Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

1972. NOVEMBER 1., SZERDA , tudomány és technika A Mikoláj Kopernikusz Múzeum Fromborkban, Jan Matejko festmé­nye, amely a zseniális csillagászt ábrázolja. Kopernikusz ünneplésére készül a világ . A nagy lengyel csillagász születé­­sének 500. évfordulója rátereli a figyelmet a tudományos haladás XV.—XVI. századi kiválóságának életművére. Lengyelországban meg­kezdődtek az évfordulót előkészítő ünnepségek. A magyar—lengyel történelmi kapcsolatok még akkor is magától értetődővé tennék ez ünnepségekbe való bekapcsolódást, ha nem vált volna is az ünnepi évforduló a művelt világ egyetemes ügyévé. Magyarországon is megalakult a Magyar Tudományos Akadémián a Kopernikusz Emlékbizottság, és bekapcsolódik az ünnepi előadások rendezésébe a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat is. Néhány előadás már mintegy bevezetőként elhangzott az országban, így Buda­pesten, Baján, Győrött, Moson­magyaróváron, Pásztón, Kisvárdán, hogy csak néhányat említsünk. Kopernikusz életművének jelen­tősége ma már mindenki számára magától értetődő. Legfőbb érdeme annak bizonyítása, hogy nem a Föld a világ közepe, az égitestek nem a Föld körül, mint középpont körül mozognak (geocentrikus világkép), hanem éppen ellenkezőleg, a F­öld forog önmaga tengelye körül 24 óraként, és 365 nap alatt körül­kerüli a Napot (heliocentrikus vi­lágkép). Ami mármost Kopernikusz világtörténelmi jelentőségét illeti, az ennek a nézetnek matematikai­csillagászati bebizonyításában áll. Évtizedeken át tartó megfigyelések és számítások eredménye lett a kétségtelen bizonyítékok halmaza. Kopernikusznak elsősorban ez a világtörténelmi jelentősége, hisz előtte már mások is ki merték mondani sejtésszerű­ fölismerésüket a Föld mozgását illetően, de nem tudták bizonyítani. Két évezred kellett hozzá, ez a feladat várt az 1473-ban a lengyelországi Thorn városában született Kopernikuszra. A Föld mozgásáról már számos görög filozófus is hitet tett, Koper­nikusz korában pedig a humanis­ták közül a magyar királyi, püspö­ki udvarokban mi­­ humanista központokban működő tudósok kö­zül is többen kijelentették műveik­ben, hogy a Föld mozog. Így pél­dául Galeotto Marcio — 1464—1489 között élt Mátyás körében —, leírta ezt a meggyőződését Giovanni Bianchini 1495-ben, azután Celio Calcagnini, aki Egerben működött, s akinek munkáját Kopernikusz 1543-ban megjelent műve előtt a legjelentősebbnek tartják a tudo­mánytörténészek. — Kopernikusz előfutárai között említendő az a Mainardus János udvari orvos is, aki orvosi levelei­ben teste hitét a Föld mozgása mellett, s e munká­jának előszavát Győr városában írta. Egy-egy nagy tudományos fölfe­dezés ritkán jelenik meg előfutárok előmunkálata nélkül, ez azonban jelentőségét semmivel sem csökken­ti. A kopernikuszi fölfedezésnek is megvannak az előzményei, ebből kivette részét a kor magyar tudo­mányos élete, mint ahogy részük volt benne azoknak a műszereknek is, amelyek a magyar királyi ud­varból kerültek a krakkói egyetem birtokába, amelyeket maga Koper­nikusz is használt. Kopernikusz műve 1543-ban je­lent meg. Maga is tisztában volt azzal, hogy milyen kihívást jelent ez az előző felfogással szemben. Levelet írt III. Pál pápának, mely­ben eleve tiltakozott az ellen, hogy művét egyházellenes célra használ­ják föl. Barátai azt is tudták, hogy nemcsak a pápa, hanem a refor­mátorok, Luther és Melanchton is ellentmondanak a bizonyítékok el­lenére is, ezért műve sajtó alá ren­dezői közül az egyik, a protestáns Osiander Kopernikusz tanát csak föltételezésként­­ (hipotézisként) méltatja. Kopernikusz állítólag, amikor halálos ágyán kézhez kapta e könyvet, fölháborodott a­z előszó tartalma miatt, pedig a következ­mények bebizonyították, hogy az óvatosság nem volt hiábavaló. A könyv 1616-ban a tiltott könyvek jegyzékére került, s arról csak 1822-ben törölték. A Kopernikusz utáni évtizedek legnagyobb csillagásza, Tycho Bra­che­ 1600-ban még azt bizonygatta, sok mindenben igazat adván Ko­pernikusznak, hogy a Föld nem fo­roghat! Giordano Brúnót 1600-ban megégették, de egy 23 éves fiatal magyar iskolamester, Szepsi Csom­bor Márton tollából Kassán 1620- ban megjelent mű — Europica Va­­rietas — háromszor is büszkeség­gel említi a Kopernikusz születésé­­re, halálára és jelentőségére utaló azon adatokat, amelyekkel európai tanulmányútján — 1616—1618-ban — a lengyel határokon belül és kívül találkozott. Ismereteink sze­rint Kopernikusz nevét a hazai irodalomban ő írta le először elfo­gultságtól mentes szemlélettel. Amikor 1822-ben Kopernikusz mű­ve lekerült a tiltott könyvek jegy­zékéről, rá másfél évtizedre a pá­pai Református Főiskola ifjú pro­fesszora, később Petőfi megértő tá­mogatója, Tarczy Lajos egy 1838- ban