Kisalföld, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ★ XXVII ÉVFOLYAM 183. SZÁM ARA: 80 FILLÉR KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együt­tes ülése­ n megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdések­ről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, vala­mint az 1971. évi népgazdasági terv teljesíté­sének helyzetéről szóló jelentést. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit megvitatva megállapította: " A nemzetközi hely­­zetet változatlanul a szocializmus, a haladás és a béke erőinek, valamint az imperializmus, a reakció és a háború erőinek a politika, a gazdaság és az ideológia sík­­­­­án zajló éle­­t­ bonyolult küzdelme jellemzi. E harc­ban a szocializmus, a hala­dás, a béke pozíciói erősek, a világ népeinek antiimperia­­lista egység­­­útja szilárdul, békemozgalma szélesedik. Eközben az imperialisták, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezető körei meg­megújuló próbálkozásokat tesznek az antiimperialista egységfront és a szocializmus erőinek megbontására, gyen­gítésére, ami fokozott ébersé­get kíván a szocializmus, a haladás, a béke erőitől, az antiimperialis­­a harc hívei­­től. A Központi Bizottság és a Minisztertanács ismételten kifejezte elvi meggyőződését és törekvését, hogy­­ a Központi Bizottság végrehajtó szerveinek nem­zetközi tervékenységükben, a kormányszerveknek diplomá­ciai munkájukban egyaránt fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a Varsói Szerződés, a KGST, a szocialista világ­­rendszer országai közötti egy­ség és együttműködés erősí­tésére; minden kísérletet, amely ennek bomlasztását cé­lozza, vissza kell utasítani; — a proletár internacio­nalizmus eszméitől vezérelve változatlanul teljes szolida­ritást vállalunk a kapitalis­ta országok munkásosztályai­nak a társadalmi haladásért folyó harcával; — továbbra is tevékenyen támogatjuk a népek szabad­ságáért, függetlenségéért, az imperialista gyarmatosítás és újgyarmatosítás ellen küz­dő nemzeti felszabadító moz­galmakat, sokrétű együttmű­ködésre törekszünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fej­lődő országaival; — a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal — általá­ban a kapitalista országok viszonylatában — változatla­nul a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését, a kapcsolatok normalizálását és fejlesztését szorgalmazzuk. Pártunkat és kormányun­kat nemzetközi politikai te­vékenységében az a meggyő­ződés vezeti, hogy külpoliti­kai erőfeszítéseinknek a Szov­jetunióval való szövetséget, a szocialista országok közötti egységet, a haladást, a né­pek közös érdekeit, a békét kell szolgálnia.­­ A Központi Bizottság é■és a Minisztertanács változatlanul nagy jelentősé­get tulajdonít az európai biz­tonsági értekezlet létrehozá­sának. A Szovjetunió, a szo­cialista országok, a békesze­rető erők erőfeszítéseinek ed­digi eredményei lehetővé te­szik, hogy a kétoldalú eszme­cserék mellett sokoldalú kon­zultációk szervezésével az előkészítés aktívabb fázisá­ba lépjünk. Az együttes ülés üdvözli Európa politikai és társadal­mi erőinek a béke, a bizton­ság és az együttműködés elő­segítésére irányuló törekvé­seit. Pártunk és kormányunk, mint eddig, a jövőben is min­dent megtesz az európai bé­kéért és biztonságért. A Központi Bizottság és a Minisztertanács teljes szolidaritásáról