Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Féktelen komédiázó kedv Duna-parti randevú A színházi dohányzó hangulata mindig árulkodik a darab sikeréről. Ha a szünetben ,nagy a nyüzsgés, hangosan beszélgetnek, nevetgélnek az emberek, biztosan meg vannak elégedve az előadással. A Duna-parti randevú bemutatóján a közönség jó kedve bizonyította: tetszik, amit látnak. Fényes Szabolcs zenés-táncos vígjátékát 1939-ben mutatták be Budapesten. A darabot más címmel állították színpadra, s az előadásnak már akkor nagy sikert jósoltak. Remek szereposztásban ment a darab, hogy csak néhány nevet említsünk: Gombaszögi Ella, Kiss Manyi, Simon Erzsi játszották a főszerepeket. Hunyady Sándor a következőket írta az előadásról: „Az ember nem tudja követni a bonyodalom fordulatait, részint mert megfájdul az oldala a kacagástól, részint nem lehet jól hallani a dialógusokat a nézőtér szakadatlan hahotájától.’’ Azóta a darab jó néhány előadást ért meg. A mostani bemutató előtt a rendező, Solymosi Ottó átdolgozta a darabot. Megfiatalodott a szöveg, maiak a csattanók, modernebb a zene, de megmaradtak a kacagtató fordulatok, a fonák helyzetek és a bohózati derű. Bár a történés alapötlete nem eredeti (a vígjátékírás klasszikusainál, Shakespearenél és Moliére-nél gyakorta találkozunk azzal a fonák helyzettel, hogy a szolgák urakká váljanak, s ezzel bonyodalmak egész sorát okozzák), a cselekmény lendülete mégis lekötötte és nevetésre hangolta a közönséget. A tönkrement konzervgyáros család amerikai vendégeket vár. Mr. Kenedy vagyonától remélik, hogy a gyárat sikerül talpra állítaniuk. A bugyuta vezérigazgató otthon felesége és anyósa önkényeskedésétől szenved. Vacsora előtt derül ki, hogy a terített asztalnál tizenhárman fognak ülni. Megkezdik a hajtóvadászatot a tizennegyedik vendégért. Végső elkeseredésükben Gusztit, az inast ültetik asztalhoz. Az amerikai tőkés lánya első pillantásra beleszeret Gusztiba, az „igazgató úrba”. Ezzel indul a bonyodalom,és a vígjáték műfaji szabályai szerint happy enddel zárul a cselekmény. Mindenki párjára talál, s boldogan éneklik a finálét. A rendezés koncepciózus voltát bizonyítja az előadás hangulati egysége. A játék magával sodró tempóban kezdődött, a lendület, a féktelen komédiázó kedv, nem lanyhult, inkább fokozódott a megoldásig. Peregtek a dialógusok, „ültek” a poénok, hiszen a rendező kihasznált minden vígjátéki helyzetet. A sikerhez természetesen hozzájárult az érett színészi játék. Az előadás bizonyította, hogy a siker záloga a színészek jól összehangolt alakítása. Az általuk megformált figurákon éreztük, hogy élvezik a játékot, mesterkéletlenül, felszabadultan komédiáznak. Szende Bessy az anyós szerepében újfent remek alakítással lepte meg a nézőket. Szinte már közhely, milyen nehéz megnevettetni a közönséget. Neki sikerült. Érdekessége ennek a bemutatónak, hogy a művésznő annak idején az amerikai lány szerepében lépett fel, most pedig Valéria szerepében parádézott. Patassy Tibor Forgács vezérigazgató úr szerepében ismét emlékezetes alakítást nyújtott. Kimunkált színészi eszközökkel, rejtett humorral oldotta meg feladatát. Kettejük játékát és Kollár Líviáét (Helén, Forgács felesége) művészi rangra emelte az a kettősség, amellyel nemcsak hitelesen formálták meg az arisztokrata figurákat, hanem egyszersmind parodizálták is a régi dicsőség megkopott fényéből élő úrhatnám típusokat. Bak Mária és Révész István temperamentuma, magával sodró természetessége átütő sikert aratott. Korándy Dénes (Kovács professzor), Ballai István és Zsigrai Annamária (Mr. Kenedy és lánya) néhány tipikus jeggyel tudták megeleveníteni a bohózat