Kisalföld, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1911. JÚNIUS 11., PÉNTEK ★ XXVII ÉVFOLYAM 136. SZÁM ARA: 80 FILLÉR TRIUMPH - KAPUVÁR Hetven országba jut majd el a terméke A Kisipari Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövetsége éppen 19 hónappal ezelőtt ült le először tárgyalni a Triumph International világhírű fehérneműgyártó cég képviselőivel. A megbeszélések eredményesek voltak: a Triumph Kőszeg után Kapuváron is szívesen létesítene fiókot a Soproni Ciklámen Szövetkezet üzemeként. Ezután kezdődött meg az új fehérneműgyár tervezése, röpke egy év alatt a hajdani szántóföldön felépült az üzem, s tegnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Íme, Kapuvár legifjabb üzemének személyi adatai: 17,2 millió forintba került, építése, belső berendezései a megye szövetkezeti iparának dolgozóit dicsérik. Terveit a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársai készítették, korszerű, és minden részletében hasznos és gyönyörű az új üzem. Rövidesen megszervezik benne a második műszakot is, és ekkor már 300 kapuvári és környékbeli asszonynak és lánynak ad elfoglaltságot. Évente mintegy egymillió melltartót és harisnyatartót készítenek majd falai között. A tegnapi ünnepélyes átadásra négyhetes próbaüzemelés után került sor. Nos, a kapuvári üzem fiatal dolgozói máris bizonyítottak: a cég elégedett termékeikkel, ők azonban egyelőre még kevésbé a keresetükkel. A szakmai fogások elsajátításának a legelején tartanak, s maguk is bíznak benne, hogy néhány hónap múlva már könnyebben dolgoznak, és a fizetésük is növekszik. A további bemutatás helyett egy-egy kérdés az üzemátadási ünnepségen megjelent vendégekhez. Lorschi Sándor, a HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese. — Az ön véleménye szerint miért hasznos a Triumphfal kötött megállapodás? — A női fehérneműgyártásban eddig behozatalra szorultunk, s a többi között az új üzemtől azt várjuk, hogy csökkenjenek ellátási gondjaink. A kapuvári üzem közvetve 350 000 melltartót juttat majd a hazai piacra. Később ez a mennyiség gyarapszik majd. A munkánk ellenértékeként olcsóbban szerezhetjük be a termékeket a Triumphtól, mint egyébként. Ez sem mellékes. Javulhat a női munkaerő foglalkoztatottsága a közös vállalkozás eredményeként. Az ország devizamérlegének javításához ugyancsak hozzájárul a vállalkozás és a technológiai színvonal javításához is. A kapuvári üzemépületet állami támogatással a szövetkezeti ipar létesítette. A nagy teljesítményű berendezéseket a Triumph szállította. Dr. Herbert Braun, a Triumph International elnöke: — önök számára miért előnyös ez a vállalkozás? — Cégünk világhírű, a föld számos országában van gyárunk, és 24 000 munkás dolgozik üzemeinkben. A Triumph tavalyi termelési értéke meghaladta a 600 millió nyugatnémet márka értéket. Jóformán a világ minden részén kedvelik és vásárolják termékeinket, s éppen ez késztet bennünket arra, hogy ahol érdeklődnek cikkeink iránt, ott felajánljuk a közös vállalkozás lehetőségét. Szívesebben adunk munkalehetőséget, mint kész terméket. (Folytatás a 3. oldalon.) Korlátolt nagykorúsítás Sok szó esik az egyszemélyi felelősségről, mint a gazdaságirányítás fontos tényezőjéről. Az üzemekben dolgozók a megmondhatói annak, hogy a napi munkában mennyire nem közömbös a termelés közvetlen irányítóinak önállósága vagy önállótlansága. Hasztalan tevékenykedik a gyár felső vezetése kifogástalanul, ha a középüti irányítók csak a felülről kapott „szempontok” szolgai megvalósítására képesek, önálló gondolkodásra, következtetésre, öntevékeny cselekvésre nem, vagy csak alig. A miközben a középvezetők önállóságának növelését középpontba állítjuk, s úton-útfélen emlegetjük, gyakorlatban az önállótlanságnak meghökkentő példáival találkozhatunk. — Harcot hirdettünk a selejt ellen — mondotta nemrég a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár egyik üzemének vezetője. De arra a kérdésre, hogy a két százalék körüli selejt forintban kifejezve mekkora veszteség, azt válaszolta: „Pontosan nem tudom”. Pedig nemcsak neki, hanem az üzem dolgozóinak is hozzávetőlegesen tudni kellene: jobb, figyelmesebb, szakszerűbb munkával menynyit takaríthatnának meg maguknak. Hiszen nagyon is „zsebbe vágó kérdés” a selejt, egyetlen százaléknyi csökkentésével milliók takaríthatók meg a