Pápán megjelent művében a Népszerű égrajz­ban Kopernikusz tanítását mint egyszerűen érthetőt jellemzi, annak ellenére, hogy alig másfél évtizeddel előbb még a mű a tiltott könyvek listáján szerepelt, s hogy Tarczy Népszerű égrajz­ának a megértéséhez még ma is alapos matematikai képzettségre van szükség. Kopernikusz nézete csak lassan­ként vált elfogadottá a tudományos világban. Az ő bizonyítékai nélkül nem érkezhetett volna el korunk az űrutazásokhoz sem. Kopernikusz a szó reneszánsz értelmében sok­oldalú tudós, amellett kitűnő jó­szágig izgató. Pénzügyi reformer, a német Keresztes Lovagrend ellené­ben a lengyel várvédelem szerve­zője, egyszóval kitűnő lengyel ha­zafi is. A Kopernikusz-ünnepségek során emberi jótulajdonságait is méltán említik követendő példa­ként. Szíj Rezső A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok már a két ország felszabadu­lását követő első hónapokban megkezdődtek. 1945 őszén megállapodás történt, amely szerint Lengyelország szenet szállított Budapestnek. 1958- ban megalakult a lengyel—magyar állandó gazdasági együttműködés bi­zottsága a két ország közötti széles körű gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködés koordinálására. Az iparban sajátos termelési kap­csolatok alakultak ki, munkacsoportok irányítják az együttműködést a gép-, vegyi- és könnyűiparban, valamint a belkereskedelemben. Az első közös vállalkozás, a HALDEX Részvénytársaság egy magyar szabadalom lengyelországi hasznosításából jött létre 1959-ben. A HALDEX a sziléziai szénmedencében működik, feladata, hogy a szabadalom szerint a meddőhányókból tiszta szenet nyerjen. A szénhulladékot feldolgozó üzemek a nagy kőszénbányák, a Rokitnica, a Dymitrow, a Szombierki stb közelében helyezkednek el. A nagy üzemekben 24 óra alatt 2700 tone­­szénhulladékból 325 tonna szenet nyernek. A MAGYAR LEN­GYEL KAPCSOT, ÁTOK ápolásában fontos szere­pet játszik a varsói Ma­gyar Kulturális Intézet, amely nemrég a Mar­­zalkowska utcai új épületbe költözött át. Belsejében modern elő­adóterem, könyvtár és ajándékbolt van. Az erdők g­yógyítása Egy szibériai tudós érdekes meg­f­igyelései A fenyőerdők kártevők elleni vé­delme új irányzattal bővült a Szov­jet Tudományos Akadémia szibé­riai tagozatú Növény­fiziológiai és Biokémiai Intézetének munkássága nyomán. Az új eljárás alapja a fák természetes védekezésének alapos tanulmányozása, majd a betegsé­gekkel és kártevőkkel szembeni im­munitás mesterséges fokozása. E kutatások kezdeményezője és vezetője Anatolij Rozskov, a bioló­giai tudományok doktora, az intézet laboratóriumának vezetője. 1950- ben szerezte meg diplomáját a Lo­monoszov Állami Egyetemen, majd egy bajkálontúli rezervátum mun­katársa lett. Azóta is Szibériában él és dolgozik. — A korszerű erdővédelemben a kártevők szaporodási helyükön tör­ténő tömeges megsemmisítésének eljárását alkalmazzák — mondotta Rozskov. — Mi azt a feladatot tűz­tük magunk elé, hogy magának a fának a belső ellenállását, életké­pességét mozgósítsuk a betegségek és kártevők ellen. Szibériában fakalapáccsal ütöge­­tik a cédrusfa törzsét, hogy a ter­méshez jussanak. Úgy látszik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérül és kártevők tanyá­jává válhat. A valóság azonban más, a gyantafolyásos fákat álta­lában nem támadják meg a kárte­vők. Feltehetően a sérülések moz­gósítják a fák ellenállóképességét. Vajon az immunitás képességét felhasználhatjuk-e a fák fokozott védelmére? Mielőtt a tudósok erre a kérdésre feleltek volna, módszert dolgoztak ki a fa állapotának meg­határozására. Mit rejt ez a foga­lom, hogy egészséges, vagy legyön­gült, beteg fa? Miként „viselked­nek”, miként „védekeznek” a fák? Rozskov és munkatársai megfi­gyelték, hogy a kártevők által meg­támadott fák védekező, mechaniz­musa felerősödött egy bizonyos idő­re, és a küzdelemből gyakrabban került ki győztesen, mint általában feltételezik. A tűlevelű fák többsé­gének ellenállóképessége a gyanta­csatornákban levő gázok nyomásá­tól függ. A fa sejtjei a gyantacsatornák közelében számukra teljesen idegen formát vesznek fel, mivel a nyo­más a vízháztartással függ össze Ezek a transzformálódott sejtek halmozzák fel a védőanyagot, a gyantákat és fenolvegyületeket. A fák immunreakciója többnyire nem specifikus jellegű, vagyis a kü­lönböző sérülések hasonló reakció­kat váltanak ki. Éppen ebben, és a védőanyagok fokozott , mestersé­ges felhalmozásában látják a kuta­tók az erdővédelem fejlesztését. Le­hetséges, hogy e célok elésérése si­keresen alkalmazhatnak vegyi anyagokat, továbbá a talajvizet, il­letve a talaj sajátosságait. — Egy vitathatatlan — mondotta Rozskov —: az erdő fáit éppen úgy kell gondozni, sőt gyógyítani, mint a gyümölcsösöket vagy az állatokat. A. G. Idal (APN)

Next