Kisalföld, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

MAGYAR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A VJ­K-BA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR. 1972. FEBRUÁR 1. KEDD * XXVIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM Önbecsülés ösztönözte őket Befejezték az általános iskolát A KAPUVÁRI 7. SZÁMÚ Általános Iskola megkopott lépcsőit gondterhelt felnőttek rótták. A könyveket, jegyze­teket lázasan lapozgatták, mielőtt a vizsgaterembe lép­tek. A készülődés izgalma fű­tötte őket: egyikük-másikuk- beszédes lett tőle, de voltak, akik szinte csendes révület­ben várták a vizsgaterembe lépés pillanatát. Szorongás ült az arcukon: vajon el tud­ják-e mondani mindazt, amit hosszú téli estéken megfeszí­tett erővel, kitartással meg­tanultak? Tizenhatan jelentkeztek ar­ra az osztályozóvizsgára elő­készítő tanfolyamra, amely a kapuvári művelődési köz­pontban indult. — Tavaly tavasszal kezdő­dött egy nyolcvanórás tanfo­lyam. Húsgyári dolgozókat készítettünk fel a hetedik osztályos anyagból — mondja Ettlinger József, a városi mű­velődésügyi osztály munka­társa, a tanfolyam vezetője. — Tizennégyen jelentkeztek, tizenketten vizsgáztak júni­usban. Az ősszel hirdettük meg a mostani tanfolyamot, amely a nyolcadik osztályos anyagból készítette fel a hall­gatókat. Tizenhatan jelent­keztek vizsgára. Senki sem morzsolódott le, pedig nem volt könnyű az embereknek a napi munka után beülni az előadásra, és a könyv mellett tölteni az estét. — Mennyiben különbözik a nyolcvanórás előkészítő az esti vagy a levelező oktatás­tól? — Az előkészítőn az anya­got tömörítve, a lényegre összpontosítva adják elő. Szá­monkérés, feleltetés nincs, mint az esti tagozaton. Az előadások az otthoni tanulást könnyítik meg. — Kik voltak a tanfolyam résztvevői? — Munkások, zömében a húsgyárból, de jelentkeztek más munkahelyekről is. HALKAN BESZÉLGET­TÜNK, hogy ne zavarjuk a folyosón készülőket. Kis idő múlva nyílt az ajtó, pos­tásegyenruhába öltözött kö­zépkorú férfi lépett­­ ki. A megkönnyebbült mosoly ezer ráncot vetett az arcán. — Ettől a kémiától féltem a legjobban — mondja —, de jó tételeket kaptam. — És már beszélt a többieknek, hogyan felelt a vasoxidról, mit kell tudni a redukcióról. Horváth János ötvenhárom éves távirat-kézbesítő. Gye­rekkorában nem volt módja elvégezni az iskolát. S most miért vállalta a munka utáni pihenés helyett a tanulást, a kikapcsolódás helyett tan­könyveket, a szellemi erőfe­szítést? — Van két gyerekem. Az egyik hatodikos, gyakran kérdez tőlem Petőfiről, Aranyról, II. Rákóczi Ferenc­ről. Nyomasztó érzés, ha az ember nem tud segíteni a gyerekének. Ezért vállaltam az éjszakázást, az izgalma­kat: önérzetből, önbecsülés­ből. Meg hogy a gyerekeknek segíteni tudjak. De vannak fiatalabbak is a vizsgázók között. Hirsch János huszonnyolc éves. Se­gédmunkás a húsipari válla­latnál. — Szakmunkás szeretnék lenni, ennek feltétele az ál­talános iskolai végzettség. És úgy érzem, annyival tarto­zom magamnak, hogy ezt a végzettséget megszerezzem. Nagyobb az embernek az ön­bizalma is, ha tudja, hogy nem műveletlen, nem tanu­latlan. TIZENHATAN befejezték az általános iskola nyolcadik osztályát, öröm már mind­nyájuknak, hogy tudásban gazdagodtak, s vállalták érte a