Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

1972. január 14., péntek 3. Olyan kereskedelmi hiányosságok csökkentése, amik miatt ki kell húzni, vissza kell utasítani egy kocsit a szerelvényből. A fuvarlevélnek, attól füg­gően, hogy milyen árut visz­nek a vagonok, több mellék­lete van, néha 6-7 is, a nö­vényvédelemről, az állator­vos ellenőrzéséről stb. Jól­­szervezett munka, összefogás szükséges, hogy mielőbb in­duljon a mozdony. Mennyi idő kell a fuvarlevelek for­gási sebességéhez? (2. pont.) A gyorsaság mellett szakmai hozzáértéssel 3,8—*4 perc az elfogadható idő egy fuvarle­vél elkészítéséhez. A verseny életképessége mindig attól függ, hogy mennyire tartják napirenden. A két állomás vezetői (párt-, gazdaságvezetés és szakszervezet) havonta megbeszélik az eredménye­ket, javítják a hibákat me­net közben. Versenyértékelés félévenként van, s ennek a formája olyan, mint egy barátságos mérkő­zés, a különbség az, hogy az eredmény döntetlen sosem lehet, mivel három verseny­pont van, vagy 3:2 vagy 3:1 valamelyik állomás javára. A barátság kialakítása, el­mélyítése tulajdonképpen itt kezdődik, az ünnepléssel. Mindig a győztes a vendég­látó. A munkát értékelő ün­nepségen részt vesznek a vasutasok is, mindig mások, a vezetők, átveszi a győztes a magyar él a szlovák feliratú versenyzászlót, kiosztják a kiválóan dolgozóknak a ju­talmat, s elkezdődik a vidám szórakozás. Legutóbb például a he­gyeshalmiak voltak a győzte­sek, és Lipótra kirándultak a szlovák kollégákkal. A Lajta- Hansági Állami Gazdaság se­gített egy autóbusszal. Fut­ballmérkőzést is játszottak, persze olyan „bulimeccset”. Természetes, hogy ilyen al­kalmakkor csak szóba kerül a család­­ életének számtalan apró gondja, öröme, közelebb kerül az ember az emberhez még akkor is, ha országhatár választja el őket. Néhány ilyen találkozás után már a vasúti sínek mellett is öröm­teli, és ilyenféle a baráti üd­vözlés: „Szervusz,­ komám!” Ennek pedig feltétlenül nagy a jelentősége a közös érdekű munkavégzésben. Mondják a magyar és a­­szlovák vasutasok, szóba került ezen a beszélgetésen is, hogy a nemzetközi áru­forgalom növekedése szin­te évről évre nagyobb fel­adatot ró az itt dolgozók­ra, sőt, a határállomásnál ténykedők között olyan szólás is járja: „legalább annyira határőr, mint vas­utas.” Ez a felismerés újabb meg­valósított ötlettel­ gazd­agítot­­ta nemrég a hegyes­halmiak munkáját. Szocialista brigád­szerződést kötöttek a rajkai FEP-pel (forgalomellenőrzési pont), 9 feltételben állapod­tak meg. A szerződés lénye­ge, hogy a vasút­­ügyel a ha­társértés elkerülésére, a ha­tárőrség pedig segíti, hogy ne­­ késlekedjenek a tehervona­tok, mielőbb indulhassanak a cél felé. A hegyeshalmi vasutasok jobbra törekvő tevékenysége nemcsak a forgalom­bonyolu­lást javítja, hanem emeli a minőségi munka mércéjét, ezeknek a követelményeknek csakis jól képzett, lelkiisme­retes ember tud eleget tenni. G. Szabó f Folytatás az 1. oldalról.) Kályha a magasban (Folytatás az 1. oldalról.) — Tizenöt éve. Hét éve az előkészítőben. , — Mennyi a fizetése? — Kétezerkétszáz körül van. — Véleménye szerint le­hetne gépesíteni ezt a mun­kát? — Nem tudom. Az a baj, hogy a bauxitból ki kell vá­logatni az idegen anyagokat. De bizonyára meg lehet olda­ni ezt is. Régen csillékkel tolták be az emberek az ér­cet, ma meg a markolódaru emeli fel­ ide az adagolóhoz. A timföldüzemben ma már az adagoló az egyet­len hely, ahol nehéz fizikai­­ munkára van szükség. A technológiai folyamat további részeiben emberi kéz­ érintése nélkül alakul át a bauxit fe­hér színű timfölddé.