Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
1971. május 4., kedd Gyereke: a Köztársaság tér barokk pompája. (Nagy láva felv.) KISALFÖLD Győr öt éve Az egészségügy A harmadik ötéves terv idején a város egészségügyi ellátásában ugrásszerű fejlődés történt. Üzemi, városi és gyermekgyógyászati rendelők épültek. A fejlesztésre nagy szükség volt, hiszen a bejáró diákokat és dolgozókat is számítva naponta 130 000 ember egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia a tanácsnak. Győr az egy orvosra jutó lakosok számát tekintve országosan is előkelő helyet foglal el. Tavaly az egészségügyi ellátást 291 orvos végezte, ötvenhattal több, mint 1965-ben. Új körzeti rendelő épült Szabadhegyen, Újvárosban és Kisbácsán. Győrött, a belvárosi tízemeletes lakóházban gyermekrendelő működik. Ma kettővel több iskolaorvos és hárommal több gyermekorvos dolgozik, mint öt évvel ezelőtt. Egy körzeti orvosra 1965-ben 3369 lakos jutott, 1970-ben 3160. Sokat fejlődött a járóbetegellátás. A megyei, a vagongyári és szerszámgépgyári rendelőkön kívül 1968-ban a városi tanács megnyitotta a 17 orvossal dolgozó városi rendelőintézetet. Ez sokat segített a megyei rendelőintézet tehermentesítésében, a nádorvárosi betegek kulturált egészségügyi ellátásában. Létesítésével a rendelőintézeti napi óraszám 515-ről 636-ra növekedett. A városi rendelőintézet mellett felépült egy korszerű gyógyszertár, a Bartók Béla úton pedig az SZTK- irodaház. A negyedik ötéves terv idején felépül majd a Pamutszövő- és Műbőrgyár rendelője, 17 orvosi munkahellyel. A rendelőintézet megnyitása tovább javítja a járóbeteg-ellátást. Legnagyobb egészségügyi intézményünk, a megyei kórház egyszerre 1559 beteget tud ellátni. Szervezéssel, átrendezéssel, bővítéssel öt év alatt 164-gyel gyarapodott az ágyszám. Az ágykihasználás a múlt években 90—95 százalék között mozgott. A betegeket általában 18—20 napig kezelik. A kórházban működik a Megyei Vérellátó Állomás. Munkáját a vöröskeresztes aktívák közreműködésével úgyszólván az egész megye lakossága segíti. Évente nagyon sok ember életét menti meg a gyógyító vér. A gyógyszertárak forgalma az utóbbi években megnövekedett. A városi rendelőintézet melletti gyógyszertáron kívül új gyógyszertár épült az Ipar utcában és elkészült a Gyógyszertári Központ új irodaháza. Még az idén megnyílik Győrött, a Széchenyi téren egy gyógyszertár, amely egyben patikamúzeum is lesz. Az anya- és gyermekvédelmi gondozást 1966-ban 24, 1970-ben 34 védőnő látta el. (A gyarapodás ellenére a védőnő még így is kevés. Nem elégíti ki a kismamák és a leendő kismamák jogos egészségügyi igényeit.) A bölcsődei hálózat a harmadik ötéves terv idején sokat fejlődött. Az Ipar utcában 40, a Somogyi Béla utcában 66 személyes bölcsőde épült, így a bölcsődei helyek száma 449-ről 580-ra növekedett. A városi tanács az öregekről is gondoskodik. A szociálpolitikai csoport segélyt ad a rászorulóknak. Két évvel ezelőtt a tanács saját kezelésébe vette a Vörömarty utcai volt felekezeti szociális otthont. Tavaly az épületből, három családot új lakásba telepítettek. Így a három lakással bővítették a szociális otthont. A negyedik ötéves terv idejére fejlesztési terveket dolgozott ki a tanács. Eszerint a tervidőszakban megkezdődik Nádorvárosban a 800 ágyas megyei kórház építése. Elkészül Adyvárosban a tíz orvosi munkahelyes rendelőintézet, ahol