Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

Magyar irodalmi alkotások cseh nyelven A magyar irodalom közel áll a cseh olvasóhoz. Ezt nemcsak a század eleji fordí­tások, hanem elsősorban az 1945 után megjelentetett ma­gyar irodalom is bizonyítja. A magyar írók művei első­sorban az ODEON cseh ki­adóvállalat (azelőtt Szépiro­dalmi, Zenei és Művészeti Ál­lami Kiadóvállalat) gondozá­sában látnak napvilágot. Mó­ricz Zsigmond­ külföldön megjelenő művei közül pél­dául éppen Csehszlovákiában adják ki a legtöbbet. Az idén hagyja el a nyomdát a „Válo­gatott Művek” novellákat tartalmazó nyolcadik, befeje­ző kötete. Néhány Móricz-no­­vella már megjelent az 50-es években — a Válogatott Mű­veken kívül — A Világolvas­mányok kiadványaiban (kis formátumú, népszerű könyvso­rozat) „Hét krajcár” címen. Ezen kívül az ODEON kiadó­­vállalat jelenleg az „Úri mu­ri” új kiadására is készül, „amely 1973-ban a Világ­­könyvtár reprezentációs ki­adásában jelenik meg. A másik magyar író, aki­nek válogatott művei megje­lennek csehül: Mikszáth Kál­mán. Most készülnek Váloga­tott Művei 6. kötetének, a Fekete városnak kiadására. A cseh olvasók körében igen népszerű Németh László (ő fordította csehből A. Jirá­­sek cseh klasszikus regé­nyeit). A Bűn című regénye jövőre ismét megjelenik a Vi­lágkönyvtár kiadásában. (Né­meth Lászlónak eddig cseh nyelven a „Gyász”, a „Kocsik szeptemberben” és az „Iszony” című regényeit ad­ták ki.) Babits Mihály születése 90. évfordulója alkalmából „A gólyakalifa” című regénye kerül kiadásra. A költőnek először jelenik meg prózai műve cseh nyelven. Az ODEON 1972-ben meg­jelenteti még Moldova György „A zöld angyal" és Kardos G. György „Avraham Bogatir hét napja” című regényét. 1973-ban Szabó Magda (akinek több könyve jelent meg csehül) „Katalin utca” című regénye kerül a cseh olvasókhoz. Az Olvasók Klub­jában jelenik meg Füst Milán „Feleségem története” című regénye. Petőfi Sándor szüle­tése 150. évfordulója alkal­mából az ODEON gyönyörű bibliofil kiadásban jelenteti meg válogatott verskötetet. Petőfi versei első ízben 1847- ben jelentek meg cseh nyel­ven — ezt követték az 1871., 1907., 1912., 1950. és 1953. évi Petőfi-kötetek. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Ma nyílik C­ziráki L­ajos festőművész tárlata Több mint tíz éve él és dol­gozik Győrött Cziráki Lajos festőművész. A Képzőművé­szeti Főiskolát Budapesten végezte, mestere Szőnyi Ist­ván volt. 1940-ben a Szinyei Társaság festészeti dönt majd az 1942­—43., valamint az 1943 —44. akadémiai évre a ma­gyar állam római ösztöndíját kapta meg. Munkáit Rómá­ban kiállításon mutatta be. 1945—46-ban hosszabb időt töltött a franciaországi Col­marban, ott találkozott Otto Dix-szel, akinek művészete hatással volt Cziráki fejlődé­sére. Hazatérve 1946-ban ta­nári állást vállalt Pápán, on­nét Győrbe került. Tanul­mányúton járt Párizsban és Krakkóban. 1967-ben Budapesten, a Csók István Galériában ön­álló tárlaton mutatta be fest­ményeit, grafikáit. Győrben 1966 óta részt vesz a Győr- Sopron megyei felszabadulási pályázatokon, ahol 1966-ban szobrászatban első díjat, 1967 óta pedig festészetben ötször kapott első, illetve nagydíjat. Munkái Rómában, Chicagó­ban, Colmarban, Budapesten és a vidéki városokban köz- és magángyűjteményekben vannak. Az utóbbi évek terméséből nyílik kiállítása ma délelőtt a győri Műcsarnokban. l^y^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOCJOOOOOOO I Nagy keramikus ment el­­ Dutka Mária dr. írása: Gorka Géza, Kossuth-díjas, érdemes művész. Munkácsy-díjjal kitüntetett keramikusművész, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának és a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja 77 éves korában elhunyt. Fában, kőben szegény hazánk­ban az elmúlt évtizedekben képzőművé­szetünknek rangot a világ előtt főképpen népi fazekasaink, keramikusművészeink adta át. Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit, e „szentháromság” felbecsülhetet­len szolgálatot tett a magyar kultúra jó hír­nevének, itthon és külföldön egyaránt. Éle­tüket Bartók és Kodály törekvéseire tették föl. Megismerték, megtanulták, felgyújtot­ták a maguk módján a népművészetet, majd amikor vérükké vált, lényegét híven és fel­szabadultan megtartva európai szintre emelték a kerámiaművességet. Szívünk elszorult a gyászhír hallatára: alkotókedvének teljességében elhunyt Gor­ka Géza! Hetvenhét évet élt mindössze. Nem adatott meg neki a tiztani kor. Hazai és külföldi, tengerentúli elismerésekben, kitüntetésekben bőven részesült fél évszá­zados munkássága alatt. Gorka Géza mégis megmaradt fazekasmesternek, örök kísér­letezőnek, aki alig ért el egy újabb ered­ményt, máris tovább lépett. Űzte, hajtotta munkakedve, az alkotói szenvedély. Nem nyugodott bab­érain. Mondjuk el, amit úgyis tud mindenki? Jó ösztöne fiatalon a messzi földön híres mezőtúri fazekasmester, Badár Balázs mű­helyébe vezette. Ott tanulta meg a koron­golás, az égetés, a formálás technikáját, a föld és a tűz természetének törvényeit. Sok­sok megfigyelés, odaadó gyakorlat, türel­mes műhelymunka árán elleste minden tit­kát földnek és tűznek, s később, német­­országi tanulmányútjai után mindkettőt művészetének igájába fogta. Gorka Géza híven a nagy hagyományokhoz, a pécsi Zsolnayhoz, vagy a francia reneszánsz újító mesteréhez, Bernard Palissy-hez, szüntele­nül kutatta a keramika anyagának, formál­­hatóságának, színezésének lehetőségeit. Nem ismert lehetetlent. Beékelődve élt ko­rában és a kozmoszban. Korszerűsége ezért természetes, magától értetődő. Kifejezésre akarta juttatni kortársainak közös forma­élményét és egyúttal ráirányítani a helyes­re, a szépre, a jóra, az igazira. Két kiváló keramikus kortársához, Gádor Istvánhoz és Kovács Margithoz hasonlatosan közönséget teremtett, kapcsolatot a társadalom legszé­lesebb rétegeivel. Veleszületett eredetiség­gel mindig megtalálta az egyéni hangot, a sajátos művészi eszközt, amely életművét oly eredetivé teszi. Máz- és színkultúrája mindenki mástól elkülönül. Kevés olyan eredeti képzeletű kerámikust termett Európa, aki a mázakkal, színekkel oly vir­tuóz módon tud bánni, mint a nógrád­­verőcei mester. A mázak technikájának különféle eljárásait találta fel, mintegy 200 eredeti recept volt birtokában. Ezek a vál­tozatos, különleges mázak (például a zsu­gorított, vagy ugratott máz) tették és teszik szinte fogalommá a Gorka-kerámiát. Foglalkozott a porcelán, a korszerű por­celán problémájával is. Visszatért az ősi kínai porcelán gyakorlatához: szabadkézi korongon egyetlen példányú műtárgyat állított elő. Abból az elgondolásból indult ki, hogy az ily módon előállított edény nemcsak ritkaságánál fogva lehet becse­sebb, hanem közvetlenebbül tükrözheti al­kotójának művészi elképzelését, kézjegyét, amelyből a gipszformába öntés mindig le­koptat valamicskét. Kiküszöbölte a több­szöri égetést ennél a kísérletnél is. Színes mázú, festett porcelánedényeit a kaolin alapanyagával egyszerre rakta az 1400 fok­ra hevített kemencébe. Kedvét lelte feledésbe merült technikák felújításában. Rávitte például a zománcra az írizáló eozint, a hajnalpírt. Mint a név görög eredete utal rá. Egész kötet lenne szükséges Gorka Géza kereső, újító törekvéseinek elemzésére, méltatására. Az 1958-i brüsszeli világkiál­lításon például (ahol aranyéremmel tüntet­ték ki) változatos alakítású, aszimmetrikus formájú, borsózöld edényekkel lépett a vi­lág szeme elé. Aszimmetriájukban is sta­tikusak ezek a gondosan kiérlelt, képzeletet foglalkoztató „brüsszeli edények”. Gorka jelleme alapvető, művészi hitvallása rejlik bennük. Épp annyira rokonai a fazekas koronggal még nehézkesen bánó ősember első edényeinek, mint Picasso legújabb ke­rámiáinak. Életének utolsó éveiben új „tűzijátékot” talált fel a kimeríthetetlen ötletességű mester. Üveggel párosította a kerámiát és parányi tárgyaktól kezdve monumentális­­dekoratív pannókig sok mindent készített ezzel a technikával. A díszítésen kívül ter­mészetesen funkcionális szerepe is van üvegkerámiáinak, mint általában minden Gorka-műnek. Nógrádveröcei műtermébe, házába