Kisalföld, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

S:____________________________^ Holnap Olvasóink rovata Néhány olyan közérde­kű témára hívjuk fel ked­ves olvasóink figyelmét, amelyekkel holnapi szá­munk népszerű rovatában találkozhatnak. Heti kérdésünket egy rej­télyes feliratú útjelző táb­lára irányítjuk. Arra kere­sünk választ, hogy hétfőn, a reggeli csúcsforgalomban a budapesti gyorsvonat in­dulása előtt öt perccel miért nem lehetett jegyet váltani a győri vasútállomá­son? Az illetékesek figyel­mébe ajánlunk (fénykép­pel) egy forgalmas útsza­kaszt a csatornafektetési munkák befejezése után. Közöljük a püski édesanyák sürgős megoldásra váró pa­naszát ... Szojuz—Szaljut­núl az ezredik körön - Új rekordok születtek A hírügynökségek már csak a szokásos napi jelentéseik­ben tesznek említést arról, hogy a Szaljut szovjet tudo­mányos orbitális állomás több mint ezer fordulatot tett a Föld körül. A Szojuz—Szaljut páros pedig, három bátor szovjet űrhajóssal a „hátán” maga mögött hagyta a 261. kört... Első látszatra kissé külö­nösnek tűnik, de természet­szerű, hogy az ember vezette hajókon, végzett űrrepülések a kozmonautika fejlődésének gyorsaságában elvesztik „koz­mikus sajátosságaikat”. A ro­mantika is mindinkább hát­térbe szorul. Az űrhajón, vagy az orbitális állomáson igen fontos a maximális kényelem és az abszolút munkaképes­ség biztosítása. A Vosztok űrhajókon az emberek állandóan űrruhát viseltek. Leszálláskor kata­pultálniuk kellett, s a szűk kabin miatt még ideiglene­sen sem vethették le külön­leges öltözéküket. A Voszhod űrhajók már olyan leszálló­készülékkel rendelkeztek, amelyek zökkenésmentesen tudtak földet érni. Bizonyára csodálkoztak a tv-nézők, ami­kor Komarovot, Feoktyiszto­­vot és Jegorovot már egysze­rű tréningruhában látták re­pülni az űrben. Leonov kapta a feladatot, hogy kilépjen az űrbe, Beljajev pedig azt, hogy az akciót biztosítsa. Akkor azonban mindketten űrruhát viseltek. A Szojuzokon űrruha nél­kül rajtolnak az űrhajósok, még abban az esetben is, ha ki kell szállniuk a világűr­be. A Szojuz orbitális szek­ciója elég tágas ahhoz, hogy a „kilépéshez” az űrhajós át­öltözzék. Nincs szüksége űr­ruhára a Szaljut orbitális ál­lomás személyzetének sem. Az ütődés ellen nem kell vé­dekezniük, a sugárártalmak­tól biztosítva vannak, csak a súlytalanságot kell áthidal­niuk. A súlytalanság elleni védekezés egyik eszköze az úgynevezett pingvinruha, amely bizonyos mértékben az izomzat földi megterhelését „pótolja”. Az űrhajósok most már semmit sem fogyasztanak tu­busból, legalábbis úgy nem, mint annak idején a Vosztok és a Voszhod személyzete. Az ételek formailag és „lényegi­leg” egyre inkább a földiek­hez hasonlítanak. És nem­csak arról van szó, hogy a táplálék elfogyasztása egysze­rűbbé és a földi viszonyok­hoz hasonlóvá vált,­ hanem főképp arról, hogy az ételek „földi halmazállapotukban” sokkal étvágygerjesztőbbek. Nagy dolog, hogy az űrhajó­sok most már meleg ételt fo­gyaszthatnak. A Szaljuton is van ételmelegítő és van hűtő­­szekr­ény. Véget ért a koz­mikus „hidegkoszt” korsza­ka, és ez feltétlenül kihat a személyzet általános közér­zetére és munkaképességére. Feledésbe merült az az idő