Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-02 / 102. szám

ARA­­SO FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1973. MÁJUS 3., SZERDA , XXVIII. ÉVFOLYAM 103. SZÁM | A béke hónapja „Békében élni, dolgozni’’, hogy ez a jelszó mit jelent a való­ságban, azt csak azok tudják igazán, akik végigélték, végig­szenvedték a második világháborút, akik még ma is hadakoz­nak szabadságukért az agresszorokkal, és naponta rettegésben élnek hazájukért, életükért, testi épségükért, gyermekeik jö­vőjéért. De ezt a jelszót meg kell értetnünk azokkal is, akik csak a történelemből ismerik a második világháború gyilkos pusztításait, akik csak a rádióból, televízióból és újságokból értesülnek arról, hogy Vietnám népe évek óta mennyit szen­ved az amerikaiak agressziója miatt. Ma is előttem vannak a televíziós filmben látott szörnyű­ségek. Feldúlt utcák, romban heverő házak, bombatölcsérek, a közelükben halottak: nők, anyák, gyermekek; akik már sohasem lesznek a jövő reménységei; akiket megölt a bomba; akik már sohasem tanulnak elszánt akarással az udvarokon berendezett iskolákban; akiket már sohasem mentenek meg az orvosok a barlangokban berendezett kórházakban. A meg­rendítő képsorok után egy öngyilkosság... Egy férfi, aki az állig felfegyverzett amerikai katonákkal szemben tehetet­len, hazájáért, népéért önmagát áldozza fel. Benzint önt a testére, aztán gyufát vesz elő, meggyújtja és élő fáklyaként egy jajszó nélkül szenved. A sok katona a kétségbeejtő lát­ványra megdermed ... Nem tud mozdulni, nem tud szólni... Vajon mi jut eszükbe az élő emberi fáklyáról? A szen­vedő emberről, aki arra született, hogy éljen, dolgozzon, al­kosson a maga és társai javára, mégis meghal, a hazájáért... Vajon a látvány milyen gondolatokat ébresztett az amerikai katonákban? Nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy napról napra megdöbbenti őket egy szegény és maroknyi nép szabadságvágya és a szabadságért folytatott, elszánt harc. Vietnam, Európa és az egész világ békéjéért szólnak majd májusban, a béke hónapjában a nagygyűléseken az előadók, a baráti találkozók résztvevői, a szocialista brigádok tagjai. Öregek és fiatalok emlékeznek majd Radnótira, akit a má­sodik világháború befejezésének előestjén gyilkoltak meg a fasiszták. A békéről, a béke megőrzéséről szólnak majd az irodalmi összeállítások, a dalok, amelyeket országszerte, így megyénkben is rendeznek a hazafias népfrontbizottságok má­jusban, a béke hónapjában. (ksa) Ügyeletes riportereink jelentik Baleseti kiállítás, új KRESZ Tegnap délután a Technika Házában megbeszélésre ültek össze a II. országos közleke­désjogi konferencia szervezői. Már csak az utolsó kérdések tisztázása volt hátra, hogy ma, május 3-án megkezdődhessen az országos jellegű tanácsko­zás. Ma este 18 órakor kerül sor az első eseményre a köz­úti baleset-elhárítási kiállí­tás megnyitására a Rába Mű­velődési Központban. A ki­állításon a látogatók fénykép­­felvételeken láthatják a leg­jellemzőbb megyei balesete­ket, a közlekedési balesetek megelőzésére felszólító plaká­tokat, a legfontosabb védőbe­rendezéseket. A konferencia a szakembe­rek részére is sok hasznos programot tartalmaz. Neves előadók ismertetik a Büntető Törvénykönyv közlekedésre vonatkozó legújabb jogszabá­lyait. Vita tárgya lesz a vá­rosi közlekedés, valamint a közúti balesetek megelőzésé­nek módszerei. Előadás hang­zik el arról, hogy a nemzet­közi KRESZ figyelembevéte­lével milyen módosítások vár­hatóak az 1974-ben hatályba lépő új magyar KRESZ-ben. (folytatás a 2. oldalon.) Sporttudósítások Csatkai Endre gyűjtése nyomán II százezrek ünnepe A munka, a szeretet és az igazság jegyében Juhász Gyula a Munka című lap 1920. május 1. számában a következőket írta: „Munkás testvéreim, az idei május else­jén, a munka világünnepén, nézzünk nyíltan és becsületesen egymás szemébe, a világ szemébe és fogjunk kezet önérzete­sen, öntudatosan, bátran és hittel: a megértés, a munka, a szeretet és az igazság jegyében induljunk el az új világ haj­nalán építeni, alkotni, szebbé és jobbá tenni a földet, hol élni, halni kell." Azóta több mint három évtized telt el, s elérkezett szá­munkra is „az új világ hajnala”. Május elseje, a szocializmus építésének következményeként