bizto­sítja az indokínai népeket az amerikai agresszorok és csat­lósaik elleni igazságos és hő­si küzdelmükben. Változatlan meggyőződésünk, hogy egye­dül az indokínai népek jo­gosultak dönteni a saját sor­sukat érintő kérdésekben. A világ haladó közvéleményé­vel együtt a mi népünk, pár­tunk és kormányunk is el­utasít minden olyan kísérle­tet, hogy az indokínai népek háta mögött próbálkozzon bárki is egyezkedni. A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hét­pontos javaslata reális, min­den érd­ekelt fél számára mél­tányos megoldást kínál, és alkalmas a béke és biztonság helyreállítására Délkelet- Ázsiában. Az amerikai kor­mánynak e javaslatok alap­ján az indokínai népek kép­viselőivel közvetlen tárgya­lások útján kell megegyezés­re jutnia. E cél elérése a viet­nami néppel, az indokínai népekkel rokonszenvezők fo­kozott szolidaritását követe­li az egész világon. (Folytatás a 2. oldalon.) Napos nap­i gyerekek ÜGYELETES RIPORTERÜNK JELENTI Füstölög a lakás Kiss Imrének, a tűzrendé­szet parancsnokság ügyele­tes tisztjének veríték gyön­gyözik a homlokán, amikor megszólal szerdán a riasztó telefon: — Kérem, azonnal jöjje­nek! Győrött, a Rákóczi utca 3. alatt, a földszinten füst áramlik ki Bogdán Károly lakásából. Kiss Imre azonnal jegyzi a címet. Még be sem fejezi, megnyomja a riasztó csen­gőt. A tűzoltók két kocsival percek alatt célhoz érnek... Aztán kiderül, hogy a tele­fonáló tévedett. Bogdán Ká­roly lakásában semmi rend­ellenesség nincs. Ez a rövid szó kerül a naplóba: „Vak­lárma”. Nem sokkal később Csorna, majd Kapuvár jelentkezik. A rádiótelefonon mindkét vá­rosból azonos hírről értesí­tik az ügyeletes tisztet: Joba­­házán kigyulladt egy 700 má­zsás búzaszalmakazal. Kivo­nultak a kapuvári hivatásos és a csornai önkéntes tűzol­tók. Este van. Ismét rádiótele­fon. Kapuvárról jelentik. A tüzet eloltottuk. A kár 21 000 forint. A kisbaba neve: László Péter Kedves ünnepség volt teg­nap délután Győrött a Me­gyei Főügyészség klubtermé­ben. A kollégák, rokonok, jó barátok dr. Lajtai László ügyésznek és feleségének örömében osztoztak újszülött kisgyermekük névadó ünnep­ségével. Az ünnepségen a kisbaba a Lajtai László Péter nevet kapta. A névadó szülők Hor­váth Gyula és felesége. Kedveli Győrt Győrött a Hotel Turist előtt tegnap este a szokásosnál ke­vesebb autó parkolt. — Elfogytak a vendégek, vagy megállás nélkül tovább haladnak? — Vendégeink mindig van­nak — mondja Csobay Jó­­zsefné, a szálloda igazgatója — Ma azonban, szerencsére, kis szünetünk van. Ez csu­pán annyit jelent, hogy nincs telt házunk. A 230 vendég he­lyett ma csupán 150 külföl­di tölti nálunk az éjszakát. Vendégeink között vannak németek, belgák, ausztrá­liaiak, amerikaiak, finnek és jugoszlávok. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazai és külföldi kirándulók százai keresik meg Sop­ront és környékét. Felvételünkön: ka­posvári kirándulók a fertődi kastély udvarán... ... és egy hol­land család a Ká­­roly-kilátón. (Lobenwein Tamás felv.) Teával pótolták a vízveszteséget Forró napok sok emberséggel Hűtőszekrény az asszonyoknak A rádió reggeli jó tanácsai révén már tudjuk, hogy a ká­nikula mindenkit próbára te­vő napjaiban nem tanácsos sok folyadékot innunk és ne­héz, zsíros ételeket fogyasz­tanunk. Ismerjük, hogyan kell öltözködnünk, s hogy kerül­nünk kell a megerőltető