Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
2 lLsit©ggH't«isMBik csrtsbes @tolt A burgenlandi tartományi leni nyilatkozata Tegnap megyénkbe látogatott a burgenlandi tartományi kormány. A baráti látogatás Lombos Ferencnek, a Győr- Sopron megyei Tanács elnökének meghívására történt. A Theodor Kery, burgenlandi tartományi főnök vezette delegáció Sopronban lépte át a magyar határt. Sopronban egyebek között a város erdészeti és faipari egyetemével ismerkedett. Győrbe érkezve meglátogatta a Magyar Vagon- és Gépgyárat, valamint a Richards Finomposztógyárat. Ezután a megyei tanács vezetői fogadták a burgenlandi tartományi kormány küldöttségét. Az egynapos Győr-Sopron megyei látogatás közben Theodor Kery, a burgenlandi tartományi kormány főnöke nyilatkozott a Kisalföld munkatársának. — Már jó néhányszor jártam Magyarországon, elsősorban Győr-Sopron és Vas megyében. A burgenlandi tartományi kormány együttesen most először látogatott el a baráti Magyarországra. — Nagyon kellemes és értékes látogatás volt. Elismerően beszélhetünk Sopron szépüléséről és építkezéseiről. Ami pedig Győrt illeti, arról az a véleményünk, hogy látványosan fejlődik. Győr-Sopron megye székhelye virágzó nagyváros. Mindnyájan sokáig fogunk emlékezni a két, győri gyár korszerű berendezéseire és kiváló termékeire. — A megyei tanács vezetőivel — hangsúlyozta Theodor Kery — egy lényeges, közös ügyünkről, a Fertő tóról tárgyaltunk. Örülünk annak, hogy a magyar kormányzati szervek a Fertő tavat és környékét, miközben fejlesztik, védett területté óhajtják nyilvánítani. Ez a terv jól szolgálja a mi elképzeléseinket is. A burgenlandi tartományi kormány ugyanis a Fertő tó ausztriai részén új szállodákat, üdülőket építtet. Egyebek között egy közúti híd is létesül. — Őszintén remélem, hogy a mi látogatásunk is hozzájárul a srét szomszédos, baráti köztársaság turisztikai, sport és kulturális kapcsolatainak további fejlesztéséhez. — És végül: a burgenlandi tartományi kormány nevében szeretném kifejezni hálás köszönetemet a baráti vendéglátásért és azért, hogy közös dolgainkról őszintén beszélgethettünk — fejezte be nyilatkozatát Theodor Kery. — —! A burgenlandi küldöttség a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Középen a küldöttség vezetője, Theodor Kery. Megkezdődött a szakszervezetet Xi. kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a termelő munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és sok, nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A részvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongreszszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. Az elnök ügyrendi módosítást terjesztett elő, amelyben utalt arra, hogy az alapszabály módosításáról szóló indoklást a küldöttek megkapták, s ehhez a napirendi ponthoz nem fűznek szóbeli kiegészítést. A kongreszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A Magyar Szakszervezetek Alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók véleménynyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valamennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslat 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A Magyar Szakszervezetek Alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát és munkabizottságait. Jot tett reálisan értékelve —, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat —, amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. Tisztelt Kongresszus! A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához, hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve: e munkamegosztásnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel, sajátos eszközeikkel és így töltik be hivatásukat. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Tisztelt Kongresszus! A részvétel az életszínvonal-politika fejlesztésében és megvalósításában nagy fele A kongresszus egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 195, a számvizsgáló bizottságba 19 tagot jelöljenek. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. A beszámolót erősen rövidítve közöljük helyszűke miatt élősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kell ismerniük a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Jól tudjuk, e célok között bizonyos ellentmondás van. A feloldás módját nem könynyű megtalálni. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjék az életszínvonal. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Mivel üzemeink adottságai nem egyformák, eltérőek a lehetőségeik, arra kell törekedni, hogy ez sehol se vezessen a reálbérek, a szociális és kulturális ellátás rosszabbodására, a vállalatok közötti indokolatlan, hátrányos megkülönböztetések kialakulására. Jelenleg a bérek emelésének lehetősége döntően az üzemi, munkahelyi alapokból származik, kivéve a költségvetési szerveket. A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség alakulásának. A kormányzatnak több lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy az üzemek, a szakmák és az iparágak között helyes bérarányok alakuljanak ki. