Kisalföld, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
Vízválasztó a magyar történelemben Dózsa-emlékkiállítás és -emlékülés A múzeumi hónap megyei eseményeinek megnyitó programjaként Dózsa-emlékülést rendeztek tegnap a győri Xantus János Múzeumban. A kiállítást Dávid Lajos, a múzeum igazgatója nyitotta meg, a tárlat anyagát dr. Lengyel Alfréd, a Megyei Levéltár igazgatója mutatta be a közönségnek. Dózsa születésének 500. évfordulója alkalmából Rottler Ferenc adjunktus tartott vitaindító előadást. Ismertette az 1514 előtti magyar gazdasági, politikai és társadalmi viszonyokat, szólt Dózsáról, s a felkelők céljairól. Dr. Lengyel Alfréd Győr a parasztháborúk korában címmel tartott korreferátumot. Mátyás király a nyugati országrészeken — hogy elejét vegye az ármánykodásnak — polgári és katonai síkon is a saját embereit ültette a vezető helyekre. Győr biztonsága érdekében a Koronczói család tagjaira hagyta a vár őrizetét, 1464-ben pedig megerősítette a polgárság szabadalmait. A gazdasági jellegű szabadalmak megerősítése a győri polgárság semleges rétegeit is a király pártjára hangolta. Ezek után az előadó részletesen elemezte az 1480- as 90-es évek zavaros eseményeit, amelyek hátrányosan befolyásolták a város életét. A Dózsa vezette parasztháború hadtörténeti vonatkozásairól Rázsó Gyula, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársa beszélt. Elemezte a keresztes háborúk mibenlétét, mint a paraszti osztályöntudat megtestesítőjét, a hit, a haza jegyében. Taglalta, hogy az 1514-es események rossz történelmi pillanatban robbantak ki, hiszen a nyugati nagyhatalmak nem voltak érdekelve, és a török sem állt háborúban akkor Magyarországgal. Beszélt az antifeudális felkelések katonai értékeléséről, a hagyományos lovagi hadseregről és az új típusú gyalogságról, amely struktúraváltozásokat eredményezett a seregben. Végül hadászati szempontból indokolta a parasztfelkelés bukásának szükségszerűségét. Kulin Ferenc irodalomtörténész Dózsa alakjának irodalmi tükröződését elemezte. Dózsa személye a reformkorban éledt fel. Alakja a folklórban szegényesebb, mint más szabadságharcosoké. Ennek okait megtalálni, az irodalomtörténeti kutatások feladata. Az előadó felolvasott egy drámatöredéket, amelyet egy 1825-ös évfolyamú Hébe zsebkönyvben találtak meg. A töredék alkati és elvi ellentétbe állítja Dózsát Lőrinccel, és nyílt rokonszenvről tanúskodik Lőrinc józan gondolkodásmódja mellett. Az 1840-es években Orlai Petrich Soma novellája foglalkozik a témával, 1845-ben pedig Beöthy Zsigmond novellában fogalmazza meg azt a polgári dilemmát, ami Eötvös regényének koncepciója. Eötvös realizmusa, a Magyarország 1514-ben című regényben, azon a ponton bontakozik ki, ahol az író esztétikai törekvése, művészi ereje felülmúlja a történész szemléletét. Az emlékülés színvonala méltó volt Dózsa személyéhez, történelmi, emberi nagyságához. m. zs. A kérdés egyáltalán nem költői, mindjárt válaszolok rá: mi sarkallja az embert a nagyobb teljesítményre? Olykor a becsvágy, máskor a felelősségtudat, végül azonban az sem von le a teljesítmény értékéből, ha az ember a körülmények ösztönzésére akar és nyújt mindig többet. Drommer István néhány hónapja még a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár fejlesztési munkáin dolgozott. Egyike volt azoknak, akik az üzem síkkötő-programját kidolgozták. Annak idején tőle hallottam a lelkesítő tervet: 100 millió forint befektetéssel évente 200 tonna, síkkötőgépen gyártott, már igazán korszerű, divatos, a fogyasztó kedvére való árut készíthet az üzem. Darabra 800 000 terméket, köztük női és férfipulóvert, testhez idomuló, pehelykönnyű ruhákat stb. Drommer István sodróan lelkes volt, aligha sejtette akkor, hogy ő lesz a nagy terv egyik végrehajtója. Nemrég a gyár igazgatósága a fiatalembert bízta meg a síkkötőüzem irányításával. Most Drommer István a vezetője , a Kötöttárugyár legfiatalabb büszkeségének. Egy gyárnyi gépért, milliókért felel. Ritkán ad rá lehetőséget az élet, hogy valaki nyilatkozatát ilyen gyorsan azonosítani lehet a valósággal. Miként válnak valóra az ígéretes tervek