fogászati, belgyógyászati és gyermekgyógyászati szakrendelés, valamint laboratórium lesz. A belvárosban nyolc orvosi munkahelyes rendelő épül. Hat körzetben lesz gyermekorvosi szakrendelés: három az Adyvárosban, egy Kisbácsán, egy Újvárosban és egy a belvárosban. A kismamák örömére az Adyvárosban 180 személyes bölcsőde, a Mónus Illés és a Táncsics utca sarkán 40 személyes bölcsőde és óvoda, Győr-Szentivánon új bölcsőde épül. (A régit szanálják.) Győr-Ménfőcsanakon befejeződik a körzeti orvosi rendelő építése. A régi körzeti orvoslakást a tanács megvásárolta. Ott fogorvosi rendelőt alakít ki. Rövidesen elkészül a Magyar Vagon- és Gépgyár reptéri új rendelőintézete. Ennek építési költségeit a vállalat fedezi. A negyedik ötéves terv idején felépül Győrött a penzió rendszerű „öregek háza”. A városi tanács rendelőintézetének szakorvosi órái 159-ről 213-ra növekednek. (ksa) 4 LOKÁLPATRIÓTA Aki ismeri, tiszteli, szereti. Rég volt. A Széchenyi téren embercsoportot láttam. Ugyan mi történik ott? A kisdiák kíváncsiságával szaladtam oda. Az embergyűrű közepén egy pirospozsgás arcú, ősz hajú ember állt. Mindenki őrá figyelt. Amit mondott és ahogy mondta, az lelkesítő volt. A városnak minden kis kövét ismerte. Minden háznak tudta a történetét. A vastuskóház regéje, a szegény céhlegény mondája mindenkit meghatott. Nem tudtam betelni a sok, kedves történettel és hívatlanul kisérgettem a csoportot. A történelmi kalauz meg kifogyhatatlanul beszélt: a győri várról, a magyar—török csatákról, a rézkakas mögé bújt huncut kis legény mondájáról, Napóleonról, Xantus Jánosról, a Burcsellás-köz eredetéről, a hatalmas tűzvészekről, a városukért életüket áldozó tűzoltókról, az újjáépítésről, a ma élő emberek életéről, munkájáról, a tervekről... Gyermekkori élményem óta több mint húsz év telt el. Azóta sokszor láttam, hallgattam az ősz hajú embert. Mindig izzott, amikor beszélt. Szaván, hanglejtésén, kezének mozdulatán érezni lehetett, hogy forrón szereti városát. A múlt szépségeire, értékeire igyekezett felépíteni a jelent, megalapozni a jövőt és elhinteni a magát a hallgatókban, amely a várost szerető és szépítő tudatos igyekezetét táplálja. Hallottam beszélni a városi tanács ülésein. Minden kis hibát is szóvá tett, amiről úgy vélte, hogy bosszanthatja a lakosságot. Évekkel ezelőtt követelte: — Győr városát megilleti a nagyvárosi jog! Nagyszerű múltját, ragyogó jelenét és jövőjét tekintve méltán megérdemli ezt. Régi vágya, sok ezer győri lakóéval együtt végre teljesül: a mai ünnepi tanácsülésen átadják az Elnöki Tanács okmányát: Győr megyei város lesz. Ezt az ősz hajú lokálpatriótának is köszönhetjük. Most is ott van a tanácsülésen, mert körzetének lakói megint bizalmat szavaztak neki. Régi ismerője ő a közösségért küzdő munkának, de sohasem beszélt róla. Azt is csak a városi tanács személyzeti előadója tudja, hogy hány kitüntetést őriz vitrinjében. A sok között egy Munkaérdemrend is van. Negyvenéves becsületes, derekas munka után öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba. A hibák mellett ma sem megy el szó nélkül. Kérdezik is tőle gyakran: miért ostorozza mindig városát? A válasza csak ennyi: — Az szereti igazán a városát, aki ostorozza a hibáiért. Alakja, a szép és nemes ügyért másokat is felgyújtó tüze úgy hozzátartozik Győrhöz, mint a folyók, a hidak, az esti harangszó, a barokk házak és