­i. Egész évben alapanyag A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Me­zőgazdasági Kutatóintézeté­nek kezdeményezésére Chile is bekapcsolódik a magyar kukoricanemesítési munkába. A kukoricanemesítési alap­anyagok télen felnevelhető nemzedékét Chilében, a San­tiago melletti egyetemi kísér­leti telepen állítják majd elő, így az adott alapanyagból egy esztendő alatt két nemzedéket kaphatnak a kutatók, az új hibridek nemesítéséhez szük­séges időt a felére csökkent­­hetik. Untam K­áioz. A Vöröskereszt megyei ve­zetőségének munkájában fon­tos szerepet tölt be a titká­rok és a reszortfelelősök to­vábbképzése, az egész évi feladatok módszertani meg­beszélése. A hagyományossá vált ta­nácskozások a közép- és szak­munkásképző iskolák ifjúsá­gi vöröskeresztes titkárai­nak képzésével kezdődött áp­rilis 5-én. A többi között az Ifjúsági Vöröskereszt-moz­galom fennállásának 50. év­fordulójára és az elsősegély­­nyújtási versenyre készülés teendőit beszélték meg a megye közép- és szakmunkás­­képző iskoláit képviselő fia­talokkal. A múlt héten befejeződött az egyhetes vezetőképzés. A Vöröskereszt megyei vezető­sége hatvannyolc üzemi és helyi titkárral beszélte meg a munkaszervezés és vezetés feladatait. Hétfőn reggel a véradó­felelősök háromnapos ta­nácskozása kezdődött, a hé­ten két csoportban nyolcvan aktíva ismerkedik a megye véradó-mozgalmával. Felké­szülnek véradókörök szerve­zésére, az életmentő, sürgős esetekben alkalmazott behí­vásos véradás teendőire. A találkozás másik célja: be­szélgetni a véradók társadal­mi elismeréséről, megbecsü­léséről. A jelölőgyűlések nyomán javul Győr autóbusz-közlekedése Jó híreket hallottunk a Volán 19-es vállalat forgalmi igazgatóhelyettesétől, Kalló Sándortól. Mint elmondta, a jelölőgyűléseken elhangzott kívánságok alapján igyekszik fejleszteni a vállalat Győr autóbusz-közlekedését. A legközelebbi intézkedés hasznát már április 19-étől élvezheti a lakosság: a válla­lat újra indította a két évvel ezelőtt megszüntetett 6-os já­ratot. Ez a 7-es, 9-es és 10-es járatokat fogja némileg te­hermentesíteni. Az új autó­­buszjárat a Csaba utcai SZMT-székház elől indul, és a Bacsó Béla út, Felszabadu­lás útja, Fehérvári út vona­lon közlekedik a vagongyári IV-es portáig. Harmincper­cenként indítják majd a já­ratot az első időkben. Még jelentősebb változá­sok lesznek a június 1-én életbe lépő autóbusz-menet­rendben. Új járatként közle­kedik majd a 15-ös számú, amely a városi tanácsháza elől indul, és rövid úton ha­ladva a Kisalföldi Gépgyárig megy. Ugyancsak június 1-től 117 járatpárral sűrítik a város közlekedését. Ez a sűrítés az 1-, 2-, 4-, 5-, 6-, 7-, 10- és a 13-as számú járatokat érinti. A lakosság számára ez na­ponta 650 kilométerrel hosz­­szabb útvonalat, a vállalat számára évente másfél millió forinttal több kiadást jelent. A Volán 19-es számú győri vállalata a forgalomsűrítést új autóbuszok beszerzésével valósítja meg. A 41 helyijá­ratos autóbuszparkot 52-re duzzasztja fel, és továbbra is felhasználja a csúcsidőben eddig is igénybe vett 20—25 helyközi járatos autóbuszt. Bízunk abban, hogy az intéz­kedések nyomán csökkenni fog a műszakváltási zsúfolt­ság, és kellemesebb lesz Győr város közlekedése. —cs— P­E­D­Z­É­S " In. I. felv.) Győri siker Budakalászit! Februárban elhatározták a J­enfonó- és Szövőipari Vál­lalat hat gyáregységében dol­gozó fiatalok képviselői, a KISZ-titkárok, hogy ezentúl együttműködnek egymással. Ennek az elhatározásnak az első eredménye a múlt heti találkozó volt. A budakalá­szi központban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a hat gyáregység fiataljai szavalóversenyt ren­deztek. A budakalászi döntőn második helyezést ért el a győri Szövőgyár fiatal szövő­nője, Katona Friderika. Nemcsak a gyáregységek legjobb versmondói találkoz­tak a múlt héten, hanem a KISZ-titkárok is megtartot­ták a koordinációs bizottság ülését a hat gyáregységben közösen rendezhető termelé­si mozgalmakról. Két régi újság a választásokról A jelölő, a választási gyű­lések befejeződtek: nincs olyan választó, akihez ne ju­tott volna el országépítő programunk. Április 25. előtt, tallózván régi újságokban, el­gondolkodtató adatokra bukkantam. Közreadom mindannyiunk okulására. 