Kisalföld, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA, 1.- FI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. MÁJUS 16., VASÁRNAP ★ XXVII. ÉVFOLYAM 114. SZÁM E. Gierek és P. Jaroszewitz Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar és lengyel párt- és kormányvezetők megbeszélései A lengyel vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelent volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Szombaton délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a magyar és a lengyel párt- és kormányvezetők megbeszélései, amelyeken lengyel részről Edward Gierek, Piotr Jaroszewicz, magyar részről Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán és Gyenes András vett részt. Délben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya ebédet adott a lengyel vendégek tiszteletére. A baráti hangulatú ebéden Edward Gierek és Kádár János mondott pohárköszöntőt. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására szombaton baráti látogatásra Budapestre érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Vándorzászlót kapott a Fertő menti Április 4. Tsz Győr-Sopron megyében négy termelőszövetkezet tavalyi munkáját jutalmazta kormányunk kitüntetéssel: három téesz oklevelet, a Fertő menti Április 4. Termelőszövetkezet pedig a kormány vándorzászlaját kapta meg. Tegnap délután dr. Simka István, a TOT titkára adta át Hegykőn a Fertő menti Április 4. Téesz vezetőinek és tagjainak a vándorzászlót. — Évről évre felmérjük, melyek azok a termelőszövetkezetek, amelyek a legnagyobb előrehaladást tették és a legmagasabb színvonalat érték el a termelésben — mondta, és ismertette a jutalmazott termelőszövetkezet kiváló eredményeit. A gyarapodás és fejlődés elismeréséül kapott vándorzászlót Hipságh Gyula téeszelnök köszönte meg: — A vándorzászlót megtartani csak úgy lehet, ha jövőre javítjuk eredményeinket. Tudjuk, hogy bízhatunk tagságunkban, a négy szocialista brigádban és nem utolsósorban nődolgozóinkban — mondta a téesz elnöke, és emlékeztetett, hogy a Fertő menti Április 4. Téesz tagsága az idén munkaversenyre hívta ki a megye termelőszövetkezeteit. Az ünnepi közgyűlés végén kitüntetéseket adott át dr. Simka István. Horváth József, Horváth Géza, Szemen is Ferencné és Baumgartner József kiváló dolgozók lettek, további öt téesztag pedig miniszteri dicséretben részesült tavalyi munkájáért. Régi és új Gyémánt vágja a kádköve! A vastag grafit elektródák végei között vakító ívet húz az áram. A fény vékony csíkokban kiszűrődik a kemence résein, megvilágítja az emberek arcát. A kemencék körül finom szemcsékben szít ki a por, szinte észre sem venni. Mégis fehérre színezi a hatalmas csarnok falait, oszlopait, ellepi a betonpadlót. Zümmögnek a kemencék, a daru könnyedén emeli fel a formába öntött anyagot, és a hűtőtér végénél alacsony kamrákban sűrű porfelhő gomolyog; ügyes berendezés bontja ki az öntőformából a kádkövet. A Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár új kádkőüzemében, amely tavaly nyár végén kezdett működni, összesen harmincöten dolgoznak. Megállás nélkül működnek a kemencék, automata mérlegek adagolják az alapanyagot, a fehér, finom szemcséjű timföldet és az adalékokat. Naponta 60—70 kádkövet készítenek itt, bélésül szolgálnak majd az üvegolvasztókhoz. A billenthető kemencékből izzó sugárban ömlik a grafitlapok közé a több mint kétezer fok hőmérsékletű anyag. A timfölddel hőszigetelt