Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Albérletből palotába Fáradozás Moson­­magyaróvárért Tudomány és Technika Miniszterek látogattak megyénkbe Megtekintették a nagycenki kastélyt, múzeumvasutat, tájékozódtak a győri főiskoláról Tegnap délelőtt 10.30 órakor befutott a kü­lönvonat a fertőbozi állomásra. A vonatból egymás után szálltak ki a vendégek, többek között: Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Dégen Imre, államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Bondor Jó­zsef, építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint helyettese dr. Mészáros Károly, a MÁV vezérigazgatója, dr. Dimény­ ­ Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, valamint helyettese, dr. Polinszky Károly. A vendégeket elkísérte Pataki László, az MSZMP KB tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Zámbó József megyei titkár, Lombos Ferenc, a Győr-Sop­ron megyei Tanács elnöke, valamint helyet­tese, Kecskeméthi István. A rangos vendégeket Li­­siczky Lajos, a GySEV sop­roni igazgatóságának veze­tője és Szabó Béla, a MÁV szombathelyi , igazgatóságá­nak vezetője köszöntötte. Lovas Gyula, a GySEV üzemtörténésze a Széchenyi­­múzeumvasút keletkezéséről, munkájáról tájékoztatta a jelenlevőket. A küldöttség megnézte a fűtőiházat, a va­súti gépparkot, majd végig­utazott a kisvasúton. A Nád­telep megállóhoz érkezvén az üzemtörténész elmondta, hogy oda mozdony-skanzent terveznek. A vendégek útja a híres hársfasoron a Széchenyi­­kastélyba vezetett. Az egy­szerűségében is pompás épü­let történetét Kriszt György, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség osztályvezetője is­mertette. Az OMF osztályvezetőjé­nek tájékoztatása szerint a főépületet 1973. szeptember 21-én, Széchenyi István szü­letésnapján adják át. Az al­kalmat megragadva Kisházi Ödönt kérte, hogy avassa majd fel a megszépült Szé­chenyi-emléket. Kisházi elv­társ elfogadta a meghívást és ígérte, ellátja majd az avató tisztét. Mi lesz a sorsa a főépület két oldalán elhelyezkedő épületszárnyaknak ? — erre voltak kíváncsiak a látoga­tók. Az építők elmondták, hogy a következőkben a lovasis­kola épülete szépül meg, 1975-től már fogadja vendé­geit. Kriszt György az OMF kérését tolmácsolta, amely szerint szeretnék, ha a „Vö­rös kastélyban” lenne a ven­dégfogadó, a Széchenyi Ist­vánról elnevezett szárnyépü­letben pedig az OVH elhe­lyezhetné a szaklevéltárát. Az OMF továbbra is vállal­ná a munkálatokat és 4 mil­lió forint hozzájárulást adna a helyreállításhoz. (Az erede­ti terv szerint az Országos Vízügyi Hivatal a „Vörös kastélyt” kérte, de a változ­tatásra többféle okból szük­ség van.) A kérés elhangzott, és mi­után a vendégek végigjárták a kastélyt, Dégen Imre ál­lamtitkár ígéretet tett, hogy 5 millió forinttal hozzájárul a Széchenyi-szárny újjáépí­téséhez. A szaklevéltár tehát ott kap helyet. (Folytatása a 2. oldalon.) A küilönvonattal érkezett vendégek Fér tobozon átszállnak a Múzeumvasútra. (Lobenwein T. felv.) Kamatozó forintok — Érdemes takarékoskodni, mert önmagunktól kölcsönkérni a legegyszerűbb és a legmegnyugtatóbb dolog — mondta Holndonner Kálmán, az OTP Győr-Sopron megyei igazgató­ságának vezetője a tegnap délután három órakor megtartott központi ünnepségen. A megyei tanács épületének első emeleti, kis tanácstermé­ben gyűltek össze a megye és a város párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, hogy ünnepélyes keretek között megemlékezzenek a takarékossági világnapról. A betétek jelezte nagyszerű takarékossági eredmények is­mertetése után baráti beszélgetéssel folytatódott a rendez­vény. A központi ünnepség vendégei és az OTP aktivistái este hét órakor a Kisfaludy Színházban találkoztak. Ezúttal Glá­­zer Géza, az SZMT megbízott vezető titkára tartott beszédet, amelyben méltatta a takarékosság fontosságát. A vendégek ezután az OTP ajándékaként megtekintették Ábrahám Pál: Hawaii rózsája című nagyoperettjét. * Gombóckóstoló A hűtőipari termékek mi­nőségének ellenőrzéséről, a vizsgálati elvek és módsze­rek egységesítéséről tárgyal­nak a tegnap kezdődő kétna­pos tanácskozáson az ország tizenhárom Megyei Élelmi­­szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetének, valamint az ors­szág hűtőgyárai minőségel­lenőrző laboratóriumának képviselői Győrött. A Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a győri intéze­tet bízta meg a hűtőipari ter­mékek vizsgálatának összefo­gásával, a minisztérium tá­jékoztatásával, ezért is tart­ják Győrött az országos ta­nácskozást. (szg) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. NOVEMBER 1., SZERDA ★ XXVIII. ÉVFOLYAM 258. SZÁM ÓRAKÖZI tíz percben odamentem egy gye­rekcsoporthoz a községi iskola udvarán. A gye­rekek a vendéget illető kíváncsisággal figyel­tek, s közben szorgal­masan majszolták a vajas kenyeret. Kérdé­semre, hogy mit tud­nak november 7-ről, gyerekesen okos vála­szokat adtak. Abban megegyeztek a vélemé­nyek, hogy 7-én szünet lesz, és ez nagyon jó. Néhányuk ennyivel megelégedve elódal­­gott, a játék mégis vonzóbb egy felnőtt kérdezősködésénél. — Mit ünnepelünk november 7-én? — fir­tattam tovább. Láttam, emlékeik között keres­gélnek, mit hallottak tavaly, tavalyelőtt a november 7-i ünnepen. Aztán megszólalt egyi­kük: — Tudom már! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfor­dulóját. — A többiek egyetértően bólogattak. — Melyik nép har­colt az elnyomók ellen? Újabb rövid gondol­kozási idő után: — A szovjetek. — Arra emlékeztek, mikor győzött a forra­dalom Oroszországban? — Elég régen — hangzott a válasz elbi­zonytalankodva. — No, és ki volt a forradalom vezéralak­ja? — Lenin — kiáltot­ták szinte kórusban. Lenin nevét mindany­­nyian ismerték, az ol­vasókönyvek kis törté­neteit mondták el róla. Leninről, a forradal­mi eszméről, a nép jo­gáról és az elnyomók kegyetlenkedéseiről nemcsak november 7- én hallanak a diákok. Iskolai munkájukat át meg átszövi az eszme, a forradalmi gondolat Alsó tagozatban apró epizódokat ismernek meg 1917 eseményei­ből, felső tagozatban pedig már összefüggé­seiben beszélik meg a forradalom okait, a győzelem szükségszerű voltát.­ Ezekben a napokban készülődnek, hogy az eszméhez méltóan, a „nép nevében” emlé­kezzenek a hősökre. . ★ VESZKÉNY. Az út­törők minden délután próbálják a népi táncokat, amelyeket az ünnepi műsorban mu­tatnak be a község la­kóinak. A magyar sza­kos tanárok órák után hallgatják meg a sza­való gyerekeket, javít­ják kiejtésüket, hang­súlyaikat, segítik ér­telmezni és megformál­ni a­­ verseket, nehogy megakadjanak az egyébként is izgulós kislá­nyok. A megemlé­kezést a klubkönyvtár­ban tartják. SZILSÁRKÁNY. A megemlékezés utáni színes műsorra itt is az úttörők vállalkoztak, de segítenek nekik a felkészülésben és lebo­nyolításban a község KISZ-alapszervezeté­nek tagjai is. A kelle­mes őszi idő lehetősé­get ad az úttörőcsapat díszszázadának, hogy ta­nítás után a tágas ud­varon gyakorolja a fe­szes tartást, a fegyel­mezett vonulást. Rend­ben lesznek az ünne­pélyre az úttörő-rang­jelzések, mindenkinek meglesz a fehér inge és nyakkendője, mert ez volt a csapatvezető kérése. Az iskola irodalmi színpadának irodalmi montázsa az 1917-i ese­ményeket idézi. A mű­velődési ház vezetősé­ge díszíti fel a nagy­termet, hogy a szilsár­kányi diákok megfele­lőképpen tisztelegjenek a Nagy Október esemé­nyeinek. ACSALAG. Büszke­séggel vegyes izgalom tölti el az acsalagiakat a készülődés napjai­ban, mert a november 7-i ünnepség alkalmá­ból kapja meg a köz­ség a „határőr-falu” címet. Meghívták a szanyi tánccsoportot és a csornai határőr-zene­kart, hogy műsoruk színes, színvonalas le­gyen. Szorgalmasan próbál esténként a he­lyi KISZ-szervezet iro­dalmi színpada. Elő fogják adni a „Mit tud­nak ők a forradalom­ról?” című összeállí­tást. Nem maradnak ki az úttörők sem a mű­sorból: az iskolai iro­dalmi kör tagjai a ma­gyar szakos tanárok irányításával ünnepi megemlékezésre ké­szülnek, a népi tánc­csoport pedig hangula­tos folklórműsorral szórakoztatja az ün­neplő közönséget. m. zs. ÜNNEP ELŐTT ARA: 80 FILLÉR B­aráti szeretettel !­­» •« J * •• I oszontjuk a lengyel államfőt! LOSONCZI PÁLNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és feleségének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és fele­sége.­ ­ Lengyel, magyar két jó barát... Ezerhatodik esztendejébe lépett a magyar—lengyel kapcsola­tok története. Kezdődött az Árpád-házi királyok és a lengyel Piast-dinasztia rokoni kapcsolataival: Géza fejedelem legidő­sebb lánya, I. István testvérhúga, Judit Vitéz Boleslaw, len­gyel fejedelemhez ment feleségül. Folytatódott a nagyon ha­sonló történelmi múltunkkal, az államszervező igyekezettel, harccal a hatalmaskodó földesurakkal, az ország függetlensé­gét veszélyeztető német és cseh támadások ellen. Külpoliti­kai, kulturális és újabb királyi rokoni kapcsolatokkal, nemze­dékek által kialakított, őrzött és ápolt kölcsönös rokonszenv­­vel, barátsággal. Része volt ebben Báthory István erdélyi fejedelem okos politizálásának, melyet ötnegyed század múl­tán sem felejtettek el lengyel testvéreink. 1707-ben II. Rá­kóczi Ferencnek fölajánlották a lengyel koronát. Barátsá­gunk történelmi záloga a magyar szabadságharcban kitűnt (Folytatása a 2. oldalon.)

Next