fáradtságot. S öröm azok­nak is, akik segítették őket. (Maróti) Tartalék nélkül indult Bősárkány növelte vagyonát A bősárkányi termelőszövetkezet szombati zárszámadó köz­gyűlését megelőzően a tagok kezébe adott írásbeli beszámoló kendőzetlenül tartalmazza egy esztendő gazdálkodásának eredményei mellett a hiányosságokat is. A kritika címzettje pedig nemcsak a tagság, hanem a vezetőség is. A gazdasági vezetés néhány tagját név szerint bírálja a beszámoló. Ez nem gyakori a közgyűléseken. Az írásos anyag szóbeli kiegészítése sem tobzódott a dicsérő jelzőkben. Horváth Zoltán elnök szavait sem lehetett félre­érteni. A gyenge pontok A tavalyi indulás nem volt a legjobb. A gazdaság a tar­talékot is felhasználta, hogy meglegyen a jövedelem. Az 1971. esztendőnek tartalék nélkül indult neki Bősárkány, a vezetőség ezzel helytelen kockázatot vállalt a tagok ér­dekében. Év közben mégis lazult a munkafegyelem, a vezetők és a tagok többször megsértették egymást. A tulajdonosi szemlélet, a vagyonvédelem alapos erősö­désre szorul. Ismeretlen tet­tesek 40—50 szalmabálát vit­tek el a közöséből. Nehéz elképzelni, hogy nem volt szemtanú. A közös ügy hát­ráltatásának azt a módját se volna célszerű elhallgatni, hogy a tagok idegenkednek a képzéstől, a tanfolyamokon való részvételtől. A bősárkányi termelőszö­vetkezet múlt évi gazdálko­dására mégsem ez a negatív alaphang a jellemző. S ahogy a hibákért viselt felelősség, úgy a kivívott érdem is kö­zös. „Bősárkány egyenlete­sen, évről évre dinamikusan fejlődik, még az erősen kri­tizált területeken is, a gaz­daság tisztességes jövedel­met biztosít a tagoknak” . (Folytatás a 3. oldalon.) ARA: 80 FILLÉR Másfél milliárddal gazdálkodik a pénzügyi osztály Készül megyénk 1972. évi költségvetése A Győr-Sopron megyei Tanács székházának harma­dik emeletén, ahol a pénz­ügyi osztály székel, a késő esti órákban is világosak az ablakok. A munka dandárja van most. Németh Mihály­nak, a pénzügyi osztály ve­zetőjének nem volt ideje szolgálata 20. évfordulójának megünneplésére sem. — Kétféle fontos munkát végzünk napjainkban — mondotta. — A középtávú pénzügyi terv alapján az 1972. évi költségvetési javas­latot készítjük. Az állandó bizottságok, majd a végre­hajtó bizottság jóváhagyása után kerül a javaslat a me­gyei tanács elé. A beruhá­zási egyensúly megteremtése legfőbb feladatunk. A me­gyei tanács mint fogyasztó olyan szerv, amely építtet és dolgoztat, érdekelt a rende­letek végrehajtásában, de ér­dekelt a kormány határoza­tainak megvalósítójaként is.­­ Annak ellenére, hogy javaslatainkat a szakigazga­tási szervek elfogadják és megszívlelik, mégis nehéz a legjobb és a célnak megfele­lő pénzügyi megoldások ki­alakítása. Előterjesztésünk alapján a megyei tanács ülése mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásáról dönt majd. A számvizsgáló és tervgazda­sági bizottság a pénzügyi osztály által elkészített mun­kát már átvizsgálta, és szá­mos javaslatot tett a lakos­ság igényeinek fokozottabb kielégítésére.