Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
1972. NOVEMBER 1., SZERDA , tudomány és technika A Mikoláj Kopernikusz Múzeum Fromborkban, Jan Matejko festménye, amely a zseniális csillagászt ábrázolja. Kopernikusz ünneplésére készül a világ . A nagy lengyel csillagász születésének 500. évfordulója rátereli a figyelmet a tudományos haladás XV.—XVI. századi kiválóságának életművére. Lengyelországban megkezdődtek az évfordulót előkészítő ünnepségek. A magyar—lengyel történelmi kapcsolatok még akkor is magától értetődővé tennék ez ünnepségekbe való bekapcsolódást, ha nem vált volna is az ünnepi évforduló a művelt világ egyetemes ügyévé. Magyarországon is megalakult a Magyar Tudományos Akadémián a Kopernikusz Emlékbizottság, és bekapcsolódik az ünnepi előadások rendezésébe a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. Néhány előadás már mintegy bevezetőként elhangzott az országban, így Budapesten, Baján, Győrött, Mosonmagyaróváron, Pásztón, Kisvárdán, hogy csak néhányat említsünk. Kopernikusz életművének jelentősége ma már mindenki számára magától értetődő. Legfőbb érdeme annak bizonyítása, hogy nem a Föld a világ közepe, az égitestek nem a Föld körül, mint középpont körül mozognak (geocentrikus világkép), hanem éppen ellenkezőleg, a Föld forog önmaga tengelye körül 24 óraként, és 365 nap alatt körülkerüli a Napot (heliocentrikus világkép). Ami mármost Kopernikusz világtörténelmi jelentőségét illeti, az ennek a nézetnek matematikaicsillagászati bebizonyításában áll. Évtizedeken át tartó megfigyelések és számítások eredménye lett a kétségtelen bizonyítékok halmaza. Kopernikusznak elsősorban ez a világtörténelmi jelentősége, hisz előtte már mások is ki merték mondani sejtésszerű fölismerésüket a Föld mozgását illetően, de nem tudták bizonyítani. Két évezred kellett hozzá, ez a feladat várt az 1473-ban a lengyelországi Thorn városában született Kopernikuszra. A Föld mozgásáról már számos görög filozófus is hitet tett, Kopernikusz korában pedig a humanisták közül a magyar királyi, püspöki udvarokban mi humanista központokban működő tudósok közül is többen kijelentették műveikben, hogy a Föld mozog. Így például Galeotto Marcio — 1464—1489 között élt Mátyás körében —, leírta ezt a meggyőződését Giovanni Bianchini 1495-ben, azután Celio Calcagnini, aki Egerben működött, s akinek munkáját Kopernikusz 1543-ban megjelent műve előtt a legjelentősebbnek tartják a tudománytörténészek. — Kopernikusz előfutárai között említendő az a Mainardus János udvari orvos is, aki orvosi leveleiben teste hitét a Föld mozgása mellett, s e munkájának előszavát Győr városában írta. Egy-egy nagy tudományos fölfedezés ritkán jelenik meg előfutárok előmunkálata nélkül, ez azonban jelentőségét semmivel sem csökkenti. A kopernikuszi fölfedezésnek is megvannak az előzményei, ebből kivette részét a kor magyar tudományos élete, mint ahogy részük volt benne azoknak a műszereknek is, amelyek a magyar királyi udvarból kerültek a krakkói egyetem birtokába, amelyeket maga Kopernikusz is használt. Kopernikusz műve 1543-ban jelent meg. Maga is tisztában volt azzal, hogy milyen kihívást jelent ez az előző felfogással szemben. Levelet írt III. Pál pápának, melyben eleve tiltakozott az ellen, hogy művét egyházellenes célra használják föl. Barátai azt is tudták, hogy nemcsak a pápa, hanem a reformátorok, Luther és Melanchton is ellentmondanak a bizonyítékok ellenére is, ezért műve sajtó alá rendezői közül az egyik, a protestáns Osiander Kopernikusz tanát csak föltételezésként (hipotézisként) méltatja. Kopernikusz állítólag, amikor halálos ágyán kézhez kapta e könyvet, fölháborodott az előszó tartalma miatt, pedig a következmények bebizonyították, hogy az óvatosság nem volt hiábavaló. A könyv 1616-ban a tiltott könyvek jegyzékére került, s arról csak 1822-ben törölték. A Kopernikusz utáni évtizedek legnagyobb csillagásza, Tycho Brache 1600-ban még azt bizonygatta, sok mindenben igazat adván Kopernikusznak, hogy a Föld nem foroghat! Giordano Brúnót 1600-ban megégették, de egy 23 éves fiatal magyar iskolamester, Szepsi Csombor Márton tollából Kassán 1620- ban megjelent mű — Europica Varietas — háromszor is büszkeséggel említi a Kopernikusz születésére, halálára és jelentőségére utaló azon adatokat, amelyekkel európai tanulmányútján — 1616—1618-ban — a lengyel határokon belül és kívül találkozott. Ismereteink szerint Kopernikusz nevét a hazai irodalomban ő írta le először elfogultságtól mentes szemlélettel. Amikor 1822-ben Kopernikusz műve lekerült a tiltott könyvek jegyzékéről, rá másfél évtizedre a pápai Református Főiskola ifjú professzora, később Petőfi megértő támogatója, Tarczy Lajos egy 1838- ban Pápán