Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1971. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP + XXVII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM •• Ügyeletes riportereink jelentik : Közérdekű ügyekről Kapuváron A tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű észrevételekről és javaslatokról tárgyalt Kapuvár Város Tanácsa. A gyűléseken 297 felszólalás történt, ebből 217 közügyekben hangzott el. A legtöbben út-, járda-, csatornaépítéssel, a közlekedéssel, egészségügyi, szociális kérdéssel foglalkoztak. Ma délelőtt 10 órakor csillagászati hét kezdődik Győrött, a mezőgazdasági szakiskolában. Programjáról, jeA tanács napjainkig — saját hatáskörében — 38, főként kommunális és szociális vonatkozású bejelentést intézett el. Harminchárom bejelentésre olyan választ adtak, hogy az év végéig megvalósítják. Ezek között van autóbuszjárat indítása, óvodai ellátás és közvilágítás.lentőségéről Patay Károly tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára tart előadást, melyet Színes csillagvilág címmel filmvetítés, majd az iskola tanulóiból baráti kör szervezése követi. Távcsővel bemutatót tartanak holnap délután 6 órakor a nagyközönség részére a Dunakapu téri József Attila Művelődési Házban. Kedden délután 6 órai kezdettel Molnár Ottó vegyészmérnök tart eladást A csillagok mlágáról a Kazinczy Gimnázium természettudományi előadótermében. Ezt filmvetítés követi, amelynek címe: A rejtélyes bolygó. Szerdán a Magyar Vagon- és Gépgyár szakköre várja az érdeklődőket A csillagászat és az emberek című előadásra, és a Szitter Béla szakkörvezető irányításával tartandó távcsöves bemutatóra. Csütörtökön Kárpáti József tart előadást Az égi mechanika címmel, pénteken Molnár Ottó beszél A csillagászati megfigyelés új módszereiről, az utolsó előadást Patay Károly tartja Az űrkutatás története és jelentősége címmel, utána Az ember diadala című tudományos filmet vetítik. — mi — (Folytatás az oldalon.) Az égi mechanika Iparrikk 4ruszinát épít a* áfész J^n^somorfán A kiv'ted"?'sí a tavasszal koráié n»"g a hMyl téváll. A 4 millió forintba kerülő épület műszaki átadása decemberben lesz, az áruházát áprilisban nyitják meg. Ezt követően a régi üzleteket, a cipő- és a háztartási boltot szolgáltató egységekké alakíttatja a szövetkezet. (Nagy Éva felvétele) Felkészültek a kukorica fogadására Folyamatosan érkeznek a hbernaliszt-szállítmányok a Győr-Sopron megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz a megyénkben szárítókkal rendelkező két állami gazdaságtól és hat termelőszövetkezettől. Ezekkel a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződése a vállalatnak eredetileg 550 vagon volt, de a kedvezőtlen időjárás miatt módosítani kellett A szárazságban a második és harmadik kaszálások gyengébben fizettek. A felmérések után módosított terv: 472 vagon lucernaliszt. A vállalat eddig 344 vagonnal vásárolt fel, a többi szállítmány ezután érkezik. Időben és jól felkészült a kukorica fogadására a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Készen állnak a raktárak és a gépek egyaránt. Az újakkal együtt húsz szárítógép várja a kukoricát, a szárítókapacitás a tavalyinak kétszerese. A kukorica termésbecslésével még nem mindenütt készültek el, de a szakemberek már meg tudják állapítani: a szárazság — ha megsínylette is a kukorica — nem okoz nagy terméskiesést. Megkezdődött a betakarítás, a vállalathoz megérkeztek az első szállítmányok: a múlt héten ötven vagonnal. Az időjárás kedvez a kukoricaszedőknek, a jókor elkezdett és befejezett betakarítás pedig meggyorsítja az őszi mélyszántásokat. A gabonafelvásárló a nedvességtartalomtól függetlenül fogadja a kukoricát " 11" Démi János megint nincs a hivatalában. Démi János tanácselnök addig ül az íróasztal mellett, ameddig elintézi a legfontosabb adminisztrációt vagy éppen félfogadást tart Ki számíthatná ki, hogy nem egész tizenkét év óta naponta hányszor járta meg a falu hosszát? Már az is nagyon jó, hogy