Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOT­TSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1971. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP + XXVII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM •• Ügyeletes riportereink jelentik : Közérdekű ügyekről Kapuváron A tanácsválasztásokat meg­előző jelölőgyűléseken el­hangzott közérdekű észrevé­telekről és javaslatokról tár­gyalt Kapuvár Város Taná­csa. A gyűléseken 297 felszó­lalás történt, ebből 217 köz­ügyekben hangzott el. A legtöbben út-, járda-, csa­tornaépítéssel, a közlekedés­sel, egészségügyi, szociális kérdéssel foglalkoztak. Ma délelőtt 10 órakor csil­lagászati hét kezdődik Győ­rött, a mezőgazdasági szak­iskolában. Programjáról, je­A tanács napjainkig — sa­ját hatáskörében — 38, fő­ként kommunális és szociá­lis vonatkozású bejelentést intézett el. Harminchárom be­jelentésre olyan választ ad­tak, hogy az év végéig meg­valósítják. Ezek között van autóbuszjárat indítása, óvo­dai ellátás és közvilágítás.­lentőségéről Patay Károly tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára tart előadást, melyet Színes csil­lagvilág címmel filmvetítés, majd az iskola tanulóiból ba­ráti kör szervezése követi. Távcsővel bemutatót tarta­nak holnap délután 6 órakor a nagyközönség részére a Dunakapu téri József Attila Művelődési Házban. Kedden délután 6 órai kezdettel Mol­nár Ottó vegyészmérnök tart ela­dást A csillagok mlágáról a Kazinczy Gimnázium ter­mészettudományi előadóter­mében. Ezt filmvetítés köve­ti, amelynek címe: A rejté­lyes bolygó. Szerdán a Magyar Vagon- és Gépgyár szakköre várja az érdeklődőket A csillagá­szat és az emberek című elő­adásra, és a Szitter Béla szakkörvezető irányításával tartandó távcsöves bemuta­tóra. Csütörtökön Kárpáti Jó­zsef tart előadást Az égi me­chanika címmel, pénteken Molnár Ottó beszél A csilla­gászati megfigyelés új mód­szereiről, az utolsó előadást Patay Károly tartja Az űr­kutatás története és jelentő­sége címmel, utána Az em­ber diadala című tudomá­nyos filmet vetítik. — mi — (Folytatás a­z oldalon.) Az égi mechanika Iparrikk 4ruszinát épít a* áfész J^n^somorfán A kiv'ted"?'sí a tavasszal koráié n»"g a hMyl téváll. A 4 millió forintba kerülő épület műszaki átadása decemberben lesz, az áruházát áprilisban nyitják meg. Ezt követően a régi üzleteket, a cipő- és a háztartási boltot szolgál­tató egységekké alakíttatja a szövetkezet. (Nagy Éva felvétele) Felkészültek a kukorica fogadására Folyamatosan érkeznek a hb­ernaliszt-szállítmányok a Győr-Sopron megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz a megyénkben szárítókkal rendelkező két állami gazdaságtól és hat ter­melőszövetkezettől. Ezekkel a mezőgazdasági üzemekkel kö­tött szerződése a vállalatnak eredetileg 550 vagon volt, de a kedvezőtlen időjárás miatt módosítani kellett A száraz­ságban a második és harma­dik kaszálások gyengébben fizettek. A felmérések után módosított terv: 472 vagon lucernaliszt. A vállalat eddig 344 vagonnal vásárolt fel, a többi szállítmány ezután ér­kezik. Időben és jól felkészült a kukorica fogadására a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Készen állnak a rak­tárak és a gépek egyaránt. Az újakkal együtt húsz szá­rítógép várja a kukoricát, a szárítókapacitás a tavalyinak kétszerese. A kukorica termésbecslé­sével még nem mindenütt készültek el, de a szakembe­rek már meg tudják állapí­tani: a szárazság — ha meg­sínylette is a kukorica — nem okoz nagy terméskiesést. Megkezdődött a betakarítás, a vállalathoz megérkeztek az első szállítmányok: a múlt héten ötven vagonnal. Az időjárás kedvez a ku­­koricaszedőknek, a jókor el­kezdett és befejezett betaka­rítás pedig meggyorsítja az őszi mélyszántásokat. A ga­­bonafelvásárló a nedvesség­­tartalomtól függetlenül fo­gadja a kukoricát " 11" Démi János megint nincs a hiva­talában. Démi János tanácselnök addig ül az íróasztal mellett, ameddig elintézi a legfontosabb ad­minisztrációt vagy éppen félfoga­dást tart Ki számíthatná ki, hogy nem egész tizenkét év óta naponta hányszor járta meg a