Kisalföld, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
25 éves a forint Huszonöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején került forgalomba a forint, s ezzel véget ért hazánkban a történelem legnagyobb inflációja, míg stabilizálódott a magyar valuta. • " A forint bevezetését a háború utáni — addig soha nem tapasztalt — infláció tette szükségessé, amely törvényszerűen következett a háborús készülődés érdekében meghirdetett — Darányi által kifejtett — egymilliárd pengős, úgynevezett győri programból. (Az infláció tehát nem 1945-ben, hanem már 1937-ben elkezdődött.) A forgalomban levő bankjegy mennyiségét 1937 végétől 1944 végéig több mint negyvenszereséreemelték. A háborús pusztítást szenvedett országban 1946 nyarán az infláció végkifejlődésének olyan stádiumába jutott, amikor az árak a rohamosan növekvő bankjegyforgalomnál is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek. A forgalomnak mind nagyobb része bonyolódott le aranyban, dollárban, főként pedig cserekereskedelem útján. A pénzforgalom teljes ziláltsága, szervezetlensége megnehezítette, gátolta a háború utáni gazdasági élet kibontakozását. Ugyanakkor az infláció vámszedői, a spekulánsok hatalmas és értékálló jövedelemre tettek szert. A stabilizációt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a rendkívüli kedvezőtlen anyagi és pénzügyi viszonyok ellenére az országban nagyszerű újjáépítési munka folyt. A munka termelékenysége — a dolgozók nélkülözései, a kedvezőtlen műszaki körülmények ellenére is — javult, a mezőgazdaságban a terméskilátások kedvezőnek ígérkeztek, s a vasúti közlekedés helyreállítása is erőteljesen hozzájárult az ország vérkeringésének megindításához. Hatékony baráti segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Segítette a stabilizációt, hogy az USA visszaszállította a Magyar Nemzeti Bank elhurcolt, 28,3 tonna aranykészletét, s megindult az árucsere a baráti államokkal és néhány nyugati országgal. 1946. augusztus elsején 200 millió adópengő, illetve 400 ezer kvadrilió pengő ért egy forintot. Az első ötéves terv túlzott célkitűzései szükségessé tették 1951. decemberében az ár- és bérrendezést. A fogyasztási cikkek árai a régi kötött áraknál magasabbak, a szabad árakénál pedig alacsonyabbak lettek. A jegyrendszert eltörölték, s az új árakkal együtt a névleges jövedelmeket is felemelték. Ez a rendezés azonban az életszínvonal stagnálását, illetve csökkenését váltotta ki. Az utána következő évek politikai ingadozásai kihatottak a gazdaságpolitikára is, s néhány éven belül egymásnak szinte homlokegyenest ellentmondó koncepciók születtek. De a forint nem ingott meg. S az ismert történelmi körülmények között lezajlott ellenforradalom idején a forintvaluta olyan erőpróbát állt ki, amely rendszerünk szilárdságát mindennél beszédesebben bizonyítja. A forint értékének megóvása, a forint iránti bizalom megőrzése napjainkban is döntő fontosságú. E bizalmat tükrözi az is, hogy a lakosság egyre nagyobb összegeket takarít meg. A forint iránti bizalom itthon és külföldön egyaránt azt igazolja, hogy valutánk kiállta az indő próbáját. Ennek nem mond ellent az sem, hogy egyes fogyasztási cikkek ára emelkedik, hogy az árszínvonal évről évre kismértékben nő. Olyan nyílt gazdaságú országra, mint hazánk, ahol az évi nemzeti jövedelemnek mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi kapcsolatokban realizálódik, a növekvő világpiaci árak miatt feltétlenül hat a tőkés valuták inflációja. A termékek választékának bővülése, a növekvő igényeknek megfelelő értékesebb áruk részarányának emelkedése a termelésben és a fogyasztásban ugyancsak szükségszerűen az árszínvonal