menet közben egyik-másik háznál elidőz, köszön és visszaköszön, együtt él a kis faluval mind a 849. ember. A falu végén, ahonnét föllátni a soproni tévétoronyra, s ahonnét enyhe emelkedőn át érni el a Magyarfalvára vezető országutat: a temető, aztán még előbbre a bölcsőde. Tíz éve már, hogy érdemes ebben a kis községben bölcsődét fenntartani, sőt most éppen bővítik, tatarozzák, s addig a kicsik a népes óvodában húzódnak meg. Míg a legtöbb községet az teszi széppé, hogy nemzedékek nőttek fel a házaiban, a fái alatt, s éppen ezért otthonnak érzik az évszázados utcákat, mélyen gyökereznek a falu múltjával, emlékeivel, ennek a falunak újra kellett születni. Telepes község, Harka volt egészen 1948-ig, utána már csak egy utcája maradt Harka és a falu neve Magyarfalva lett. Az ország minden részéből telepedtek meg itt emberek. 1946-tól, mindössze két német ajkú család az „őslakó”. Negyven év körüli emberek próbáltak újra gyökerezni, hozták magukkal szokásaikat, emlékeiket, tájszólásukat, jövőben való bizonytalankodásukat ... Mindössze három éve, hogy sokan kezdtek építkezni, pedig állnak a faluban 100—150 éves házak is, öt-hat évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy elköltöztek a faluból... Ma pedig nem győz a tanács telket adni, házhelyet mérni a fiataloknak, családalapítóknak. Azt mondják a magyarfalviak: aki Sopronban, a Kurucz dombon él, többet gyalogol míg a városközpontba ér, mint bármelyik magyarfalvi, aki soproni üzembe jár be. Sőt, soproniak is kértek már itt házhelyet. A város közelsége nemcsak a község lakóinak életszínvonalán lendít, az igények is a városi színvonalnak megfelelőek. S a fő gond, a tanácselnöknek is, az igények kielégítése — kevés pénzből. Az évi községfejlesztési alap nem több 30—34 000 forintnál, s ehhez a pénzhez alig csurran-cseppen még. A vizet úgy vezették a faluba 1965-ben Sopronból, hogy a Brandmajorig az állami gazdaság állta a költségeket. Ahogy épültek az utcasorok, kövezik a gyalogutat, újjáépítették a száz évesnél is idősebb épületet, klubkönyvtár lett belőle. A bölcsődét tatarozták, a ravatalozó most készül. A vendéglővel nincs kibékülve a falu. Igaz, ígéri a Soproni ÁFÉSZ a felújítást, de ennél több nem történt, maradt olyan, mint a régi falusi ivók voltak. Akik itt laknak, itt élnek, sőt építenek, egészséges türelmetlenséggel kívánják, szorgalmazzák már a többet, a jobbat. Nem veszik észre, hogy az apróságnak látszó változások, gyarapodások milyen sokat jelentenek. Csak ha olyan látogató érkezik, mint a nyáron, aki húszegynéhány éve nem járt itt, rácsodálkozik a megtett útra. „Nem hittük volna, hogy ennyire meggazdagszik, megszépül Harka.” Pedig lehetne még szebb is Harka, azaz Magyarfalva. Erről beszélgettünk Démi Jánossal a faluséta közben. Parkosítani kellene, úgy mint az óvoda és még néhány ház előtt. Több zöld, több virág kellene a sokasodó új házak közé, úgy mint ahogy ma már sok faluban van. Az idén eddig 20 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a községért a lakók. (Sokan járnak Sopronba dolgozni, nem bővelkednek idővel.) De talán futna még egy-egy délutánnyi munka a faluért azoktól a fiataloktól, akik már itt nőttek fel, akiknek a kicsinyeit már itt szeretgeti, nevelgeti a bölcsőde, az óvoda, akik itt építenek új házat. Azzal a megyőződéssel, és biztonsággal, hogy jövője, nagyon is szép jövője van Magyarfalvának. lUffl CSAK EGY UTCA HARKA ÄRAs tj—■- Pl A tartalomból• Politikai oktatás Csornai örömök és gondok Nászajándék a téesztől Hűség a halálig Az operaművészet csúcsain Magyarország — Bulgária 2.0 Ifjúsági őrjárat Magas lakóházak ÉLÉRE ÁLLÍTOTT FALU Az eredeti elképzelésektől eltérően Győrött az Adyvárosban a IV. ötéves tervidőszakban nem építik meg • tervezett hat magasházat Az ősember mozgásterülete egyes kutatók szerint 16 négyzetkilométer volt, ekkora területen gyűjtötte össze ősünk a létfenntartásához szükséges dolgokat. A huszadik században élő ember mozgásterülete csak töredéke ennek, lakása