Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

Balról: Pham Khao Minh, a küldöttség vezetője és hár­man a csoportból (Nagy István felv.) G­yógyulni jöttek hozzánk Dél-vietnami hazafiak a Lövérekben Megérthetjük-e őket valaha is? Felfoghatjuk-e azt az em­berfeletti küzdést, amellyel ez a kis nép harcol? Honnan ez a csodálatos elszántság, amely puskát fog a B 52-es szuperbombázóra? Mi ez a delejes erő? ★ Hatan ülik körül az asz­talt. Hatan azok közül, akik több mint négy hónapja in­dultak el valahonnan Dél-Vi­­etnamból, hogy sebesült tag­jaikat vonszolva, a rejtett ös­vényeken átjussanak a sza­bad Észak-Vietnam földjére. Három hónapig tartott a kí­nok útja Hanoiig. Ellenséges repülők tizedelték a lassan haladó sebesülteket, s a nagy csoportból tizennégyen értek célba. A legszükségesebb ke­zelés után Indián, Szovjet­unión keresztül érkeztek ha­zánkba, és a budapesti László Kórházban gyógyították őket magyar orvosok. ★ Még áprilisban az ország 27 szövetkezeti szövetsége — így a Győr-Sopron megyei KISZÖV is — 24—25 ezer fo­rintot fizetett be a szolidari­tási egyszámlára. S most az ország szövetkezeti dolgozói­nak — benne megyénk 6500 szövetkezeti tagjának — pén­zéből gyógyítják a dél-vietna­mi szabadságharcosokat. Ennél magasztosabb célra nemigen lehetne gyűjteni. A visszatért életerő, a néhány hónapos béke, amit forintja­inkkal, szívünkkel, lehetősé­geinkkel adunk a hősöknek, két, egymástól nagyon távol eső nép mindörökre megbont­hatatlan barátságának pe­csétje. Erről beszélt tegnap Bors Lajos, aki a KISZÖV nevében fogadta megyénk vendégeit. ★ A kis csoport vezetője Pham Khao Minh, a felsza­badított területek egyik kör­zetének vezetője volt sebesü­léséig. 1945-ben vett először fegyvert a kezébe. Végighar­colta Indokína utolsó ne­gyedszázadának valamennyi nagy csatáját. A sok-sok kín, és sérülés sem törte meg, s bár társaihoz hasonlóan ő sem hivatásos katona, alig várja már, hogy újra harcol­hasson hazája szabadságá­ért. — Köszönjük gyógyulásun­kat Önöknek. Megerősödve megyünk majd haza, és ott elmeséljük, hogy mennyi mindent köszönhetünk a tá­voli magyar népnek. És har­colunk tovább. Nem adjuk ki a fegyvert a kezünkből, amíg csak egy idegen katona is lesz hazánk földjén! Elcsuklik a hangja. Nem szégyelli az idős harcos, hogy zsebkendőjével kell letöröl­ni könnyeit. Torokszorító csend üli meg a szobát. Lien asszony talán éppen a férjére gondol, akit két éve látott utoljára. Dr. Fphoung talán a sok-sok, harcban sérültre, akiknek ő adott gyógyírt, mígnem maga is megsebesült. És a többiek is. Mindnek csa­ládja, barátja maradt otthon, és hazája, amit védenie kell. És amiért képesek valameny­­nyien újra a vérüket adni. ★ Mindenekfelett tisztelet a hősöknek. És mihamarabbi gyógyulást kívánunk nekik, és nagyon sok sikert további harcukban. (Csiszka) Előkészületek az aratásra ígéretesek a gabonák Is felvásárló és a termelők együttműködése Régi gyakorlat már a me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnál, hogy a vállalat vezetősége minden év tavaszán munkaértekezletet tart. A tanácskozás témája az aratás előkészítése. A megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a két téeszszövetség, a mezőgazdasági üzemek és a vállalat képviselői összegzik a múlt évi gabonabetakarítás tapasztalatait, és meghatároz­zák a tennivalókat, hogy zök­kenőmentesen történjen az aratás, a gabonafelvásárlás.