1899. június 4-én a Rába­közi Hírlap számot adott a képviselőválasztók összeírá­sáról. A cikk szerint Kapu­váron csak 251 választóképes polgárt találtak — a 10 Frt 32 kr adóalap szerint, 113 pe­dig kimaradt adóhátralék miatt. (Az 1900. évi népszám­lálás szerint Kapuvárnak Garta nélkül 6642 lakosa volt.) Most a 10 918 kapuvári lakosból 7250 választó fog él­ni legalapvetőbb állampolgá­ri jogával. Harminckét évvel később a mártírhalált halt kapuvári Varga Tibor „Választási han­gulatkép a Sopron megyei faluról 1931-ben” címmel a kapuvári járásban tett, vá­lasztások előtti körútjáról számol be. Négy jelölt indult — adja hírül Varga Tibor —: dr. Csik József, dr. Rakovszky Tibor, a kapuvári Saly Dezső és Dömötör Mihály. „Beszél­nek még egy jelöltről, vala­mi szocialistáról, akinek ne­vét még nem lehet tudni. Hogy van-e érkezése, a fene tudja. Azt mondják, Vitnyé­­den 300—320 munkanélküli közül csak harmincan tudtak aratásra elszegődni. Himodon is nagyon sokan lézengenek. Gartán ugyancsak vannak kőművesek, ácsok és cserepe­­zők, akik a napot kémlelik.” A „ki lesz a követ?” kér­désre egy kapuvári paraszt­­ember így válaszolt: „Még nem határoztunk. Majd ké­sőbb meglátjuk, kire érde­mes. Még maguk a jelölt urak sincsenek tisztában az­zal, hogy mit ígérjenek. Ám­bár ígérni könnyű, betarta­ni ez idáig nem volt szokás­ban.” Az egykori himodi, vit­­nyédi, gartai munkanélkü­liek unokái — ma már nem a napot kényszerülnek kém­lelni — tudják, hogy aki a „követük” lesz, olyan politi­kát képvisel, amely nem ígér­getésekre, hanem egész né­pünk dolgos-szorgos munká­jára épült. Gondoljunk erre is vasárnap! Dr. Faragó Sándor múzeumigazgató LÓN­Y­AI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: UGROCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. Szerkesztőség: GYŐR. Tanács­­köztársaság útja 3.. II. emelet. Telefon: 11—234. 11—503. Délutáni szerkesztés: (5 órától) 12—271. Éjszakai szerkesztés: 11—167. SOPRON. Előkapu 11., telefon: 12—266. Kiadó: Győr. Tanácsköztársaság útja 3.. II. emelet. Telefon: 12—104. Hirdetésfelvétel: 13—180. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalok­nál és a kézbesítőnél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (Budapest, V.­ József nádor tér 1. sz­). Elő­fizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzü­nk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomda­vállalat, Győr, Árpád út 30. Telefon: 128 026. 120­ 027. Fnyv.: Mentler Endre igazgató. INDEX: 25060. FELEDÉKENY AZ EMBER Elvesztette? Ott hagyta valahol? — Ne verje dagadtra fe­jét, inkább vigasztalódjék a következő listában: Róma utcáin az éjjeli őrjáratok az elmúlt év folyamán egyebek között a következő „holmikat” találták: öt birka, két szamár, egy ló, két öszvér, 13 nyúl, 21 tyúk, egy zászló­rúd, 27 csekkönyv, 800 dollár készpénz, 13 televízió-készü­lék, egy elektrokardiográf, 77 motorkerékpár, 715 autó. 412 üzlettulajdonos felejtette a kulcsokat a zárban, 12-en hagy­ták nyitva a széfet. Olykor feledékeny az ember. M­A: 1971. április 32., csütörtök. Csilla napja. A Nap kél: 4.44, nyugszik: 18.43 órakor. A Hold kél: 3.12, nyugszik: 15.27 órakor. ★ KÉTSZÁZTIZENÖT évvel ez­előtt, 1756. április 22-én halt meg Cserei Mihály történetíró, a XVIII. század el­ső felének egyik legjelentősebb magyar emlékírója. Az erdélyi Csíkrákoson szüle­tett 1668. októberében, székely birtokos nemesi családból. Át­menetileg — 1690-ben — Thököly Imre híve volt, de 1691-től végig — a Rákóczi korszakban is — a Habsburgok oldalán viselt külön­böző állami tisztségeket; volt csíki