növekedésével jár. A lakosság pénzbevételeinek bővülése azonban évről évre túlhaladja az árszínvonal emelkedését, s így az általános életszínvonal mind kedvezőbben alakul. Ma a nagyobb vállalati önállóság, a szabadabb imár- és bérgazdálkodás, a piachatások érvénytményesülésének tágabb keretei között, a forint Ww WIU belföldi, illetve a többi valutához mért, jónak isnevezhető pozícióját fenntartva kell gazdasági feladatainkat megoldani. Ez napjainkban annál is inkább szükséges, mert nemzetközi pénzügyi kapcsolataink bővülése nyomán a külföldi pénzügyi szakemberek is érdeklődéssel figyelik a forint hazai vásárlóerejének alakulását. Továbbra is csak a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosíthatja a reálbérek és ezzel egyidejűleg a reálfogyasztás folyamatos növelését. Ez a biztosítéka a forintba vetett bizalom megőrzésének, a további eredményes gazdasági munkának. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA, 1., FI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA GYŐR, 1971. AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP ★ XXVII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM A lakásszövetkezeteknek van gazdája, és ezután lesz, aki a vagyonukra vigyáz is A cél: milliók megóvása CSALÁDOK ÉPÍTŐ KÖZÖSSÉGBEN Időre, tapasztalatra, bizalomra van szükség Nemrég az egyik győri lakásszövetkezeti házban elromlott a melegvizes vezeték. A hivatalos javítók nem vállalták a munkát, ekkor a szövetkezet a házban lakó vízvezeték-szerelőhöz fordult Valamikor a házgyárban dolgozott, és éppen a saját házának a szerelését is ő végezte. A mester azonban nem javította meg a vezetéket, ehelyett elment és bepanaszolta a szövetkezetét. Egyre-másra alakulnak a lakásszövetkezetek Győrött, és hovatovább tarthatalanná Sokkal könnyebb azonban az összefogás szükségességét felismerniük a szövetkezeteknek, mint tenni érte. A lakásszövetkezeti forma még mindig újszerűnek hat, a szövetkezetek nem rendelkeznek elég tapasztalattal. De a legtöbb gondot az okozza, hogy a tagok többsége nem értette és nem érti meg sajátos helyzetét. Nem érzékelik az emberek, hogy nem állami házban laknak, nem csupán egyegy lakás tulajdonosai, hanem egy egész épület vagy több épület résztulajdonosai. A szövetkezetben nem ér véget a tagok dolga azzal, hogy kifizetik a törlesztést. A lakásszövetkezetben mindenért a tagok felelősek, hiszen ők a gazdák. Idő kell ahhoz, hogy tudatosuljon ez az emberekben. ....__________ válik az a helyzet, hogy a külön-külön többé kevésbé jól megszervezett egységek ugyanazokkal a javítási gondokkal bajlódnak. A százezer lakosos megyeszékhely tizenhét lakásszövetkezetében 2700 család tömörül, és a szövetkezetek összvagyona több mint 650 millió forint. A kormány intézkedésére a lakásszövetkezetek a MESZÖV megyei központjában megtalálták az érdekképviseleti szervüket. A javító és karbantartási munkák megszervezése azonban a tulajdonosk gondja A szövetkezeti tagok az általuk lakott otthon teljes építési költsége után (például a 150 000 forintért megvásárolt kétszobás otthonhoz az állam 60 000 forint építési hozzájárulást ad) havonta kifizetik a 0,5 százalékos felújítási költséget. De fedezi-e ez a kiadásokat? Időben javítani Az állami lakás tulajdonosát nem nagyon érdekli, mikor tataroz az ingatlankezelő. A szövetkezeti tag viszont a maga gazdája. Ha a szövetkezet elhanyagolja az épületek karbantartását, nem végezteti el időben az apró javításokat, évek múltán sokszorosára növekszik a kiadás. (Sőt: ha a szövetkezet felújítási alapján levő összeg nem fedezné a tatarozást, lift felújítást, tetőszigetelést és így tovább, a lakóknak kellene zsebbe nyúlniuk, hiszen