falu hosszát? Már az is nagyon jó, hogy menet közben egyik-másik háznál elidőz, köszön és visszaköszön, együtt él a kis faluval mind a 849. ember. A falu végén, ahonnét föllátni a soproni tévé­toronyra, s ahonnét enyhe emelkedőn át érni el a Ma­­gyarfalvára vezető országutat: a te­mető, aztán még előbbre a bölcső­de. Tíz éve már, hogy érdemes eb­ben a kis községben bölcsődét fenn­tartani, sőt most éppen bővítik, ta­tarozzák, s addig a kicsik a népes óvodában húzódnak meg. Míg a legtöbb községet az teszi széppé, hogy nemzedékek nőttek fel a házaiban, a fái alatt, s éppen ezért otthonnak érzik az évszázados utcákat, mélyen gyökereznek a falu múltjával, emlékeivel, ennek a falu­nak újra kellett születni. Telepes község, Harka volt egé­szen 1948-ig, utána már csak egy utcája maradt Harka és a falu ne­ve Magyarfalva lett. Az ország minden részéből telepedtek meg itt emberek. 1946-tól, mindössze két német ajkú család az „őslakó”. Negyven év körüli emberek próbál­tak újra gyökerezni, hozták ma­gukkal szokásaikat, emlékeiket, táj­szólásukat, jövőben való bizonyta­lankodásukat ... Mindössze három éve, hogy sokan kezdtek építkezni, pedig állnak a faluban 100—150 éves házak is, öt-hat évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy elköl­töztek a faluból... Ma pedig nem győz a tanács telket adni, házhelyet mérni a fiataloknak, családalapí­­­­tóknak. Azt mondják a magyarfalviak: aki Sopronban, a Kurucz dombon él, többet gyalogol míg a városköz­pontba ér, mint bármelyik magyar­falvi, aki soproni üzembe jár be. Sőt, soproniak is kértek már itt házhelyet. A város közelsége nem­csak a község lakóinak életszínvo­nalán lendít, az igények is a városi színvonalnak megfelelőek. S a fő gond, a tanácselnöknek is, az igé­nyek kielégítése — kevés pénzből. Az évi községfejlesztési alap nem több 30—34 000 forintnál, s ehhez a pénzhez alig csurran-cseppen még. A vizet úgy vezették a faluba 1965-ben Sopronból, hogy a Brand­­majorig az állami gazdaság állta a költségeket. Ahogy épültek az ut­casorok, kövezik a gyalogutat, új­jáépítették a száz évesnél is idősebb épületet, klubkönyvtár lett belőle. A bölcsődét tatarozták, a ravatalo­zó most készül. A vendéglővel nincs kibékülve a falu. Igaz, ígéri a Sop­roni ÁFÉSZ a felújítást, de ennél több nem történt, maradt olyan, mint a régi falusi ivók voltak. Akik itt laknak, itt élnek, sőt épí­tenek, egészséges türelmetlenséggel kívánják, szorgalmazzák már a töb­bet, a jobbat. Nem veszik észre, hogy az apróságnak látszó változá­sok, gyarapodások milyen sokat je­lentenek. Csak ha olyan látogató érkezik, mint a nyáron, aki húsz­egynéhány éve nem járt itt, rácso­dálkozik a megtett útra. „Nem hit­tük volna, hogy ennyire meggaz­dagszik, megszépül Harka.” Pedig lehetne még szebb is Har­ka, azaz Magyarfalva. Erről be­szélgettünk Démi Jánossal a falu­séta közben. Parkosítani kellene, úgy mint az óvoda és még néhány ház előtt. Több zöld, több virág kellene a so­kasodó új házak közé, úgy mint ahogy ma már sok faluban van. Az idén eddig 20 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a közsé­gért a lakók. (Sokan járnak Sop­ronba dolgozni, nem bővelkednek idővel.) De talán futna még egy-egy délutánnyi munka a faluért azok­tól a fiataloktól, akik már itt nőttek fel, akiknek a kicsinyeit már itt szeretgeti, nevelgeti a bölcsőde, az óvoda, akik itt építenek új házat. Azzal a megyőződéssel, és bizton­sággal, hogy jövője, nagyon is szép jövője van Magyarfalvának. lUffl C­SAK EGY UTCA HARKA ÄRAs tj—■- Pl A tartalomból• Politikai oktatás Csornai örömök és gondok Nászajándék a téesztől Hűség a halálig Az operaművészet csúcsain Magyarország — Bulgária 2.0 Ifjúsági őrjárat Magas lakóházak É­LÉRE ÁLLÍTOTT FALU Az eredeti elképzelésektől eltérően Győrött az Ady­­városban a IV. ötéves tervidőszakban nem építik meg • tervezett hat magasházat Az ősember mozgásterüle­te egyes kutatók szerint 16 négyzetkilométer volt, ekkora területen gyűjtötte össze ősünk a létfenntartásához szükséges dolgokat. A husza­dik században élő ember mozgásterülete csak töredé­ke