Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
Magyar irodalmi alkotások cseh nyelven A magyar irodalom közel áll a cseh olvasóhoz. Ezt nemcsak a század eleji fordítások, hanem elsősorban az 1945 után megjelentetett magyar irodalom is bizonyítja. A magyar írók művei elsősorban az ODEON cseh kiadóvállalat (azelőtt Szépirodalmi, Zenei és Művészeti Állami Kiadóvállalat) gondozásában látnak napvilágot. Móricz Zsigmond külföldön megjelenő művei közül például éppen Csehszlovákiában adják ki a legtöbbet. Az idén hagyja el a nyomdát a „Válogatott Művek” novellákat tartalmazó nyolcadik, befejező kötete. Néhány Móricz-novella már megjelent az 50-es években — a Válogatott Műveken kívül — A Világolvasmányok kiadványaiban (kis formátumú, népszerű könyvsorozat) „Hét krajcár” címen. Ezen kívül az ODEON kiadóvállalat jelenleg az „Úri muri” új kiadására is készül, „amely 1973-ban a Világkönyvtár reprezentációs kiadásában jelenik meg. A másik magyar író, akinek válogatott művei megjelennek csehül: Mikszáth Kálmán. Most készülnek Válogatott Művei 6. kötetének, a Fekete városnak kiadására. A cseh olvasók körében igen népszerű Németh László (ő fordította csehből A. Jirásek cseh klasszikus regényeit). A Bűn című regénye jövőre ismét megjelenik a Világkönyvtár kiadásában. (Németh Lászlónak eddig cseh nyelven a „Gyász”, a „Kocsik szeptemberben” és az „Iszony” című regényeit adták ki.) Babits Mihály születése 90. évfordulója alkalmából „A gólyakalifa” című regénye kerül kiadásra. A költőnek először jelenik meg prózai műve cseh nyelven. Az ODEON 1972-ben megjelenteti még Moldova György „A zöld angyal" és Kardos G. György „Avraham Bogatir hét napja” című regényét. 1973-ban Szabó Magda (akinek több könyve jelent meg csehül) „Katalin utca” című regénye kerül a cseh olvasókhoz. Az Olvasók Klubjában jelenik meg Füst Milán „Feleségem története” című regénye. Petőfi Sándor születése 150. évfordulója alkalmából az ODEON gyönyörű bibliofil kiadásban jelenteti meg válogatott verskötetet. Petőfi versei első ízben 1847- ben jelentek meg cseh nyelven — ezt követték az 1871., 1907., 1912., 1950. és 1953. évi Petőfi-kötetek. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Ma nyílik Cziráki Lajos festőművész tárlata Több mint tíz éve él és dolgozik Győrött Cziráki Lajos festőművész. A Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte, mestere Szőnyi István volt. 1940-ben a Szinyei Társaság festészeti dönt majd az 1942—43., valamint az 1943 —44. akadémiai évre a magyar állam római ösztöndíját kapta meg. Munkáit Rómában kiállításon mutatta be. 1945—46-ban hosszabb időt töltött a franciaországi Colmarban, ott találkozott Otto Dix-szel, akinek művészete hatással volt Cziráki fejlődésére. Hazatérve 1946-ban tanári állást vállalt Pápán, onnét Győrbe került. Tanulmányúton járt Párizsban és Krakkóban. 1967-ben Budapesten, a Csók István Galériában önálló tárlaton mutatta be festményeit, grafikáit. Győrben 1966 óta részt vesz a Győr- Sopron megyei felszabadulási pályázatokon, ahol 1966-ban szobrászatban első díjat, 1967 óta pedig festészetben ötször kapott első, illetve nagydíjat. Munkái Rómában, Chicagóban, Colmarban, Budapesten és a vidéki városokban köz- és magángyűjteményekben vannak. Az utóbbi évek terméséből nyílik kiállítása ma délelőtt a győri Műcsarnokban. l^y^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOCJOOOOOOO I Nagy keramikus ment el Dutka Mária dr. írása: Gorka Géza, Kossuth-díjas, érdemes művész. Munkácsy-díjjal kitüntetett keramikusművész, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának és a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja 77 éves korában elhunyt. Fában, kőben szegény hazánkban az elmúlt évtizedekben képzőművészetünknek rangot a világ előtt főképpen népi fazekasaink, keramikusművészeink adta át. Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit, e „szentháromság” felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar kultúra jó hírnevének, itthon és külföldön egyaránt. Életüket Bartók és Kodály törekvéseire tették föl. Megismerték, megtanulták, felgyújtották a maguk módján a népművészetet, majd amikor vérükké vált, lényegét híven és felszabadultan megtartva európai szintre emelték a kerámiaművességet. Szívünk elszorult a gyászhír hallatára: alkotókedvének teljességében elhunyt Gorka Géza! Hetvenhét évet élt mindössze. Nem adatott meg neki a tiztani kor. Hazai és külföldi, tengerentúli elismerésekben, kitüntetésekben bőven részesült fél évszázados munkássága alatt. Gorka Géza mégis megmaradt fazekasmesternek, örök kísérletezőnek, aki alig ért el egy újabb eredményt, máris tovább lépett. Űzte, hajtotta munkakedve, az alkotói szenvedély. Nem nyugodott babérain. Mondjuk el, amit úgyis tud mindenki? Jó ösztöne fiatalon a messzi földön híres mezőtúri fazekasmester, Badár Balázs műhelyébe vezette. Ott tanulta meg a korongolás, az égetés, a formálás technikáját, a föld és a tűz természetének törvényeit. Soksok megfigyelés, odaadó gyakorlat, türelmes műhelymunka árán elleste minden titkát földnek és tűznek, s később, németországi tanulmányútjai után mindkettőt művészetének igájába fogta. Gorka Géza híven a nagy hagyományokhoz, a pécsi Zsolnayhoz, vagy a francia reneszánsz újító mesteréhez, Bernard Palissy-hez, szüntelenül kutatta a keramika anyagának, formálhatóságának, színezésének lehetőségeit. Nem ismert lehetetlent. Beékelődve élt korában és a kozmoszban. Korszerűsége ezért természetes, magától értetődő. Kifejezésre akarta juttatni kortársainak közös formaélményét és egyúttal ráirányítani a helyesre, a szépre, a jóra, az igazira. Két kiváló keramikus kortársához, Gádor Istvánhoz és Kovács Margithoz hasonlatosan közönséget teremtett, kapcsolatot a társadalom legszélesebb rétegeivel. Veleszületett eredetiséggel mindig megtalálta az egyéni hangot, a sajátos művészi eszközt, amely életművét oly eredetivé teszi. Máz- és színkultúrája mindenki mástól elkülönül. Kevés olyan eredeti képzeletű kerámikust termett Európa, aki a mázakkal, színekkel oly virtuóz módon tud bánni, mint a nógrádverőcei mester. A mázak technikájának különféle eljárásait találta fel, mintegy 200 eredeti recept volt birtokában. Ezek a változatos, különleges mázak (például a zsugorított, vagy ugratott máz) tették és teszik szinte fogalommá a Gorka-kerámiát. Foglalkozott a porcelán, a korszerű porcelán problémájával is. Visszatért az ősi kínai porcelán gyakorlatához: szabadkézi korongon egyetlen példányú műtárgyat állított elő. Abból az elgondolásból indult ki, hogy az ily módon előállított edény nemcsak ritkaságánál fogva lehet becsesebb, hanem közvetlenebbül tükrözheti alkotójának művészi elképzelését, kézjegyét, amelyből a gipszformába öntés mindig lekoptat valamicskét. Kiküszöbölte a többszöri égetést ennél a kísérletnél is. Színes mázú, festett porcelánedényeit a kaolin alapanyagával egyszerre rakta az 1400 fokra hevített kemencébe. Kedvét lelte feledésbe merült technikák felújításában. Rávitte például a zománcra az írizáló eozint, a hajnalpírt. Mint a név görög eredete utal rá. Egész kötet lenne szükséges Gorka Géza kereső, újító törekvéseinek elemzésére, méltatására. Az 1958-i brüsszeli világkiállításon például (ahol aranyéremmel tüntették ki) változatos alakítású, aszimmetrikus formájú, borsózöld edényekkel lépett a világ szeme elé. Aszimmetriájukban is statikusak ezek a gondosan kiérlelt, képzeletet foglalkoztató „brüsszeli edények”. Gorka jelleme alapvető, művészi hitvallása rejlik bennük. Épp annyira rokonai a fazekas koronggal még nehézkesen bánó ősember első edényeinek, mint Picasso legújabb kerámiáinak. Életének utolsó éveiben új „tűzijátékot” talált fel a kimeríthetetlen ötletességű mester. Üveggel párosította a kerámiát és parányi tárgyaktól kezdve monumentálisdekoratív pannókig sok mindent készített ezzel a technikával. A díszítésen kívül természetesen funkcionális szerepe is van üvegkerámiáinak, mint általában minden Gorka-műnek. Nógrádveröcei