megjelent művében a Népszerű égrajzban Kopernikusz tanítását mint egyszerűen érthetőt jellemzi, annak ellenére, hogy alig másfél évtizeddel előbb még a mű a tiltott könyvek listáján szerepelt, s hogy Tarczy Népszerű égrajzának a megértéséhez még ma is alapos matematikai képzettségre van szükség. Kopernikusz nézete csak lassanként vált elfogadottá a tudományos világban. Az ő bizonyítékai nélkül nem érkezhetett volna el korunk az űrutazásokhoz sem. Kopernikusz a szó reneszánsz értelmében sokoldalú tudós, amellett kitűnő jószágig izgató. Pénzügyi reformer, a német Keresztes Lovagrend ellenében a lengyel várvédelem szervezője, egyszóval kitűnő lengyel hazafi is. A Kopernikusz-ünnepségek során emberi jótulajdonságait is méltán említik követendő példaként. Szíj Rezső A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok már a két ország felszabadulását követő első hónapokban megkezdődtek. 1945 őszén megállapodás történt, amely szerint Lengyelország szenet szállított Budapestnek. 1958- ban megalakult a lengyel—magyar állandó gazdasági együttműködés bizottsága a két ország közötti széles körű gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés koordinálására. Az iparban sajátos termelési kapcsolatok alakultak ki, munkacsoportok irányítják az együttműködést a gép-, vegyi- és könnyűiparban, valamint a belkereskedelemben. Az első közös vállalkozás, a HALDEX Részvénytársaság egy magyar szabadalom lengyelországi hasznosításából jött létre 1959-ben. A HALDEX a sziléziai szénmedencében működik, feladata, hogy a szabadalom szerint a meddőhányókból tiszta szenet nyerjen. A szénhulladékot feldolgozó üzemek a nagy kőszénbányák, a Rokitnica, a Dymitrow, a Szombierki stb közelében helyezkednek el. A nagy üzemekben 24 óra alatt 2700 toneszénhulladékból 325 tonna szenet nyernek. A MAGYAR LENGYEL KAPCSOT, ÁTOK ápolásában fontos szerepet játszik a varsói Magyar Kulturális Intézet, amely nemrég a Marzalkowska utcai új épületbe költözött át. Belsejében modern előadóterem, könyvtár és ajándékbolt van. Az erdők gyógyítása Egy szibériai tudós érdekes megfigyelései A fenyőerdők kártevők elleni védelme új irányzattal bővült a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatú Növényfiziológiai és Biokémiai Intézetének munkássága nyomán. Az új eljárás alapja a fák természetes védekezésének alapos tanulmányozása, majd a betegségekkel és kártevőkkel szembeni immunitás mesterséges fokozása. E kutatások kezdeményezője és vezetője Anatolij Rozskov, a biológiai tudományok doktora, az intézet laboratóriumának vezetője. 1950- ben szerezte meg diplomáját a Lomonoszov Állami Egyetemen, majd egy bajkálontúli rezervátum munkatársa lett. Azóta is Szibériában él és dolgozik. — A korszerű erdővédelemben a kártevők szaporodási helyükön történő tömeges megsemmisítésének eljárását alkalmazzák — mondotta Rozskov. — Mi azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy magának a fának a belső ellenállását, életképességét mozgósítsuk a betegségek és kártevők ellen. Szibériában fakalapáccsal ütögetik a cédrusfa törzsét, hogy a terméshez jussanak. Úgy látszik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérül és kártevők tanyájává válhat. A valóság azonban más, a gyantafolyásos fákat általában nem támadják meg a kártevők. Feltehetően a sérülések mozgósítják a fák ellenállóképességét. Vajon az immunitás képességét felhasználhatjuk-e a fák fokozott védelmére? Mielőtt a tudósok erre a kérdésre feleltek volna, módszert dolgoztak ki a fa állapotának meghatározására. Mit rejt ez a fogalom, hogy egészséges, vagy legyöngült, beteg fa? Miként „viselkednek”, miként „védekeznek” a fák? Rozskov és munkatársai megfigyelték, hogy a kártevők által megtámadott fák védekező, mechanizmusa felerősödött egy bizonyos időre, és a küzdelemből gyakrabban került ki győztesen, mint általában feltételezik. A tűlevelű fák többségének ellenállóképessége a gyantacsatornákban levő gázok nyomásától függ. A fa sejtjei a gyantacsatornák közelében számukra teljesen idegen formát vesznek fel, mivel a nyomás a vízháztartással függ össze Ezek a transzformálódott sejtek halmozzák fel a védőanyagot, a gyantákat és fenolvegyületeket. A fák immunreakciója többnyire nem specifikus jellegű, vagyis a különböző sérülések hasonló reakciókat váltanak ki. Éppen ebben, és a védőanyagok fokozott , mesterséges felhalmozásában látják a kutatók az erdővédelem fejlesztését. Lehetséges, hogy e célok elésérése sikeresen alkalmazhatnak vegyi anyagokat, továbbá a talajvizet, illetve a talaj sajátosságait. — Egy vitathatatlan — mondotta Rozskov —: az erdő fáit éppen úgy kell gondozni, sőt gyógyítani, mint a gyümölcsösöket vagy az állatokat. A. G. Idal (APN)