a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban ? Az idén várt 62 síkkötőgép közül 46 már a helyén. Némi késéssel érkeztek, a többi azonban már terv szerint haladt. Az üzemben úgy fogadták az NSZK-gyártmányú masinákat, miként a friss házasok az új bútort. Jóelőre kimérték a helyüket, aztán ahogy megérkeztek, mindjárt munkára fogták őket. Mindegy, hogy először mennyit, de termeltek rajtuk, jóformán az első héttől kezdve. Az volt a cél, hogy lerövidítsék a tanulóidőt. Mert ezt mindenképpen számításba vették. Az embereknek meg kell ismerniük az új gépeket. Az üzembe a varrodákból és a régi körkötőüzemből verbúválták a fiatal asszonyokat, lányokat. A legügyesebbeket, legvállalkozóbb kedvűeket. Alapos volt a betanításuk, s közben volt mit tanulniuk az üzem vezetőinek is. Európa és talán a világ legtermelékenyebb gépeit vásárolták meg a móváriak, szavatoltan korszerű termékeket lehet rajtuk készíteni. Az már az új gazdától függ, mennyiben használja ki az ügyes gépeket. Nem volt a dologban semmi csalafintaság: Drommer István a kötőnőkkel együtt tanulta a mesterséget, s közben aprólékosan figyelte, milyen gyakorisággal hibáz a gép, s menynyiben befolyásolja a munkáját a kötőnő. Az apró mozzanatok feltérképezésével dolgozták ki a teljesítménybérezést. Eddig a kötőnők a korábbi keresetüket kapták, két hét óta azonban már teljesítménybérben dolgoznak. Ennek lényege: csak azt a munkát számolhatják el — azt a pulóver ujját, nyaka részét stb. —, amelyik használható, méghozzá kifogástalanul. A selejtért nem jár pénz. Nem keresik az okát, a gép rontott-e vagy a dolgozó volt figyelmetlen. A kísérletek ugyan bebizonyították, hogy a gép és az ember együtt hibázhat. Mia figyelmes a kötőnő, sokkal kevesebb az olyan pulóver, amelyiken felfutott a szem, amelyet el kell dobni. Embertelen követelmény? A kötőnők egyelőre nagyon szigorúnak tartják a normát. A tapasztalatok azonban máris azt mutatják, hogy nem kér lehetetlent tőlük az üzem. Két hét alatt 30 százalékkal több árut termelt a síkkötő részleg, mint korábban, s a minőség sem romlott. Drommer István most is azt mondja, amit korábban. Az ország temérdek pénzt költ a síkkötő-programra. A gépek árát a gépekkel kell megkeresni. Az MK 1972-re már 70 tonna árut, tervezett a síkkötőüzemre. "(1975-ben a beruházás segítségével a korábbinál már 50 százalékkal nagyobb, értéket állít elő majd az üzem.) A vásárolt új gépek kiválóak, de csak akkor, ha az ember igazodik hozzájuk. Az új gépektől már nem fogadhatók el félig jó, később leértékelésre szoruló termékek. A kötőnek figyelme, szorgalma teljesíti ki az üzem korszerűségét. Drommer Istvánt az sarkallja újra meg újra a jobb teljesítményre, hogy tudja, mit várnak az üzemtől, s mit várnak tőle a gyár vezetői. A kötőnőket egyelőre leginkább a norma szorítja. A magas követelmény, a jó minőség elérése. Feltétlenül képesek az odaadó, figyelmes munkára. Már most úgy dolgoznak a kötőnők, ahogy várják tőlük, s holnap pedig már talán büszkék lesznek munkájukra. 1. 3. Mi sarkallja az embert ? Teljesítmény pulóver ujjában VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1972. OKTÓBER 7., SZOMBAT XXVIII. ÉVFOLYAM 237. SZÁM Az MNDK születésnapján A szövetkezet párttitkára Olvasóink rovata ARA: 80 FILLÉR Szocialista szerződések ünnepélyes aláírása a győri Műszaki Főiskolán Csütörtökön délután Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Ságvári Endre út 25. szám alatti épületében került sor a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztálya, valamint a KTMF közötti szocialista szerződések ünnepélyes aláírására. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató köszöntötte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium képviselőit, osztályvezetőit, s a főiskola professzorait, akik az ünnepi eseményre Győrbe érkeztek, majd méltatta a szocialista szerződés jelentőségét. Dr. László Sándor karigazgató, Kálmán Mihály igazgató és Kerti Lajos főiskolai koordinátor párttitkár, szólt az intézmény tanári karának feladatairól, a műszaki szakemberképzésről, az intézmény jelenlegi széttagoltságáról. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a győri főiskola a MÁV műszaki szakember-utánpótlásának nagyon jelentős bázisa lesz. Bálint Gyula MÁV-igazgató arról szólt, hogy fontos szerepe lesz a győri Műszaki Főiskolának abban, hogy a holnapi és a holnaputáni feladatok, megnövekedett követelmények ellátására jól felkészítse a hallgatókat. A KPM vasúti főosztályának képviselője kifejezte azt az igényét, hogy sokat várnak a főiskolától. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztálya és a főiskola között létrejött szocialista szerződések rögzítik azt a sokoldalú együttműködést, amely nagymértékben segíti majd az intézményt oktatói feladatkörének ellátásában. A MÁV különböző szakosztályai lehetővé teszik, hogy a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola igénybe vehesse a MÁV különböző laboratóriumait, mérőműszereit. A főiskola illetékes tagozataira rendszeresen megküldik az egyes szakterületekre vonatkozó irányelveket, kiadványokat, technológiai, szervezési utasításokat, tervdokumentációkat. A vasúti főosztály szakemberekkel, előadókkal is segít a főiskola gondjain. Lehetővé teszi, hogy a hallgatók a tantervben meghatározott termelési gyakorlataikat a vasút különböző munkaterületein végezhessék. A MÁV különböző szakosztályai azt is lehetővé teszik, hogy kutatásaikba bevonják a főiskolai oktatókat is. Vállalta a MÁV azt, hogy a főiskolát hozzásegíti a beiskolázási keretszámok helyes kialakításához. A MÁV szorgalmazza, hogy a felügyelete alá tartozó szervek a főiskola hallgatóival társadalmitanulmányi szerződést kössenek. A sikeres beiskolázásokért a felvételi tantárgyakból előkészítő tanfolyamokat szerveznek, konzultációs központokat hoznak létre, s gondoskodnak ezek anyagi fedezetéről. Modellekkel, filmekkel, demonstrációs berendezésekkel látják el a főiskolát. A MÁV azt is lehetővé teszi, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő tanárok fél- és egyéves üzemi gyakorlaton vehessenek részt. Utazási, étkezési és szálláskedvezményekkel is segíti a hallgatókat. Segíti az intézetet a drezdai és a gothai testvériskolával meglévő kapcsolat további elmélyítésében. A MÁV már most gondol arra, is hogy a főiskolán végző hallgatók szakmailag megfelelő munkakörökbe kerülhessenek, s elősegíti rendszeres továbbképzésüket. Az oktatók számára lehetővé tesznek külföldi tanulmányutakat, külföldi szakemberek meghívását. Segítenek a tudományos diákköröknek pályadíjak kitűzésével, publikációs lehetőségek teremtésével. A MÁV összekötőket jelöl ki, akik rendszeres kapcsolatot tartanak a főiskola különböző karaival. A szocialista szerződések ünnepélyes aláírása után dr. Hegedűs Gyula főigazgató tájékoztatta a jelenlevőket a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola jelenlegi szervezeti felépítéséről, az az oktatói karról, a hallgatókról, az intézetre váró feladatokról és a beruházások jelenlegi állapotáról. A tájékoztató után a jelenlevők kérdéseire válaszolt a főigazgató, majd a budapesti és szegedi vendégek Magyar Vilmosnak, a főiskola építésvezetőjének kalauzolásával megtekintették az épülő objektumokat. (Hamar) Egyházi személyiségek állami eskütétele Tegnap délelőtt Győrött a megyei tanács székházában Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányára tettek esküt a közelmúltban kinevezett katolikus egyházi személyiségek. Először a székeskáptalan nagyprépostjává kinevezett Rákosi Elek kanonok, püspöki helynök és dr. Szele József, kanonokká kinevezett plébános tette le az esküt. Ezután további tizenkét apát, esperes, plébános, tanár és segédlelkész esküje következett. A megyei tanácselnök szívélyesen elbeszélgetett a vendégekkel. Szóba kerültek a papi békemozgalom közeli eseményei és távolabbi tervei, az állam és az egyház együttműködése például a műemlékek gondozásában, helyreállításában; az együttműködés témakörében megvitattak számos más kérdést is. Rákosi Elek a beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy munkájukat ennek az eskünek és együttműködésnek szellemében végzik. Dombos Ferenc pedig jó munkát és jó egészséget kívánt valamennyiüknek. Jelen volt Kovács István, megyei egyházügyi tanácsos.