mosonmagyaróvári gyárban is. S a minőség javításáért folyó harcban nélkülözhetetlen, hogy a termelés közvetlen parancsnokai ne általánosságban, hanem „forintosítva” határozzák meg a célt, amelynek elérésére a kollektíva erőfeszítése irányul. — Kaptunk három korszerű gépet — újságolja másutt az üzemvezető. — De nagyon keservesen megy az üzemeltetésük. „Bütyköltek” rajtuk a gyártó külföldi cég szerelői, küszködnek a technológiai osztály dolgozói. Mi tulajdonképpen a baj? Erre a kérdésre tétova a válasz: — Nem tudom, a műszaki és a technológiai osztályra tartozik a téma... Az én hatásköröm a termelés irányítására terjed. A műszaki fejlesztés, a gyártási eljárás tökéletesítése tehát nem tartozik a termelésirányítás fogalmába, az üzemvezető hatáskörébe. Még akkor sem, haaz új gépek, berendezések késedelmes üzembe helyezése a termelési program teljesítését teszi kétségessé. Az üzemvezető ez esettben az elmaradásért valóban nem felelhet. Joggal amiatt sem hibáztatható, hogy a műszaki fejlesztésnek, a technológia tökéletesítésének inkább kívülálló szemlélője, mint tevékeny résztvevője. A vállalatok belső mechanizmusának javítása szükséges ahhoz, hogy a termelési kultúra növelése a termelés közvetlen irányítóinak tevékeny, hathatós közreműködésével történjék. Enélkül, a fejlesztés és a termelésirányítás éles elkülönülése esetén az üzemvezetőé az esetleges balsiker minden következménye, felkészületlenül küszködhet ellene egész termelési apparátusával, míg kitapasztalják az új gépek, berendezések „gyengéit”. A műszaki fejlesztési tennivalók sarkalatos pontja tehát a termelést irányító apparátus bevonása a fejlesztési célkitűzések meghatározásába, felkészítése az új berendezések fogadására, üzemelésére, esetleg új cikkek készítésére, az ezeknek megfelelő gyártási eljárások meghonosítására. Csak így várható el jogosan a teljes felelősség. Példák sokasága említhető annak szemléltetésére, hogy a sokat emlegetett nagyobb önállóság nagyrészt csak szavakban s papíron létezik, nagyon vontatottan bontakozik ki. A vállalatok felső vezetése sokkal inkább hangoztatja ezt az igényt, mint hogy a gyakorlatban érvényt szerezne e hasznos, napjainkban egyre időszerűbb követelménynek. A bátortalanság, a következetlenség aztán lehetővé teszi, hogy némelyik középvezető az önállóság hiányát emlegesse, holott nem képes élni a meglevő hatáskörével sem. Másokat, az önálló gondolkodásra, cselekvésre képeseket pedig gúzsba köti a felemás, korlátolt nagykorúsítás. J. L.-né A tartalomból: Orbitális űrállomás ★ Heti rádió- és tv-műsor ★ Egy láncszem HÁZHOZ JÖN a MÁV Korszerű tározás: a konténer Tíz évvel ezelőtti adat szerint a világ országaiban a fizikai dolgozóknak átlagosan egyharmad része végzett anyagmozgatást. Ez a szám az utóbbi években csökkent, azonban még mindig aránytalanul sokat költenek a vállalatok erre a nélkülözhetetlen munkafolyamatra. Évente sok millió forintot takaríthatna meg a népgazdaság, ha a közvetlen termelés mellett az anyagmozgatást is következetesen korszerűsítené, gépesítené. Ezért nagy jelentőségű a tegnap délelőtt Győrött, a teherpályaudvaron a konténeres vasúti áruszállításról tartott bemutató és ismertető előadás, amelyen 14 megyei vállalat képviselői vettek részt. A konténeres vasúti szállítást Losonczi Ferenc, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője, valamint Bokor László, a MÁV Budapesti Igazgatóságánakosztályvezető-helyettese ismertette a résztvevőkkel. Hazánkban — jócskán lemaradva a fejlett külföldi országoktól — tavaly márciusban indult meg az első konténeres vasúti áruszállítás Budapest és Miskolc között ötven, láda formájú „tartály” használatával. Tavaly június 15-én a MÁV az új fuvarozási szolgáltatásába bekapcsolta Debrecent is. Időközben a konténerek száma megkétszereződött, és így lehetőség nyílt arra, hogy június 15-én Győrött is megkezdődhet a konténerekben történő szállítás. Az 520 kilogramm önsúlyú, 10,8 köbméter térfogatú alumínium szállítótartályokba 4480 kilogramm darab árut lehet elhelyezni. A tartályok mozgatása daruval vagy villás emelőtargoncával történik, teherautóról vasúti kocsira való átrakása 2—2,5 percig tart. Párolgó áruk szállítására is alkalmas, az oldalfalakra bújtatott szellőzőnyílásokat készítettek. Egyik rövid oldala a kétszárnyú ajtó segítségével teljesen nyitható, belső