is, amikor az űrhajósnak székben kellett aludnia. Már a Szojuzokon voltak „fekvő­helyek”. A Szaljut állomás még kényelmesebb hálóhe­lyekkel rendelkezik. A háló­zsákon kívül váltható ágyne­mű is van. Mosoda még nincs. Borotválkozóhely azonban van, borotvák állnak az űr­hajósok rendelkezésére. A borotválkozás lehetősége ap­róság ugyan, de az ember jó közérzete ilyen apróságoktól is függ. A tudósok és a konstruktő­rök célja, hogy a lehetőségek­hez képest a földihez hű kö­rülményeket teremtsenek a hosszú ideig keringő orbitális állomások személyzete szá­mára, hogy csökkenteni le­hessen a repülés előtti fel­készülést az „utasoknál” , a tudományos munkatársak­nál, a konstruktőröknél és a kísérletezőknél, akiket az ál­lomásra szállítanak. A koz­mikus sajátosság átadja he­lyét a kozmikus célszerűség­nek. És e körülmények kö­zött érthető, hogy a jelenleg repülő három űrhajós új re­kordot állított fel. Ennyi ideig ember még nem tartózkodott az űrben. És bizonyos, hogy ezek a rekordok a közeli jö­vőben sorra megdőlnek. Jurij Marinyin, az APN tudományos kommentátora 700 esztendő krónikájából Győr város és Sziget régi kapcsolatai Amikor 1271 májusában el­dőlt a csata V. István és Ottokár cseh király seregei között, a nagy áldozatokat hozott győri polgárság már meglehetősen elszegényedett. Kiderül ez V. István király szabadságleveléből, amikor a követezőket írja: „...Mivel pedig a győri vendégek sze­génysége előttünk teljesen is­meretes ...“ Éppen ezért a király azt a nagy jelentőségű közjogi ado­mányt, mely megadta az itt élő Lakosságnak az önkor­mányzati jogot, különféle olyan egyéb jogok adomá­nyozásával bővítette, melyek a város polgárságának anya­gi megerősödését kívánták elősegíteni. Birtokadományban részesül­tek a győriek, s ezt az okle­vél a következő módon ren­delte el: „...Továbbá, hogy épületjeik tatarozásához vesz­­szejük és karrójuk legyen, a földművelés és háztelkeik ér­dekében pedig több földdel rendelkezzenek, a vendé­geinknek átengedtük a Győr várával szemközt fekvő s nyugatra terjedő dunai szi­getet lakóival, berkeivel, rét­jeivel és halászatával együtt.’’ Jelenlegi tudomásaink sze­rint ez a legrégibb oklevél, mely Szigetről mint telepü­lésről említést tesz. Ennek a birtokadományo­zásnak különleges értéke volt, mert nemcsak puszta földet, hanem ami akkor a földnek magasabb értéket adott, a vele foglalkozó földművese­ket és népességet is adomá­nyozta (cum suis populis). Sziget lakosságának számáról, szervezetéről nincsenek bő­vebb ismereteink, de ettől kezdve Sziget története el­választhatatlan lett a váro­sétól. Kereken mintegy 200 évig volt a város tulajdona, amíg Mátyás király a ked­velt hívének, erdődi Bakócz Tamás győri püspöknek ado­mányozta. Ennek alapján ne­vezték „Pwspeök­zigethe”­­nek. Sziget ettől fogva 1848- ig a győri püspök földesúri joghatósága alá tartozó köz­ség volt. A királyi adománylevélnek a gazdasági jólét emelésére vonatkozó rendelkezései kö­zül külön figyelmet érdemel az árumegállítás jogát és a győrieknek az ország terüle­tén való vámmentes közleke­désére intézkedő részt. Az árumegállításra a kirá­lyi adománylevél a követke­zőképpen rendelkezik: „Ren­dezjük továbbá, hogy minden, Magyarországból Ausztriába fe innét Dél-Magyarországba menő kereskedő köteles a győri várban lerakni áruit a cserekereskedés eszközlése érdekében.’’ A vámmentes közlekedésre pedig a következőket tartal­mazza: „Rendeljük továbbá, hogy más kir. vendégek mód­jára, győri vendégeinknek se kelljen országunk határai közt saját árucikkeik után vámot fizetniök sem a vásár­piacon, sem pedig egyébütt.” Az adományozottak éltek is a kapott kiváltságokkal. A nyugatról hozott portékát felvásárolták, s innen már ők vitték az ország belsejé­be, s a haszon őket illette. Ez a kereskedelmi tevékeny­ség szükségszerűen létrehoz­ta a szolgáltató ipar egyik jelentős ágát: a fuvarozást. A felvásárolt áru értékesí­tése végett a kereskedők messze földre eljártak győri fuvarosokkal. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a régen oly híres győri fuvarozás kelet­kezését ehhez az 1271-ben kelt királyi adománylevélhez kapcsoljuk. A győri fuvaro­zás évszázadokon keresztül igen jelentős volt. A fuvaro­­sok-talyigások nemcsak hely­ben és a közvetlen környéken fuvaroztak, hanem eljártak az ország távoli részeire is. Ezek voltak az „országjáró fuvarosok”, a „Landkutsche­­rek”. Érdemes megemlíteni, hogy a szerencsétlen mohácsi csa­tavesztés után 1526-ban győri fuvaros vitte Sárffy Ferenc kanokonot, szurkos koporsót és lepedőket a csatamezőre, s az ott megtalált II. Lajos király holttestét ők szállítot­ták Székesfehérvárra elte­metni. A győri fuvarosok jelentős része Szigetben élt, ahol sze­kereik, állataik részére jobb elhelyezési lehetőség volt, mint a városban, s takar­mánykészletük is jobban volt tárolható. Még utcát is ne­veztek el a fuvarosokról, a Kutscher utcát, ahol a leg­több fuvaros lakott. Ez az utca a püspökkert szomszéd­ságában volt, így helyét az Engels tér és Akác utca kör­nyékére tehetjük. Szigetben 1800 körül még 21 „talyigás” nevét őrizték az adólajstro­mok. A múlt század 90-es évei­nek végéig még virágzott a győri fuvarozás egy másik formája, a vizes talyigások tevékenysége. Ők fuvarozták talyigára szerelt nagy hor­dókban, a szigeti jármos fa­ludnál merített Duna-vizet a városba, s ők látták el ivó­vízzel a belvárosi háztartá­sokat. Czigány Jenő Omegáék Győrött Telefon: Mint a csütörtöki KI-olda­­lunkon közöltük, az Omega együttes Finnországba indul, és szombaton átutazik Győ­rött. Tagjai rövid időre meg­állnak Győrben, hogy telefo­non válaszoljanak rajongóik kérdéseire. Tizenévesek, figyelem! Szombaton 2-től 3-ig Ome­gáikat lehet hívni a 14-733-as és a 15-713-as telefonszámon. Rátaláltak, be­vitték A múlt év őszétől kezdő­dően a Győr városi és járási Rendőrkapitányság helyett Győr Város Tanácsának igazgatási osztálya, jelenleg pedig a kerületi hivatal őrzi a talált tárgyakat. Január 1-étől 271 talált tárgyat szol­gáltattak be a lakók. Leg­több az elhagyott kerékpár, aktatáska, óra és igazolvány. A jó idő beálltával sok felső­­ruházati cikk lett a feledé­­kenység áldozata. A talált tárgyak sokáig várnak gaz­dáikra. A legfurcsább az, hogy nem jelentkezik egyet­len vállalat sem az ország­úton talált 60 levegőszűrő­ért és a nagy teljesítményű fényszóróért. (Feltehetően te­hergépkocsiról estek le.) Annyi az elhagyott kerékpár, hogy