főkirálybíró, tartományi biztos stb. 1721-től Nagyajtára visszavonulva (ott halt is meg) az 1661—1712 közötti időszak er­délyi történetét írta meg pro­testáns, de ugyanakkor Habs­­burg-barát szemszögből. Emlékiratait Magyar História címmel Kazinczy Gábor jelentet­te meg először 1852-ben Pesten. Rendkívül érdekesek azok a csa­ládi és egyéb feljegyzései is, amelyekben kora viszonyait áb­rázolja, kitűnő szemmel, jó hu­morral. Életműve hasznos adalé­kul szolgál a későbbi időszakok­ban is Magyarország, s ezen be­lül Erdély történetének hiteles feltárásához. ★ Az utánpótlásért. Nagy gondot fordítanak a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezetői a gyár szak­munkástanulóinak képzésére. A tavaly elkészült új tanmű­helyben az oktatókon kívül a gyár egy jól képzett szak­munkása is segít a tanulók felkészítésében. Évadzáró hangverseny. „A huszadik század zenéje” cí­mű mosonmagyaróvári bérle­tes hangversenysorozatnak ma este 7 órakor lesz az évadzáró koncertje az egye­tem dísztermében. A Győri B­ilharmonikus Zenekart Sán­dor János vezényli. Figaró a férfiakért A Győri Fodrász Ksz min­den hónapban szakmai to­vábbképzést tart dolgozóinak. Legutóbb kedden este az Aradi vértanúk úti férfi fod­­részüzletben Czuczi Mátyás nemzetközi mesterversenyző, a budapesti „Vénusz” Kst dolgozója mutatta be mint­egy félszáz győri kollégájá­nak a legújabb férfi hajvise­letek készítését.­­ A soproni általános is­kola és nevelőotthon Bécsi úti épületének felúj­ítására, valamint más fejlesztési mun­kákra 270 000 forintot fordít a tanács.­­ Havonta új képzőművé­szeti anyagot állítanak ki a győri képzőművészek alkotá­saiból a Technika Háza klub­jában. Áprilisban Barabás László és Lakatos József ké­peit tekinthetik meg a láto­gatók. Gyarmati ifjúság napja. Külföldi diákok látogatnak holnap a győri üzemek KISZ- szervezeteihez, és közös meg­emlékezéseket tartanak a sza­badságukért küzdő gyarmati népek mozgalmáról. — Módosította alapszabá­lyát a Kapuvár és Vidéke Áfész. A tagok a jövőben a befizetett részjegyek összege után a szövetkezet évi tiszta nyereségéből 7 százalék ré­szesedést kapnak.­­ Svédország legjelentő­sebb nemzetközi vásárán, a Göteborgin rendszeresen je­lentkezik a magyar külkeres­kedelem. Az idén májusban sorra kerülő vásáron nyolc magyar külkereskedelmi vál­lalat sorakoztatja fel export­cikkeit. Várható időjárás ma estig, általában kevés felhő, való­színűleg eső nélkül. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Az éjsza­kai lehűlés gyengül. A legma­gasabb nappali hőmérséklet ma 20 fok körül. (MTI) ★ AUSZTRIÁBAN változóan felhős idő, egy-két helyen ki­sebb átfutó eső. Mérsékelt északnyugati szél. ★ A DUNA vízállása Duna­­remeténél szerdán 371 centi­méter volt, a RÁBA Győrött. 216 centiméter, apadó jelle­gű. ★ — Ausztráliába is eljutott, a pécsi kesztyű. A nagy hírű gyár az idén 50 000 páros ren­delést kapott, amit jórészt már útnak indítottak. Auszt­ráliában ugyanis őszre for­dult az idő, rövidesen szük­ség lesz a kesztyűkre.­­ Jó eredményt értek­el tavaly Győr-Sopron megye fogyasztási szövetkezetei kis­kereskedelmi tevékenységük­kel. A megye fogyasztási szö­vetkezeteinek bolti forgalma 1970- ben több mint másfél milliárd forint volt. — SOLTI GIZELLA gobe­linművész kiállítása holnap délután 6 órakor nyílik a győ­ri műcsarnokban. A kiállítást Barabás László festőművész nyitja meg. — Üzlet és irodaház. Új üzletet nyit még az idén a győri Cipész Kisipari Szövet­kezet Győrött az Adyváros­­ban, a Tarcsay Vilmos utca és a Rákóczi út sarkán pedig 1971— 72. évben hatmilliós költséggel felépíti központi irodaházát, ahol korszerű üze­­mek, irodák és szociális he­lyiségek kapnak helyet.­­ A győri új, délnyugat­­nádorvárosi lakótelep tervei­nek elkészítésére az idén 1 400 000 forintot költ Győr Város Tanácsa. KISALFÖLD Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: 20 fok (Vimi).

Next