mun­kát. Csakhogy minden okossá­gunk ellenére is a hétközna­pi munka halad a maga ke­rékvágásában. Az emberek reggel rohannak az autóbusz­hoz, tolakodnak, préselődnek, kívül fűtött, belül fűtött üzemcsarnokok várják őket, délután „fürdőző” járművek szállítják őket haza. A test sója kilúgozódik az emberek­ből, a munkások izzadnak, és inniuk kell. A nehéz fizikai munkát végző dolgozó ezek­ben a napokban 10—12 liter folyadékot veszít, a szerve­zet szomjazva követeli a pót­lást. Ilyenkor nem a legjobb a munkás étvágya, de mert dolgozik, ennie kell, és issza a vizet is literszám. A déli, kora délutáni hő­mérséklet rendre meghaladja a 30 fokot, próbára tevő na­pokat élünk át. A Mezőgazdasági Gépgyár­tó és Szolgáltató Vállalat győ­ri gyártócsarnokainak abla­kán fényvédő függöny. A Ma­gyar Vagon- és Gépgyár üzemeiben a hűsítőt adó automaták előtt csúcsforga­lom. Az öntöde darusai leve­gő után kapkodnak. Fojtó a gáz, a füst a ma­gasban. A darus hiába ül csupán, karokat húz, gombo­kat nyomogat, szemébe fo­lyik az­ izzadság, csípi a bőrét, mégis oda kell figyelnie min­den mozdulatra. Lent az ön­tők ujjmozdulatokkal dirigál­nak: most jobbra, aztán bal­ra az üstöt, most előre. A da­rus vigyáz az emberekre. Az a darus, aki nem tud kilépni a szabadba, hogy valamelyest felfrissítse magát. Sokszoro­san nehéz most számára a szolgálat. A Vagongyár ön­tödéjében és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában is. De mindenütt izzad most a munkásember. Hol jobban, hol kevésbé. A megerőltető munkát emberséggel, gondos figyelmességgel igyekeznek a legtöbb üzemben ellensúlyoz­ni. A Richards soproni gyárá­nak üzemcsarnokaiban 40 fok körüli a hőmérséklet. A pára itt ráadás, technológiai elő­írás követeli meg. Patakzik a munkásasszonyokról és­­lá­nyokról a veríték. Az öltözők és fürdők csapjaiból viszont még csak nem is csordogál a víz. Még a főzéshez sincs helyben elegendő. Úgy hozzák edényekben a szomszédos ut­cákból. Különösen nagy gon­dot okoz most a felhevült, agyonizzadt munkások tisz­tálkodása. (A város vala­mennyi gyárában.) A Ri­chards üzemében forró teá­val szolgálják ki a munkáso­kat. A megértés elviselhetőb­bé teszi a kánikulában a meg­próbáltatást. A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyárban az induk­ciós kemencénél dolgozók teg­nap 50 fokot mértek. A kokil­­laöntőknek is hasonló forró­­ságot kellett elviselniük. Mi­közben az öntők a majdan hús vizet adó csaptelepeket készítették, maguk nem talál­tak oltalmat a sugárzó hőség ellen. Itt most nincs ellen­szer a melegre, a gyár veze­tői csupán arról tudnak gon­doskodni, hogy az öntők pó­tolhassák az elveszített vizet, enyhén sózott szódavizet, te­jet kapnak az emberek. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat ha­sonló intézkedést foganatosí­tott 18 téglagyárában. A Mo­sonmagyaróvári Kötöttáru­­gyárban valamennyi üzem és nagyobb termelőegység dol­gozói hűtőszekrényt kaptak. Van hová betenniük a hűsítő italokat, tejet, tízórait. A gyár legmelegebb üzeme a festődé és a kötődé. Mivel a városi szikvízüzemnek ellátási gond­jai vannak, a Kötöttárugyár dolgozói ezekben a napokban teát kapnak. A gyárban át­festik az ablakokat, fényvédő függönyöket szerelnek fel. Valamennyi apró kis figyel­messég jólesik az emberek­nek, a forró napokban ezek­kel lehet könnyíteni a mun­kások helyzetén. F. J.

Next