a gyárak dudájának hajnali fújása. Kézfogás helyett nagyszerű életének munkájának bemutatására álljanak itt e sorok Czigány Jenőről, a köztiszteletben álló győri polgárról, a tiszteletre méltó lokálpatriótáról ... (Sindulár) Előítéleteket oszlató... AZ ÜNNEPEKEN hivatalból való lelkesedés divatja múlófélben van: manapság a lehetőségek józan számbavétele és a tennivalók felelősségteljes megfogalmazása hódít — mint ami jövendő ünnepek és hétköznapok megalapozott lelkesedésének feltétele. Így érzem én most, amikor Győr ,előléptetését” köszöntjük. Hogy mi mikor és mennyiért épül, arról már sok szó esett kevesebb az épülő falakat megtöltő közszellemről, s e szellemmel való gazdálkodás mikéntjéről. S ha esett is szó, inkább elmarasztalóan. Népművelési, kulturális területen munkálkodóknak gyakran kell szembenézniük azzal a képpel, amelyet az ország más részében élők — vagy éppen Győr tulajdon lakói — kialakítottak és őriznek magukban a város kulturális életéről. Ez a kép bizony nem mindig hízelgő. Formálták rossz hagyományok, színezték személyes indulatok, előítéletté egyszerűsítette a hiányos tájékozottság, és közhellyé szoktatta a kényelmesség. Harcolni ellene nem lehetetlen csak nehéz , TALÁN a hagyományok feltárásánál és a jelennel való összekapcsolásával lehetne kezdeni, azaz kiterjeszteni ezt a gyűjtő munkát azokra a területekre, amelyek még majdhogynem érintetlenek a kutatásoktól , de a közvélemény érdeklődésétől, ismereteitől is. Lám, például Z. Szabó László napokban megjelent könyve, A győri irodalom kistükre azzal a tévhittel számol le, hogy a városban nincsenek tradíciói az irodalomnak. (De ha vannak, mondja az olvasó, akkor már nem lehet többé az előzmények hiányára hivatkozni a mai irodalmi élet viszonylagos szürkesége miatt.) Viszonylagos... Ez érthető a város más művészeti ágaival és más városok irodalmával való összehasonlításra is. És sokszor úgy tetszik, mintha nem tudnánk elég büszkék lenni az eredményeinkre, sikereinkre. A sokszor bírált győri művészeti életnek része a szimfonikus zenekar modern műveket bemutató páratlan sorozata csakúgy, mint az, hogy győri kórus képviselte a magyar zenei nevelést félvilág pedagógusai előtt, hogy az ország egyik legrégibb irodalmi színpada dolgozik itt, s hogy népi táncosai Észak- Európában vendégszerepeltek. Pedig csak a látványosabbakat idéztük. Ezeknek felsorolása azonban mintha csak a jelentések, ünnepi beszédek és az újságok dolga lenne: a munkahelyen és társaságban valahogy nem illik a sikert emlegetni. Az ok? Hiszem, hogy néhány személyes csalódáson kívül legfőképpen a tájékozatlanság vagy a félretájékozottság. Mert nem tudjuk, mi van másutt, más hasonló adottságú városban. De ha tudjuk, és látunk olyasmit, ami ott jobb, miért ráncolják szigorúan homlokukat a győri illetékesek? Nem lehet, hogy aki ily módon bírál, az nem „ellendrukker”, hanem a városért szurkol? DE IGEN! Ebben kell hinni, s ha a rosszalló homlokráncolást a gondolkodásé váltja fel — hogyan lehetne nálunk is jobban —, olyan energiák szabadulhatnak fel, amelyekkel talán ma még elképzelhetetlenül nagy dolgokat lehet művelni. Győr igazából csak most kezdi tudni felébreszteni a tömegeknek azt az egészséges, alkotó lokálpatriotizmusát, amelynek szelét más városok vezetői már régóta sikerrel fogták be vitorlájukba. Az eredmény máris látható: a 700. évforduló