karaktereit, s megnevettetni a közönséget. A dalbetétek és a táncos jelenetek jól komponált váltakozása tette teljessé az előadást. A díszletek (Baráth András tervezte) és a jelmezek (Szekeres Rózsa és Mészáros Imre munkája) jól kiegészítették a darabot. Summázásként annyit mondhatunk, hogy az idei színházi évadot sikeres előadással zárja a győri Kisfaludy Színház. Maróti Zsuzsa Jelenet a vígjátékból. Középen: Szende Bessy, jobbról Kollár Lívia, balról: Patassy Tibor, Jászai-díjas. Egyperces kommentár Írói Ért Szomorú tapasztalatunkat adjuk közre. A szerkesztőségtől segítséget kérők között egyre több az 1—2 gyermekét nevelő édesanya. Szégyenkezve említik sérelmüket: a hónap közepe van, és gyermekük apjának munkahelye még nem küldte a tartásdíjat. Amikor az édesanyák segítségére sietünk, és a munkahelyi bérszámfejtőktől érdeklődünk, gyakran meglepődünk a szenvtelen hangon. Főleg azért, mert a válaszolók szintén nők és édesanyák. ..Elfelejtettük levonni, majd legközelebb!” „A téves utalványozás miatt a bank viszszaküldte!” stb. Jó, ha a pótlólagos utalványozásra tesznek ígéretet . Talán felesleges említeni, hogy az átlagosnál többet kereső édesanyák nem kilincselnek az elkésett tartásdíjért. Náluk a késés nem jelent létbizonytalanságot. De a havi rokkantsági nyugdíjból élő,vagy a kis fizetésű hivatalsegéd 2—3 iskolás gyermekével nem tud várni a következő kiutalásig! Nekik a tartásdíj a napi kiadásokra kell, amit azért ítélt meg a törvény, hogy a szüleik lépéséért vétlen gyermekek ne nélkülözzenek. Bőven sorolhatnánk azokat az intézményeket, üzemeket, ahol nem is egyszer felejtik el levonni vagy későn utalványozzák a gyermektartási összegeket. Név szerint is említhetnénk olyan nőket, akik a hanyagságuk miatt bajba került és kétségbeesett édesanyákat cinikus hangon kioktatják: „Beoszthatná a saját fizetését!” Ne feledjék: a nemtörődöm ügyintézés szenvedő alanyai a kiskorúak, védelmükben társadalmunk nem ismer pardont! A hibát vétő csak egyet tehet.. , soron kívül orvosolja mulasztását! N. M. Tanuld meg a szelet, a napot s önmagad Cs. Szabó Lajos kiállítása Esztendőkön át úgy jártam hozzá Abdára, mint a pásztorgyerek korsajával a forráshoz, szomjasan a szépre. Hálás voltam Cs. Szabó Lajosnak, hogy gyerekkorom feledésbe merült világát hozta elém a képein: füzeseket, tavasznyílást, öreg házsort, környezetünk mikrovilágának áhítatát. S amikor a múltra szomjasan feledkeztem akvarelljei smaragdzöld, tőzegbarna vagy ametisztlila részleteire, mintha egy hang szólalt volna meg a színek mögül: „Tanuld meg a szelet, a napot s önmagad ...” Cs. Szabó Lajos művészetének legnagyobb értéke, hogy a hétköznapok apróságai is látvánnyá alakulnak szemében; a poros utcában, a kopár hegyháton, a műemléktemplom magányos gubbasztásában fedezi fel a szépet s adja tovább nekünk, olyan pompásan ötvözött színhatásokkal, ahogy csak egy, a természetet örökké kutató ember láthatja. De ugyanígy meglátja a ritmust és a színekkel elmondásra érdemeset a sikátor lépcsősorában vagy a kukoricatörésben, a hófoltokban vagy a varjak téli látogatásában — roppantul változatos az ábrázolási skálája: értőnek és a művészetekkel csak most ismerkedőnek is gyönyörűséget nyújt komponálási készsége. Ez az a varázslat, amivel a képeire ráfeledkezni késztet. Stílusa annyira sajátos, hogy száz kép között is azonnal rámutatsz arra az egyre, amelyet ő festett. Pedig nem ismétli önmagát. Annyira nem, hogyha ugyanazt a témát mondjuk négyszer megfestené, mind a négy más hangulatot adna. Ahogy azt akkor látta. S mivel nagyon gazdag a színvilága, száz és százféleképpen tud megoldani hangulatokat, amelyek a sokszor