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékenységet, amelynél hatékonyabb munkával, valóságos értéktermeléssel érték el a nyereséget, attól, ahol lényegében spekulációval, indokolatlan áremeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. Tisztelt Kongresszus! Az árak változásainak egyre nagyobb szerepük van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne legyen negatív hatásuk az életszínvonalra. Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a most már egyre bővülő számban rendelkezésre álló lakások valóban azoknak jussanak, akiknek erre a leginkább szükségük van. Eredményes tárgyalásokat folytattunk a SZÜVOSZ vezetőivel részben a szövetkezeti lakásépítés, részben pedig a lakáskarbantartás szövetkezeti alapon történő megszervezéséről. Tisztelt Kongresszus! A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg újra, hogy a gazdasági reform alapelvei beváltak, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a tervszerűséget, tovább kell erősíteni a politika elsődlegeségének lenini elvét. Az üzemi szerveknek — értve ez alatt a pártbizottságot, a szakszervezeti bizottságot és a gazdasági vezetőket — együttesen kell megvizsgálniuk: mikor és milyen mértékben indokolt a túlórák felhasználása. Rendszert a túlóráztatásból nem szabad csinálni. Ahol a gazdasági vezetők nem tudnak a helyzeten változtatni, a szakszervezeti bizottságoknak megvan a törvényben biztosított joguk, hogy szót emeljenek, javaslatot tegyenek. A túlóra csökkenti az alapbéremelési lehetőségeket. Ma már népgazdasági méretekben a bérfejlesztésre szánt összeg egyre nagyobb részét a túlórák emésztik fel. Tisztelt Kongresszus! A szocialista rendszer lényeges vonása, hogy fejleszti, kibontja az emberekben azt alkotó erőt, amely az aktivitásban, a közügyek intézésében, a közéleti tevékenységben érvényesül. Nekünk olyan munkáspolitikát kell megvalósítanunk, amely folyamatában a munkásember tudja is, érzi is — mindenekelőtt az üzemben történtek révén —, hogy van szava, szükség van eszére, számítanak, támaszkodnak rá, mert övé a hatalom. Az üzemi demokrácia a szocialista demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk van és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe, részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában. (Folytatás a 3. oldalon.) Gáspár Sándor beszéde Megnyílt a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa, Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen. A KTE-konferencia első napja Tegnap délelőtt 10 órakor Győrött, a Technika Háza tanácstermében Závodszky László, a Volán 19. számú Vállalata igazgatóhelyettesének megnyitó előadásával kezdődött el a tehergépkocsik és autóbuszok nagyüzemi karbantartásának időszerű kérdéseivel foglalkozó konferencia. A kétnapos tanácskozáson, amelyet a Közlekedéstudományi Egyesület győri területi szervezete rendezett, 150 hazai és külföldi szakember vesz részt. Elküldték képviselőiket a hazai közlekedési eszközöket gyártó, üzemeltető, karbantartó nagyvállalatok , a kutatóintézetek, megjelentek neves szovjet, lengyel és NDK-beli szakemberek is. A karbantartótelep-hálózat kialakításának elveiről, a teleptechnológiákról, a gazdaságos telepnagyságról Tóth István, a Volán Tröszt vezérigazgatója tartott elemző előadást. A gépjármű-karbantartás fontos része a felületeknek a fizikai és kémiai hatások elleni védelme. A korszerű járműfényezési és fényezésjavulási eljárásokat Felcser Béla, a BUDALAKK Festékipari Vállalat kutatómérnöke ismertette. A korszerű kocsimosó létesítményekről dr. Kázmér Tibor, a műszaki tudományok kandidátusa, a Felsőfokú Gépjármű-közlekedési Technikum igazgatója beszélt. Délután a konferencia résztvevői a Volán 19. számú Vállalata központi karbantartó telepére látogattak el, ahol az előadásokon elhangzottak gyakorlatával ismerkedtek meg. KISALFÖLD Tanácstagi pótválasztások Az április 25-i általános választás után Győr-Sopron megyében három helyen kellett tanácstagi pótválasztást elrendelni, mert a jelöltek nem nyerték el a választók többségének, azaz 51 százalékának a szavazatát. Balfon és Vámosszabadin kettős jelölés volt. A négy jelölt közül egyik sem kapta meg a választójogi törvényben előírt 51 százalékot. Kölben egy jelölt volt ugyan, de ő sem nyerte el a szavazatok többségét. Mindhárom községben ismét jelölőgyűléseket tartottak, majd a pótválasztást május 2-ára, vasárnapra tűzték ki. Az eredmény szerint Bábon Lantos Józsefnét, Vámosszabadin Bartalos Frigyest, Dérben Csuti Kálmánt választották tanácstagnak. A pótválasztások a megyében összesen 103 választópolgárt érintettek. Április 30-án szerte a megyében megkezdődtek az ünnepélyes alakuló tanácsülések, ahol a megyei tanácstagokat is megválasztották. A megyei tanács 85 tagja közül pénteken nyolcat, hétfőn tizenhetet, kedden Győrött huszonegyet, vidéken négyet választottak meg. 1971. május 5., szerda