öntőformában azután a méreteitől függően 3—5 napig hűl, majd végül a 300—700 kilós köveket tisztítják, és ha kell, darabolják a kívánt formára. Kétféle kádkövet készítenek az új® üzemben. A fehér korvisitot, olvadáspontja mintegy 2000 Celsius fok, és a kékes árnyalatú tirkozitot, amely 1700 fok feletti hőmérsékleten olvad meg. Ez utóbbi a timföld és az adalékanyagok mellett még zirkóhomokot is tartalmaz, amit ausztráliai bányákból hoznak felszínre. A megolvadt anyag jól önthető, tetszés szerinti formákat készíthetnek belőle. Keménysége olyan nagy, hogy csak gyémánttal vágható. A csiszolóműhely gépei első pillantásra semmiben sem különböznek a közismert vasipari berendezésektől. A megmunkáló felületeken azonban apró pontokban csillog a gyémánt. Sok száz rövid és vágja századmilliméterenként a kemény anyagot. Vastag sugárban ömlkt a hűtővíz a csiszolóhengerre, a körfűrész lapjára, hiszen a megmunkálás közijén fejlődő hő annyira meglágyítaná az acélt, hogy a gyémántszemcsék kifordulnának foglalatukból. Éles zajjal, lassan vált formát a kemény kő, finom vízpermet lebeg a gépek felett. A régi üzemben, ahogy mind többet tud termelni az új, úgy hagyják el a kádkövek készítését, csak köszörűkövekhez gyártanak majd alapanyagot. Itt is ívfényes kemencékben olvasztják öszsze a timföldet a különböző adalékokkal, itt is száll a por, és itt is vakít az izzó anyag. A két üzem között a különbség azonban nagyon is kézzelfogható. Az omló vakolatú, alacsony, forró levegőjű helyiségben a rozsdás kemencék körül törmelékhalmok magasodnak, a port sűrűn gomolygó felhőkbe préseli ki az ajtón, ablakon a huzat. Az elszívó berendezések a levegőnek csak kis részét tudják megtisztítani. Sötéten és komoran barna minden. A régi kádkőüzemben hatvan ember dolgozik. Majdnem kétszer annyi, mint az új, tágas csarnokban, ahol világos van, és a munkák nagy részét gépek végzik. Minden munkafolyamatot, ahol lehetett, automatizáltak, gépesítettek. (Szalay) 4 tartalomból: A Béke-világtanács közgyűlésének harmadik napja ■k A vezetés és a fiatalok hangja ★ A színház felelősségéről •A Költészet zománcban „Internacionalisták vagyunk, de a szülőföld szeretete úgy él szívünkben, mint az első szerelem is. nem szereted a hazát, ahol születtél, a földet, amely táplál, az eget, a falvakat a szülőházat — úgy igazán meg sem értheted az internacionalizmust és a más népekhez fűződő kapcsolatokat.. Zalka Máté szavait idézve ez az örökbecsű gondolat fogadta köszöntőként azokat a vendégeket, akik tegnap délelőtt azért gyűltek össze Győrött a Vörös Hadsereg úti Általános Iskolában, hogy a névadónak, Zalka Máténak 75. születésnapjára emlékezzenek. Az ünneplők között ott voltak a Zalka Máté Általános Iskola kisdobosai, úttörői, pedagógusai, a győri iskolák úttörő küldöttei, a megye és a város párt- és állami vezetői, az országgyűlési képviselők, a társadalmi szervezetek küldöttei, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet egység képviselői. Lukács tábornoknak unokaöccse, Zalka András és öccsének lánya. Lőcsei Józsefné, a patronáló üzemek képviselői és az úttörők veterán barátai. Az ünnepélyes megnyitót fanfárok jelezték. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Karácsony Gyuláné pedagógus, az iskola párttitkára köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit. Az ünnepi beszédet Módos Dezsőné, a Győr Megyei Város Tanácsának elnökhelyettese tartotta. Beszédében felelevenítette Zalka Máté életét, nagyszerű munkásságát, az emberi haladásért vívott hősi harcát. Zalka Máté a Szamos parti Matolcs községben született. Már ifjú korában hazafias érzelmek fűtötték. Az első világháború kitörésekor abban a hitben jelentkezett önkéntes katonának, hogy hazáját kell megvédenie. Először az olasz, majd az orosz frontra került. Megsebesült és fogságba esett. A szovjet kormány 1918 tavaszán haza akarta engedni a hadifoglyokat. Az Osztrák—Magyar Monarchia vezetői azonban nem fogadták őket. Zalka Máté ekkor írta a keserű sorokat naplójába: „... Az állam nem engedi haza polgárait. A hazának nem kell a fia. A hon megtagadja a fészket, a testvér elfordul egymástól...”, így maradt hazánk nagy fia orosz földön. Dolgozott és tanult. Megismerkedett a munkások életével és a marxista eszmékkel. Fegyverrel kezében hősiesen harcolt a szovjet hatalomért. Száz főnyi magyar seregével segítette a partizánok harcát, 1920-ban részt vett Kijev felszabadításában. Hősiességét kétszer jutalmazták Vörös Zászló Renddel. Érzéseiben sohasem szakadt el szülőhazájától, de visszatérni nem volt alkalma. Amikor Franco az olasz és a német fasiszták segítségével támadást indított Spanyolország demokratikus kormánya ellen, Zalka elbúcsúzott feleségétől, kislányától, és Spanyolországba ment. Ott Lukács Pál néven egy nemzetközi brigád parancsnoka lett. A harcok közepette így vigasztalta elkeseredett feleségét: „... Visszatérek, de még nem tudom mikor. A feladatot még nem teljesítettük ... Arra kérlek hidd el, hogy mi feltétlenül találkozunk, hogy én megjövök.. A végsőkig bízott a győzelemben, mégis egy héttel e levél megírása után, 1937 július 11-én a haladó emberiség jövőjéért áldozta életét. Felcsendült a gyászdal. Az ünneplők, a küldöttek elhelyezték a kegyelet koszorúit hazánk hős fiának domuborművén. A Zalka Máté emlékünnepség délután 4 órakor az iskola tornatermében folytatódott, 84 kisdobos és 54 úttörő avatásával. Az ünnepélyes szertartás után Nagy Miklós, a Győr Megyei Város Tanácsának művelődésügyi osztályvezetője meleg szavakkal köszöntötte a pajtásokat. Ezután az iskola két tantermében megnyitották a győri munkásmozgalmi harcosok emlékére rendezett kiállítást. Az iskola énekkara, szavalói és irodalmi szakkörének tagjai mind a délelőtt, mind a délutáni ünnepségen tartalmas, szép műsort adtak. (Sindulár) Emlékezés Zalka Mátéra ERDŐTEI ÉPÍTŐK. Fényes zölden, dúsan reszket az erdő. A cser, a bükk fái alatt gyíkok napoznak, a sűrűből pacsirták és rigók dala zeng, vaddisznók, őzek csörtetnek a bozótban. Iván felől, az útról pöttyös fejkendők látszanak. Az erdei úttól balra asszonycsapat ülteti a facsemetéket. Cseri talajba, a legsoványabb földbe, a nyolc éve telepített cserfák közé ágyazzák az erdei fenyőt, hogy a kétféle fa lehulló lombja hizlalja a földet. A cserfák már méteresek, a fenyőcsemeték picik még. Nagy Éva Kitüntetés Az Országos Béketanács elnöksége Pernesz Gyulának, a Hazafias Népfront Győr városi szervezete elnökének, a Kisfaludy Károly megyei Könyvtár igazgatójának, Czenez Józsefnek, a Hazafias Népfront Mosonmagyaróvár városi szervezete elnökének, a Mezőgazdasági Gépgyár dolgozójának, valamint Dede Jenőnének, a KISZ Győr városi Bizottsága titkárának a békéért kifejtett eredményes munkájukért a Békéért című díszjelvényt adományozta. A kitüntetéseket a Békevilágtanács budapesti közgyűlése alkalmából a Parlamentben nyújtották át