nem is különös témát sajátosan intimmé, bennünk viszszacsendülővé avatják. S mindezt úgy tudta elérni, hogy valóban megtanulta a szelet, a napot, a természet nyelvét, megtanulta, hogy saját maga csak nagyon szerényen legyen jelen ezekben az élményemlékezésekben. Néhány évvel ezelőtt megpróbálkozott a konstruktív, összefogott ábrázolással. Akkor nagyon féltettem, hogy útvesztőbe téved. De sikerült újra megtalálni a kutató, kereső önmagát, mint ahogy ezen a kiállításon látott képei bizonyítják. Az ötven kép közül tizennégyet jegyeztem fel olyant, amelyről érdemes volna külön-külön is szólni, és mindössze kettőt láttam, amelyben nem ismerem fel festőegyéniségét. Nagyon jó ez az arány, és biztos vagyok abban, hogy a kiállítás látogatói is úgy fogadják az abdai művész legújabb alkotásait, ahogyan én láttam. Köszönöm Cs. Szabó Lajosnak az élményt, a Rábca-parti üdvözletét. R. E. A JÓ KIFOGÁS — NEM ROSSZ! — Igazán feljöhetnél Pista, bemutatnálak apuéknak. — Megörültél?! Ilyen esős időben?? Pályázat A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgazdasági választmánya pályázatot hirdetett a közgazdasági ismeretterjesztés speciális, korszerű módszereit, illetve az ismeretterjesztés hatókörének bővítését feldolgozó pályamunkákra. A pályázat célja, hogy az eddigieknél jobb feltételeket teremtsenek az üzemi és mezőgazdasági dolgozók, a nem közgazdász értelmiségiek, valamint a fiatalok közgazdasági gondolkodásmódjának fejlesztéséhez. — RENDEZI a Kis-Dunán a kijelölt községi fürdőhelyet a kunszigeti tanács. Felújíttatja a bójákat, és új „Kijelölt fürdőhely” feliratú táblákat helyez el a strandon. MA: 1972. május 14., vasárnap. — Bonifác napja. — A Nap kél 4.08 — nyugszik 19.13 órakor. — A Hold kél 4.33 — nyugszik 21.28 órakor. ★ ÖT ÉVVEL ezelőtt, 1967. május 14-én halt meg — 78 éves korában — Gyetvai János újságíró, író, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa. Szentlőrinckátán született 1889 áprilisában. Középiskolai, majd egyetemi tanulmányai befejezése után a Népszava munkatársa lett; a Magyar Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg lapjának, a Vörös Katonának volt a főszerkesztője. A Tanácsköztársaság leverése után rövid ideig a Pécsi Munkás, később pedig a Kassai Munkás című lapot szerkesztette. Amikor a magyar hatóságok zaklatásai kezdtek elviselhetetlenné válni, emigrált. Előbb a csehszlovák, az osztrák, majd a német munkásmozgalomban tevékenykedett, később pedig az Egyesült Államokba utazott. Ott az Új Előre, a Magyar Világ és a Magyar Jövő című haladó lapokat szerkesztette. Részt vett az Amerikai Kommunista Párt munkájában, tüntetéseket, sztrájkokat szervezett. 1946-ban hazatért. Előbb Baranya megye főispánja, majd hazánk ankarai követe lett, később pedig lapszerkesztőként tevékenykedett. Több könyvben örökítette meg színes újságírói és munkásmozgalmi életének epizódjait. HOLNAP: 1972. május 15., hétfő. — Zsófia napja. — A Nap kél 4.07 — nyugszik 19.14 órakor. — A Hold kél 5.33 — nyugszik 22.28 órakor. HATVAN ÉVVEL ezelőtt, 1912. május 15-én született Gyergyószentmiklóson, és fiatalon, 31 éves korában, munkaszolgálatosként pusztult el a háborúban Salamon Ernő költő, újságíró. Munkáscsaládból származott. A kolozsvári egyetem jogi karán került kapcsolatba a kommunista párttal, ott ismerkedett meg a marxizmussal. Tizennyolc éves volt, amikor 1930-ban belépett a Román Kommunista Pártba. 1933-tól a Brassói Lapoknál dolgozott. 