az Árpád út 93. szám alatt külön megőrzőt kellett létesíteni. A városi tanács kerületi hivatala felhívja az érdekelteket: személyi iga­zolványuk felmutatása után minden jogi következmény nélkül átvehetik jogos tu­lajdonaikat, az elhagyott tár­gyakat Helyfoglalás Lehetséges, hogy a sűrű gépkocsivilágban ide jutunk? A járda közelében az úttesten egy hölgy fekszik. A járó­kelő odaugrik és talpra segíti. — Mi történt önnel? — Velem? Egyáltalán semmi — válaszol a dáma —, de rögtön ideérkezik a férjem gépkocsival, és neki tartom fenn a helyet parkolásra. (Vimi) _____ _____ ★ M­A: 1971. június 25., péntek. Vilmos napja. A Nap kél: 3.47, nyug­szik: 19.46 órakor. A Hold kél: 6.07, nyug­szik: 21.43 órakor. ★ TIZENÖT évvel ezelőtt, 1956. június 25-én halt meg Reinhold Mark­evics Glier, a jeles szovjet-orosz zene­szerző. 1875-ben született, s zenei tanulmányait Kijevben, majd a Moszkvai Konzer­vatóriumban végezte. 1900- tól Pétervárott volt tanár, a többi közt Prokofjev is az ő tanítványa volt. 1913- tól a Kijevi Konzervató­rium tanára, majd igazga­tója. 1920-ban került a Moszkvai Konzervatórium­ra, ahol tanítványa volt Hacsaturján is. Népzenekutató munkás­ságáért, amely kompozí­cióin is erős nyomot ha­gyott, 1941-ben elnyerte a művészettudományok dok­tora tudományos fokozatot. Egyszer világos melódiá­­jú amyxi, széles körben váltak sel népszerűvé. Realis­ta-nemzeti stílusa mindvé­gig megőrizte a népzene hatását, sajátosságait. L­egfontosabb művei: ba­lettzenék, így a Vörös pi­pacs című, az első modern hősi-forradalmi tárgyú ba­lett, a Tárász Bulba, a Bronzlovas stb. Írt operá­kat, koncerteket, kamara­műveket, s nagy hatással volt a fiatal szovjet zene­szerzők kibontakozására,­ további tevékenységére is. Takarót Vietnamnak! A nemes, országos kezde­ményezést tettek követték a Mosonmagyaróvári Fémsze­­relvénygyárban is. Az első takarót a szerszámüzemi lá­nyok, asszonyok készítették el, őket követték az Express, a Tyereskova-brigád tagjai és a termelési főosztály nődol­gozói. — A MAGYAR SZÍNÉSZ­­VÁLOGATOTT—RÁBAKÖZI ÖREG FIÚK barátságos lab­darúgó-mérkőzés lesz szom­baton délután 4 órakor a csornai labdarúgópályán. A mérkőzést dr. Hegedűs Já­nos közvetíti. — 106 MTZ—50-es traktort vásároltak az esztendő első öt hónapjában a megye közös gazdaságai. Ez több mint két­szerese az 1970-es év hasonló időszakában vásárolt mennyi­ségnek. KEMPINGEZŐ ELEFÁNT. A Cote d’Azur-ön, Antibes mellett furcsa közúti aka­dály okozott forgalmi dugót szerdán éjszaka: egy állat­­kertből meglepett elefánt cammogott a közeli vizekhez, hogy felfrissüljön. Nagy óva­tossággal kelt át egy útszaka­szon, az autósoknak kerek egy órán át okozott kényszerpihe­nőt. A szabad ég alatti éj­szakai fürdőzés helyett — az időközben helyszínre érke­zett gazdái jóvoltából — is­mét régi medencéjével kel­lett beérnie. TUDOMÁNYOS FOTÓ. A Gépipari Tudományos Egyesü­let győri szervezete fotókiál­lítást rendez a műszaki fény­képezés legsikerültebb alko­tásaiból. A rendezőség még e hónap végéig várja a jelent­kezőket a győri Technika Há­zában. VÁLOGAT A GYÁR. A RÁBATEXT Győri Textil­ipari Vállalatnál háromhóna­pos próbaidőre egy automata keresztorsózógépet állítottak munkába. A gyári