­­— A közeli jövőben meg­­v­alósul az adagolás gépesíté­se is — mondja Szabó Béla, a vörösüzem vezetője. — Pá­­­lyázatot írtunk ki. Ha a gyár dolgozói nem küldenek be hasznosítható megoldást, ak­kor tervezőkkel készíttetjük el a gépesítést. — Van­ elegendő munká­juk? — Nem mondlhatnám. Ke­vés a fiatal, sokan vannak olyanok, akik a közeli jövő­ben nyugdíjba mennek, nincs utánpótlás. A három mű­szakért, az ünnepek alatti munkáért senki sem lelkese­dik. — A megoldás? — Gépesíteni, automatizál­ni kell. Ezt szolgálja az ützem­ korszerűsítése, bővítése, ami az idén fejeződik be. Az üzemcsarnokokban a 2—3 emelet magas tartályok, autoklávok, csővezetékek kö­zött vegyszerek szaga terjeng, az ablakokon alig szűrődik be valami kis fén­y, egyhangú zajjal működnek a keverők, a szivattyúk. A munkások ott állnak a berendezések­ mel­lett, ellenőrzik a folyamato­kat, és ha kell, növelik vagy, csökkentik a gőznyomást, a hőmérsékletet. Az érc pora itt is vörösesbarnára színez mindent, csak a munkahe­lyek fölött elhelyezett lám­pák és az újonnan beépített, élénk színű műszerek törik meg az egyhangúságot. A természet nem is­mer ünnepeket, és bár az ember mind korszerűbb esz­közökkel száll harcba az érté­keiért,­­a küzdelmekből, ha mind kevesebb is, valami mégis megmarad. A timföld­üzemben a három műszak, a folyamatos munka. A fal melletti kis asztalon feldíszített fenyőfa. A karácsonyt itt így ünne­pelték az emberek. Az ünnep Fiola Jenő szá­mára is ez ,a fenyőfa volt. Harminchat éve dolgozik a gyárban, húsz évet az auto­klávok mellett. Az asztala előtt műszerfal, a mutatók a gőznyomást, a hőmérsékletet jelzik. — Nem kell túl gyakran beavatkozni a folyamatba *— mondja. — Akkor is csak a szabályozó kerekeken kell fordítani. Most sokkal egy­szerűbb minden, mint régen volt. Akkor sok volt a mun­ka. Mikor kevertük az anya­got, akkora volt a hőség meg a por, hogy kézzel szedtük le magunkról az iszapot. A fia­talok biztosan nem marad­nának meg itt­ . — Családja van? — Három fiú. A legna­gyobb huszonnégy, a legki­sebb tizenkét éves. — Szabad idejében mit szo­kott csinálni? — Télen pihenek,­­nyáron meg eljárok egy barátommal festeni. Egykor ezt a szak­mát tanultam. Jól jön egy kis kiegészítés a kilencötve­­nes órabérhez. A vörösüzemben, ahol mindent beborít a bauxit­­érc finom pora, a feltárás, a timföldgyártás folyamatának első szakasza történik. (Szalay) KISALFÖLD Tevékeny Maiak a Vagaamm­ait A KISZ magyar vagon- és gépgyári végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta meg a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyek tapasztalatait. A gyár fiataljai egyéni és szakmunkástanulói versenyeken, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában, az ifjúsági brigád­mozgalomban, valamint a kommunista műszakokban és a társadalmi munkaakciókon jeleskedtek. A versenyer­ és mun­kaakciók mintegy 4,5 millió forint termelési értéket hoztak­, ennél is többet jelent az, hogy a munkaversenyek számot­tevően hozzájárultak a fiatalok gondolkodásának fejlődésé­hez, szaktudásuk elmélyüléséhez. 348 résztvevő A képesítés nélküli mun­kásfiatalok ösztönzésére in­dított „A szakma ifjú meste­re” versenyen öt szakmában 348 fiatal vett részt. A ko­vács, öntő, hőkezelő,­­hegesz­tő és szerszámkészítő szakma fiataljai az elméleti és gya­korlati feladatukat a terme­lésbe beilleszkedve végezték, s e munkával 900 normaórát teljesítettek. „A kiváló ifjú munkás” versenyen 128-an vettek részt, a legjobb ötve­­net a KISZ-bizottság szak­munkásvizsgára javasolta. ,,A szakma kiváló tanuló­ja” helyi versenyén 14 szak­mában 700 fiatal indult, kö­zülük ötvenen kerültek a te­rületi és országos versenyek­re. Az utóbbiakon