­­ A múlt héten tartottuk meg az idei munkaértekezle­tet. A tanácskozást határjá­rás előzte meg, hogy szemre­vételezzük a gabonákat — mondta Jakus Lajos, a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója. — Hány vagon kenyérga­bona felvásárlását tervezi az idén a vállalat? — Tizenháromezer vagon­nal. Ez a terv januárban még merésznek tűnt. A gabonák azonban szépek, dúsak, ígé­retesek. A termésátlagok becslése természetesen még korai lenne, de a gazdaságok is bíznak a jó termésben, hi­szen eddig máris 11 600 va­gon kenyérgabona eladására kötöttek velünk szerződést. A szerződéskötések még tarta­nak. — Lesz-e elegendő raktár­tér a gabonának? — A tavaszi munkaérte­kezletnek az egyik célja, hogy tájékoztassuk a mezőgazdasá­gi üzemeket: hol, milyen mó­don tudjuk tárolni az átvett gabonát. Nos, tavaly aratás­ra majdnem minden tárolónk kiürült. Az idén a tavalyi jó termés eredményeként aratás kezdetekor még körülbelül 2000 vagon gabona lesz raktá­ron, tehát gondoskodnunk kell már most a kenyérgabo­­na elhelyezéséről, hogy az át­vétel ne késleltesse az ara­tást. Számításaink szerint 3— 4000 vagon gabona tárolására kell bérszerződést kötnünk az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. Ara­tásig felkeressük a gazdasá­gokat, hogy a bértárolásra egyezséget köthessünk. — Úgy tudom, hogy tavaly szabad ég alatt is tároltak gabonát. — Igen. Szükségmegoldás volt, s mintegy 370 vagon ke­nyérgabonát tároltunk ideig­lenesen szabad ég alatt ter­mészetesen lefedve, körülbás­tyázva. Az idén is számolunk a szabad tárolással, jövőre azonban kevesebb lesz a gon­dunk, mivel elkészül Csornán az 1000 vagonos gabonasiló. Győrött, az elevátor mellé szeretnénk építeni egy 2000 vagonos tárolót. A beruházás költségeit az állami költség­­vetésből kapjuk. A tervek el­készültek, a hatóságok en­gedélyére van még szüksé­günk, hogy az építkezés elő­készületeit megkezdhessük. — Milyen kérés hangzott el a tanácskozáson a gazdaságok képviselői részéről? — Közös kérés volt, hogy a vállalat időben végezzen az aratásra való felkészüléssel. A kérésnek eleget teszünk, hiszen csak a közös együtt­működés eredményezhet zök­kenőmentes, folyamatos ara­tást. A tárolók gépeinek kar­bantartásához már hozzá is láttunk és június 15-re ezt a munkát befejezzük. Mire az első szállítmány beérkezik, fertőtlenítjük a raktárakat, s a 19 gabonaszárító berende­zés is javítva fogadja a ga­bonát. Az idén nem vásár­lunk szállítógépeket, a meg­lévőkkel kell megoldani terv­szerű átcsoportosításokkal a szállítást. Mivel kevés a szál­lítógépünk, ezért arra kérjük a gazdaságokat, hogy segít­sék a vállalatot anyagmozga­tó gépekkel. — pék — IVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. MÁJUS 16. KEDD * XXVIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Melegvíz-szolgáltatás 2,5 - 4 hét múlva Győr érdeke a bővítés Tegnap reggel 8 óra tájban beszüntette a Győri Hőszol­gáltató Vállalat a dél-nádor­­városi otthonok melegvíz-el­látását. Ahogy a vállalat a Kisalföldben korábban már meghirdette, négy hétig, jú­nius 9-ig a mintegy 7000 csa­lád nem kap meleg vizet. Az intézkedés 25 000 olyan embert érint, s köztük né­hány ezer kisgyerekes csalá­dot, akinek otthonában nincs gázbojler, a vállalattól kapta a meleg vizet a fürdéshez, mosáshoz, mosogatáshoz. A felnőttek valahogy elviselik ezt a kényszerű helyzetet, el­mennek a tisztasági fürdőbe. A mosogatáshoz is elő lehet teremteni a néhány liter me­leg vizet. A legnagyobb gon­dot a gyermekek fürdetése és a mosás