szakembe­rek még néhány hasonló ren­deltetésű gép kipróbálása után döntenek arról, hogy melyik típus vásárlásával valósítják meg a sok kézi munkát igény­lő orsózás automatizálását. MUNKÁS DIÁ­KOK. A Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban júliusban és augusztusban 300—300 diákot alkalmaznak a kötelező nyári gyakorlato­kon kívül. A diákmunkáso­kat elsősorban vagonevári szülők szyermekei közül vá­lasztják ki. Várható időjárás ma estig­ változóan felhős idő, szórvá­nyosan kialakuló helyi zápo­rok, zivatarok. Mérsékelt, napközben megélénkülő déli, délkeleti szél. A várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 22­—27 fok között. ★ A BALATON vizének hő­mérséklete Siófoknál tegnap 11 órakor 19,8 fok volt. ★ Távolabbi kilátások hétfőig­ változékony idő, megismétlő­dő záporokkal, zivatarokkal. A legalacsonyabb hajnali hő­mérsékletek 11—16 fok kö­zött. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21—27 fok kö­zött. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 60 száza­lékán várható. A DUNA vízállása Dunare­­meténél csütörtökön 463 cen­timéter volt, Győrött a RÁBA 330 centiméter, apadó jel­legű. ★ Füstölgő lakás Tegnap délután 5 órakor Győrött a Csaba utca 4—6—8- as számú épületének lakói arra lettek figyelmesek, hogy a 6-os lépcsőház II. emelet 11-es lakásából (Szilágyi Miklósék otthonából) az ab­lakon át az udvarra, az ajtón át a lépcsőházba füst szivá­rog. A lakás zárva volt. Sen­kit sem találtak. Értesítet­ték a tűzoltókat. Pár percen belül két fecskendőkocsival meg is érkeztek. Kiderült, hogy a család valamelyik tagja a gáztűzhelyen fazék­ban ruhákat főzött ki. A gázt égve felejtette, amikor el­hagyta a lakást. A víz köz­ben elforrott, a fazék áttü­­zesedett, és a benne levő ru­hák hamuvá égtek. Ha a tűz­oltók idejében nem segíte­nek, az egész lakás berende­zése elég.­­ A gyors birkanyírás 32 mesterének részvételével a mongóliai Herlenbajan Me­zőgazdasági Egyesülés terü­letén megtartották az orszá­gos birkanyíróverseny döntő­jét. A férfi mezőnyben S. Dasdorzs, a Zsargalant Álla­mi Gazdaság juhásza bizo­nyult a legjobbnak, 3 perc 13 másodperces teljesítményé­vel, a nők között pedig C. Cend, ugyancsak a Zsarga­lant Állami Gazdaság dolgo­zója győzött, aki 3 perc 46 másodperc alatt nyírta meg a birkát. ★ Déli, délkeleti szél KISALFÖLD Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsá­ga és a Győr-Sopron megyei Tanács lapja­ Főszerkesztő: LÓNYAI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: UGRÓCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. Szerkesztőség: GYŐR, Tanács­­köztársaság útja 3., II. emelet. Telefon: 11—234, 11—503. Délutáni szerkesztés: (5 órától) 12—271. Éjszakai szerkesztés: 11—167. SOPRON, Előkapu 11., telefon: 12—266. Kiadó: Győr, Tanácsköztársa­ság útja 3., II. emelet. Telefon: 12—104. Hirdetésfelvétel: 13—189. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahiva­taloknál és a kézbesítőnél, a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest, V.­ József ná­dor tér 1. sz.). Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomda­­vállalat. Győr, Árpád út 39. Telefon: 12—026, 12—027. F nyv.: Mentler Endre igazgató. INDEX: 25060.

Next