műtermébe, házába sok ilyen színekben pompázó, vidám hangú díszítményt épített be ablaknak elválasztófalnak. Most elárvult, elnémult a szüntelenül tevékeny nagymester nógrádveröcei műhelye. Életműve holta után is hirdeti majd egy kimagasló magyar művész szorgalmas, úttörő munkásságát. És itt él közöttük művészetének örököse, folytatója, leánya, a kiváló képességű Gorka Lívia, méltó utóda feledhetetlen atyjának.8 (XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OCOOOCXXXXXXXXXXXXXXX>ÜOOüOOO:t'OOOCOD“ A Vadászati Világkiállításon még ennél is nagyobb volt a siker. Képünk a két bemutatóról készült. BEZÁRTA KAPUIT a Budapesti Vadászati Világkiállítás. Földes László kormánymegbízott szavai szerint „Az eredmények felülmúlták a várakozást.” Mintegy kétmillió ember gyönyörködött az ötvenkét ország természeti szépségeit és állatvilágát bemutató pavilonokban. Szocialista és kapitalista országok miniszterei, királyok, hercegek is ellátogattak Budapestre, és csodálták fővárosunkat meg a magyar tájakat. A kiállítás alkalmából több mint 200 000 külföldi állampolgár jött hazánkba. Ez nemzetgazdasági szempontból sem jelentéktelen. Sikere volt tehát a kiállításnak. A sikerben Győrnek is része van, ugyanis amelyik látogató betért a könnyűipari pavilonba, s felment az emeletre, a Győri Pamutszövő- és és Műbőrgyár termékeiből kiállított szebbnél szebb, érdekes és hasznos tárgyakat láthatta. A győri nagyvállalatnak most nem az volt a célja, hogy eladjon, hanem bemutassa és megismertesse a látogatókkal termékeinek sokféleségét. Sikerére jellemző a vendégkönyvben olvasható sok-sok elismerő szó. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az alábbiakat írta a vendégkönyvbe: „Nagyon örülök annak, hogy a Győri Műbőrgyár sok lelkes ötlettel, az új termékek kiválasztásával hozzájárult a Vadászati Világkiállítás sikeréhez. Sok sikert kívánok gyáruk modernizálásához, további felvirágoztatásához.” Egy Svédországba szakadt hazánkfia azt írta, hogy büszkén mutatta a svédeknek a győri gyár termékeit. Egy másik látogató így írt: „Bárcsak a magyar foci lenne olyan, mint a győriek bemutatója.” Földes László pedig a legszebb kiállításnak minősítette. Mit is láthattunk tulajdonképpen az OKISZ-Labor közreműködésével elkészített bemutatón ? Boros László, a gyár kereskedelmi főosztályvezetője és helyettese, Bittera Péter volt a kalauzunk. Egy vadászati pihenőhelyet és egy vadászház szobáját pillantottuk meg tökéletesen berendezve. Minden tárgy a gyár termékeiből készült. A pihenőhely ülőkéi, a ház nagy heverője, a karosszékek a legújabb gyártmányú dohány- és zöldszínű műbőrbevonattal szemet gyönyörködtetőek. Az asztalok, a székek lábait, sőt, még a csillárt is szarvasagancsból faragták. A szobák tapétája szintén GRABOPLAST - gyártmány. A legnagyobb sikere a faburkolatot utánzó és tökéletesen helyettesítő tapétának volt. A padló bevonata is műbőrből készült. Tanúja voltam, amikor egy dúsgazdag francia vadász csekkfüzetét lobogtatva mindegyik győrihez odament és kijelentette, hogy nem számít, mibe kerül az egész, ő azonnal fizeti és elviszi. Egy nyugatnémet vadász nagy köteg 100 márkással ment oda Boros Lászlóhoz, és fizetni akarta a gyönyörű berendezést. Bemutatták a műbőrből készült vadászöltözéket is. A falon a ruhák mellett lógott a műbőr vadászfegyvertartó. A Szovjet, a Román, a Jugoszláv, a Svéd, a Spanyol és a Magyar Televízió 20—20 perces riportfilmet készített a győri gyár nagyszerű bemutatójáról. Imre Béla’ A BNV egyik pavilonjába n t m" iy.v› ph.' и nv!" t ; ; ~ V ■ i or r.igy siker •.olt a Győri i .mutszi.. n • és Mu ij JIlL ni Ülvii. L • ni'.li. (Armush Iván felvételei) H— I «Ezras' i «FVSTSS? l E**awö i t * Mim a cac-j — a wmum Ül 'Ü* fites ■ óm ^2 co Mindennemű villanyszerelést, légvezeték-, transzformátorállomásépítést, ipari és egyéb belső szerelési munkát rövid átfutási Határidőre vállalunk Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat, Győr, Kossuth Lajos u. 121.