­­ Talán még az említet­teknél is fontosabb munka Győr-Sopron megye, a városi és községi tanácsok múlt évi gazdálkodásának értékelése. Már most megállapíthatjuk, hogy a tanácsok a részükre juttatott pénzzel — a kisebb s jelentéktelen hiányosságok­tól eltekintve — jól gazdál­kodtak. A számvizsgáló bi­zottság már elemzi a tanácsok gazdálkodását. Észrevételei­ről részletes jelentést készít majd, s a megyei tanács ülé­se elé terjeszti — fejezte be tájékoztatását Németh Mi­hály, a Győr-Sopron megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője. 1­. Ügyeletes riporterünk jelenti Klub 22 év után A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Árpás­i István mondotta avató beszé­dében a címben idézett meg­állapítást: a vállalat 22 éves fennállása óta most avatha­tott klubot. A tegnap dél­után Győrött, a Rákóczi utca 10. szám alatt felavatott he­lyiséggel a gazdasági vezetés, a párt-, a KISZ- és a szak­szervezet jutott eddig nél­külözött lehetőséghez. Poli­tikai oktatások, gazdasági és kulturális rendezvények meg­tartására alkalmas ez a kis otthon, amelyet a vállalat ve­zetőinek hathatós anyagi tá­mogatásával, a KISZ-szerve­­zet 180 tagjának közvetlen és közvetett segítségével rende­zett be a kiskereskedelmi vállalat közössége. A vállalat dolgozói hétköz­nap délután 5 órától este fél tízig látogathatják a klubot, rádiót, magnetofont hallgat­hatnak, televíziót nézhetnek, és szórakozhatnak kedvük szerint. A tegnap délutáni ünnepé­lyes avatón az­ igazgató sza­vai után Pogány András vál­lalati KISZ-titkár vette át a helyiséget, majd Kertész Béla nyugdíjas saját versikéjével köszöntötte a társadalmi ösz­­szefogásból született klubot. A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat új klubjában már ma megkezdődik az élet, dél­előtt a vállalat újítóinak ta­nácskozása lesz a frissen fes­tett nagyteremben. Cs. A. Van, aki a magnót szereti. (N. B. felvétele) A NÉPFRONT Február elejétől a hónap végéig a Hazafias Népfront köz­ségi és városi szervei újjáválasztó gyűléseket tartanak. E gyű­lésekkel kezdődnek a Hazafias Népfront árpilisban összeülő V. kongresszusának előkészületei. A Hazafias Népfront szerveinek újjáválasztó gyűlései egy­szersmind a város és falu lakosságának politikai, társadalmi gazdasági, kulturális számvetései. Olyan mozgalom munkál­kodásának értékeléséről és további feladatainak megszabá­sáról van szó, amely az MSZMP szocializmust építő politiká­ját, a széles népi, nemzeti egységet szolgálja. Hazánkban és megyénkben a Hazafias Népfrontnak tartal­mas, gazdag múltja van. Az 1940-es években az illegális kom­munista párt a Magyar Frontnak adott eszmei útmutatásaival járult hozzá ahhoz, hogy a fasizmus elleni harcban a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, a különböző val­lást követők hazafias egysége olyan erővé váljék, amely al­kalmas a nemzet függetlenségének kivívására, védelmére. A magyar kommunisták a felszabadulás után is hasznosnak tartották a népfrontmozgalom megőrzését, továbbfejlesztését és a népi demokratikus rend építésének szolgálatába való állítását. Nagy kár, hogy az ötvenes évek szektás, dogmatikus politikája leszűkítette, sorvasztotta a mozgalom mozgósító tevékenységét. Az MSZMP lenini politikája 16 esztendeje a legkipróbál­­tabb tagjainak részvételével, elvi útmutatásaival támogatja, ösztönzi a Hazafias Népfront elmélyült munkálkodását. A tö­megszervezetekkel, szakszervezetekkel, a KISZ-szel, az ál­lamigazgatással együtt a Hazafias Népfront mozgalom hatéko­nyan részt vesz a szocialista