1937-ben Marosvásárhelyen a Korunk, azután a Reggeli Újság szerkesztője volt, Horthy csapatainak bevonulása után azonban elbocsátották. Attól kezdve verseit csak Móricz Zsigmond és Illyés Gyula folyóiratai közölték. Amikor Horthyék beléptek a háborúba, a háborús viszonyokat cinikusan arra is fel akarták használni, hogy megszabaduljanak a fasiszta rendszer bírálóitól, ellenségeitől. Salamon Ernőt is elhurcolták. 1941-ben az ákosfalvi internáló táborba, majd 1942-ben Ukrajnába vitték munkaszolgálatra. A kegyetlenül mostoha körülmények között 1943 telén kiütéses tífuszt kapott, és agyonlőtték. A fiatalon meghalt költő tömör, csiszolt, a népdalok és népballadák hangulatát idéző, tiszta zengésű verseiben a munkások, a munkásosztály szenvedéseinek, örömeinek, jövőbe vetett hitének volt művészi megszólaltatója. ★ ZENÉS HÍRVERÉS. A mosonmagyaróvári járás 11 községében ad térzenét ma a jánossomorjai fúvószenekar. A rövid fellépéseket a szigetközi napok hírverésének szánják, a rövid műsorok alatt a járási programot ismertető füzeteket osztogatnak az alkalmi közönségnek. — Ifjú Gárda-szemle kezdődött tegnap délután Mosonmagyaróváron. A kiserdei lőtéren lövészetből és elméleti tudásból versenyeztek a fiatalok, majd alaki szemlével fejeződött be a szombati nap. Ma a szálnoki-dűlőben tájékozódási akadályversenyt rendeznek az ifjúgárdisták. — ASZFALTRAJZ-VERSENY kezdődik hétfőn délután 2 órakor a győri Mayer Lajos Általános Iskola úttörőcsapatának rendezésében az iskola előtti úton. A vetélkedőn részt vesznek Győr iskoláinak legjobban rajzoló kisdobosai és úttörői, és beneveztek a csehszlovák Csalová pionírjai is. Hűvös Várható időjárás ma estig, időnként kissé felszakadozó felhőzet, szórványosan kialakuló esővel. Mérsékelt déli, délkeleti szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. Legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 13—18 fok között. (MTI) ★ 57 négyes A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 19. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 57 fogadó ért el, nyereményük egyenként 76 192 forint. Három találata 5677 fogadónak volt, nyereményük egyenként 382 forint. Két találata 164 900 fogadónak volt, egyenként 16 forintot nyertek A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) Párt és iskola. A győrszigeti pártszervezet és a győri Engels testnevelés tagozatos Általános Iskola pedagógusai tegnap délután közös munkaértekezletet tartottak. A megbeszélésen az iskolai nevelőmunkáról és a párttevékenység öszszehangolásáról esett szó. KÖZSÉGSZÉPÍTÉS. A tábcakapi KISZ-alapszervezet és a sportkör tagjai elhatározták, hogy részt vesznek a községszépítési munkákban. A tagok személyenkénti társadalmi munkafelajánlásokat tettek, ötmillióval olcsóbban. A Vagongyár új öntödéjének építésénél ötmillió forintot takarítanak meg a vállalat külső szerelői azzal, hogy az építkezéshez szükséges gépi berendezéseket maguk állítják össze, s nem kell ezeket más vállalatoktól pénzért kölcsönözni. KISALFÖLD: AZ MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Tanács Lapja. Főszerkesztő: LÓNYAI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: UGROCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. SZERKESZTŐSÉG: GYŐR, Tanácsköztársaság útja 3., II. emelet. Telefon: 11-234, 11-503. Délutáni szerkesztés: (5 órától) 12-271. Éjszakai szerkesztés: 11-167. Telex: 024-364. SOPRON, Előkapu 11., telefon: 12-266. KIADÓ: Győr, Tanácsköztársaság útja 3., II. emelet. Telefon: 12-104. Hirdetésfelvétel: 13-189. Terjeszti a Magyar Posta. ELŐFIZETHETŐ: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőnél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodájánál (Budapest V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat, Győr, Árpád út 39. Telefon: 12 026, 12 027. Fnyv.: MENTSEK ENDRE, igazgató. INDEX: 25060.