húszan vé­geztek az első három hely valamelyikén. „Fiókmaszkák“ is A Vagongyár­ műszaki te­rületen dolgozó fiataljai iz átlagos mértéket meghaladó tekintélyt szereztek maguk­nak tavaly az FMKT-moz­­galomban készített dolgozó­Az ifjúsági brigádmozga­lomra az elmúlt évben a KISZ VII. kongresszusára tett vállalások voltak a jel­lemzők. Ez a mozgalom a sokrétű feladatvállalásáról, s nem kampányjellegéről volt ismert a gyárban. Száznyolcvan brigád neve­zett be a versenybe, közülük a jármű-gyáregység Ságvári Endre ifjúsági szocialista brigádja nyerte el az első helyet. A brigád- s benne az egyéni vállalások a kie­melt gyári programok szer­ves részei. Az ifjúsági bri­gádok határidő előtt teljesí­tették kongresszusi vállala­taikkal. Két kategóriában harminc fiatal írt dolgozatot. A KISZ VB az FMKT mun­káját ideológiailag is szilár­dan megalapozottnak minő­sítette, melyben nagy szere­pe volt a fiatal műszakiak és közgazdászok klubjának. A sok és értékes pálya­munka között azonban vol­tak „fiókmunkák” is, ame­lyeket nem alkalmaztak a gyakorlatban, mivel a válla­lat szempontjából érdektele­nek, saikat, és további pótvállalá­sokkal segítették a KISZ ne­vezetes eseményének megün­neplését. Idősekkel együtt A vállalat fiataljai a KISZ- bizottság, illetve az alap­szervezetek szervezésében 17 970 óra társadalmi mun­kát végeztek. A társadalmi munkaakciók közérdekű, il­letve a termelést segítő mun­kák voltak. A közhasznú tár­sadalmi munkára (terület­­rendezés, parkosítás, hul­ladékelszállítás stb.) 12 370 órát fordítottak központi irá­­nyítással, alapszervezeti kez­deményezéssel 16 000 órát dolgoztak a gyári KISZ-esei. Gyakorta megtörtént, h­ogy­ a fiatalok aktivitása magával ragadta az idősebb dolgozó­kat is. Az átlagosnál jobban A KISZ-alapszervezetek te­vékenységének gerince volt a­­ kommunista műszakok szer­vezése. A műszakok résztve­vőit a szorgalom jellemezte, a munka intenzitása az át­lagosnál jobb volt. Kommu­nista műszakot a gyáróriás szinte valamennyi üzemében tartottak, s aktív résztvevői voltak az idősebb dolgozók is. A fizikai dolgozók mellett elismerés illeti azokat a mű­szaki fiatalokat is, akik a kommunista műszakokon fel­cserélték az íróasztalt a szer­számokkal. A kommunista műszakok­ban október és november hó­napokban 1497 KISZ-fiatal 12151 órát dolgozott, decem­berben több gyáregység 300 fiatalja együtt teljesített 2400 órát. ★ A KISZ MVG-s végrehajtó bizottsága a kongresszus tisz­teletére szervezett munka­verseny továbbvitelét és ki­­szélesítését tervezi a KISZ megalakulásának 15. évfor­dulója tiszteletére. B. L. Nem kampánymunka ! ­ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a december 5. és 24. között a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, az Egyiptomi Arab Köztársaság­ban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársa­ságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. . A magyar kormányküldött­ség a meglátogatott orszá­gokban eszmecserét foly­tatott az időszerű politikai kérdésekről, hazánk és a meglátogatott országok két­oldalú kapcsolatáról. Meg­állapodott kormányközi együttműködési bizottsá­­gok létesítésében, és a gaz­dasági együttműködés bő­vítését elősegítő okmányo­kat, megállapodásokat írt alá. A küldöttség, Adenen átutaz­va, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaságban is meg­beszéléseket folytatott. A kormány megelégedéssé.­ vette tudomásul, hogy a tár­gyalások tovább erősítették a Magyar Erzköztársaság, és a Tanzániai Egyesült Köztár­saság,­­az­ Egyiptomi Arab Köztársaság, az Iraki Köztár­saság, valamint a Szíriai Aráb Köztársaság kapcsolatait. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke közös előter­jesztésben számolt be a ter­mészeti környezet védelmé­nek időszerű kérdéseiről. Az erőteljes gazdasági fej­lődés, a termelőerők fokozó­dó területi koncentrációja és az ezzel párhuzamosan jelent­kező urbanizálódás — az élet­­színvonal és az életkörülmé­nyek általános javítása mel­lett — világszerte sok tekin­tetben rendkívül káros ha­tást gyakorol az ember ter­mészeti környezetére, végső soron az emberre. Ezért az il­letékes szerveknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük a környezet további romlásá­nak megakadályozására. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette és utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki a termé­szeti környezet védelmével kapcsolatos átfogó intézke­dési tervet és azt az év vé­géig terjessze jóváhagyásra a kormány elé. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet hozott a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a karbantartási és felújítási költségek viselésé­ről, valamint a helyiségek cseréjéről, átruházásáról, il­letve felmondásáról. A pénzügyminiszter, vala­mint a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter közös előterjesztésben javasolta az árvíz- és­ bel­vízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről szóló ko­rábbi kormányhatározat olyan módosítását, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kárren­dezése a jövőben biz­tosítási szerződés alapján történjék. A rendkívüli károk miatt előforduló nagymértékű ered­ményromlás esetén a jövede­lem előző két évi átlagának 80 százalékáig terjedő hite­lezést, illetve az állami tá­mogatást továbbra is biztosít­ják. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzé­si­­ Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a nők gazda­sági és szociális , helyzetének megjavítására 1970-ben ho­zott kormányhatározat vég­­­­rehajtásáról. A jelentés meg­állapítja, hogy a tárcák és főhatóságok át­fogó tervei alapján a vál­lalatoknál intézkedések tör­téntek a határozat végre­hajtására. Csökkent a nők, különösen a családos anyák harmadik műszakban tör­ténő foglalkoztatása, túl­óráztatása és enyhítettek az indokolatlan bérarányta­lanságokon is. A nők a ko­rábbinál nagyobb arányban kapcsolódtak a továbbkép­zésbe, növelték a gyermek­intézmények üzemeltetésé­hez, fejlesztéséhez nyújtott­­ vállalati támogatások ösz­­szegét. A kormány a jelentést tu­domásul vette, s felhívta a tárcák, az országos hatáskö­rű szervek, a tanácsok veze­tőit: gondoskodjanak arról,­­ hogy a nők helyzetét javító intézkedések a vállalatok, szövetkezetek, intézmények éves és középtávú terveinek szerves részévé váljanak. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének be­számolóját a nemzetközi víz­ügyi egyezmények alapján 1971-ben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi együttműködés­ főbb kérdé­seiről. Felhatalmazta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­két a nemzetközi vízügyi­­egyezm­ényekkel kapcsolatos további feladatok végrehajtá­sára. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján­­ a kormány felhívta a mi­niszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észre­vételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg megvalósításuk lehetősé­geit, s erről tájékoztassák az­­ or­szággyűlés elnökét és az in­dítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)­ ­ Kapcsolataink az afrikai országokkal • A környezetvédelem embervédelem • A mezőgazdasági üzemek kárrendezése • Továbbra is feladat a nők körülményeinek javítása • Képviselői észrevételek, javaslatok lest tartott a Minisztertanács

Next