nincs kire áthárítaniuk a költségeket.) A kisebb javítások pedig — vállalkozó hiányában — gyakran elmaradtak. A kormány felismerte ezt a helyzetet és tavaly egy rendelkezéssel lehetővé tette, hogy a szövetkezetek önálló javító-karbantartó egységeket szervezzenek. (A szövetkezetek a felújítási alapjukból tíz százalékot fordíthatnak a szervezet létrehozására.) Eddig az előzmények. A MESZÖV sorba járta az ország megyéit és tapasztalatokat gyűjtött az építőipari egyesülésről, aztán javaslattal állt a győri lakásszövetkezetek elé. A minap aztán megalakult az országban eddig egyedülállónak mondható lakásszövetkezeti társulás. A város tizenhét lakásszövetkezete közül 15 tagja az egyesülésnek. (Debrecenben, Szegeden és Miskolcon alakult társulásokra az jellemző, hogy egy-egy szövetkezetben alakultak meg, és ezután csatlakoztak hozzá a többiek.) A vállalkozást dicséretes módon támogatták a tanácsok: a megyei tanács félmillió forintot, a városi tanács 200 000 forint támogatást, raktárakat és telephelyet ajánlott fel céljára. A lakásszövetkezeti karbantartó részleg önálló jogi szervként működik majd, és a lakásszövet(Folytatás a 2. oldalon.) Tisztán kell látni, ki a gazda SZOMBATON fejeződött be az aratás a győri járásban. A termelőszövetkezetek 21 430 katasztrális holdon termelt búzájának termési átlaga 28,6 mázsa volt. Tavaszi árpából 16,9 mázsa, őszi árpából 15,4 mázsa a betakarítási átlag. A közös gazdaságok jól szervezték meg az aratási és betakarítási munkát. Ezt bizonyítja, hogy a gabona vetésterületének 77 százalékán már a szalma is kazalban, illetve bálákban áll, sőt, a tarlóhántás 59 százalékát is elvégezték. A tsz-ek szombatig 2592 mázsa kenyérgabonát adtak át az állami felvásárló szervnek, 340 vagonnal többet, mint amennyi eredeti szerződésükben szerepelt. Mintegy 500 vagon búza az állami gazdaságokból került a raktárba. Megnyílt Kovács Margit győri kiállítása Képes riportunk az 5. oldalon. TALÁLKOZTAK az úttörőmozgalom úttörői Az Úttörőszövetség fennállásának 25. jubileuma tiszteletére a mosonmagyaróvári járás volt és jelenlegi úttörővezetői találkoztak pénteken délelőtt Mosonmagyaróváron, a járási művelődési központban. Az egésznapos program első részében az úttörőélet kezdeti gondjairól, szokásairól beszéltek a veteránok mai utódaiknak, akik közül sokan nem is hallottak a két évtizeddel ezelőtti mozgalmi élet romantikájáról, hősi korszakáról. Megismerkedtek a vezetők életútjával is. A vendégek között volt a mozgalom régi pártfogója, Závori József, a járási pártbizottság vb-tagja, a járási hivatal elnöke is. A mosonmagyaróvári járásban volt úttörővezető dr. Kalocsai György, a megyei pártbizottság és Kapui Etelka, a járási pártbizottság munkatársa. Mosonmagyaróvár és a járás első úttörőtitkára Császár János volt. Ő alakította meg 1947-ben az első úttörőcsapatot a város 1. számú általános iskolájában. Délután a találkozó résztvevői meglátogatták a dunaszigeti őrsvezetőképző tábort. A tábor lakói virágcsokorral köszöntötték a vendégeket, majd bensőséges beszélgetéssel ért véget a találkozó. Készülődés A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének soproni intéző bizottsága megkezdte az őszi soproni műszaki hetek előkészítését, amelyet október 1 jén dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter nyit meg. A nagyszabású rendezvénysorozatra Sopronban 17 szakcsoport készül különböző előadásokkal és gyakorlati bemutatókkal. A műszaki hetek előkészítő bizottságának a szakcsoportok augusztus 25-éig küldik el tervezeteiket, majd ezek alapján alakul ki a több mint egy hónapig tartó eseménysorozat programja, amelyen sok külföldi szakember is részt vesz.