körül szinte karnyújtásnyi távolságban megtalálható minden, amire szüksége van, de mindinkább elszigetelődik a természettől. A magas lakóházak építése meggyorsíthatja a természettől való elszakadás folyamatát, és hibás alkalmazása az embert még a létfenntartáshoz szükséges dolgoktól is messze helyezi. Ma az emberek jószerint kizárólag földszintes vagy középmagas épületekben laknak. Tartózkodási helyükkel nagyjából azonos magasságban megtalálják a boltokat, hivatalokat, munkahelyüket. A magas lakóházak lakói azonban például hosszú ideig liftezhetnének, ha bevásárolni, szórakozni, sétálni akarnának menni. Sokáig tartana „leszaladni” egy-két elfelejtett dologért az üzletbe, a zöldségeshez vagy újságért, és a gyerekeket is körülményes lenne levinni, vagy akár leküldeni a játszótérre. Mindezek a dolgok, bár apróságoknak látszanak, mégis megkeseríthetik a magasházakban lakók életét. A Győri Tervező Vállalat mérnökei nemrég tanulmányterveket készítették átlagásházakra. Véleményük szerint vétek lenne az embereket olyan épületekbe költöztetni, amelyek pusztán csak a jelenlegi középmagas lakóházak „megnyújtásával” készülnének, vagyis nem öt, hanem például húsz házgyári lakást raknának egymásra. És mert az embereknek ugyanolyan igényeik vannak a huszadik szinten is, mint az elsőn, ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani a huszadikon is, amelyek az elsőn vannak. Ilyen megfontolások szem előtt tartásával készültek a tanulmánytervek. A mérnökök a különböző szinteken játszótereket, teraszokat, utcákat, üzleteket, szórakozóhelyeket terveztek, mintegy élére állítottak egy falat. Ilyen megoldások csak magasházakból álló ,lakónegyedek építése esetén valósíthatók mag. Egyrészt azért mert egy magában álló épületnél technikailag sem lehetsé ,és a ..föld feletti utcák”, üzletek, szórakozóhelyek kialakítása, másrészt pedig a magasházak építése csak sorozatban gazdaságos, akár a házgyári lakásoké. (Folytatás a 2. oldalon.) Gondok és tervek a közlekedésben Vasúti személyszállítás Rossz az összeköttétés Győr és Budapest között A Győr-Sopron megye területére jutó vasútvonalak hossza a keskeny nyomközű gazdasági vasutakkal együtt 440 kilométer. Ebből 386 kilométeren folyik rendszeres személyszállítás. A számítások szerint a vasúti közlekedés az utasszállításból jelenleg több mint 70 százalékkal részesedik. A vasúti közlekedés megyei gondjairól tárgyalt a minap a Győr-Sopron megyei Szállítási Bizottság személyszállítási albizottsága. Címzett: a MÁV Budapesti Igazgatósága A személyszállítási albizottság vizsgálata szerint romlott a megyeszékhely, de az egész megye összeköttetése a fővárossal az elmúlt években. A régebbi két, reggeli gyorsvonat helyett a múlt évi menetrend életbelépésétől kezdődően csak egy gyorsvonattal lehet Győrből Budapestre utazni reggel A kezdetben 7.00-kor indult gyorsvonat indulási ideje nem volt tartható, ezért májustól 7.20- as indulást jelez a menetrend. (Egyébként ez a járat sem pontos, a Keleti pályaudvar kimutatása szerint átlagban most is 15—20 perces késéssel érkezik be a vonat.) Ezt a reggeli gyorsot különben sem a reális igények figyelembevételével állította be a MÁV, mert a fővárosba utazók többségének késő a jóval kilenc óra utáni érkezés. Ezúton is kérjük a MÁV Budapesti Igazgatóságát, a menetrendkészítőket, hogy ne hagyják figyelmen kívül azt a tényt, hogy Győr az ország egyetlen nagyvárosa, amelynek ilyen rossz az összeköttetése Budapesttel! Nem sokkal kedvezőbb a helyzet Győr és Szombathely között sem, hiszen a 117 kilométeres utat legrövidebben 3 óra 11 perc alatt teszi meg a vonat A MÁV Szombathelyi Igazgatósága tervezi egy sebesvonat beállítását erre a vonalra, amit a két város közötti egyre fejlődő kapcsolat indokol és sürget Ugyancsak sürgető feladat Sopron és a Balaton vasúti összeköttetésének javítása. Sopronból ugyanis — kétszeri átszállással — három és fél óra alatt lehet elérni a Balatont visszafelé négy és (Folytatás c 1 oldalon.)