Kisalföld, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
2 A biztonságos Európáért HARMINCHÁROM ÉVE, hogy elkezdődött az emberiségnek addig legpusztítóbb, legkegyetlenebb háborúja, a második világháború. S ma, több mint három évtized után is az emlékezés nagyon időszerű és főleg rendkívül megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A legfontosabb ezek közül feltétlenül az a mementó, hogy elméletileg — vagy talán jobb szó reá, objektíve — ez a világégés elkerülhető lett volna. Ha az akkori európai kormányokat a szovjetellenesség gyűlölete nem vakította volna el annyira, hogy Hitlerben és gyűlöletes fasiszta rendszerében is az esetleges potenciális szövetségesüket látják, hanem olyant, aki majd nekik sem kegyelmez; ha a Szovjetuniónak az emberiség és Európa iránt érzett mély felelőssége által diktált kollektív biztonsági politikáját elfogadták, megszívlelték volna; ha antifasiszta összefogásra sikerült volna tömöríteni a munkásosztály köré a dolgozó és kisemberek millióit. .. akkor nem zúdult volna a világra, majd hat esztendőre, a világháború borzalma. Mindezért 1939. szeptember 1-ének máig ható, mára is legérvényesebb tanulsága: nem szabad megengedni, hogy bárhol és bármilyen álcázott vagy akár módosított formában is még egyszer felüthesse fejét a fasizmus. Nemcsak Európában, de sehol a világon, hiszen fertőző bacillusai mindenhová eljuttathatják a ragályt. Ezért szeptember 1-e nemcsak a világháború kitörésére emlékezés, a világégés áldozatai feletti kegyelet, hanem a fasizmus elleni nemzetközi küzdelemnek is harci napja! Európában mostanában — mindenesetre az utolsó években — olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy kontinensünk országai és népei ne egyszerűen a háború nélküliség állapotával legyenek kénytelenek kiegyezni, hanem a siker reményével törekedhessenek a béke és biztonság hosszú időre szóló intézményesített rendszerének megteremtésére is. Ennek a helyzetnek kialakulásához oroszlánrészben járult hozzá a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok elvszerű, szívós, józan és rugalmas politikája, diplomáciája. Harminchárom évvel ezelőtt az az ősz a reménytelenség, a kilátástalanság sötétségét borította Európára. 1972 ősze kontinensünkön azzal biztat, hogy meghozza az európai kollektív biztonság és együttműködés rendszere előkészítő tanácskozását. EZ AZONBAN még csak biztató lehetőség. A küzdelemnek tovább kell folynia. Telex Szocialista külügyi tanácskozás. Augusztus 29—31. között Varsóban tanácskoztak Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna külügyminisztériumainak képviselői. A tanácskozáson megfigyelőként részt vett a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. A tanácskozás során véleménycserére került sor az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakával kapcsolatos kérdésekről. A megbeszélések az elvtársi együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében folytak. — A Finnországban tartózkodó magyar parlamenti delegációt fogadta dr. Urho Kekkonen köztársasági elnök. A találkozón , amelyen részt vett Rónai Rudolf nagykövet is, meleg baráti beszélgetés alakult ki az Ortutay Gyula vezette magyar küldöttség és a finn köztársasági elnök között. — Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön. A küldöttséget K. Sz. Szmonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Revíziós Bizottságának tagja vezeti. — Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkára augusztus 30-án és 31-én — a két küldöttség részvételével — tanácskozott az NDK és az NSZK között megkötendő alapszerződésről és más közös érdekű kérdésekről. A tárgyalások színhelye az NSZK kancellári hivatala volt. A tárgyalásokat szeptember 13-án Berlinben folytatják. ------------ Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke a főváros XII. kerületébe látogatott. Képünkön: a miniszterelnök a Magyar Optikai Művek forgácsolóüzemében. Mialii, 1972. szeptember 1., péntek Magyar-csehszlovák vegyipari tárgyalások Vlastimil Plechac, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa Hivatalának miniszterhelyettese és Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes augusztus 28—31. között Budapesten tárgyalást folytatott a két ország közötti vegyipari együttműködés és integráció lehetőségeiről és időszerű feladatairól. A találkozó keretében megalakították a magyar—csehszlovák vegyipari, együttműködési állandó munkacsoportot, amelynek alapvető feladata a két ország közötti vegyipari, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok további elmélyítése és kiszélesítése. A megbeszéléseken a felek tájékoztatták egymást avegyipar fejlesztésének alakulásáról az 1972—75. közötti időszakban. (MTI) Az NDK és Finnország képviselői Berlinben föltatják megbeszéléseiket a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Képünkön, az NDK külügyminisztériumában folyik a tárgyalás. Balról a 2. Kurt Nier nagykövet, az NDK, jobbról a 2. Paul Gustafsson nagykövet, a finn delegáció vezetője. Növekvő légi terror Hanoi (MTI) A dél-vietnami felszabadító háború augusztusi eredményeit összegezve jelentette a Dél-vietnami Felszabadulás Hírügynökség, hogy a felszabadító erők 30 ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné, és jelentősen kiterjesztették a felszabadított területek határait. Az amerikai légierő csütörtökön terrorbombázást hajtott végre Thanh Hoa város, az azonos nevű tartomány székhelye ellen. Két héten belül ez volt a Hanoitól 130 kilométerrel délre fekvő tartományi székváros elleni második pusztító jellegű támadás. Saigon (MTI) Amerikai vadászbombázók az elmúlt 24 órában a VDK területét 250 bevetésben, Dél- Vietnam különböző körzeteit pedig 333 bevetésben támadták — közölte csütörtökön délben a saigoni amerikai parancsnokság szóvivője. A B—52-es amerikai hadászati bombavetők összesen 33 bevetésben támadták a VDK sűrűn lakott területeit és Dél-Vietnam felszabadított körzeteit. Párizs (MTI) Az indokínai béke helyreállításának egyetlen akadálya az, hogy az Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a Thieu-kormányzat hatalmon tartásához, ahhoz, hogy Dél- Vietnamra rákényszerítse az amerikai neokolonializmust, — mondotta Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes vezetője csütörtökön, a párizsi Vietnam-konferencia 157. ülésén. (Xuan Thuy államminiszter, a VDK delegációjának vezetője jelenleg szabadságon van.) Keményen bírálta Nixon elnököt a Vietnam elleni terrortámadások folytatása miatt. Kína nem akar leszerelni MOSZKVA (MTI) Guszacsenko írja a Novoje Vremja című szovjet hetilap legújabb számában. A leszerelés kérdésében követett kínai taktika lényege: minden eszközzel megakadályozni a probléma megoldását. A kínai vezetőség magatartását e kérdésben meghatározzák nagyhatalmi törekvései, amelyek arra irányulnak, hogy Kína vezető szerephez jusson a nemzetközi életben. E cél elérésében alapvető eszköznek tekintik a nukleáris fegyverrel felszerelt, nagy létszámú hadsereget. A hadsereg korszerűsítésére pedig — pekingi számítások szerint — a nemzetközi feszültség fennmaradása teremti meg a legkedvezőbb feltételeket. A pekingi vezetők ezért magában a leszerelés gondolatában terveik megvalósításának egyik komoly és rendkívül bosszantó akadályát látják. A maoisták az utóbbi két évben — mint a hírmagyarázó írja — arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy ők is hívei a leszerelésnek. Az iyen kérdésekkel foglalkozó legújabb kínai dokumentumok azonban azt tanúsítják, hogy Peking egy jottányival sem tért el negatív álláspontjától. A kínai vezetők nem akarják, hogy bármilyen leszerelési intézkedés korlátozza őket, hogy újabb akadályok merüljenek fel a Kínai Népköztársaság militarizálásának útján. A leszerelés kérdésével kapcsolatos pekingi magatartás lényege rendkívül világosan megmutatkozott az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakának idején, amikor a kínai ENSZ- küldöttség nem támogatott egyetlen olyan határozati javaslatot sem, amelyet e kérdésben szavazásra bocsátottak. A kínai ENSZ-képviselők — mint ismeretes — felléptek a leszerelési világkonferencia összehívásáról szóló szovjet javaslat ellen. Ugyanilyen negatív magatartást tanúsított a kínai vezetőség a genfi leszerelési