enne­k, lakása körül szin­te karnyújtásnyi távolságban megtalálható minden, amire szüksége van, de mindinkább elszigetelődik a természettől. A magas lakóházak építése meggyorsíthatja a természet­től való elszakadás folyama­tát, és hibás alkalmazása az embert még a létfenntartás­­­hoz szükséges dolgoktól is messze helyezi. Ma az emberek jószerint kizárólag földszintes vagy kö­zépmagas épületekben lak­nak. Tartózkodási helyükkel nagyjából azonos magasság­ban megtalálják a boltokat, hivatalokat, munkahelyüket. A magas lakóházak lakói azonban például hosszú ide­ig liftezhetnének, ha bevásá­rolni, szórakozni, sétálni akarnának menni. Sokáig tar­tana „leszaladni” egy-két el­felejtett dologért az üzletbe, a zöldségeshez vagy újságért, és a gyerekeket is körülmé­nyes lenne levinni, vagy akár leküldeni a játszótérre. Mind­ezek a dolgok, bár apróságok­­nak látszanak, mégis megke­seríthetik a magasházakban lakók életét. A Győri Tervező Vállalat mérnökei nemrég tanulmány­terveket készítették á­­tlagás­­házakra. Véleményük szerint vétek lenne az embereket olyan épületekbe költöztetni, amelyek pusztán csak a je­lenlegi középmagas lakóhá­zak „megnyújtásával” készül­nének, vagyis nem öt, hanem például húsz házgyári lakást raknának egymásra. És mert az embereknek ugyanolyan igényeik vannak a huszadik szinten is, mint az elsőn, ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani a huszadikon is, amelyek az elsőn vannak. Ilyen megfontolások szem előtt tartásával készültek a tanulmánytervek. A mérnö­kök a különböző szinteken játszótereket, teraszokat, ut­cákat, üzleteket, szórakozóhe­lyeket terveztek, mintegy élére állítottak egy falat. Ilyen megoldások csak ma­gasházakból álló ,lakónegye­dek építése esetén valósítha­tók mag. Egyrészt azért mert egy magában álló épületnél technikailag sem lehets­é ,és a ..föld feletti utcák”, üzle­tek, szórakozóhelyek kialakí­tása, másrészt pedig a ma­gasházak építése csak soro­zatban gazdaságos, akár a házgyári lakásoké. (Folytatás a 2. oldalon.) Gondok és tervek a közlekedésben Vasúti személyszállítás Rossz az összeköttétés Győr és Budapest között A Győr-Sopron megye te­rületére jutó vasútvonalak hossza a keskeny nyomközű gazdasági vasutakkal együtt 440 kilométer. Ebből 386 kilo­méteren folyik rendszeres személyszállítás. A számítá­sok szerint a vasúti közleke­dés az utasszállításból jelen­leg több mint 70 százalékkal részesedik. A vasúti közleke­dés megyei gondjairól tár­gyalt a minap a Győr-Sopron megyei Szállítási Bizottság személyszállítási albizottsága. Címzett: a MÁV Budapesti Igazgatósága A személyszállítási albi­zottság vizsgálata szerint romlott a megyeszékhely, de az egész megye összeköttetése a fővárossal az elmúlt évek­ben. A régebbi két, reggeli gyorsvonat helyett a múlt évi menetrend életbelépésétől kezdődően csak egy gyorsvo­nattal lehet Győrből Buda­pestre utazni reggel A kez­detben 7.00-kor indult gyors­vonat indulási ideje nem volt tartható, ezért májustól 7.20- as indulást jelez a menet­rend. (Egyébként ez a járat sem pontos, a Keleti pálya­udvar kimutatása szerint át­lagban most is 15—20 perces késéssel érkezik be a vonat.) Ezt a reggeli gyorsot kü­lönben sem a reális igények figyelembevételével állította be a MÁV, mert a főváros­ba utazók többségének késő a jóval kilenc óra utáni ér­kezés. Ezúton is kérjük a MÁV Budapesti Igazgatósá­gát, a menetrendkészítőket, hogy ne hagyják figyelmen kívül azt a tényt, hogy Győr az ország egyetlen nagyvá­rosa, amelynek ilyen rossz az összeköttetése Budapesttel! Nem sokkal kedvezőbb a helyzet Győr és Szombathely között sem, hiszen a 117 kilo­méteres utat legrövidebben 3 óra 11 perc alatt teszi meg a vonat A MÁV Szombathe­lyi Igazgatósága tervezi egy sebesvonat beállítását erre a vonalra, amit a két város kö­zötti egyre fejlődő kapcsolat indokol és sürget Ugyancsak sürgető feladat Sopron és a Balaton vasúti összeköttetésének javítása. Sopronból ugyanis — kétsze­ri átszállással — három és fél óra alatt lehet elérni a Balatont visszafelé négy és (Folytatás c 1 oldalon.)

Next