már nemcsak a proletariátus, hanem az egész nép ünnepe is. A GYŐRIEK a 28. szabad május elsején zenére ébred­tek, s már nyolc óra felé meg­bolygatott méhkashoz hason­lított a város. Ragyogott a napfény, a fák haragos zöldje összekeveredett a zászlók pi­rosával. A dísztribünön elfog­lalták helyüket a megye, a város párt- és állami vezetői. A kitüntetett vállalatok veze­tői s a kiváló dolgozók. Pon­tosan fél 10 órakor az úttö­rők harsonáinak felére meg­indult a színpompás kaval­­kád. Az iskolák jöttek először. A Kun Béla, a Zalka Máté, a Mayer Lajos s a Gárdonyi Géza Általános Iskolák fia­taljai. Az utóbbiak piros és nemzetiszínű szalagokat lo­bogtattak s fennen hirdették: „Egy a jelszónk, a béke”. Vörös zászlók erdejében höm­pölygött a KISZ-esek zárt so­ra. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár színes menete di­vatbemutatónak is beillett. A műbőrgyáriakkal párhuzamo­san a Richards-gyár dolgozói vonultak egy szovjet katona­zenekar pattogó indulójának üzemeire. A rögtönzött divat­­bemutató, a teherautóra te­lepített feldíszített május­fa, a Richards termékeit hir­dető rigmusok óriási sikert arattak. Az I. számú Víz- és Csatornamű után a Győri Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat dolgozói jöttek. Ínycsik­landozó termékeiket, a fino­mabbnál finomabb hentes­árukat hoztak. A Győr me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói gyöngyvirággal, s zászlókkal integetve kö­szöntötték a győrieket. Régi május elsejei hagyományként az építőmunkások gyermekei­ket is magukkal vitték. A Magyar Hűtőipar győri gyár­egysége, világhírű mirelit termékeiből tartott rög­tönzött árubemutatót. A Győ­ri Textilipari Vállalat dolgo­zói a szovjet katonákkal együtt vonultak. Ezután a Magyar Vagon- és Gépgyár következett. Ponto­san háromnegyed óráig vo­nultak a gyáróriás dolgozói. Kezükben piros és nemzeti­színű zászlók, s a világ min­den táján ismert Rába-emb­­léma. A Győri Lenszövőgyár a felvonulást megtekintő, mintegy 25 000 nézőnek leg­újabb termékeiből készült ru­hákat mutatta be. A Magyar Édesipar Győri Keksz- és Ostyagyárának me­netét piros szegfűből készí­tett hatalmas vörös csillag nyitotta meg. Világhíres ter­­mékeikből dobáltak kóstolót fehér ruhás lányok a nézők közé. Azután jöttek végelát­hatatlan sorokban az ÉDÁSZ, a vasút és a posta, a keres­kedelmi vállalatok s a taná­csok dolgozói. Őket követték a gyógyszerészek és az egész­ségügyi dolgozók. Majd ha­talmas dübörgéssel érkeztek a térre az MHSZ túramotoro­sai. A több mint két óráig tar­tó, szívet, lelket gyönyörköd­tető menetet lila tornaruhás lányok­ zárták be. Megálltak a dísztribün előtt s zenére — a fiatalság, a szépség és az erő jeleként — ritmikus tánc­­gyakorlatokat mutattak be, melynek befejeztével a ke­zükben levő tarka léggömbö­ket a levegőbe engedték. Szűnni nem akaró taps ju­talmazta a Kazinczy Gimná­zium diáklányainak produk­cióját. A hatalmas tömeg ez­után ellepte a teret s a győri utcákat. A krónikás pedig az­zal zárja ünnepi tudósítását: felejthetetlen élmény volt a 28. szabad győri május else­je. I. B. ★ SOPRON dolgozói is fel­vonulással ünnepelték a 28. szabad május elsejét. A zászlókkal felszalagozott má­jusfákkal gyülekező tömeget hangszórókon köszöntötte Csordás Mihály, a szakmakö­zi bizottság titkára. 9 órakor az úttörő-zenekar, majd a sportolók egyenruhás cso­portja menetelt végig először a Lenin körúton. Útjukat a járdán álló nézők ezreinek szeme kísérte. A díszemel­vényhez érve pedig a város vezetői, kitüntetettjei üdvö­zölték őket. A városi tanács fúvószenekara ezúttal is taps közepette vonult az Ikva­­hídon át a Bécsi-dombra. Utánuk indult meg az üze­mek, gyárak, intézmények dolgozóinak hömpölygő ára­data. A majális a Bécsi-dombon folytatódott. A kellemes kör­nyezetben levő szabadtéri színpadon a városi tanács fú­vószenekara, az úttörő­zene­kar és az Ifjúsági tánczene­kar, valamint a Testvériség nemzetiségi tánccsoport szó­rakoztatta 18 óráig a sopro­niakat. A tánccsoport soproni táncaival fergeteges sikert aratott. A Liszt Ferenc Művelődési Központban, az Ady Endre Művelődési Házban és az If­júsági Házban belépődíj nél­küli bálok voltak. U. Gy. (Folytatás a 3. oldalon.) Képek a győri felvonulásról (Fotó: L. S., S. S.)

Next