bizottság tevékenységével szemben — mutat rá a Novoje Vremja hírmagyarázója. (TASZSZ) A helsinki tanácskozás hangsúlyozta az ifjúság felelősségét Csütörtökön hazaérkezett Helsinkiből a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának delegációja, amely „Az ifjúság az európai békéért és biztonságért” konferencia ötnapos tanácskozásán vett részt. A találkozó szerepéről, jelentőségéről, tapasztalatairól dr. Gombár József, a KISZ KB titkára nyilatkozott. Az utáni évek legfontosabb európai ifjúsági és diáktanácskozása fejeződött be Helsinkiben, ahol 26 ország minden fontos politikai ifjúsági szervezetének képviselőin, valamint 12 nemzetközi ifjúsági és diákszervezeten kívül az USA és Kanada ifjúságának képviselői is részt vettek. Kedvezően hatottak a konferencia légkörére az Európában végbemenő változások, a Szovjetunió és a szocialista országok kormányainak kezdeményezései a kontinens békéjének megteremtésében. Az ideológiai és politikai nézetkülönbségek ellenére az európai béke és biztonság ügyét a résztvevők valamennyien az egyik legfontosabb politikai kérdésnek minősítették. A konferencia abszolút többsége követelte az NDK teljes jogú elismerését, a két német államnak az ENSZ-be való felvételét A béke és biztonság feltételeként az államok közötti sokoldalú együttműködést jelölték meg. A résztvevők sürgették a kormányfői konferencia mielőbbi megtartását. Aggodalmukat fejezték ki a vietnami háború és a közel-keleti konfliktus miatt. A konferencia plenáris üléseken és három bizottságban folytatta munkáját. A magyar delegáció javaslatainak jelentős része helyet kapott a záróközleményben és a bizottságok állásfoglalásaiban is. Honolulu pálmái alatt A Centropress csütörtök esti kommentárja. A FESTŐI Hawaii-szigeten barna bőrű, virágfüzéres lányok fogadták a magas rangú vendégeket. Bólogató pálmák alatt kezdődött meg Richard Nixon amerikai elnök és Tanaka Kakuei, új japán miniszterelnök csúcstalálkozója, amely korántsem ígérkezik olyan békességesnek, mint a táj. Nincs még egy esztendeje sem, hogy ugyancsak amerikai földön, akkor a kaliforniai pálmák alatt, a San Clemente-i úgynevezett „nyugati Fehér Házban” került sor a két ország vezetői között csúcstalálkozóra, de a Felkelő Nap Országát akkor még Szató Eiszaku, az azóta megbukott miniszterelnök képviselte. A dilemma egyik fő tényezője éppen az, hogy Tanakának óhatatlanul le kell vonnia bizonyos következtetéseket mindabból, amibe elődje belebukott: a teljesen egyoldalú orientációból, a Washington iránti kritikátlan engedelmességből. Azóta ráadásul sok minden történt a világban is, a két ország viszonylatában is. Mik lesznek a fő témák Honoluluban? 1. Japán jogilag visszakapta ugyan Okinawát, de az amerikai támaszpontok jó része maradt, sőt ezek a bázisok változatlanul serviz- és utánpótlási lehetőséget biztosítanak a vietnami háborúban részt vevő USA-haderőnek. Emiatt napirenden vannak a tiltakozások, tüntetések. A csúcstalálkozó előtt három nappal például felvonulók állták el egy hadgyakorlati területben átdübörgő amerikai tankok útját. 2. Washington nem ellenez bizonyos közeledést Tokió és Peking között, de a folyamat ütemét maga akarja megszabni. Csou En-laj közvetlenül a honolului találkozó előtt küldött személyes üzenetet Tanakának egy Pekingben járt japán ifjúsági küldöttséggel, amelyben felszólítja a kormányfőt, hogy „mielőbb” látogasson Kínába. Az időzítés nem véletlen, és alighanem hosszú korszak küszöbén állunk, amelyben Washington és Tokió — egyebek között — a kínai kapcsolatok alakításával is zsarolhatja egymást. A KÉT FÉL közül most Tanaka helyzete látszik könynyebbnek. Nixonnak a választási kampány miatt kerülnie kell minden látványos konfliktust, ugyanakkor ajánlatos tekintetbe vennie az amerikai üzleti élet pánikszerű aggodalmát a japán exfont diadalmas előretörése miatt. Ez az invázió jelentős gondokat okoz az amerikai üzleti életnek a nyugat-európai, sőt újabban a latin-amerikai piacokon. És ami ennél is több: a Nixon-féle emlékezetes importadó valamelyest lefékezte, de meg nem állította a japán gazdasági betörést magába az Egyesült Államokba.