szélessége 2 méter, magassága 2,16 méter, így a konténerbe való berakodás targoncával is elvégezhető. Vízmentesen szigetelt, eső, hó nem veszélyezteti a szállított áru minőségét. A MÁV háztól házig szállítja az árut. Tehergépkocsijai az üres konténert kiviszik a vállalathoz, ott egy óra alatt megrakják, majd a teherautó visszaviszi a vasútra, ahol a daru átrakja a vasúti kocsikra. A fuvarozási idő nem haladja meg a két napot, szemben a hagyományos szállítás idejével, amely esetenként hetekig tartott. A rendeltetési állomásról is a MÁV gépkocsijai szállítják el a kívánt helyre a konténert, egy óra alatt kirakják. A fuvardíj számottevően kisebb a gépkocsival történő szállításokénál, Budapest— Győr között például mindössze 600 forint. A konténeres áruszállítás előnye egyrészt a rakodási és a fuvarozási idő nagymértékű csökkenése, másrészt pedig, hogy az áru nem megy tönkre a sok mozgatásban. A MÁV ez ideig 7519 konténer árut szállított, sérülési jegyzőkönyvet azonban még egyet sem kellett felvenni. A konténeres áruszállításnak az említettek mellett még nagy előnye, hogy lehetővé teszi az anyagmozgatás gépesítését, a korszerű targoncák, daruk alkalmazását. Ennek haszna — bár nem lehet minden vonatkozásban sem időben, sem forintban lemérni, mégis vitathatatlan: az ember nehéz, fizikai munkáját könnyítik a szállítóeszközök. De gépeket csak ott lehet alkalmazni, ahol megvannak a feltételei. Az anyagmozgatásban egyebek között a konténerek. (szg) Itas-műszaki újdonságok — A lakosság részére az idén 10 százalékkal növelik a Vas-műszaki cikkek gyártását, s egész sor korszerű, új terméket hoznak forgalomba — mondotta csütörtök délelőtt az Újságíró-szövetségben tartott sajtótájékoztatóján Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes. — A gyártás fokozásának üteme most kisebb, mint tavaly, amikor a növekedés 25 százalékos volt . Most már a termelési szint kisebb mértékű növelése is elegendő ahhoz, hogy a belkereskedelem rendeléseinek eleget tegyenek, sőt néhány cikkből (például televízióból, magnóból) az ellátási gondokat egyre inkább az értékesítés nehézségei váltják fel. Ezek a vállalatok egyrészt az export fokozásával, másrészt kelendő, új cikkek kibocsátásával segítenek. Az idén például forgalomba hoznak minden eddiginél korszerűbb, kazettás magnetofonokat, táskarádiókat, tv-készülékeket. Megjelenik a boltokban a mélyhűtő rekesszel felszerelt, 140 literes hűtőszekrény, a Mekalor nevű olajtüzelésű kiskazán, a teljesen biztonságos, tehát a paneles és nehezen szellőztethető konyhákban is jól használható gáztűzhely és sok egyéb új termék. Az idén az eddigi megállapodások szerint 12,8 milliárd forint értékű közszükségleti cikket szállítanak a belkereskedelemnek a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok, de ennél nagyobb tételek szállítására is készek, ha arra megrendelést kapnak. (MTI) Kapuzárás előtt Szombaton reggel nyolc órakor lesz a győri Kossuth Lajos utcai Általános Iskolában is az évzáró ünnepség: 443 kisdiák kapja meg bizonyítványát ezen a napon, aztán legtöbbjük két és fél hónapra búcsút mond az iskolának. — Hogy sikerült az 1970/71. tanév? — Jobb, mint a tavalyi — mondja Bakó Elemér igazgatóhelyettes. — Az iskolaátlag 3,34, a tanulók kilenc százaléka bukott meg, tavaly 16,2 volt ez az arány. Különösenörvendetes a matematika tagozatos két osztály átlaga, a hetedikeseké 4,33, a nyolcadikosoké 4,05 lett. — Milyen a továbbtanulás aránya? — Hetvennyolc nyolcadikba sunk közül harmincegyen középiskolába, huszonöten szakmunkásképző intézetbe mennek tovább. Néhánynak még nem végleges a helyük, és mindössze öten nem jelentkeztek továbbtanulásra. — Milyen volt az évközi munka? — Sikeres — mondja Boros Bálint, az iskola igazgatója. — Az évzárón 37 jutalomkönyvet, 15 „kitűnő tanulói” oklevelet, 28 tantárgyi dicséretet adok át. Úttörőcsapatunk a kerületi pártszervezet, a Hazafias Népfront és a nőbizottság vörös zászlóját kapta meg a 25 éves jubileum tiszteletére, jó munkája elismeréséül. De volt néhány kiemelkedő eredményünk az iskolák közötti kulturális és sportversenyekben is. Jó pihenést kívánunk a tanároknak és diákoknak a vakációra! — és — Jeles, jó, közepes, elégséges, és... néhány elégtelen. Nagy Olga, Krémy Emőke és dr. Antall Józsefné osztályfőnök, az év végi bizonyítványokat írják.