építés összes nagy és apró fel­adatainak megoldásában. A városok és falvak népfrontaktivistái jó szóval és kiváló cselekedetekkel járultak hozzá az 1956-os ellenforradalom le­küzdéséhez, a politikai, gazdasági és kulturális újjáéledéshez. A magyar parasztságnak a termelőszövetkezeti útra való té­résében érdemes részük volt. Javaslatokkal, társadalmi mun­kával, szellemi és fizikai fáradozással, ügyszeretettel lakóhe­lyük közösségét gazdagították, szépítették a dolgozó embe­rek életét. Amikor a IV. ötéves terv teljesítésén munkálkodunk, a párt és a kormányzat messzemenően számol a Hazafias Nép­front táborának cselekvő közreműködésével. A szocializmus magasabb szintű építésében szükség van a szakmai és álta­lános műveltség növelésére, az állami és gazdasági vezetés színvonalának fejlesztésére, az alkotókészség teljes kibonta­koztatására, amelyben a Hazafias Népfront — a párt útmu­tatásaival — példás ösztönzést és segítséget ad. Az elmúlt négy esztendő mérlegének elemzése közben a Hazafias Népfront tisztújító ülései a valóságos élet ismereté­ben keresi az újat, a jobbat, és megvalósítható programot adnak. Az üzemi és mezőgazdasági dolgozók, pedagógusok, mérnökök, orvosok, a szocializmus építésével egyetértő nép javaslatainak, észrevételeinek a megszívlelése országépítő terveink megvalósításának is záloga. A ma kezdődő gyűléseknek szerves feladata a vezetés újjá­­választása. E felelős politikai munkában is megmutatkozik a gyűléseken résztvevők érettsége. Alapos emberismerettel, felelősséggel azoknak adják a bizalmat, akik tudnak és akar­nak is a köz ügyéért önzetlenül fáradozni. És hogy így le­gyen, a gyűlések hallgatói és felszólalói jó szívvel méltányol­ják a leköszönő és újjáválasztandó tisztségviselők önzetlen társadalmi buzgólkodását. Lányai Sándor Sok siker jódlival Nemzetiségi döntő Sopronban Vasárnap délután jókedvű emberek fogadták dr. Wild Frigyesnek, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége főtitkárának üdvözlő szavait a Testvéri kézfogás című nemzetiségi vetélkedő megyei döntőjén. Jankovits Györgynek, a Győr-Sopron megyei Tanács művelődésügyi osztálya ve­zetőjének versenyismertető­je után látott munkához a bíráló bizottság Heves Fe­rencnek, az Országos Peda­gógiai Intézet munkatársá­nak vezetésével. Német verseket, meséket, prózát mondtak, énekeltek, zenéltek a sopronbánfalvi, brenn­bergbányai, soproni és az ágfalvi felnőttek, diákok, óvodások. Csattant a közön­ség tapsa, néha jódlival is tarkítva, valahányszor egy­­egy hangulatos műsorszámot láttak. A vetélkedőt — versenyen kívül — a soproni Testvéri­ség nemzetiségi Tánccsoport tréfás molnár- és brennbergi tánca oldotta szerencsésen, nagy sikerrel. A felnőtt tánc­csoport utánpótlása is dobo­góra lépett Hét ugrás című gyerektánccal. Náluk már csak a hároméves brennberg­­bányai énekes kislány volt bájosabb. Szülei és nagyszü­lei is szerepeltek a műsor­ban. Az ágfalvi Kránixfeld házaspár dalai tetszettek, de jobban érvényesültek volna, ha" nem rézfúvósok kísérik őket. A színvonalas, hosszú műsort végignéző értékelők­nek nem volt könnyű dolguk, a sok jóból kellett kiválasz­tani az országos döntőbe jutó versenyzőket. Az eredményt Heves Ferenc ismertette. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next