adja majd az édes­anyáknak. Ha csak hevenyészve kö­vetjük is végig ezt az új hely­zetet, amelyet a megszokott és éppen a körülmények mi­att alig pótolható szolgálta­tás időleges megszűnése je­lent a győri családoknak, egyértelmű a következtetés: nagyon kellemetlenül érinti a győri családokat a hőszolgál­tató intézkedése és még ak­kor is nehezen fogadják el, ha tudják miről van szó és miért is történik mindez. A Győri Hőszolgáltató Vál­lalat eddig csupán a nádor­városi lakásokat és közintéz­ményeket látta el energiával. Tavaly üzembe helyezték a vállalat jancsifalui telepén a két nagy teljesítményű, szov­jet gyártmányú olajtüzelésű kazánt és megérett az idő ar­ra, hogy a belvárosi otthono­kat és közintézményeket is rákössék a nádorvárosi fűtési rendszerre. A városi tanács a belvárosi távvezeték a nádorvárosi ge­rincvezetékre való átkötésé­nek munkáját az idén nyárra rendelte meg az Észak-du­nántúli Közmű és Mélyépítő Vállalattól. Az átkötés elvég­zése miatt a hőszolgáltatónak ideiglenesen szüneteltetnie kell a melegvíz-szolgáltatást. Ahhoz, hogy elegendő ener­giát tudjanak majd a hőszol­gáltató kazánjairól a belvá­rosi rendszerbe táplálni, most a Fehérvári út és a Felszaba­dulás út találkozásától a Kristály étteremig 500 milli­méteres csövekre kell kicse­rélni a korábban lefektetett 100—120 milliméteres vezeté­ket. A tanács a munkában ér­dekelt szervekkel alaposan összehangolta a feladatok el­végzését, s ezért remélhető, hogy a nádorvárosi családok csupán négy hétig nem kap­nak meleg vizet. Ha a mun­kálatok jól haladnak, a Fel­­szabadulás úttól délre fekvő otthonok már két és fél, há­rom hét múlva kapnak me­leg vizet. A mostani bővítési munkák lehetővé teszik majd, hogy ősztől újabb 1500—2000 ott­hon kaphat meleget Jancsi­­faluból, és távlatokban sok ezer otthon és sok-sok közin­tézmény fűtése válik lehető­vé. A melegvíz-szolgáltatás szüneteltetése nem a hőszol­gáltató vállalattól függ, a város érdeke kívánja így: a fűtési rendszer bővítése mindenkép­pen áldozattal jár, bármikor hajtják is végre. Ma már legfeljebb azon ke­sereghetünk, miért kell ki­cserélni olyan vezetéket, amelyet öt évvel ezelőtt fek­tettek le. Egy alaposabb táv­lati tervvel el lehetett volna kerülni a mostani helyzetet. A szakembereknek arra kell a legnagyobb figyelmet fordítaniuk, hogy négy héten belül csakugyan hozzájusson a 25 000 nádorvárosi lakó a meleg vízhez. (Ferenczi) Ügyeletes riportereink jelentik Jogászok tanácskozása Győrött, a Megyei Bíróság épületében tegnap ülést tar­tott a Magyar Jogász Szövet­ség Győr-Sopron megyei szer­vezetének vezetősége és ar­ról a jelentésről tárgyalt, amely számot ad a jogász­­szervezet eddigi működéséről. Ezután a vezetőség meghatá­rozta a további feladatokat az MSZMP X. kongresszusa nyomán. Elismeréssel nyilatkoztak a jogászok arról a hazánkban egyedülálló kezdeményezés­ről, amelyet Győr-Sopron megyében alkalmaztak elő­ször. Az új Büntető Törvény­­könyv módosítása után az ál­lami és a gazdasági vezetők részére ankétokat szerveztek, ahol a jogászok a törvény értelmezését magyarázták. Az ankétoknak mindenütt nagy visszhangjuk volt. Most azt tervezik, hogy ősz­szel, amikor életbe lép az új büntetőeljárási törvény — ha­sonló módon ismertetik az ál­lami és a gazdasági vezetők­kel. A tegnap megtárgyalt je­lentést a vezetőség a Magyar Jogász Szövetség országos el­nökségének továbbítja. Alkotások Dózsáról Fiatal képzőművészek, szakköri tagok részére