sok ilyen színekben pompázó, vidám hangú díszítményt épített be ablak­nak elválasztófalnak. Most elárvult, elné­mult a szüntelenül tevékeny nagymester nógrádveröcei műhelye. Életműve holta után is hirdeti majd egy kimagasló magyar művész szorgalmas, úttörő munkásságát. És itt él közöttük művészetének örököse, folytatója, leánya, a kiváló képességű Gorka Lívia, méltó utóda feledhetetlen atyjának.8 (XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OCOOOCXXXXXXXXXXXXXXX>ÜOOüOOO:t'OOOCOD“ A Vadászati Világkiállításon még ennél is nagyobb volt a siker. Képünk a két bemuta­­tóról készült. BEZÁRTA KAPUIT a Bu­dapesti Vadászati Világkiállí­tás. Földes László kormány­­megbízott szavai szerint „Az eredmények felülmúlták a vá­rakozást.” Mintegy kétmillió ember gyönyörködött az öt­venkét ország természeti szépségeit és állatvilágát be­mutató pavilonokban. Szocia­lista és kapitalista országok miniszterei, királyok, herce­gek is ellátogattak Budapest­re, és csodálták fővárosunkat meg a magyar tájakat. A ki­állítás alkalmából több mint 200 000 külföldi állampolgár jött hazánkba. Ez nemzetgaz­dasági szempontból sem je­lentéktelen. Sikere volt tehát a kiállí­tásnak. A sikerben Győrnek is része van, ugyanis amelyik látogató betért a könnyűipari pavilonba, s felment az eme­letre, a Győri Pamutszövő- és és Műbőrgyár termékeiből kiállított szebbnél szebb, ér­dekes és hasznos tárgyakat láthatta. A győri nagyvállalatnak most nem az volt a célja, hogy eladjon, hanem bemu­tassa és megismertesse a lá­togatókkal termékeinek sok­féleségét. Sikerére jellemző a vendégkönyvben olvasható sok-sok elismerő szó. Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese az alábbiakat írta a vendégkönyvbe: „Nagyon örülök annak, hogy a Győri Műbőrgyár sok lelkes ötlettel, az új termé­kek kiválasztásával hozzájá­rult a Vadászati Világkiállí­tás sikeréhez. Sok sikert kí­vánok gyáruk modernizálá­sához, további felvirágoztatá­sához.” Egy Svédországba szakadt hazánkfia azt írta, hogy büsz­kén mutatta a svédeknek a győri gyár termékeit. Egy másik látogató így írt: „Bár­csak a magyar foci lenne olyan, mint a győriek bemu­tatója.” Földes László pedig a legszebb kiállításnak minő­sítette. Mit is láthattunk tulajdon­képpen az OKISZ-Labor köz­reműködésével elkészített be­mutatón ? Boros László, a gyár keres­kedelmi főosztály­vezetője és helyettese, Bittera Péter volt a kalauzunk. Egy vadászati pihenőhelyet és egy vadász­ház szobáját pillantottuk meg tökéletesen berendezve. Min­den tárgy a gyár termékeiből készült. A pihenőhely ülőkéi, a ház nagy heverője, a karos­székek a legújabb gyártmá­nyú dohány- és zöldszínű mű­bőrbevonattal­­ szemet gyö­nyörködtetőek. Az asztalok, a székek lábait, sőt, még a csil­lárt is szarvasagancsból fa­ragták. A szobák tapétája szintén GRABOPLAST - gyártmány. A legnagyobb si­kere a faburkolatot utánzó és tökéletesen helyettesítő tapé­tának volt. A padló bevona­ta is műbőrből készült. Tanúja voltam, amikor egy dúsgazdag francia vadász csekkfüzetét lobogtatva mind­egyik győrihez odament és kijelentette, hogy nem szá­mít, mibe kerül az egész, ő azonnal fizeti és elviszi. Egy nyugatnémet vadász nagy kö­­teg 100 márkással ment oda Boros Lászlóhoz, és fizetni akarta a gyönyörű berende­zést. Bemutatták a műbőrből ké­szült vadászöltözéket is. A fa­lon a ruhák mellett lógott a műbőr vadászfegyvertartó. A Szovjet, a Román, a Ju­goszláv, a Svéd, a Spanyol és a Magyar Televízió 20—20 perces riportfilmet készített a győri gyár nagyszerű be­mutatójáról. Imre Béla’ A BNV egyik pavilonjába­ n t m" iy.v› p­h.' и nv!" t ; ; ~ V ■ i or r.igy siker •.olt a Győri i .m­utszi.. n • és Mu ij JIlL ni Ülvii. L • ni­'.li. (Armush Iván felvételei) H— I «Ezras' i «FVSTSS? l E**awö i t * Mim a cac-j — a wmum Ül 'Ü* fites ■ óm ^2 co Mindennemű villanyszerelést, légvezeték-, transzformátorállomás­építést, ipari és egyéb belső szerelési munkát rövid átfutási Határidőre vállalunk Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat, Győr, Kossuth Lajos u. 121.

Next