rendezvénysorozatában Győr felülmúlta önmagát. De csak eddigi önmagát, lehetőségeit még messze nem merítette ki. Gárdonyi Béla 5 KÖSZÖNTJÜK MEGYEI VÁROSUNKAT, GYŰRT! A VÁROS arculatát, lakóinak életkörülményeit iparának gyors ütemű fejlődése alapvetően meghatározza. A harmadik ötéves tervben elért mennyiségi és minőségi növekedésre Győr egész eddigi történelmében nincs példa. A negyedik ötéves tervben pedig folytatódik a város hírneves iparának további dinamikus gyarapodása, és vele a dolgozók életi és munkakörülményeinek fokozatos javulása. A Győr üzemeiben, gyáraiban, építőiparában és közlekedésében foglalkoztatottak száma meghaladja az ötvenezret, a győri családok többsége tehát közvetlenül érdekelt abban, hogy az üzemi munkahelyeken mi létesül a munka megkönnyítésére, hogyan alakulnak a kereseti viszonyok, milyen a szociális gondoskodás. S minden győri lakosnak öröme, büszkesége a mind nagyobb hírnévnek örvendő gyár, vállalat, számos olyan kiváló termék, melyet nemcsak országszerte, hanem külföld számos országában keresnek, kedvelnek. Lássuk tehát, mi létesül a IV. ötéves tervben Győrött! Mindenekelőtt folytatódik a legjelentősebb ipari bázis, a Magyar Vagon- és Gépgyár bővítése új létesítményekkel. Felépül az új, 18 tonna teljesítményű acélöntőde. Új gyártási eljárások s gyártmányok honosodnak meg. S az ötéves terv végére átalakulnak, korszerűsödnek a Vagongyár régi üzemei is olyannyira, hogy az ott dolgozók munkakörülményei elérik az új létesítményekben meglevő színvonalat. A tervidőszakban nemcsak a Pamutszövő- és Műbőrgyár üzemei újulnak meg, hanem a gyár környéke is. A befejezés előtt álló 15 lakásos lakóházon kívül még egy, harminc lakásosat építenek, ABC-áruház létesül s a győri textilüzemek dolgozói részére a mai igényeket messzemenően kielégítő rendelőintézet. A harmadik ötéves tervben erőteljesen megkezdődött a Győri Textilipari Vállalat és a Richards Finomposztógyár rekontsrukciója. A negyedikben ez folytatódik, a Richardsban — egyebek között — 600 személyes öltöző és fürdő épül. A Győri Textilipari Vállalatnál ugyancsak számos szociális létesítményt adnak át, új gépek, berendezések teszik könnyebbé, hatékonyabbá a munkát. A Lenszövőben erőteljesen folyik a gyár és a gyártmányok korszerűsítése. A nők örömére remélhetőleg hamarosan megjelennek a boltokban a lent poliészter kelmék, melyek kitűnő tulajdonságaik miatt bizonyára igen kelendőek lesznek bel- és külföldön egyaránt. Az építőkre mintegy hatezer lakás megépítése vár a megyeszékhelyen. A kulturált élet tartozéka a közműellátás javítása is. Gáz, víz, távfűtés, csatornázás, jó utak, a nagyvároshoz illő közvilágítás egyébként sokszáz milliós tétellel szerepel a negyedik ötéves tervben. Az ipar fejlődésére jellemző számok: a gépipar termelése 83 százalékkal múlja felül az ötéves terv végére az előző tervidőszak mennyiségét, a könnyűipar 30—33 százalékkal, az élelmiszeripar 44, az építő- és építőanyagipar ugyanannyival nő. A munkások átlagbérének 13— 20 százalékos emelését irányozza elő a terv. A Győr városi Pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása: a munka szerinti elosztás elvének helyes érvényesítésével ki kell alakítani a vállalati helyes bérpolitikát, következetesen törekedni szükséges az átlagosnál alacsonyabb keresetek arányának csökkentésére. Dinamikusan fejlődő ipar Tízemeletesek a Felszabadulás útján.