hirde­tett pályázatot a Győr-Sop­ron megyei Tanács művelő­désügyi osztálya, a megyei Népművelési Tanácsadó és a TIT Győr-Sopron megyei szervezete. A kiírás szerint a pályaműveknek a Dózsa-év­­fordulóhoz kellett kapcsolód­ni. A múlt hónap végéig 22 fiatal 54 alkotást küldött a megyei Népművelési Tanács­adóhoz. A Népművelési In­tézet zsűrije a pályaművek­ből 28 grafikát és 7 szobrot tartott kiállításra méltó szín­vonalúnak. A zsűri által ja­vasolt munkákból rendezett kiállítást tegnap délután Ba­rabás László festőművész nyitotta meg a győri Tech­nika Házában. Az öt legsi­keresebb alkotót díjazták, to­vábbi tizenegyen pedig könyvjutalomban részesül­tek. A Technika Házában ren­dezett kiállítás 2 hétig tart nyitva. Az anyagot még eb­ben a művelődési évadban kiállítják Csornán, Kapuvá­ron és Sopronban is. (Folytatás a 2. oldalon.) Fesztivál ötödször Irodalom és játékosság Hagyományos kísérletek — Nemes vetélkedők Kapuváron ötödször gyűl­tek össze szombaton és va­sárnap a megye irodalmi színpadjainak és színjátszó csoportjainak legjobbjai. Ez a kis jubileum nemcsak le­hetővé teszi a visszapillan­tást, hanem kötelezővé is, hogy értékeljük a fesztiválok sorát. Megyei szervezésben kevés helyen van ilyen az országban, s e rövid öt év alatt is szemmel látható hasz­not hozott. 1968. április 7-én írtuk be­számolónkban: „Az idén első ízben rendezték meg az iro­dalmi színpadok megyei fesz­tiválját. Szükségességét nem kell bizonyítani. Az öntevé­keny művészeti mozgalom e fiatal ágának is szüksége van arra, hogy időnként felmérje eredményeit, mérlegre tegye hibáit, és elhagyva rövid idő alatt sémává merevedett for­mai elemeit, hozzáigazítsa témakörét és hangvételét a kor követelményeihez. Külö­nösen fontos ez Győr-Sop­ron megyében, amely 10 év­vel ezelőtt egyik bölcsője volt az irodalmi színpadok­nak, és számban, színvonal­ban azóta is a jobbak között van.” A fesztivált rendező megyei Népművelési Tanács­adó kis stencilezett füzetké­vel, a vendéglátó kapuvári művelődési központ kis kiál­lítással, a csoportok vezetői pedig a szakmai tanácskozás eleven vitájával emlékeztek és emlékeztettek erre a ju­bileumra. Összegezésük bizonyítja, hogy a megyei fesztiválra szükség volt és lesz. A cso­portok, többé-kevésbé rend­szeres szerepléseik mellett, mint nagy eseményre készül­tek erre az évről évre visz­­szatérő megmérettetésre. S ha a rendezők lehetőségei — az elismerést anyagiakban kife­jezni — nem is növekedtek öt év alatt, mindenesetre nem csökkentek a fesztivál körül bábáskodó megyei tanács, a Népművelési Tanácsadó, SZMT, KISZÖV, MÉSZÖV, KISZ és a vendéglátó Kapu­vár jóvoltából. Sikerült olyan légkört teremteni, hogy­ a fesz­tiválon részt venni már ran­got jelent, s a szükségszerű­en előforduló csalódások, ne­heztelések ellenére is érde­mes lett küzdeni a döntőbe való eljutásért. A megszerzett díjak, jutalmak pedig — nyu­godtan mondhatjuk — nö­velték az együttesek, vezető­ik és a közreműködő fia­talok tekintélyét. A fesztivál természetesen nemcsak a díjazottaké, a döntőbe jutott nyolc-tíz együttesé, hanem a beneve­zett, a városi, járási bemu­tatókon fellépett 25—35 cso­porté is. Jó lenne, ha még azoké is lenne, akik önkri­tikusan szemlélve teljesítmé­nyük színvonalát, nem ne­veztek; éppen ezeknek a cso­portoknak vezetői tanulhat­nának legtöbbet egy-egy ilyen megyei bemutatón. ★ A mostani fesztiválra — miként az öt évvel ezelőtti­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next